Szeretettel üdvözöllek a blogomon!
Szaftos, foszlós, krémes hedonista sütemények, torták, tészták, kovászos kenyér, nagymama sütemények. Ám emellett giga módon figyelek az életmódunkra, a tápanyagokra, a napi zöldség és gyümölcsre és a VÍZIVÁSRA!
Rólam
Szeretek olvasni, csendben és nyugalomban lenni, mélyeket beszélgetni, filmekben és sorozatokban elveszni, sportolni, hajnalban futni, hosszúkat jógázni, nagyokat sétálni a ropogós hóban és figyelni, ahogy a friss levegő a tüdőmbe áramlik, hátizsákkal utazni minimalista módra, új ételeket kipróbálni, határaimat feszegetni, komfortzónából kilépni. Régiségboltban bútorokat vadászni, majd örülni a nagy fogásoknak. Felújítani, lakberendezni, tervezni, csalódni, tanulni, felállni, álmodozni, élni!
Férjemmel már Németországban élünk a csodálatos Halle an der Saale közelében. Néprajz – történelem szakon végeztem annak idején. 2015-től kezdtem írni a sütik-főzős blogom, majd 2020-ban elvégeztem egy cukrász OKJ-s képzést. A suliban tanult süteményeknek külön fejezetet szenteltem, mert annyira retrók, hogy már jóóók, szóval pontosan leírtam az ott tanult lépéseket, hogy bármikor újra tudjuk sütni őket.
Sütni boldogság!
Tudod, van az az érzés, amikor megállsz a tortád előtt egy csendes pillanatra, ránézel és realizálod, hogy mindezt te készítetted. Az nekem kb. a végtelen boldogság.
Miért szeretünk sütni?!
Végtére is, nem azért a boldogságért – egy részről – amikor meglátjuk a csodálatos aranybarna kis pogácsáinkat szépen sorakozni a forró tepsin, vagy kivesszük a tökéletesre sikerült, márványosan repedezett pozsonyi kiflijeinket, vagy amikor nagypapánk két héten keresztül emlegeti a paprikás krumplinkat, vagy ótejóég, amikor legelőször megérezzük a kovászos kenyerünk utánozhatatlan karamellizált kenyérhéj-illatát!?
Brillat Savarin szavaival élve hiszem, hogy “az összes érzékeink közül az ízlésnek köszönhetjük a legtöbb élvezetünket“, óriási örömforrása ez a mindennapjainknak és itt nem csak az ízek élvezetére gondolok. Recept-morzsáimmal, azok minden egyes apró, ámbár a végeredményt tekintve egyáltalán nem jelentéktelen részletével és saját fényképeimmel együtt, pontosan ezt az örömöt, ezt a megfoghatatlan, leheletfinom pillanatot, ezt a gyönyörködtető boldogságot, ezt a csendes, nyüzsgő világból kiszakadt pillanatfoszlányt szeretném halkan, észrevétlenül átcsempészni.
Boldog sütizést!
Smuczer Hanna 