A világ egyik legegyszerűbb süteménye, semmi hókuszpókusz, mert less is more alapon mindig a legegyszerűbb a legfinomabb sütemény. Úgy kezdődik, hogy 3 bögre lisztet 1 bögre porcukorral összekeverünk, zsiradékkal összemorzsolunk, tojással és tejjel vagy tejföllel összeállítjuk, tudjátok pont annyival, amennyit felvesz! 

Legutóbb nagyon röhögtem, nagymamához készültünk Egerbe. Hív, hogy ő most nem sütött, de vigyünk már neki fornettit meg jégkrémet, jól van nagymama, amennyiben magadnak szeretnél, szívesen viszünk, de egyébként miattunk nem szükséges, jó-jó magának. Vittünk, viszont elhatároztam, hogy ebéd után megsütöm nála ezt a bögrés sütit, hogy legyen sütije a fagyasztóban. Ebéd után elővette a füzetet, én megnyitottam a blogot, kezdtük készíteni, de halljátok, teljesen más alapanyagokat pakolt a kezem ügyébe, mint amik le voltak írva a füzetbe, szóval még jó, hogy sose sikerül ugyanolyanra egy nagyi süti, mint a nagyié.. amikor teljesen mást tesz bele. A tejföl helyett annyi tej ment bele, amennyitől jó gyúrható lett a tészta, de előtte a zsírból már kicsit többet tett a tálba, szóval plusz liszt kellett, hú nagyon nevettem, de a végére csak jó lett és megállapítottuk, hogy ezt a sütit tényleg lehetetlen elrontani! 

Hogyha a “nagy sztorizásom” és a sütemény sütését videóban néznétek végig, lent megtaláljátok! 🙂

Íz-emlékek

Vannak olyan sütemények, amikre ha ránézek és képen meglátom őket, nem csak pusztán meg szeretném, hanem meg akarom sütni, mert már eladták magukat azzal, hogy önmagában New York Cheesecake a neve és hogyha ez még meg van spékelve egy sós karamell öntettel, vagy van mellette egy vaníliasodó, mint a Karcagi Ferdinánd tekercs mellett. És vannak olyan sütemények, mint jelen süteményünk, amelyekhez emlékek kötődnek. Szerintem ez egy nagyon érdekes téma. Emlékek és örökre, sejt szinten belénk ivódott pillanatok, amiket tökéletesen belénk tud égetni egy-egy sütemény vagy étel íze. Tökéletes emlékkonzerválók az ízek.

Számomra ilyen íz például anyának a mandulatortája, amit gyerekkoromban sütött nekem, vagy nagymamának a kelt túrós kiflije, vagy kakaós csigája, de ilyen egyébként a nagymama káposztás tésztája is, bár nem tudom mennyire szalonképes a sztori, de mindegy. Szóval konkrétan egyszer úgy tele ettem magam káposztás tésztával, hogy nagymamáéinak ilyen kocka házuk van, ahol középen van a folyosó, szóval konkrétan sugárba hánytam az egész folyosót, mert úgy dugig ettem magam vele és nem jutottam el a mosdóig, de ez az igazi tészta volt, amit nagymama gyúrt és háromszög alakúra vágott, jól karamellizálva. Szóval nem ragozom tovább, ez is egy örök emlék és annak ellenére, hogy nem feltétlen pozitív az élmény, még mindig imádom a káposztás tésztát és örökre ezt a napot fogja az eszembe juttatni. Ilyen ez a bögrés süti is, ami szerintem minden családban megtalálható a receptes füzetekben három bögre liszt, egy bögre porcukor kezdettel és ez nálunk is így van, süti Szoboszlói nagymama, anya, egri nagymama és sütöm én is, csak érdekes mindenki más-más megnevezést és elnevezést társít hozzá. Én túrós pitének hívom, anya három bögrésnek, egri nagymama túrós kalácsnak, férjem lekváros sütinek. 

Töltelékvariációk

Tök érdekes, nyilván ugye ahány féle töltelék annyiféle megnevezés van. Nagyon sok töltelékkel készítjük: anya zömében túrósan szokta, nagymama szilvalekvárral vagy túrósan – Egri nagymama bögrés túrós kalácsa.

Nagymamától nagyon finom szilvalekvárt kaptam, de tényleg olyan finom, mint hogyha valami csokoládét kennél, olyan sűrű olyan édes, ez a tipikus bukta lekvár (bár az talán ennél keményebb, de hasonló), tényleg nagyon finom. Almásan is készítjük, lereszeljük, fűszerezzük, dinszteljük, kinyomkodjuk, de forrázott mák vagy dió töltelékkel is isteni finom.

Bögrés szilvalekváros süti 

Hozzávalók 30×40-es tepsihez

3 bögre liszt (480 g, de nálam ebből 1 bögre teljes kiőrlésű volt) 
1 csomag sütőpor (12 g) 
1 nagy csipet só 
1 késhegynyi szódabikarbóna 
1 bögre porcukor (175 g) 
90 g disznózsír 
170-180 ml tej 
1 citrom reszelt héja 
1 tojás 
+ szilvalekvár jó bőven 

A lisztet átszitálom, elkeverem benne a sütőport, sót és a szódabikarbónát, majd összemorzsolom a vajjal. Beleszitálom a porcukrot. Jöhet a tojás és a tej. Összeállítom a tésztát, majd 2 egyforma részre osztom. Kinyújtom, sütőpapírral bélelt tepsire teszem. Megkenem jó bőven szilvalekvárral, majd kinyújtom a másik tésztát és ráteszem. Villával megszurkálom és 180-190 fokra előmelegített sütőben 25-27 perc alatt.

Ha elkészítettétek, írjátok meg kommentben tapasztalataitokat, élményeiteket vele kapcsolatban. Sokat jelent nekem. További receptekért és inspirációért kövessetek Instagramon és Pinteresten!