Erdei gyümölcs torta

torta

Tesóm 14. szülinapi tortája. Tavaly nagy elvárásaim voltak az idei önmagamhoz, mert úgy gondoltam, hogy cukrász papírral a polcon tévedni, hibázni már nem lehet és tökéleteset fogok tudni készíteni. De mégugyanám lehet, emberből vagyunk, hibázunk, kivéve, ha nem csinálunk semmit. Valószínűleg ezért stresszeltem rá kicsit jobban az idei tortára, mert nagyot vártam magamtól, de hülyeség ez úgy ahogy van, mert mi lesz, ha nem lesz szebb, mint a tavalyi? Hát akkor nem lesz szebb. Jaj ne már! Hanna… most komolyan a magad elvárásainak teljesítése miatt stresszeled itt magad? Gondold már ezt át.

Tavaly már pedzegettük Lenkével ezt a számtorta témát, tudjátok linzerlapból vagy vajas lapból kivágott számok 2 rétegben egymásra töltve kis krémpöttyökkel, és egész évben úgy volt, hogy 14-et formázó számtortát készítek a szülenapjára, csak azzal az opcióval nem számoltam, hogy az itteni konyhában nem úgy van ám, mint a régiben. Örül az ember, ha dolga végeztével kilép onnan, nemhogy kísérletezget és újabb tálat ken össze, amit majd szépen mosogathat el kétszer, mert a vajas dolgoknak még két mosogatás is necces, bár régen se tettem be a nagyobb tálakat a mosogatógépbe, de azért lényegesen kevesebb volt a mosatlan és olajozottabban ment a munka egy olyan konyhában, ahol rendesen elfértem. Például hét eleje óta körömvirág kenőccsel ápolok egy 4×2 cm-es égési sérülést a jobb karomon, mert amikor a forró serpenyőt a sarokban lévő csaphoz emeltem, nem tudtam úgy megnyitni, hogy ne égesse le a serpenyő teljesen a karom. Persze figyelmetlen is voltam, de sarokba tenni, csapot, kicsi helyen. Komolyan szocializmus gyöngyszeme ez a konyha, annak étkezőbe nyíló vécéjével együtt. Mennyit gondolkozhattak ezen az elrendezésen, vagy egyáltalán gondolkoztak rajta?! 😀

Bakik mindig vannak és lassan hozzá kell szoknom, hogy mindig is lesznek. Akkor nem lennének, ha naponta sütném a tortákat pár fix és stabil recept alapján. Bár nem a receptemmel volt gond, mert végül a jól beváltnál maradtam és offoltam a számtorta ötletét. A torta minden része fent van már a blogon és minden elemét elkészítettem már többször, egy változó volt: az albérlet drága Vesta gázsütője. Nem nagy sztori, de ha már egy hasonló esetet kiküszöbölök azzal, hogy leírom, mi történt ez alkalommal, akkor már örülök!

Egri nagymama hétvégén nekem adta a tortatartóját. Még nagyapával vették együtt annak idején fiatal korukban Eger valamelyik boltjában, erre már nem emlékszik.
Nagy kincs ez számomra! Sok Lúdláb készült rá, nagyapa legnagyobb kedvence! ❤️

Tortasütésem

Ehhez a bevált piskóta recepthez 2 db 19 cm-es tortakarikát szoktam használni, aminek kivehető az alja. Még a Tescóban vettem talán 2 ezer körül darabját. Viszont a nagy költözésnél, hogy minél kevesebb cuccunk legyen a lakásban és “elférjünk”, betettük a garázsba és csak az állítható tortagyűrűt hoztam fel, ami nagyon praktikus, de egy van belőle és jelen esetben kétszer kellett bekevernem a tésztát, míg annó csak egyszer.

Bár mostani fejjel két állíthatót vennék, az lenne a legpraktikusabb. Egyébként az állíthatóm Auchan-os, semmi nagy márka, 2 ezer körüli szintén. Szóval az első lépésnél már konstatáltam, hogy hajaj, nem lesz ez olyan sima liba, mint otthon volt és többet fogok vele tötykölődni. Mondjuk ráérek igazán, heti projektem volt többek között javítani a blog átláthatóságán és a Tárgymutatójához a linkek hivatkozásait alapanyagokra lebontva elkészíteni, de a torta persze fontosabb, szóval rászántam az időm!

Kimértem az összes alapanyagot külön-külön az első és a második adaghoz is, hogy ezzel már később ne kelljen foglalkozni. Aztán összeraktam az első piskótát, gyönyörű lett, a használható rész (skalpolás előtt) 4 cm magas, szuper nagy hurrá, ha félbevágom, akkor lesz 2-2 cm-es piskótám az egyikből, 2-2 cm-es a másikból. Gyönyörű magas tortám lesz – örömködtem.

Aha. Csak azzal nem számoltam, hogy a tepsi egyik oldalát a sín fölé fogom tenni, így megdöntve az egész piskótamasszát és elfolyatva azt a másik irányba, ergó a használható rész csak 2 cm magas lett, tehát félresikerült akciómnak hála -1 lappal zártam a napot. Duzzogtam egy kicsit (valójában így hagytam el a konyhát :D), de úgy voltam vele, jó, nem sütöm újra, elfogadom, legalább az eredeti magassághoz képest, egy diétásabb tortánk lesz! Aztán végül csak megszépült a szememben, gyönyörű tortának tartom! 🙂 A receptet egy rendes, magas, 9-9,5 cm-es tortához adtam meg! Az enyém 7 cm magas lett 3 lappal.

TIPP: A maradék mascarponés krémből és a piskóták levágott tetejéből készítsünk szuper pohárkrémet, tetején fagyasztott erdei gyümölcs darabokkal!

Erdei gyümölcs torta

Hozzávalók 2 db 19 cm-es formához

Szaftos-tejfölös-olajos piskóta
360 g BL55 búzafinomliszt
1 csomag sütőpor
1 óriási csipet só
4 tojás kettéválasztva
200 g kristálycukor
1 csomag vaníliás cukor
1 citrom reszelt héja
150 ml olaj
100 ml tej
100 ml tejföl

Erdei gyümölcs lekvár
300 g erdei gyümölcs (fagyasztott)
3 evőkanál kristálycukor
1/3 citrom leve
csipet só

Mascarpone krém
250 ml habtejszín
400 ml mascarpone
150 g porcukor
1 csipet só
1/2-ed vaníliarúd

Svájci vajkrém
2 tojásfehérje (kb 70g)
65 g kristálycukor
150 g puha vaj
1/2 vaníliarúd

Ha egy tortakarikánk van, a piskóta felét keverjük be először. A piskótákhoz összekeverjük a lisztet, a sütőporral és a csipet sót. Kettéválasztjuk a tojásokat. Egy nagyobb tálban a sárgáját 120 g kristálycukorral fehéredésig verjük, kis adagokban, lassú keverés mellett hozzáadjuk az olajat, hogyha felvette, jöhet a tej + tejföl keveréke, végül belereszeljük a citrom héját. Elmossuk a habverőkarokat. Kis tálban a fehérjét 80 g kristálycukorral és a vaníliás cukorral nem túl kemény, lekonyulóan csúcsos habbá verjük. Előmelegítjük a sütőt 175 fokra. A sárgájás részhez spatulával hozzákeverjük a száraz hozzávalókat, végül több adagban lazítjuk a fehérjehabbal. A tésztát 2 db 19 cm-es, alján szilikonos sütőpapírral bélelt tortaformába öntjük (az oldalát nem kell papírozni, mert ha a masszát a közepéből felhúzzuk az oldalára habkártyával, nem púposodik fel olyan annyira) formánként ~545 grammot kaptak. 175 fokon (alsó-felső) 30 percig, majd 155 fokon további 25-30 percig sütjük. Formában hagyjuk őket kihűlni.

Az erdei gyümölcs lekvárhoz a gyümölcsöt a cukorral, a csipet sóval és a citrom levével sűrűsödésig főzzük, kihűtjük. A piskótákat kivágjuk a karikából. Leskalpoljuk a domború tetejét és kettévágjuk, így lesz egy 4 db 2 cm magas lapunk. Lemérjük a szépre szabott lapok összsúlyát, mert pontosan ennyi krémre lesz szükségünk. A krémet képzeletben 3 + egy kicsi részre osztjuk.

A mascarpone krémhez a porcukrot átszitáljuk. A hideg tejszínt elkezdjük felverni, majd kanalanként hozzáadjuk a porcukrot, a csipet sót, a mascarponét, végül a vaníliarúd kikapart magjait. A tortát mérlegen töltjük. Ha az első lap mondjuk 150 g, kap 150 g krémet úgy, hogy a szélén 1,5 cm-en vastagabb legyen, a közepébe eloszlatjuk az erdei gyümölcsből készített lekvárt. Jöhet rá a következő piskóta, kicsit rányomom a krémre, közben nullázom a mérleget és így betöltöm a tortát. Végül a képzeletben írt + egy kis krémrésszel vékonyan beburkolom. Hűtőbe tettem 2-3 órára.

Alapvetően már így is szuper lenne a torta, de azért én beburkoltam egy szép vaníliapöttyös természetes módon elkent svájci vajkrémmel. A vajkrémhez a tojásfehérjét és a kristálycukrot alacsony lángon, folyamatosan kevergetve 55-60 fokosra hevítem, épp, hogy gőzölögni kezd, átöntöm egy fém tálba és kihűlésig verem, 19 fokosra (ekkor totál habcsók, akár ki is nyomhatnánk zsákból és kisüthetnénk annak), végül hozzáadom a vajat és addig keverem, amíg szép habos nem lesz. Beburkolom vele a hideg tortát. Hűtőbe tesszük, másnap szeleteljük, addigra összeér!

Fog maradni a vajkrémből, de nyugodtan fagyasszuk le a legközelebbi süteménybe, mondjuk a Dunahullámba, a Bienenstich-be, a Raffaello szelethez, Egri nagymama pudingos krémeséhez, vagy a Méteres kalácshoz is pont tökéletes lesz! 🙂

Aszalt paradicsom olívaolajban

spájz

Ilyenkor augusztus végén / szeptember elején évente felmerülő problematika, vagy inkább fogalmazzunk úgy, hogy napi gondolataim főszereplője ilyenkor: a paradicsom-kérdés. Nagymama kertjében ugyanis pontosan ilyenkorra érik be a millióféle-fajta paradicsom és ezzel bizony valamit – ha törik, ha szakad – kezdeni kell, mert ilyen ütemben, még az örökké zöldségeken élő kukactestszerkezetünk se bírja a fogyasztást. Múlt héten ecetes, lila hagymás salátát készítettem vagy fél kilóból, de már a fülemen jön ki, és most hogy írok róla, jaj nemnemnem egy évig nem akarok ecetes paris salátát enni. Jajj.

Tehát idén belevágtam fejszém abba, amit már réééges régen nézegettem. Kipróbáltam ezt a sütős aszalást. Eddig az áramszámlától való félelmem visszatartott, de most más tippem nem lévén és mivel egyszer az életben túl fáradt és lusta voltam a tűzhely mellett állni, így maradtam az aszalásos opciónál. Eddig mindig bolti aszalt parit vettem, ami valami méregdrága, viszont idővel kamrám must have darabjává cseperedett, mert kevés kell belőle, az íze pedig eszméletlen ütős. Kenyerekbe, péksüteményekbe is tökéletesen passzol! Az olívaolaja pedig… maga a csoda!

Eddigi aszalt paris – sült paradicsomos receptjeim

Szaftos gombás – aszalt paradicsomos penne
“Pulled” csirke penne sült paradicsommal
Sült paradicsom – krémleves
Aszalt paradicsomos, olívabogyós ciabatta

Oké, tetemes mennyiségű olívaolaj kell hozzá, de ne sajnáljuk róla, ez az olívaolaj főnyeremény lesz. Az eddigi bolti aszalt parijaim olaját is áhítva használtam mindenbe, annyira mérhetetlen király aromája, íze van! Imádni fogjátok. Sokszor ebben dínsztelem meg a vöröshagymát pörköltalaphoz, sós péksütibe is csúcs, salátákba is király, jaj és a Tonhalas-paradicsomos pasta-ba pedig valami tökéletes!

Megjegyzés
Jövőre (Hanna!!) mind a 3 tepsit tedd tele paradicsommal és nyomás be a sütőbe, nem fog megégni a sütő “padlóján” abban a kemény 80-100 fokban, ha már megy a sütő, használd ki maximálisan!

Aszalt paradicsom olívaolajban

Hozzávalók 3 üveghez (2×350 gr-os, 1×200 gr-os üveghez)

2 tepsi paradicsom (khm jövőre 3 tepsi)

frissen őrölt bors
bazsalikom
~ 600 ml olívaolaj

A sütőt előmelegítem 100 fokosra. Fogom a parikat, megmosom, szárát eltávolítom, megtörlöm, majd a kisebbeket negyedelve, nagyobbakat nyolcadolva sütőpapírral bélelt tepsikre sorakoztatom. (Jövőre 3 tepsi, Hanna……..) Beteszem őket a 100 fokra (alsó-felső, de néha, amikor arra jártam rákapcsoltam a légkeverést, mert 2 tepsi is volt bent) előmelegített sütőbe, viszont a sütő ajtaját kitámasztom egy fakanállal, hogy a gőz távozni tudjon és megfelelően száradjanak a parik. Szóval sütő kitámasztva, néha légkeverés rákapcsolva, néha fakanál kivéve, így ment ez 6-7 órán keresztül. Bájos számlánk lesz. Majd amikor kiszáradtak, megvártam, amíg kihűlt, befőttes üvegekbe pakoltam őket, közé néha szárított bazsalikomot szórtam, végül teletöltöttem olívaolajjal, ameddig ellepte az utolsó szem parit is.

Jó, hát arról még konkrétan nem tudok nyilatkozni, hogy meddig áll, el, de sanszos, hogy sokáig, mert színültig töltöttem olajjal. Jövőre updatelek, vagy legalábbis akkor, amikor elfogynak sorban. Jövök majd az időpontokkal!

Update: kommentekből kiindulva, úgy éreztem, biztosabb, ha költöznek a hűtőbe! Nem mertem kint hagyni egyet sem, túl sokat kínlódtam velük, hogy kockáztassak.

Kövess Instagramon és Facebookon is!
Iratkozz fel hírlevelemre, hogy értesülhess a legújabb tartalmakról!

Fűszeres szederkrémleves

levesek

Hát annyira tele volt anyáék fagyasztója, hogy elhoztam belőle egy jó nagy doboz nagymama-féle kerti szedret, olyan 400 grammnyit. Néztem-néztem a fagyasztóban, aztán egyik nap fogtam és egy vitaminbomba-levessé változtattam.

Minden falatot csukott szemmel ízlelsz majd. Valami eszméletlen lett. Imádtuk! ❤ Kis nyúlfarknyi bejegyzés, de annál fontosabbnak tartottam megosztani! Muszáj elkészítenem, nem szabad elfelejtenem még véletlenül sem. Helye van az online receptkönyvemben.

Csukott szemmel ízleled
Tejszínnel, kis fahéjjal tálalom

Fűszeres szederkrémleves

Hozzávalók 2-3 személyre

400 g szeder
1 dl víz
1 dl tej
fahéj
kristálycukor ízlés szerint (bár én édesítővel játszottam)
pici só
1/4 citrom leve

Kis vízzel felforraltam a szedret, átszedtem a turmixba, öntöttem hozzá 1 dl tejet, fahéj, cukor, pici só, citrom kis leve. Pár percig járattam a turmixot, majd leszűrtem.

Mascarponés őszibarack krémleves

levesek

Aztajóeget.
Hideg mascarponés őszibarack krémleves vajban pirított zsályás’csilis barackkal.

Mert gondoltam, hogy jó lesz, de hogy minden evőkanál – lapos evőkanál persze, hogy tovább tartson – szóval minden evőkanál után csukott szemmel és izgalomtól remegő kézzel hitetlenkedsz, hogy hogy lehet ekkora ‘gurmé levest összepakolni. Összepakolni, mert főzni egy pillanatot sem kellett, az is biztos. Szóval gyors, egyszerű és ízrobban a szájban.

További nyári leveseim:
Gyors nyári karfiolleves
Banánkrémleves vaníliafagylalttal
Hideg eperkrémleves túrógombóccal
Sült paradicsom-krémleves

Mascarponés őszibarack krémleves

Leves
11 db őszibarack
100ml víz
200ml tej
50g mascarpone
1 citrom leve
óriási csipet só
2 tk barna cukor
1 tk vanília aroma – ha túl sűrű jöhet bele még tej

Barack
1 ek vaj
4 barack felszeletelve
csipet zsálya
csipet csilipehely
50-60ml pezsgő
1 ek kristálycukor
1/2 citrom leve
pici só

A barackokat, megmosom, darabolom, folyadékkal együtt turmixgépbe teszem, lényegében minden hozzávalót összeturmizok. Itt egyedül a pirított zsályás barack lehetne bonyolultságos, de még ez sem az! Pici vajon megpirítom a barack szeleteket, citromlevet nyomok rá, sózom, jöhet a zsálya, a chili, felöntöm kis pezsgővel, végül ha elfőtt, jöhet a kristálycukor, amit rákaramellizálok. Tálalásnál tejszínt használtam.

Recept kicsit átalakítva, eredeti verzsön a Street Kitchen oldalán.

Megtalálhatsz Instagramon és Facebookon is!
Iratkozz fel hírlevelemre, hogy értesülhess a legújabb tartalmakról!

Egri nagymama ikonikus rakott zöldbabja

Egri nagymama receptek, Főételek

Hát brutális.

Én nem tudom, hogy mikor alakult át ez az alapvetően baromi basic kaja egy őrült unokacsalogató mézesmadzaggá, de manapság, hogyha nagymama kiejti a száján a telefonban, mi alapvetően már rögtön ülnénk is kocsiba és rohannánk Miskolcról Egerbe.

Hogy mi benne olyan különleges?
Egyszer tanúja voltam elkészítésének, mondjuk bár ne lettem volna, mert nagyika olyan határozott mozdulattal zuttyantotta rá a napraforgóolajat, hogy csak úgy kerekedett töppedt szemem az asztalnál, mondván – hát még kellene rá, úgy jó, ha tocsog. Ójaj szevasz diéta! Szóval ez a titok, alsó hangon 1 dl étolaj és valami eszméletlen az eredmény. Persze az én itthoni verzióm ehhez képest teljesen lowkalóriás, de így is szemforgatva örömködtünk, olyan finom volt. Persze a nagyié, az csak a nagyié!

Szóval itthoni verzióm az Övéhez képest tök baráti, minimális zsiradékkal, ami olyan szuperzseniális módon alakult, hogy véletlenül eszembe jutott a hűtőben tengődő aszalt paradicsom maradék olívaolaja, na abból használtam 2 evőkanállal, de ennyi. Hogyha a rizst bulgurra vagy kölesre cseréljük, na akkor pedig beleillik simán a #mutimiteszel_fitt kategóriába is. Szóval egy eszméletlen finom, gyors és könnyű nyári kaja. Vagyis megvan rá a lehetőség, hogy könnyű legyen!

Egri nagymama ikonikus rakott zöldbabja

Hozzávalók 4-5 személyre
20×30 cm-es tepsihez

500 g darált hús (pulyka)
1 fej vöröshagyma
1-2 evőkanál olaj
2 gerezd fokhagyma
só, frissen őrölt tarkabors
125 g rizs*/bulgur/köles
450 g hosszú zöldbab (fagyasztva szoktam venni)
330-450 g 20%-os tejföl
csipet bazsalikomot is szokott nagymama hozzátenni
Tetejére: sajt, vagy nagymama zsemlemorzsával szokta finoman megszórni
+ alsó hangon 1 dl étolaj – hogyha az eredeti nagymama-féle verzióban gondolkozunk

*Boltbezárásunk óta, tehát mióta haza kellett hozni egy fél élelmiszerbolt készletét, van egy rakat gyors rizsünk, mostanában már az asztalra csaptam, rá kell vennem magam, muszáj elhasználni. Pedig eszméletlen bulgurmániások vagyunk és szívesen készítettem volna vele.. na majd legközelebb!

A rizst/bulgurt megfőzöm. A zöldbabot egy közepes lábasban, kis vízzel roppanósra párolom, leszűröm. Ezt pont a husi fölött tettem, így az a kis zöldbablé ment a párolófélben, majd pirulófélben lévő húshoz. A vöröshagymát felkockázom, kis olajban pirulásig dinsztelem, majd hozzáadom a fokhagymát (1 percig még kavargatom), majd jöhet bele a hús. Sózom, lemalmozom frissen őrölt tarkaborssal, jöhet a kis bazsalikom, majd 15-20 percig párolom és jól lepirítom. Na nálam ez úgy szokott lenni, hogy teszek-veszek-pakolok elfelejtem, kicsit odakapja, majd felöntöm egy kis vízzel és valami brutál karamellizált cucc lesz belőle, nagyon durván jó.

Összeállítás nagyon bonyolult
A 20×30 cm-es tepsi alján eloszlatom a rizst/bulgurt, jöhet rá a darált hús, majd a zöldbab, sózom-borsozom, végül pedig jó bőven megkenem a tejföllel. Nagymama zsemlemorzsával szokta leszórni és ekkor önt rá alsó hangon 1 dl étolajat, hát én most sajtot reszeltem rá, ezt az elképesztően csábító, alakbarát verziót majd legközelebb nagymamánál fogjuk bepuszilni! 180 fokra (alsó-felső) előmelegített sütőben 30-35 perc alatt megpirítom.

További rakott egytálételeim:
Rakott kel kölessel
Rakott kelkáposzta simán rizzsel
Rakott brokkolis csirkemell
Rakott krumpli

Cseresznyés morzsalepény

desszert, kelt tészta

Vasárnapi süteményünk amennyire egyszerű, hát annyira varázslatosan finom volt.

Cseresznyés lepény, amolyan kis aranygaluskás beütéssel, köszönhetően a tetejére szórt darált diónak. Például igazán el tudnám képzelni tálalásnál egy tojásos borsodóval párosítva. Tésztája egy igen tartalmas, zsírosabb fajta kelt. Nem az a ‘boltikalács’ foszlós, hanem az a szaftosabb jellegű, tovább puha fajta. A tészta szerkezetéhez a világos tönkölybúzaliszt is hozzájárult, magasabb fehérjetartalma erősebb gluténhálót/sikérvázat képes kialakítani = lyukacsosabb, levegősebb tésztánk lesz.

Nem terveztem kitenni a blogra, mert tényleg csak egy hasraütés-szerűen elkészített, fagyasztókiürítős apróságnak szántam a magunk szórakoztatására, de ez annál több lett. Posztot érdemlő, többször sütős ízélmény.

Kifejtve a magam szórakoztatására dőlten szedett részét, mostanában kicsit túlgörcsöltem a sütést. Folyton mellettem volt a mérleg, a centi és egy kicsit elvesztem a dokumentálásban // örömsütés helyett. Fene se gondolta volna, hogy így elcsúszhatnak a dolgok. Kombinálva a folyamatos cukrászdai sütésekkel, kezdtem úgy érezni, hogy ez így, kicsit már túl sok.

Úgyhogy kivettem egy kis itthoni sütés-pihit. Érzésre sütöttem mérleg és mérőpohár nélkül.

Hihetetlen felszabadító érzés és őrült nagy tapasztalat volt. Mert csak így lehet meg- és kiismerni a tésztánkat, így tanulhatjuk meg, mikor tökéletes a kelesztés, mikor és meddig kell sütni. Például rájöttem, hogy eddig minden keltemet kicsit túlsütöttem, mert attól féltem – egy korai sületlen fonott kalács kudarcának árnyékában – , hogy nem sül át rendesen. Most hamarabb vettem ki, bízván a megérzésben és még ilyen foszlós, pihe-puha aranygaluskát életemben nem ettem, mint akkor, azon a bizonyos napon.

Az aranygaluskát vaníliás, tojásos rozésodó kísérte. Mekkora élmény volt.
S csak úgy a semmiből, utat tört a kreativitás.

Cukrászsulis helyzetjelentés

A hónapban kicsit túltoltam a kötelező külső gyakorlati óraszámot, az elvárt 44 helyett 74 órát tudhatok magaménak és ez bizony együtt jár egy “én aztán otthon nem sütök bonyolultat” mentalitással. Őszintén?! Otthon már nem is igazán volt kedvem sütni. Mert még az egyetemen dönthetsz úgy, hogy kihagyod az előadást és majd elkéred, elolvasod a szakirodalmat és simán megtanulod, addig itt, nincs apelláta, a külső gyakorlati órákat le kell dolgozni és ez bizony kőkemény fizikai munka.

Estére zombi leszek.
Baromira elfáradsz a nap végére és miután jól elfáradtál, csupa megadott krém és csokoládétengerben úszik az egész felsőd-cipőd-nadrágod-orrod hegye, akkor kezdhettek neki a takarításnak átólcettig mindent le- és feltörölni. Ezeken a cukrászdás napokon, kis irodai munkához szokott, örökké diétázó saláta-szendvics reggelin élő habtestem igen megviselt lesz estére, hogy úgy mondjam: zombi leszek és csak nézek ki a fejemből meredve egyetlenegy pontra. Egyébként most is úgy írok, hogy egy órája végeztem, ettem, szóval így már tök okés a hangulatom, annyira nem is vagyok negatív, vaagy?

Viszont!
Amikor ott vagyok, egyszerűen csak élvezem. Örülök, hogy mérhetek, számolhatok, süthetek, alkothatok és részese lehetek a termelés folyamatának. Szeretem, amikor reggelente a cukrászok megbeszélik, hogy a rendelések alapján mit kell ma sütni, miből mennyi van, előregondolkoznak, kalkulálnak. A kovászolásban is ez a kedvenc részem, előregondolkozni. Az összetettebb tortáknál pedig imádok tervezni, hogy mit, miután fogok elkészíteni. Szóval, szögről-végről, egyáltalán nem vagyok olyannyira negatív! *mosolyog // kacsint

Cseresznyés morzsalepény

Hozzávalók a 30×22 cm-es // a piros tepsimhez

T É S Z T A // k e l t
400g liszt (200g fehér tönköly, 150g BL55, 50g teljes kiőrlésű rozsliszt)
1 egész tojás
100 ml langyos tej
70 g kristálycukor
20 g friss élesztő
1 kávéskanál só
100 g vaj/margarin
50 g disznózsír

G Y Ü M Ö L C S T E T Ő
~ 500 g magozott cseresznye (fagyóból elővettem, kiengedtem és kicsit kinyomkodtam – sajnos talán túlzottan is, szóval hagyjunk neki levet)
50 g barna cukor
1 kávéskanál fahéj
1 csipet só
50 g zsemlemorzsa – pici vajban világosbarnára lepirított zsemlemorzsa, nálam a túrógombócmorzsa maradéka volt
2 evőkanál szeletelt mandula
3 evőkanál darált dió

A tészta összeállítása, dagasztása, kelesztése. A lisztet átszitálom, elkeverem benne a sót, a kristálycukrot. A langyos tejben elkeverem az élesztőt leheletnyi kristálycukorral, majd a liszthez öntöm. Beleütöm a tojást, beleszeletelem a zsiradékokat, majd dagasztom. Jó zsíros tészta, szép fényes felülete lesz! Könnyen kezelhető. Letakarom, duplájára kelesztem 30-40 perc alatt. Kinyújtom, sütőpapírral bélelt 30×22 cm-es tepsibe helyezem. Előmelegítem a sütőt 180 fokra.

Töltelék elkészítése. A barna cukrot, a sót, a vajban lepirított zsemlemorzsát és a fahéjat elkeverem, összeforgatom a kiolvadt, lecsöpögtetett cseresznyével és a tészta tetejére szórom. Plusz egyenletesen megszórom a darált dióval és a szeletelt mandulával. Aztááán van nekem még ilyen karamellás cukormalmom, azzal szoktam előszeretettel lemalmozni minden süti tetejét grátisz orgiaként. 180 fokon (alsó-felső) 35 perc alatt megsül.

Egyszerű fahéjas szilvaleves diétásan

levesek

Hozzávalók 4 személyre

700 g szilva
1/2 citrom leve
1 csomag vaníliás cukor
10-12 szem édesítő / kristálycukor ízlés szerint
2 db egész fahéj
5-6 szem szegfűszeg
1-1,5 l víz

Pár perc volt az egész. Csak kivettem a fagyasztóból a körülbelül 1 hónapja eltett magozott, felezett szilvát, felöntöttem először csak 1/2 liter, majd főzés közben még kb. 1 liter vízzel, dobtam bele 2 egész fahéjat és 5-6 szem szegfűszeget, belefacsartam 1/2 citrom levét és én most kristálycukor helyet édesítővel édesítettem, na jó, ment bele egy kis igazi cukor is, vaníliás cukor formájában. Fedőt rá, amikor forrt lentebb vettem, majd roppanósra, de mégis leheletnyit puhára főztem a szilvát.

Nem sűrítettem semmivel, eredetileg legelső alkalommal (most készítettem harmadjára így) terveztem belefőzni egy vaníliás pudingot tejszínnel, viszont közben rájöttem, hogy ez így is veszett finom és nem rontanám el vele. Most az ősz közeledtével már melegen is eszméletlen ízletes, nyáron pedig jéghidegen is isteni finom volt. Jóó, így mindenféle tejszín és pudingcsoda nélkül tulajdonképpen szinte egy kompót, de én úgy imádom levesnek, nekem nagyon nagyon bejött.

Kapros tökfőzelék pirított májjal

főzelék, te csodás

Én nem tudom, mi van velem, de nekem a 2019-es nyár TOP kajája. Veszek meg érte, egyszerűen zseniális. A halványan édes tök, a kedvenc fűszernövényemmel, a májért pedig eleve odavagyok, főleg hogy kicsit odakaptam véletlenül a hagymát és ezzel megkaramellizáltam. Na, hát végem van. 

Kapros tökfőzelék pirított májjal

Hozzávalók 3-4 személyre

Tökfőzelék
650-700g tök
1-2 evőkanál olaj / zsír
1 közepes fej vöröshagyma
½ teáskanál fűszerpaprika
1 teáskanál kapor / szárított, aprított
1 gerezd fokhagyma
só, bors, friss petrezselyem
200ml 20% tejföl
½ evőkanál liszt

Pirított máj
1-2 evőkanál olaj
1 közepes fej vöröshagyma
1 teáskanál fűszerpaprika
400-500g csirkemáj
1-2 gerezd fokhagyma
½ kávéskanál őrölt fűszerkömény
1 teáskanál majoranna

A főzelékhez a hagymát apróra vágom, kis olajon megdinsztelem. Készítek egy kis pörköltalapot: lehúzom a tűzről, rászórom a pirospaprikát, elkeverem. Felöntöm ½ dl vízzel, majd visszateszem a tűzre és lefőzöm róla a levét. Mehet hozzá a tök, a fűszerek (kapor, só, bors, petrezselyem), hozzáadom a fokhagymát és 10-15 percig főzöm. A tejfölben elkeverem a lisztet, majd a főzi levéből is teszek hozzá vagy 1-2 evőkanállal, mielőtt a tökhöz önteném, majd még további 5-7 percig főzöm.

A májhoz is készítek egy pörköltalapot, mint a főzeléknél. Olajon hagymát dinsztelek, lehúzom a tűzről, jöhet bele a pirospaprika, kis víz, visszateszem a tűzre és kicsit lefőzöm róla. Felcsíkozom a májat, a hagymához adom. Fűszerezem borssal, fűszerköménnyel, majorannával, belenyomom a fokhagymát. Sóval már csak a tányéron szoktam, nagymama szokta mondani, hogy egyébként megkeményedik a máj. További 7-8 percig pirítom.

Galette diétásan

omlós tésztából készült sütemények

Most mondjam azt, hogy júliusban túl sok volt az ostoros kalács?! Mert tényleg ez a helyzet. Szóval most ismét visszatérünk tudatos énünkhöz – ami persze július folyamán is megvolt, csak kicsit bújócskázott – és odafigyelünk arra, hogy ne csak étkezzünk, hanem ténylegesen táplálkozzunk, tehát változatos forrásokból biztosítsuk szervezetünk tápanyagszükségleteit.

Tudatosan étkezünk. Tudom, hogyha netalántán csokoládét kívánnék, akkor a szervezetemnek tulajdonképpen magnéziumra lenne szüksége és az ebéd ez esetben párolt brokkolit is tartalmazna. Viszont csokoládét, ha jobban belegondolok, én nem is igazán tudom, hogy mikor kívántam egyáltalán utoljára. Szervezetünknek alapvetően a finomított cukrokra, tehát a kristálycukorra abszolút nincs szüksége, mert a működéséhez szükséges glükózt (legfőbb energiaforrás) az összetett szénhidrátok* lebontásával is magához tudja venni, amit egy kiegyensúlyozott étrend biztosítani tud.

*például a teljes kiőrlésű gabonák

Két évvel ezelőtt, emlékszem akkor tört ránk először a Galette-láz, minden gyümölcsből és kb. hetente ezt készítettem, szóval tömtük. Nem meglepő mondjuk, hát ki tudna ellenállni ennek a roppanós tésztával körülölelt gyümölcsös, lekváros kompót-szerű mennyországnak?! Szóval szóba került párommal a teljes kiőrlésű Galette gondolata, amit gyorsan el is vetett mondván, ha édességet akar enni, akkor az legyen normális. Most, két év elteltével pedig ezt eszi (nulla finomított búzaliszt tartalommal!!), de nem ám kötelező szinten, hanem olyan eszméletlenül ízlik neki szinten!
Mert az, hogy én odavagyok az igazi, telt gabonaízért, az egy dolog, ez tény: imádom a teljes kiőrlésű gabonák teljes, jellegzetes, aromás ízét, de hogy ő is megszerette, na az a nagy szó! Hiphiphurrá.

Galette diétásan

Hozzávalók 2 db-hoz

100 g tk rozsliszt
120 g tk búzaliszt
csipet só
1 teáskanál porcukor
85 g vaj/ margarin
50-55 ml hideg víz
1 tojás (keveset félreteszek a lekenéshez)
kis barna cukor

galettenként: 1,5 evőkanál lekvár, 250-300 g gyümölcs, kis citrom leve, ill. a szilvásra fahéj, szerecsendió esetleg kardamom, megszórhatjuk még mandulával, dióval

A liszteket gyorsan elmorzsolom a hideg vajjal/margarinnal és az 1 csipet sóval. Hozzáadom a porcukrot, a 4/5-öd részét az egész tojásnak, a hides vizet és gyorsan összegyúrom. Hűtőbe teszem fél vagy 1 órára. Kicsit lisztezett sütőpapíron kinyújtom, tepsire átteszem és ott készítem el: a közepébe lekvárt kenek, majd a felszeletelt gyümölcsöket rápakolom. Nyomok rá egy kis friss citrom levét és eloszlathatok rajta egy kis barna cukrot. (De alapvetően nem szükséges, mert a gyümölcs cukortartalma elég édessé teszi.) Az oldalát felhajtogatom. Lekenem kicsit felvert tojással a tészta szélét körben, majd 180-185 fokon (alsó-felső) 40 perc alatt megsütöm.

Sült paradicsom-krémleves

Egyéb

Annyi igazi, házi, kirobbanóan friss paradicsomot kaptunk nagymamától, hogy nyersen már nem győztük enni.
Így mára egy SÜLT PARADICSOM KRÉMLEVEST találtam ki. Én már a megsült parikat is simán megettem volna magában a tepsiből.. egyszerűen annyira jó illata volt az egésznek.

Az íze pedig.
Nekem egyértelműen csillagosötös (édesen, tejfölösen, házi cérnametélttel* és reszelt, ráolvasztott sajttal), de én alapvetően is szeretem a paradicsomlevest. Ami jelen esetben igazi íz-értékelést jelent, az párom véleménye – aki utálja a paradicsomlevest – de ez a sült-féle eszméletlenül ízlett neki.

Sült paradicsom-krémleves

HOZZÁVALÓK 6-7 személyre

1 kg paradicsom
1 tv paprika
1 vöröshagyma
1 lilahagyma
1 egész fej fokhagyma
1/4-ed zellergumó
1 nagy csipet kakukkfű, majoranna
só, durvára tört bors
70 g sűrített paradicsom
0,5 dl fehér bor
víz, alaplé (pácolt csirkemellet sütöttem zacsiban és az alján megmaradt levet leszűrtem és ezt használtam alaplének)
olíva olaj (ennek hiányában nálam most aszalt paradicsom olaj játszott)
friss petrezselyem

A sütőt felmelegítem 230 fokra. Negyedelem a paradicsomot, kivágom a száras részeit. Tepsire sorakoztatom őket. Teszek hozzá egy egész fej fokhagymát, 1 vörös és 1 lilahagymát, 1/4-ed vékonyra szeletelt zellergumót, 1 tv paprikát is beleszeletelem és meglocsolom (olívaolaj hiányában) aszalt paradicsom-olajával.

Fűszerezem. Egy-két óriás csipet kakukkfűvel, majorannával, sóval, 2 csipet barna cukorral és durvára tört borssal ízesítettem. A legvégén meglocsoltam kb 1/2 dl fehér borral. 230 fokon 30 percig sütöttem, majd átpakoltam a levével együtt egy fazékba. Felöntöm alaplével. Pár (5-10) percig főzöm, friss petrezselymet dobok rá, majd leturmixolom egy kis konzerv (70g) sűrített parival együtt.

*Házi cérnametéltet készítek mellé (1 tojás, 50 g BL55 búzafinomliszt, 50 g búzarétesliszt), reszelt sajttal tálalom.