Őrület ez a kalács! Karcagi Ferdinánd tekercsünk konkrétan egy ‘abbahagyhatatlanul’ finom, gyúrt élesztős, kelt tészta. Habos vaníliasodóval ettük. Háthúú! Egyszerűen szenzációs, nem viccelek! Adott egy tojássárgájával gazdagon megáldott kelt tészta, amit vajjal habosra kevert porcukorral töltünk, ezt feltekerjük, szeleteljük és egymás mellé sorakoztatva megsütjük. Sütés közben a töltelék szépen elkezd a sütemény aljára vándorolni, hm ez a végére egy közepesen vastag karamellréteggel ajándékoz meg bennünket, ráadásul a sütés végénél vaníliás cukros habtejszínnel locsoljuk, majd visszatesszük még egy picit sütjük. ⁣Ettől ugye nem kell mondanom, hogy mennyire is lesz puha?!
⁣
Biztos, ami biztos alapon, készítettem mellé egy habos igazi vaníliasodót, tudjátok tojással és liszttel készítve, mint ahogy az aranygaluskákhoz vagy a krémes kréméhez szoktam. Háááát.. abbahagyhatatlan, előre szólok! Na szóval nem ragozom tovább, az asztalon a helye!! Á-lom-fi-nom!⁣

A sütemény története

Eszméletlen izgalmas szerintem süteményünk története. Nevét valószínűleg Ferenc Ferdinánd trónörökösről kaphatta. No, de Karcagra a szájhagyomány szerint, egészen pontosan 1923. március 10-én került, amikor egy lakodalomban Ferdinánd tekerccsel kínálták a vendégeket éjfél után. A vendégek csodálkozó, kikerekedett szemmel nézték, hogy mi is lehet ez a finom és mutatós sütemény, amit másfél literes lábasokban sütöttek. Mint később kiderült, a vőlegény anyukájának felvidéki barátnője, Nagy Bálintné Mire Mária hozta magával a lakodalomba és mivel egy mennyei süteményről beszélünk, nem is csoda, hogy készítése hamar divattá vált Nagykunság fővárosában. Legelső írásos említése 1929-ből való Szentesi Tóth Kálmán tollából Lakodalmi Szokások a Nagykunságban című tanulmányában. A Ferdinánd tekercs az évek során összeforrt Karcag nevével, jelképévé vált, így a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Értéktárba is bekerült, mint hagyományos kunsági étel.

Na, de nem ragozom tovább, az asztalon a helye!! 
Á-lom-fi-nom!

Karcagi Ferdinánd tekercs

Hozzávalók 12 darab csigához

Tészta
300 g BL55 búzafinomliszt
150 ml tej
20 g friss élesztő
1 teáskanál + 1 evőkanál porcukor
3 tojássárgája
1 csipet só
15 g vaj
Tölteléke: 100 g puha vaj, 90 g porcukor, 50 g mazsola
Tetejére: 200 ml habtejszín, 2 csomag vaníliás cukor

Vaníliasodó
Hozzávalók 3 dl vaníliasodóhoz
250 ml tej
60 g kristálycukor
2 egész tojás szétválasztva
20 g búzaliszt
1 csomag (12g) vaníliás cukor
1 csipet só

A tésztához a lisztet átszitálom, egy csipet sóval és egy evőkanál átszitált porcukorral összekeverem. Langyos tejben elkeverek 1 teáskanál porcukrot, 1 teáskanál lisztet és belemorzsolom az élesztőt. Letakarva hagyom felfutni. Ha felfutott, a liszt közepébe mélyedést készítek, beleöntöm, majd beleütöm a tojássárgákat, belemérem a vajat és összeállítom a tésztát, elég lágy lesz, majd enyhén lisztezett deszkán dagasztom, végül konyharuhával letakarva a duplájára kelesztem 30-40 perc alatt. 

A töltelékhez a puha vajat robotgép habverő karjával habosra keverem az átszitált porcukorral. A locsoláshoz összeforralok 2 dl habtejszínt 2 csomag vaníliás cukorral. 

Amint a tészta szép duplájára megkelt, téglalap alakúra nyújtom, 50×40 cm-esre. Megkenem a töltelékkel, jöhet rá a mazsola, felcsavarom és 12 darabra szeletelem. Vajjal kikent és lisztezett vagy sütőpapírral bélelt sütőformába sorakoztatom őket. Konyharuhával letakarva 30 percig kelni hagyom, majd 180 fokra előmelegített sütőben (alsó-felső) 20 percig sütöm, majd leöntöm a cukros habtejszínnel és további 15 percig sütöm. 

A habos vaníliasodóhoz kettéválasztjuk a tojásokat. A fehérjét a fele kristálycukorral elkezdjük habbá verni, amit a felénél félbehagyunk. A sárgáját és a lisztet és a cukor másik felét elkeverjük a tejben, majd alacsony lángon feltesszük főzni folyamatos kevergetés mellett. Amint elkezd sűrűsödni, egyre jobban odafigyelünk rá és levesszük a tűzről. Ekkor már a tojásfehérjét szép habbá felverjük és apránként, kevergetve hozzáöntjük a meleg sárgájából készült öntetet. Szépen kikeverjük. Ahh, isteni.