Mi a kovász?

A kovász lényegében egy élesztőmassza, egy kelesztőanyag, egy élő mikroorganizmus. A természetes élesztőgombák mindenhol jelen vannak, a búzában, a kezünkön és a levegőben, ezért, hogyha a lisztet és a vizet összekeverjük és erjedni hagyjuk, napról napra szaporodnak benne a természetes élesztőgombák, a tejsav és ecetsav baktériumok. A benne élő élesztőgombák szén-dioxid termelésükkel a tészta levegős bélzetéért, a tejsav pedig a jellegzetes savanykás íz kialakításáért és a kenyér könnyebb emészthetőségéért felel. A kovászos technológiával, hosszan kelesztett kenyerekben a glutén már előemésztett, módosított formában van jelen, így szervezetünk számára egészségesebb és tápanyagokban sokkal gazdagabb, mint élesztős társai. Kovászt nevelni 8-10 napig tartó folyamat.

Kovásznevelés

A kovászos kenyérbe bele lehet szeretni erősen. A mi kovász-sztorink így kezdődöt, bemutatom a folyamatot: Az elején.. “úúú de bonyolult ez a kovászolás’. Utána nem sokkal jön az ‘úristen, de gyönyörű kenyereket sütnek vele’. Aztán elkezded etetgetni a saját kis kovászodat, nevet adsz neki, közben mindenki kiröhög, még a 11 éves húgod is. Majd az első sikerélmény következik, amikor legelőször sütsz vele…és ekkor már nem érted, hogy eddig hogy tudtál élni nélküle?! Erről bővebben a Kovász-szerelem I. és Kovász-szerelem II. bejegyzésemben olvashatsz még 2017-ből. Szóval aki egyszer megtapasztalja a sütés örömét, a kisült kenyere ízét, onnantól folyamatosan ezt szeretné/fogja enni. Komolyan, nem viccelek. 🙂 És hogyha a szenvedély és az íz nem lenne elég ok, sokkal egészségesebb szervezetünk számára a kovásszal készült kenyér, mert a hosszú érési idő alatt a kenyérben lévő glutént előemésztik a kovász baktériumai és a tápértéke is jelentősen magasabb. Kovászos kenyeret sütni nem egyszerű ugyan, sok a változó (hőmérséklet, páratartalom, liszt minősége, stb..), de van az egésznek egy keretszerkezete, amit hogyha megértünk és megtanulunk, szabadon tudunk benne mozogni és onnantól kezdve egyszerű a képlet, mert a kenyér készítését az életünkhöz tudjuk igazítani.

A kovászos kenyérsütés legelső lépése a kovásznevelés. A kovász lényegében egy élesztőmassza, egy kelesztőanyag, egy élő mikroorganizmus, ami liszt és víz keverékének erjedésével készítünk. Dédszülők kovászos kenyerében a kovászt az előző kenyérsütések dagasztóteknőjében lévő kaparványok jelentették. Nagy bajban voltam az elején, hogy most akkor én honnan a csudából szerezzek ilyet. Szerencsére a természetes élesztőgombák mindenhol megtalálhatóak (a lisztben, a kezünkön és a levegőben). Ezért, hogyha a lisztet és a vizet összekeverjük és erjedni hagyjuk huzatmentes, 23-26 fokos helyen, 24-48 óra múlva már apró buborékokat láthatunk benne. A folyamat 8-10 napot is igénybe vehet. A kovásznevelés lépéseit elkészítettem nyomtatható verzióban. Használjátok bátran!

Kovásznevelés lépései letöltöm!

Miért jó nekünk a kovászos kenyér?
5+2 könyv a kovászos kenyérről
Kovásznevelés (Mi a kovász? Kovászneveléshez szükséges eszközök, alapanyagok, kovásznevelés menete, kovászgondozás, kovászetetés kenyérsütés előtt)
Kovászetetés sütés előtt, kovászgondozás
Élesztő helyett mennyi kovászt használjak?