Egyszerű bagel

kelt tészta, kiflik & zsemlék, pékség, Tudatos életmód

Legyen egy kicsit mesélős ez a magvas bagel recept. Jöjjön egy-két szösszenet a mindennapi motivációmról és arról, a legtöbbször feltett kérdésről, hogy miért vagyok ilyen vékony annak ellenére, hogy ilyen finomságokat készítek.

Idén ismét elkezdtünk úszni járni: 5-kor kelni, 6-ra odaérni, 7-ig úszni, 8-ig szaunázni. Lassan, de biztosan kialakult az úszni járás fogalma nálunk. Január közepén kezdtük, pontosan feljegyeztem kis naptáramba, amibe mindent szoktam. Jaj csak ne hagyjam el soha, mert nyomatékosan lassan újra kiejtem: mindent feljegyzek benne. A múltkor például sikerült kicsapnom a nagybetűs PETEÉRÉSNÉL egy meetingen, de ebbe a hülyeségembe ne menjünk bele, lényeg, hogy sose szabad elhagynom! 10 úszás alkalmat tűztem ki magam elé, ami pont akkor jár le, amikor már jó idő lesz és lehet menni kintre futni!

Szóval az úszás, a hetedik alkalomra vált szokássá.

Emlékszem, ez múlt héten volt, úsztam és átpörgettem magamban, hogy ez a reggel már teljesen automatikusan ment. Az első két alkalommal még az újdonság izgalma mozgatott, örömmel keltem az ébresztőre, aztán a harmadik, negyedik, ötödik valahogy nehezebben ment, de csináltuk, tisztességesen. Alkalmanként 60 hossz 1 óra alatt. Aztán a hatodik már szokássá vált. Nehéz volt? Kicsit, de annyira nem, mint amennyire tartottam tőle. Legalábbis én egy olyan ember vagyok, hogyha valamit a fejembe veszek, akkor ha a kutya ‘stilszerűen’ kovászt eszik, azt végig kell csinálni. Ilyen vagyok sporttal, bloggal, munkával, élettel és itt a kulcsszó az akarat! Pusztán ennyi. Egy kis reggeli fenéken rúgás magamtól magamnak, hogy csináld, mert most csak az ITT ÉS MOST VAN, és MOST tudsz tenni a céljaidért, egészségedért, álmaidárt… ebben a megadott pillanatban, ha csak kicsit, de akkor is! 

Mert mondhattam volna a harmadik kedden, hogy ne keljünk István, mert hideg a víz – komolyan jéghideg: 26 fokos versenyuszoda, ahol 10 hossz kell, hogy bemelegedj és a negyvenedik hossznál megint elkezdesz fázni, szóval kellenek néha nagy pulzusemelő hosszok – szóval hogyha így nézünk az egész úszásra, nehéz volt, mert nem mindig keltem kicsattanó lelkesedéssel. De! Csak egyetlen pillanat a nehéz, az ugrás. Aztán beindulsz, érzed a karod, hogy húzza a vizet, érzed a lábad, hogy rúg és érzed a bőröd, ahogy a vízzel érintkezik és csak az a pillanat van. Elindulnak veled együtt a gondolatok, a tervek, a célok, sütsz és bejegyzéseket írsz, szóval mire leúszom, már kész vagyok fejben az egész héttel. Hihetetlen mentális és testi erőt nyerek egy-egy ilyen alkalommal. Fontos a mozgás!

Sokan kérdezitek, hogy vagyok ilyen vékony ennyi finomság ellenére?! Mondjuk bármily hihetetlen, miután kisültek, nem állok neki felcummantani az egész tepsit. Sokszor meg se kóstolom rögtön, csak ha kihűlt, vagy megvárom vele Istvánt, de még az is lehet, hogy csak másnap eszünk belőle – higyjétek el, hozzá lehet szokni, mint ahogy éhesen a képszerkesztéshez.


Fontos kiemelni, hogy nem vagyok táplálkozási szakértő, szóval az alábbiakat úgy olvassátok.
– Istvánnal IF-ezünk (intermittent fasting). Bár azt csak pár napja olvastam, hogy van neve a gyereknek, mi már jó pár éve így eszünk és nekünk tökre bevált. Röviden annyi, hogy a napot két részre osztjuk eszünk és nem eszünk részre, 6/18-es felosztásban. Tehát a nap folyamán bevitt táplálékot 6 órán keresztül fogyasztjuk, utána egy böjti időszak következik, ami 18 órás.
– Plusz én nagyon hiú vagyok a testemre, odafigyelek miből mennyit és mikor eszem. Tudom, hogy az adott napon milyen tápanyagigénye lesz testemnek és úgy próbálom összerakni a makróim fejben. Volt idő amikor írtam, így most már ránézésre nagyjából minden megy, hogy a tányéromon milyenek a rost-szénhidrát-zsír-fehérje arányok. Kalóriával nem nagyon foglalkozom, persze tudom, hogy minek kb. mennyi a kcal tartalma, de nem számolgatom.
– Mindenhez friss salátát eszünk, még a sárgaborsó-főzelékhez is és tényleg mindent az alapoktól mi magunk készítünk (száraztészta, babapiskóta, müzli) és igyekszünk a legkevesebb műkaját megenni. Mondjuk szeretjük a mekit, hát ez van, egy original sajtburgernél néha nincs jobb és héba-hóba bele is fér.
– Nem szeretem a görcsös nemeket, nálunk nincs olyan, hogy ezt, vagy azt, nem szabad enni: mindent lehet, csak mértékkel!
– Aztán vannak elhízás elleni óvintézkedésim, amit lehet kicsit túlzásba viszek, mert a mérlegcsekk például reggel-este megy és persze az egyik kulcs: a sport, meg egy részről tuti genetika is van a dologban, de voltam már pl. 59 kg a középsuli alatt, a sok nokedli-pörkölt miatt, amit iszonyatosan utáltam és soha, de soha nem szeretnék (pusztán önmagam) annyi lenni.
+ Nagyon-nagyon régóta követem Gazdag Tündi Numbava csatornáját a Youtube-on, imádom, amit csinál, engem ő indított el a tudatos táplálkozás útján, ami tényleg annyit jelent, hogy egyszer megértettem a testem, a rendszerem és fenn tudok tartani egy minden szempontból kedvező táplálkozási formát, értem ez alatt, hogy brutál jókat és finomakat eszem egészséges köntösben, top alakkal.

Bagelünk pedig egy pihe-puha álom

Tulajdonképpen nem is igazán original bagel, mert nincs forrásban lévő juharszirupos/mézes/cukros vízben sütés előtt kifőzve, meg nem is az a full sűrű vajas tészta, hanem inkább egy finomabb, foszlósabb, darab, amolyan ál-bagel, aminek bizony története van. Tavaly nyáron, 2019-ben Balatonfüreden jártunk és ellátogattunk a Péklány Kézműves Pékségbe, ahol én töltött bagelt, a többiek meg csupa inzulinbombát reggeliztek. Fülig ért a szám, amikor beleharapva nem egy tömör tésztát éreztem, hanem egy pihe-puha vajas kifli jellegű történetet és ez nekünk annyira bejött, hogy elhatároztam, megcsinálom itthon. Alig kellett rá sokat várni, 2020. márciusára megvalósult a projekt, ahol ötvöztem a békebeli vajas kifli receptet a magvas bagellel. Mutatok lent pár képet a füredi reggelinkről, szívből ajánlom a pékséget, hogyha arra jártok! Szuper kovászos kenyereik, péksütijeik és bagettjeik is vannak!

Egyébként van 2 original-szerű bagel recept a blogon:
– az egyik egy magvas-teljes kiőrlésű verzió,
– a másik pedig a New York Style Bagel elnevezlsre hallgat, Ő egy sima, nem szeretem az igazi szót, de eredetihez tényleg hasonló typ.

Egyszerű bagel recept

Hozzávalók 10 db 70-80 grammos bagelhez – a képeken szereplőt csak 9 db-ra osztottam, de az túlságosan óriásinak bizonyult, szóval inkább osszuk 10-re!

500 g liszt BL80 búzakenyérliszt
25 g friss élesztő
350 ml tej
30 g szobahőmérsékletű vaj
25 g kristálycukor
10 g só
pirított magkeverék: lenmag, tökmag, szezámmag, napraforgómag, mák, köménymag

Langyos tejben elkeverjük a kristálycukrot, elmorzsoljuk benne az élesztőt és letakarva hagyjuk felfurni 5-7 perc alatt. A lisztet átszitáljuk, hozzákeverjük a sót. A vajat a liszt közepébe mérjük, majd ha felfutott az élesztő, azt is hozzáöntjük és fényes felületű tésztává dagasztjuk. Én géppel szoktam összeállítani, majd átgyúrom kézzel és gömbölyítem. Letakarjuk és a duplájára kelesztjük 45-50 perc alatt. Ha megkelt 10 darab, nagyjából 90 grammos darabokra tépkedjük, jól átgyúrjuk, majd egyenletes gombócokká gömbölyítjük és letakarva 15 percig pihentetjük. 

A gömbölyű kis darabokat ovális alakúra és tenyérnyi nagyságúra kilapogatjuk, majd bejglihez hasonlóan, a hosszabbik oldalánál kezdve feltekerjük őket úgy, hogy közben minden tekerésnél lenyomogatjuk az illeszkedést. A kis hurkát nagyjából 30 cm-essé sodorjuk és a két végét összeillesztjük egy erősebb csípéssel. Szilikonos sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk őket, felületüket bőven bespricceljük vízzel, majd a magkeverékbe fordítjuk a tetejüket, visszatesszük a sütőpapírra és további 15-20 percet pihentetjük.

Előmelegítjük a sütőt (alsó-felső) 230 fokra. A megkelt bageleket ismét jó bőven bespricceljük virágspriccelőkéből vízzel és 230 fokra előmelegített sütőben 14-17 perc alatt ropogósra sütjük. Amint kivesszük a sütőből, egyszer mindet újra átspricceljük. Rácson hagyjuk kihűlni – Imádni fogjátok az illatát!

A mieink, amint kihűltek, költöztek is le a rögtön a fagyasztóba (PÉKSÜTEMÉNYEK FAGYASZTÁSA),
csak kettő maradt fent a hétre! 🙂

Naponta szuper receptek várnak az Instagram és Facebook oldalamon!
Hírlevelemre feliratkozva pedig rögtön értesülsz a legújabb tartalmakról!

Dán KNÆKBRØD

pékség, pogácsák & sósságok

Betyár jó! Legközelebb dupla adaggal és 2 tepsiben egyszerre készítem, mert fantasztikus és a szervezetnek kellenek a magvakból származó jó zsírok! És hopp, pont olyan ízű lett, mint másfél hónapja Dániában, Randers egyik pékségében. El sem hittem! Ugyanolyan roppanós, leveles. Bár a készítése némileg eltér, szerintem az ottani egy leveles tésztára szórt magkeverék volt, de ahogy láttam a neten, így is – úgy is készítik. Szóval ez egy gyorsabb verzsön, de szerintem annál finomabb és nincs benne az a kiló vaj, amit általában a leveles tésztákhoz használunk.

Egy ropogós, brutálisan magvas kétszersült, teljes kiőrlésű zabkása alappal!

T I P P
Érdemes készenlétben tartani egy kis pirított magkeveréket otthon, sokszor fog csoda jól jönni! Például:
– zsemlék tetejét szoktam beleforgatni
– kenyerek/kiflik/zsemlék tésztájába is tökély
– krémlevesek feltéteként
– vagy ilyenkor, a dán KNÆKBRØDunk beszórásánál is jól funkcionálnak a gyorsan, szekrényből előkapott pirított magvak.

Pirított magkeverék:
– lenmag
– szezámmag
– napraforgómag
– tökmag
– egész mákszem
A lenmag és a mák kivételével egy serpenyőben, mindenféle zsiradék hozzáadása nélkül illatosra pirítom a magokat, kihűtöm, majd belekeverem a kimaradt 2 magot. Befőttes üvegbe teszem és szépen vár, amíg felhasználom. Egyszerre 200-300 grammnyit szoktam készíteni. Ha félünk az avasodástól, betehetjük a fagyasztóba.

Isteni volt a szezámmagos!

Dán KNÆKBRØD

Sütési hőfok: 150 fok alsó-felső
Sütési idő: 1 óra 20-30 perc

Hozzávalók 1 tepsihez (200g-hoz)

100 g teljes kiőrlésű zabpehely
150 ml víz
150 ml tej
2 evőkanál lennag
2 evőkanál napraforgómag
1 marék tökmag
1/2 kávéskanál só
~ 4 tekerés durván őrölt bors

A szóráshoz: pirított magkeverék (lenmag, szezámmag, napraforgómag, tökmag, egész mákszem, zabpehely), durva szemű só
A tetejére szánt magkeverék súlyát nem adtam meg, mindenkinek tetszőleges.

Előmelegítem a sütőt 150 fokra (alsó-felső). Összefőzöm a zabpelyhet a folyadékkal, a 2 ek. lenmaggal, a 2 ek. napraforgómaggal, a marék tökmaggal, sóval, borssal. Rottyan. Kikenem sütőpapírral bélelt tepsire, nagyjából 1 cm vastagra, megszórom durva sóval, plusz a pirított magkeverékkel, kicsit belelapogatom, belenyomogatom a magokat a kezemmel és ilyenkor érdemes, még nyersen felkockázni, téglalapokra derelye/pizzavágóval felvágni (ezt elszúrtam, utolag jutott eszembe és csak törni lehetett, hát ennyi baj legyen..), 150 fokon 1 óra 20-30 perc alatt sült ropogósra.

Kövess Instagramon és Facebookon is!
Iratkozz fel hírlevelemre, hogy értesülhess a legújabb tartalmakról!

Nem hiszek a véletlenekben! 🙂 Mosdóba karcolt felirat Koppenhágában.

Autó Dániából – életünk egyik legszuperebb útja

Férj szervezte az utat – ebbe a tervezésbe most nem folytam bele és utólag mondhatom: nagyon jól tettem. Kinézett egy autót a költözéshez, leelőlegezte, a repülőjegyet, az oszkárt, a szállást és a flixbuszt is lefoglalta. Szóval minden készen volt már előtte egy héttel, így vártuk a napot. Este 8-kor indult a gép, tehát bőven volt időnk Miskolcról Pestre feloszkározni, reggel kovászos kenyeres szalámis-salátás szendvicseket gyártani és utazni, tényleg olyan slowliving életérzéssel, nem sietve, nem kapkodva.

Este 10-11 körül szálltunk le és amszterdami utazásunk hibájából tanulva (este 11-kor keringtünk gyalog az autópálya mellett, az Isten háta mögötti, kivilágítatlan, nádasos bicikliút mentén, keresve a lefoglalt, tök olcsó (vajon miért?!) autópálya hotelünket) szóval ebből tanulva, a legközelebbi hotelbe, a malmöi repülőtéri hotelben foglaltunk szobát. Aznap még nem sejtettük, de másnap életünk reggelijét tették elénk, vagyis szedtük össze a szó szerinti, svédasztalos svéd asztalról. Egy sima, basic repülőtéri hotel nevetve megfelel egy magyarországi 4, de állítom, hogy akár 5 csillagos szálloda színvonalának. BRUTÁL KOVÁSZOS kenyerek / zsemlék, életem első garnélái, de valami olyan szósszal, hogy behaltam. Bődületes volt a választék, életünk reggelije volt és ebben semmilyen túlzás nincsen. Halálosan komolyan mondom. A mai napig leesik az állam, ha arra a reggelire gondolok.

Reggel taxit kellett hívnunk, hogy bevigyen Malmöbe, mert a reptéri buszok indulásával nem értük volna el a Koppenhágába tartó flixbuszunkat. Második hitetlenkedés a napunkban, amikor a malmöi taxis magyarul üdvözölt bennünket. Olyan kis csodaút volt ez, az elejétől a végéig, beszélgettünk életről, sorsokról, majd beértünk Malmöbe. Volt durván egy óránk, sétáltunk egy picit a Central Stationnél, bóklásztunk boltokban nagy szemekkel nézve a helyi választékot, beszereztem egy csoda cuki svéd népviseletes, szőke kislányos hűtőmágnest, aztán elindultunk a HÍDra. Megvan a svéd-dán krimi sorozat A híd címmel?! Valami remek, kimagasló alkotás szerintem, ezért is volt hihetetlen érzés átmenni ugyanazon a hídon. Libabőr és egyéb.

Beértünk Koppenhágába, egy finom kávé 1500-ért / darab (Aztazegetúristenbasszuskulcs!!!!), séta a nagyállomás körül, aztán nyomás a következő flixbuszra, irány végállomásunk, Randers. Délután 4 körül értünk oda, hulla fáradtan és kopogó szemekkel, mert hol voltak már a tegnap reggel készített szendvicsek?! Google maps a barátom, így már az úton nézelődtem, hol kajáljunk este. Találtam egy kínai éttermet, de nem ám olyat, mint itthon a sarki, hanem egy elegáns, gyönyörű sárkányos, legyezős, beülős helyet. Levest kívántunk, jaj, de nem tudtak angolul, ami vicces volt, mert már mi is törjük, de kézzel-lábbal és google-lel csak sikerült a dán-kínai étlapot magyarra fordítani. Bár azt máig nem tudom István mit evett, mert mindenre bólogattak, hogy “jessz cikön, jessz, jessz “, de az enyém egy cápauszonyleves volt. Ez tuti. Úgy képzeljétek el, mint a karácsonyi halászlevet, csak egy pici kínai beütéssel és csípősen. Mellé nagyon ropogós burgonyaszirom-jellegű kenyeret és pirított bagettet kaptunk. Akkora élmény volt. Befejeztük, kifizettük, majd odajött hozzánk egy kicsivel jobb angollal beszélő nagyon-nagyon cuki lány és megkérdezte, honnan jöttünk, majd amikor leesett neki, hogy az hol is van, felkiáltott, hogy hááát itt nagyon olcsók a Mischlen csillagos éttermek és tudja-tudja merre van. Tényleg nagyon cuki volt, annyit kérdezett, plusz kiselőadást tartott a Randers környéki nevezetességekről, látnivalókról, basszus olyan érzésünk volt, hogy sose szabadulunk, már-már szinte kínos volt, hogy mennénk, mert eszméletlen fáradtak vagyunk, de hát hogy?! Estére Airbnb-n foglaltunk szállást, amit már eddig is praktizáltunk, csak eddig egész lakást vettünk ki, most pedig egy családnál aludtunk a harmadik emeleti gyerekszobában. Hát mekkora életérzés volt, tiszta emlék-utazás, mint amikor középiskolában Esslingenben voltam cserediák. Egy az egyben olyan érzésem volt, István teljesen kivolt, hogy Ő.. ezt sose merné megtenni, idegeneket beengedni a házába. Igen, teljesen jogos, de ott valahogy a kölcsönös, egymás iránti bizalom, már a legelső nap feltűnt, óriási. Például simán a konyhaasztalon hagyta a telefonját és a táskáját a csaj, úgy hogy őt nem is láttuk/hallottuk, hogy egyáltalán otthon van-e. Annyira mások.

Amikor kinézte István az autót, a világon nem gondolta volna, hogy ilyen gyönyörű városban találjuk magunkat majd. Randers neve írott formában 1086-tól van jelen, na gondolhatjátok milyen gyönyörű hely, igazi kincs. Eszméletlen cuki házak, inkább magasak, vékonyak voltak és 2-3 szintesek. Nagyon baba. A dán-svéd designt szerintem nem kell bemutatni, letisztult és otthonos. Szerelem első látásra. Az utcára néző ablakokat nem takarja függöny, séta közben látjuk mit csinálnak a családok, annyira elképzelhetetlen ez itthon. Mondom.. bizalom! Feltételezhetően nem az a lényeg, hogy mit csinál a másik, mert akkor annak függvényében intézem az életem… hanem mindenki csinálja a dolgát, ami neki rendeltetett, megy a saját útján előre. Kis, függöny nélküli ablakaikban gyertyák, éjjeli/állólámpák világítanak és amint meglátjuk, eláraszt bennünket egy elemi, mély ős-otthonosság érzés és hirtelen melegség árad szét legbelül. Hihetetlen hatása van.

Egyébként is közel áll hozzánk a hygge, de ez út még nagyobb slowlivingre tanított. Nem az volt a cél, hogy megismerjük Svédország és Dánia minden szegletét és pont ezért volt jó, hogy egyáltalán nem folytam bele az utazás megtervezésébe, mert így a legelső benyomásra építettem, nem pedig egy megtervezett, idealizált, előre elgondolt “hú nyaraláson jaj de boldog leszek, mert annak kell lennem” rendszer bekalibrálása volt, amit ott persze csalódás követ, mert mindig elfelejtem, hogy magamat is viszem és ha már valami nem úgy alakul, vagy nem érzem jól aznap reggel magam a bőrömben, akkor mehet sutba az idealizált boldog utazás. Életünk egyik legfelszabadultabb utazása volt. Bár.. zárójel, a dán autókereskedő haverjaink olyan szinten lazák voltak, hogy papírokkal bár, de forgalmi nélkül engedtek utunkra, amiről most már nyugodtan írok, mert múlt héten megérkeztek a messiásként várt papírok, de egy hónapig remegtünk, hogy “na most vagy vettünk egy autónyi alkatrészt vagy lesz belőle forgalomba állított autó“. Bizalom?! Visszafelé Berlin körgyűrűjén keresztül autóztunk a számunkra új, egyébként használt paripával, szuper utolsó pillanatban, baromi olcsón lefoglalt, 4 csillagos hotelben aludtunk. Összejött minden, életünk egyik legjobb útja volt! ❤ Visszagondolva el sem hiszem, hogy olyan messze voltunk. Hihetetlen.

Szilveszteri lencsesalátánk

Főételek, saláta

Túlzásokba sem karácsonykor, sem szilveszterkor nem szoktunk esni. Nyilván ketten nincs hova túlozni, hogyha bulit tartanánk, akkor lehet beleesnék egy nagymama-féle hatvanhárom főétel + sütemény kategóriába. Szóval nálunk nincsenek kismalacot formázó sós ropogtatnivalók, viszont lencse mindig van. Általában lencsefőzelék, de idén újítottunk, anya-féle ecetes lencsesali készült. Awh és mindig megállapítom, hogy ez annyira finom, hogy legalább kéthavonta elkészítem. Legközelebb február végén, be is írom a telefonomba emlékeztetőnek, mert ezt nem fogom kihagyni. Isteni ugyanis!

Mutatom min nőttem fel szilveszterenként és milyen salátával bulizott kicsi Hanna annó és most is. Persze én már az ágyból kívántam Boldog Új évet Istvánnak, mert nálam a pizsicsillag fellövése nagyjából mindig 10 körülre tehető, de ígypéldául most is 7-kor keltem. Nem szeretem magam előtt görgetni a napot, nem szeretem a hajnalig tartó bulikat, az alkoholt. Na ez van, nem vagyok egy erőltetett “bulizzunk szilveszterkor” típus. Jaj a tüzijátékról már inkább nem formálok véleményt sem. 😀

Szóval nagyon boldog új évet kívánok! Boldog kettőezerhúszat!
Érzem, hogy jó év leszel! ❤

A beluga lencséről

Tök cuki, kis fekete, aprószemű lencse. Teljesen olyan, mint a kaviár, pontosan ezért örökölte nevét a beluga kaviár után szabadon. Hogyha az áráról beszélgetünk, nem éppen kedvező. Összehasonlítva a normál ~180 Ft-os lencsével, fél kilója 1000.- körülre tehető, bár én csak a Dm-ben találtam Bio-t, valószínű ezért volt ilyen veszett.

DE!

Telis-tele van antioxidánsokkal, melyek segítenek megkötni a kis tévelygő szabadgyököket. Magas VAS és Magnéziumtartalma kiemelendő. Főzés közben (~20 perc) nehezen eshet szét és nem kell áztatni sem. Kifejezetten magas a fehérjetartalma 100 g-ban 23g, zsír 1,9g , szénhidrát 41g, magas rosttartalma pedig az emésztésünk jó barátja 17 g-jával. Kalóriatartalmát sem nevezném magasnak tápértékei tudatában: 305/100g.

Szilveszteri lencsesalátánk

Hozzávalók 3-4 személyre

100g beluga (fekete) lencse
100g barna lencse (megfőzve)
2 db babérlevél
1 nagy csokor petrezselyem
1 db lilahagyma
3 szál virsli
3 ek ecet
1 teáskanál cukor

bors
1/2 dl víz
1/3 citrom leve

A barna lencsét előző este beáztatom, a beluga lencsét nem kell. Másnap két különböző edényben odateszem őket főzni, 1-1 babérlevéllel és kicsi sóval. Alacsony lángon, lefedve megfőzöm, de nem túl puhára, hanem éppen pont jóra, hogy egy kicsit még roppan, de már a belseje puha. Levében hagyom kihűlni.

Kikeverem a saláta levét. Kis vízben (1/2dl) kikeverem a cukrot és az ecetet. Felkockázom a lilahagymát, pont lencseszem nagyságúra. Leszűröm a lencséket, összekeverem a hagymával, az ecetes-cukros lével, belekarikázom a virsliket, végül egy nagy csokor durvára aprított petrezselyemmel megszórom. Kis citromlevet csepegtetek rá és alaposan összeforgatom.

Teljes kiőrlésű (50%) fonott kalács

édes kelt tészták, húsvét, kelt tészta, pékség

Rém egyszerű a matek. Nem csináltam egyebet, csak a cukrásziskolás fejbőlsütős kalács anyaghányad liszttartalmát félig, teljes kiőrlésű búzalisztre cseréltem. Kicsit persze mááás, mintha kizárólag – ahogy a nevében is benne van – finomliszttel készült volna, de számomra megér ennyi kompromisszumot a lassabb felszívódású szénhidrát. Főleg nyáron! Zárójel. Bár szinte mindegy is lehetne lehetne számomra. Számomra, akinek a két napos balatoni kikapcsa során a lábához nem ért a víz, csak a parton ült. Ruhában.

Cukrász fejbőlsütős kalács anyaghányad
100% (500g) BL55
50% (250ml) tej
5% (25g) élesztő
1% (5g) só
10% (50g) vaj
10% (50g) porcukor (bár nálunk ez inkább 15% 75g)
2 tojássárgája

A teljes kiőrlésű lisztekről

Alapvetően több folyadékot vesz fel, mert a finomra őrölt liszttel szemben, amit kizárólag csak a magbélből őrölnek, megtalálható benne a búzaszem összes alkotóeleme: csíra, magbél, korpa. A tápanyagok legértékesebb része a csírában és a korpában található. Tehát a teljes kiőrlésű liszt tápérték szempontjából fontos, értékes összetevőket tartalmaz. A finom fehérliszttel szemben, nem emeli meg ugrásszerűen a vércukorszintet, rosttartalmának köszönhetően pedig emésztése tovább tart, így teltségérzetünket is hosszabb ideig biztosítja.

Viszont sajnos nem feltétlenül egészséges. Amikor még ment a pékbolt, bejárt hozzánk M. Úr, egyik törzsvásárlónk. Hétről hétre többet tudtunk meg róla. Már az első pár alkalommal kiderült, hogy teljes kiőrlésű termék szóba sem jöhet nála. Persze onnantól kezdve, amint megláttam, rögtön mosolyogtam és elejtettem egy-két tk-s poént (utólag visszagondolva baromikicsit idegesítő lehettem, vagyis így leírva tényleg annak tűnik, de amúgy jók voltak, tényleg 😀 ), de nem is erre szeretnék kitérni. Földjei vannak, gabonát termeszt és nem vesz teljes kiőrlésű kenyeret. Borzalmas vegyszerek, sertéseknél vetélést okoz. Ez a mondata mélyen belémégett. Szóval csak óvatosan!

Drága M. Úr!
Hálásan köszönjük azt az igazi, illatos, felejthetetlen, hideges sajtolt, saját napraforgóolajat.
Páratlan volt. Ugyan már eltelt több, mint egy év, mióta elfogyott, de az íze és az illata, azóta is él bennünk.

Ugyan kizárt, hogy olvas, de hogyha véletlenül..

Teljes kiőrlésű (50%) fonott kalács

T é s z t a
250 g teljes kiőrlésű búzaliszt
250 g BL55 búzafinomliszt (vagy fehér tönkölybúzaliszt)
1 (5g) nagy csipet só
70 g porcukor
25 g friss élesztő
1-2 teáskanál kristálycukor
260-265 ml langyos tej*
2 tojás sárgája + 1 egész tojás a kenéshez
50 g 80-82%-os szobahőmérsékletű vaj
1/2 citrom reszelt héja
1 csomag vaníliás cukor

*Lisztek fajtájától/minőségétől is függ, hogy mennyi folyadékot vesz fel a tészta.

Alapanyagok előkészítése. Kimérem és átszitálom a liszteket, a porcukrot, a sót, a vaníliás cukrot, belereszelem a citrom héját. A tojásokat kettéválasztom. A 2 db fehérjére nem lesz szükségünk, általában megeszem rántottának (helló fehérjedús étrend, pont tökéletes) reggelire vagy lefagyasztom.

Felfuttatom az élesztőt. Nyeles, vagy sima kis lábasban meglangyosítom a tej 1/3-ad részét (40-45 fok ideális). Elkeverek benne 1-2 teáskanál kristálycukrot, belemorzsolom az élesztőt, belenyúlok és szétmorzsolom teljesen, amíg fel nem olvad. Belekeverek 1/2 evőkanál lisztet (a kimért és átszitált mennyiségből) és a tetejére szórok még 1 evőkanállal. Konyharuhával letakarom és meleg helyre teszem 10-15 percre.

Tészta összeállítása & dagasztás
Ha felfutott az élesztő, hozzáöntöm a liszthez a tojássárgájával együtt, beleteszem a puha vajat, hozzáöntöm a langyos tej maradék részét is és összeállítom a tésztát, dagasztom. Akkor jó, ha elvált az edény falától. Letakarva duplájára kelesztem.

Osztás & pihentetés
A megkelt tésztát lemérem és pontosan 8 darabra felolsztom, a tésztadarabokat egyenként gömbölyítem, majd letakarva 15 percig kelesztem. A pihentetés után a gombócokat téglalap alakúra nyújtom, a hosszabbik oldaluknál kezdve feltekerem, majd középen kicsit vastagabb, a vége felé vékonyodó rudakat sodrok belőlük.

Fonás
Mostanában mindig a legegyszerűbb szövött négyes fonást alkalmazom, ehhez nem kell videó, hanem fejből megy! Sütőpapíron fonok, hogy könnyebb legyen átemelni a tepsire. Szálvégeinél összeillesztek 4 fonatot. Mindig a jobb szélsővel kezdek és balra haladok, fent-lent-fent fonva. Megint a jobb szélső fent-lent-fent vagy fordítva, most nincs előttem, tök egyszerű, mint mikor szövőszéken, vagy kis kézi szövőfán szőttem kézműves táborokban, amikor kicsi voltam. Lekenem kicsit felvert egész tojással. Letakarva kelesztem durván 30 percet, felénél már kapcsolom a sütőt 190 fokra. Sütés előtt közvetlenül, ismét lekenem tojással. Lehetőleg ne szilikonos ecsettel dolgozzunk, mert sajnos nem lehet vele szépen kenni.

Sütés
190 fokra előmelegített sütőben, alsó-felsőn sütjük addig, amíg el nem éri a maximális nagyságát (kb 10 perc), majd levesszük a hőmérsékletet 170 fokra és további 25-30 percig sütjük. Összesen 35-40 percet sül.

Sült túrótorta bazsalikomos meggy-eper mártással

desszert, torta

Hogy mi ez a fűszermánia nálam?! Nálam, akinél a névnapra kapott gerbera már másnap inkább a föld felé nő?! Tavasszal vettem bazsalikommagot kemény kétszáz forintért. Tengett-lengett egy jó darabig. Nyár elején szereztem friss bazsalikomot a konyhaablakba, amit csodamód olyan féltő gondoskodással öntözgettem, nevelgettem, hogy óriási leveleivel gyönyörűen megajándékoz a mai napig. Az elszáradt, kimaxolódott szárait az idő folyamán kihúztam és a helyére beültettem a magocskák hányadát, ami mára egy végtelenül tündéri bébi-bazsalikom ovivá fejlődött. Na, tehát receptjeimben.. a sok “friss bazsalikom” momentánilag innen van. Így került idén az eperlekvárba is, ami hát atyavilágtejóég, valami zseniális lett!

Sült túrótortánkról pedig egyrészt beszéljenek a képek, mert ezt a finomságot, most lehet nem tudom szavakba önteni. Egyszerűen csak süsd meg és hagyd hogy elvarázsoljon a lágy, felhőpuha túrókrém. Hagyd hogy nyelved oldalát, a savanyúságot érzékelő részt elkapja és megsimogassa a fanyar meggy és érezd a finoman kiáltó bazsalikomot, aki csak visszhangzik a háttérben, jelezve, hogy ő igenis ott van, csak eldönteni nem tudod, hogy hol. De éppen pont annyira, amennyire csak kell. Páratlan.
‘Tányértkinyalósan perfekt.

De jaj Hanna, mi tartott idáig? Mióóóóta tervezed már megmutatni! – orrolok magammal. Mert nálunk anya, feszt ezt a tortát süti, az egész család nagy örömére, mert tényleg veszett jó. Viszont úgy tartottam tőle valami miatt, pedig egy gyors, faék-egyszerűség, most már tudom. A tészta 5 perc alatt összeáll, 30 p hűtő, addig nekiesünk botmixerrel a töltelék összes hozzávalójának. Kinyújtjuk tésztánkat, elősütjük kicsit, töltjük, sütjük és várunk holnapig. (Na ez necces, de bírható, hogyha nem mész a konyha felé! :D)

Az egész desszert legeslegeslegbonyolultságosabb része: a sütés. Jaj és az, hogy csak másnap ehetünk belőle. Első nap a tortát készítjük el, másnap a gyümiragut. Tényleg bírjuk ki, megéri!

Vagyis pontosítva, a sütésnek egy apró, ámbár egyáltalán nem jelentéktelen része, történetesen az, hogy ezt a forró tortaformában rezgő folyótengert, hogyan transzportáljuk be a sütőbe. Két konyharuhával serénykedve megfogjuk forró formánkat és folyamatos vizslatás közepette elvisszük a sütőig, amit már előzetesen ki kellett nyitnunk – kiszökő hőt nem sajnálva – különben tehetjük vissza a pultra túróhaverunkat és szerencsétlenkedhetünk újra vele – ahogy ezt én ma sikeresen megtettem. Ezazz Hanna, önpacsii!

Sült túrótorta bazsalikomos meggy-eper szósszal

Hozzávalók 22 cm-es kapcsos tortaformához vaagy üzenetben kaptam, hogy 26 cm-es 5 cm magas piteformában is tökéletesen kivitelezhető!

T é s z t a
100 g fehér tönkölybúzaliszt*
50 g teljes kiőrlésű búzaliszt*
50 g porcukor
100 g teavaj (80-82%-os)
1 óriási csipet só
= 300 g 3:2:1 arányú alap linzertészta

*Természetesen 150 g BL55 búzafinomliszttel is elkészíthető, nálam a bikinibádi-gondolat most előnyben részesült.

T ö l t e l é k
500 g túró
500 ml 2,8-3,5%-os tej
400 g tejföl/mascarpone vagy keverve (Nálam most 300 g tejföl, 100 g mascarpone)
200 g porcukor
90 g vaníliás pudingpor vagy étkezési keményítő
1 csomag vaníliás cukor / vaníliarúd / aroma
1/2 kávéskanál só
2 egész tojás
1 citrom reszelt héja

G y ü m ö l c s r a g u
2 evőkanál eperlekvár
1/2 befőttes üveg nagymama-féle meggykompót + leve
4-5 friss bazsalikomlevél
1 nagy teáskanál vaníliás pudingpor
óriási csipet só
1 citrom leve

Tészta összeállítása. Összekeverem a liszteket, a porcukorral, a sóval, majd összemorzsolom a vajjal, és gyorsan tésztává gyúrom, nem szabad, hogy “leégjen” a tészta. Beteszem a hűtőbe kb 30 percre.

Töltelék. Készüljetek, mert végtelenül bonyolult és hosszadalmas leírás következik. Az összes hozzávalót egy tálba teszem és botmixerrel összekeverem.

Tészta elősütése. Egy 22 cm-es kapcsos tortaforma alját kibélelem sütőpapírral. A tésztát akkorára nyújtom, hogy az oldalára is fel tudjam tapasztani, mert jó sok töltelék kerül majd bele. Szóval átpakolom a tésztát, nekem fullba szétesett a széle, mert teljes kiőrlésű, de visszalegóztam és gyönyörűen levágtam a széleit, szóval igen mutatósra sikerült! Villával vagy 9x megszurkáltam az alját, majd 190 fokra előmelegített sütőben 10 percig sütöttem.

Töltés. Az elősütött tésztába először merőkanállal, majd öntve átplántáltam a töltit, ami ne ijedjetek meg, de sokkal több lesz, mint amire előzetesen számítottatok. Semmi pánik, kezeljük az ügyet, így lesz tökéletes!

Szóval abszolút nem probléma, hogyha a töltelék a szépen elkészített tésztamedrünk fölé csordul, nem fog kifolyni, szóval ne szikrázzon rémülten a szemetek, mint ahogy az én két szépem tette, amikor megláttam, hogy ez bőőőven sokkal fentebb fog érni, mint a kibélelt helye! Még úgy se fog kifolyni, hogy kapcsos a forma, legalábbis nálam nem tette, bízom benne, hogy a kapcsos tortaformák istene nem űz belőlem csúfot és Nektek se fog!

És most jön szerintem az egész recept legeslegeslegbonyolultságosabb része: a sütés. Vagyis pontosítva, a sütésnek egy apró, ámbár egyáltalán nem jelentéktelen része, történetesen az, hogy ezt a forró tortaformában rezgő folyótengert, hogyan transzportáljuk be a sütőbe. Két konyharuhával serénykedve megfogjuk forró formánkat és folyamatos vizslatás közepette elvisszük a sütőig, amit már előzetesen ki kellett nyitnunk – kiszökő hőt nem sajnálva – különben tehetjük vissza a pultra túróhaverunkat és szerencsétlenkedhetünk újra vele – ahogy ezt én ma sikeresen megtettem.

Egyébként 190 fok (alsó-felső) 90-100 perc.

Másnap elkészítem a gyümölcsragut. A meggykompótot nyeles lábasban melegíteni kezdem, hozzákeverem a lekvárt, a citromlevet, majd kb 1/2 dl meggylében elkeverem a vaníliás pudingport és hozzákeverem. Abszolút nem az a lényeg, hogy puding legyen, a kompót levét úgy adom hozzá, hogy csak egy picivel legyen zselésebb az állaga, egy leheletnyivel kicsit lassabban folyjon le a tortácskánkról.

A gyönyörűség Varga Gábor sült túrótorta receptje alapján készült.

Teljes kiőrlésű (50%) virslis croissant

pékség, pogácsák & sósságok

Hogy zsúfolt volt-e a hetünk?! Valami brutálisan.

Szombaton eladtuk a kocsit. Vasárnap hajnalban rég fontolgatott balatoni kétéjszaka megkezd, kedden este hazajön, de előtte István kisfiát haza Debrecenbe, majd Miskolc. Másnap Eger, mert I. közben munkahelyet vált (baaah ennek nagyon örül a fejünk, végre jó dolgok is történnek, elég húzós volt az utóbbi 2 év számunkra), szóval közben már új autót kinéz, repülőt lefoglal, csütörtökön irány a németországi Landshut, amert vár a mokka metál vwpassat.

Hát én veszettül imádom a turbulenciát! Na, de ne szaladjunk ennyire előre, valamikor a sok program közé beiktattam ezt a tk. virslis croissikat, hogy legyen miket bekapogatni az úton. Brutál jó lett, fene se gondolta volna, hogy fehér liszt és tej nélkül is lehet mega finom dolgokat sütni! Jaj, mert közben kitaláltam, hogy egy hétig tejmentesen étkezem, mert valamiért tök csúnya az arcom. Bár fejemet a falba vágtam másnap, amikor István itta a habosabbnál habosabb cappuccinokat a reptéren és meg muszáj voltam beérni a szájhúzogatóan savanyú feketékkel. Baaah. Mert, ha legalább lett volna espresso tonik, az új kedvencem, de neeem!

Jaj de elkanyarodtam. Szóval ez volt az az utazás, ami már betyárul bakancslistás volt. Egy bugyi, egy zokni, egy póló és ennyi, de komolyan. Egy-egy hátizsák mindkettőnknek, ráadásul az enyém nem ám ilyen túra volt, vérbeli, semmire sem jó, divathátizsák. Jó, persze deó, fogkefe volt, meg alapozó, meg szempillaspirál, hogy a hajnali 4-es keléseket kompenzálja valami, de ennyi.

Szóval hajnali 5:10-re jött a taxi, 5:30-kor már a Miskolc-Budapest Oscarban ültünk. Szigorúan 4 vonaljegyet vesz, villamos, majd busz Ferihegyig. Aztán konnektort keres, mert sikerült csurig lemerítenem a drágám negyed nap alatt. Jaj érik már egy powerbank. Várakozás, röntgen, birkaterelés, “ott a repcsiiiiink” – kiáltás, fellépcsőzés, helyfoglalás. Életem harmadik repülése, már az elsőt is imádtam (Londonba repültünk, meg aztán vissza). A felszállás a legjobb! Gyá de bírom! Meg a turbulencia, töltés ezer, adrenalin!

De, hogy némi említés is legyen bejegyzésem tárgyáról, a teljes kiőrlésű, lényegében majdnem mentes croissantokról, Ferihegyen bekaptam kettőt, jajjj de bírtam! Süssétek meg feltétlen! Isteni klasszak!

Nürnbergben, rettenetesen szépen megfogalmazva, jól oda@&ta a gépet a pilóta, de leszálltunk, nyomás U2-vel a Hauptbahnhofra, majd autómatában Landshutig vonatjegyet megvesz, egy sort értetlenkedik az információs pultnál, tátott szájjal imádkozik a töltött bajor pereces pékség előtt, hogy ezt láthatja, majd az egyik eldugott sarokban lekuporodnak és megszendvicseznek. Jaj vettünk hozzá salátát is, apropó, fő a maximalizált rostbevitel! Aztán le-lecsukló fejjel, csurgó nyállal alszik a landshuti 2 órás vonatúton. Aztán egy laza 2,5 km-es séta full kimerülten, hatvanhárom fokban, fekete hosszú nadrágban (mert miért ne, Hanna igen okosan öltözött fel reggel 😀). Szerény alvásra koncentráló szállást gyorsan elfoglal, hát a legfőbb kedvencem a hotel előtt tizedik sörüket elfogyasztó kamionsofőrök voltak! Zuhany, fáradt testet ágyba lehajít, pihen, majd meredt, kérdő szemmel néz Istvánra, hogy “most Te komolyan este 8-kor, mindezek után még el akarsz indulni, megkeresni az autót, úgy, hogy nem tudjuk a külváros melyik szalonjában van?!”. Na lényeg, hogy megtaláltuk! Szép, szuper, persze nem tökéletes, de jó lesz ez!

Másnap. Zárójel: egyébként nem terveztem ilyen mértékű sztorizást, magam sem értem a miértjét.

Német gasztro-orgia I.
Reggel szalonban kezd, majd itt jön a hepöning, alku közben megtudjuk a kereskedő sráctól, hogy a mellettük lévő hentesnél, iszonyúan finom a Leberkäse Semmel mit Senf, az egyik legkedvencebb kedvenc osztrák-német kajám. Egy teljesen basic császárzsemle, benne óriási, szaftos ‘egybehúspép‘ szelet (mint egy virsli, csak sertéslapocka méretű és neeem, abba nem akarok belegondolni, hogy mit tartalmazhat csak pusztán élvezem a fejenként 1,5 Eurós reggelit) sima vagy édes mustárral megkenve. Imádat!

Német gasztro-orgia II.
Autó pipa, túl az okmányirodán, miegymáson, nyomás be az óvárosba, mert valami elképesztően csodálatos egy kisváros! Szokásomhoz híven, most is a #landshut instás kereséssel kezdtem felfedezni a helyi pékségeket, éttermeket és cukrászdákat. Lőn csoda, olyat találtam, amitől majd elsírtam magam: Aran Brotgenuss & Kaffeekult. Bajor perec szendvicsek. Hanna a mennyországban.

Első állomás egyértelmű, hogy oda vezetett. Tizennyolc euróért brunchoztunk egy betyárat. Veszett király volt. Mondom mit fogyasztottunk (csak hogy választékos szókincsből ne legyen hiány a betyár és a brutál mellett), tehát fogyasztásunk alapját egy-egy bajor szendvics képezte, Istváné szalámis (Mailander Breze) volt, jó hát azért nem ilyen mezei szalámira kell gondolni, valami eszméletlen sajtrkémmel (szerintem mascarponés) volt megkenve, friss petrezselyemmel megszórva és olyan vastag parmezán darabokkal telerakva, hogy tejdiétámnak egy kicsit off volt abban az egy órában. Az egyém pedig Pármai sonkás perec (Pharma Breze) volt (mindkét oldala jóóó bőven sajtkrémmel megkenve, parmezánnal, friss petrezselyemmel, úgy ahogy kell. Beleharaptál és hát ömm nem is tudom, megszűntél egy pillanatra. Ebből az állapotból már csak a jó keserű espressóm tudott kizökkenteni, amit irigykedve szürcsöltem be arcszerkezetembe, miközben Ő a hatalmas adag tejhabos capuccinóját majszolta. Tipsitapsi Hanna, sikerült a legjobb hetet kiválasztani “tej-diétádnak”. Az egész ízgyönyört egy pisztáciával vékony sorban megszórt, finom cukormázzal lekent, szaftos sárgarépatortával zártuk. Hogy jó volt-e?! Gyáááá!

Mindeközben telefonom folyamatosan az üzlet megvásárolható kávék, szakajtók és teák mögötti polcán töltődött, mert se áramunk nincs nyilván a hátizsákban, az autós töltő pedig otthon maradt. Szóval pár plusz százalék csak sikerült. Gasztro-örömünktől megrészegülve jöttünk ki a pékségből neeeem, a-aa ez sokkal több, mint egy pékség volt! Kenyérszeleteket is lehetett kapni, különböző brutális kencékkel, óriási adag salátákkal, sajttorták, almás rétesek, úristen szuper volt! Majd utazásunk lezárásaképp felsétáltunk déli hatvanháromfokban a várba, mondjuk gyönyörű volt. Lassan séta kocsihoz, majd útnak indul haza.

Na, még egy kis kaland.
Ismeritek azt az érzést, amikor nincs ereje a motornak, Bécs előtt vagytok, a telefonod lemerült, megálltok pihentetni a kocsit, bedugni a telókat, közben traileres ismerősök után érdeklődni és tapsolni az egy-két százalékkal magasabb töltöttségi szinteken?! De végül csak sikerült a saját kerekeinken, szombat hajnali 4-re hazaérni. Rögtön ágybazuhan. Másnap pedig megnyitottam az oldalam. Talán ezért a szó@&ßsás, iszonyú fáradt vagyok és ilyenkor no limit.

Ótejóég és holnap lesz Egerben a néprajzi tábor, ahol gyerekekkel fogok kovászos kenyeret sütni, ma még vár rám 5 kg kenyértészta bedagasztása, úgyhogy helósziasztok, megyek a konyhába. Szurkoljatok, hogy vállalható kenyerek süljenek holnap a kemencében – bár kizárt, hogy azok lesznek, sose sütöttem még benne. Mondjuk nem ez a lényeg: csak élvezzék a gyerekek! Ez számít!

Teljes kiőrlésű virslis croissant utazáshoz
kb 32 db-hoz (2×16)

500 g liszt (Nálam most: 250 g teljes kiőrlésű rozsliszt, 250 g fehér tönkölybúzaliszt)
300-320 ml langyos tej / víz*
1 teáskanál cukor (por/kristály mindegy!)
20-22 g friss élesztő
fél evőkanál só
60 g disznózsír/vagy vaj/margarin szobahőmérsékletű, puha
kb 6-7 db virsli

Opcionális töltelékek: sajt, ketchup, mustár
1 tojás kicsit felverve a kenéshez

*Először érdemes csak a folyadék 80%-át a tésztához önteni, majd dagasztás során fokozatosan adagolni és nézni, mennyit vesz fel még a tészta.

Kimérem és átszitálom a lisztet, elkeverem benne a sót. A langyos tejben elkeverem a porcukrot, majd belemorzsolom és a kezemmel eldolgozom benne az élesztőt, majd belekeverek 1 evőkanál lisztet (a már kimért mennyiségből) és a tetejére szórok még egy ek lisztet, konyharuhával letakarom. Megvárom, amíg felfut (10 perc). A felfuttatott élesztőt hozzáadom a liszthez + zsiradékot is. Kézzel vagy géppel tésztává dagasztom. Konyharuhával letakarva duplájára kelesztem.

Ha megkelt kifordítom enyhén lisztezett deszkára, kettéveszem a tésztát, átgyúrom. 15 percet letakarva pihentetem. Az egyiket magam elé teszem, alálisztezek enyhén és kinyújtom kb 0,5-1 cm vastagságúra. Pizzavágóval, vagy késsel elfelezem, majd negyedelem, majd nyolcadolom és így tovább, amíg 16 részt nem kapok.

A virsliket 4-5 cm-es darabokra vágom, a tésztaháromszög hosszabbik végéhez mérem a nagyságát. Mindegyik tésztacsík végébe nyomok kis ketchupot, mustárt majd ráteszem a virslit. Feltekerem őket a szélesebb oldalról a vékonyabb felé. A vékony vége kerül majd a tepsi aljára. Sütőpapírral bélelt tepsibe teszem, lekenem kicsit felvert egész tojással {+megszórhatjuk reszelt sajttal, ez nálam most kimaradt} majd 190 fokon 20-23 percig sütöm. Ugyanígy járok el a másik tésztagombóccal is. Nekem ráfért egy tepsire is mindkét

Pofátlanul menő reggeli: Dzsadzsik (török tzatziki) kovászos kenyérrel

gasztrofilm & könyvajánló

Beleharapsz. Ropog, pattog a fogad alatt a pirított, kovászos kenyér. Aztán a szájpadlásodon megtalál a legkrémesebb joghurt, a görög. Kezded ízlelni a nyelveddel. Érzed a sós uborka frissítő hatását, amit átjárt a fokhagyma és végül megtalál a kapor. Ott a háttérben kacsintva megbújik finoman és olyan lecsengése van, de olyan: a pirított kovászos kenyér jellegzetes, karamellizált ízét érzed. Mint általában a kovászos kenyér héja, áááámde hogyha a kovászos kenyeret pirítósban megpirítod, akkor az egész Maillard-reakcióba burkolózik és teljes intenzitással adja át magát Neked. Luxus élmény, méghozzá nagybetűs.

Imádok enni. Imádok ízlelni. Imádok az egyszerűség jegyében táplálkozni. Ez fontos. Mindig hangsúlyozom, hogy az evés ne pusztán biológiai szükségletünket kielégítő étvágycsökkentő muszáj, hanem élmény legyen. Nem gondolok itt nagy dolgokra, kaviárra, pezsgőre és kagylóra. Gondoltam megosztom reggelem élményét.

Brutál ez a Wessex Mill búzakenyérliszt. Az brit óceáni éghajlat csodája. Sok természetben előforduló enzimet tartalmaz – gyorsabban erjedő tészta, élesztők fokozott aktivitása, több szén-dioxid keletkezik. Magyarul: nagyobb lyukak.

 

Kezdem az elején. A legelején.

Lebeszélhetetlen szakácskönyvgyűjtővé értem az elmúlt időszakban és amikor erre rájöttem, rögtön meghúztam a határt. Gyors fejszámolás, majd szinte kétségbeesésig fajuló tudatosítást követően beiratkoztam a könyvtárba.

Ruhát és kacatokat már rég nem vásárolok annyit, egy kezemen meg tudom számolni, hogy idén mennyi ruhadarabot vettem, viszont azt két kezemen se, hogy a minek ez nekem kérdés után, mennyi szart és lomot hagytam a boltokban. Hú, nagyon az elején kezdtem, de ezt ígértem! 

Szóval mióta megláttam az egri könyvtár szakácskönyveket felvonultató polcrendszerét, havonta egyszer betérek és súlyos pakkal jövök ki onnan. Havi könyvtárlátogatásaim eddig a tudjuk le gyorsan/válasszuk ki, majd otthon a kanapén, teával, plédbe burkolózva megolvasom pakkomat elgondolás jegyében zajlottak.

Ámde, ahogy a polcon sorakozó saját tulajdonú szakácskönyveim, úgy a könyváriak is, valamilyen úton-módon eltengődnek szépen egy hónapig, majd jött a lejárat, vittem is vissza őket. Persze belenéztem, meg végiglapozom, meg stipi-stopi ez de jó kép/recept satöbbi, de nem főztem belőlük és nem olvastam át őket ÚGY IGAZÁN.

Aznap viszont, volt időm és szántam is időt a bogarászásra, amolyan kovászolós slowliving módon. Bementem a könyvtárba, kezembe vettem 3 könyvet és leültem.

Janits-Szabó Virág: Örömfőzés Buddhák a konyhámban

Eleonora Galasso: A mai Róma konyhája

Sabrina Ghayour: Az Ezeregy éjszaka ízei

Olvasni kezdtem és ott, a csendben olyan megnyugtatóan hatottak a szavak. Elképzeltem, ahogy hozzákezdek egy-egy recept elkészítéséhez: beindult a képzeletmozi. Az Ezeregy éjszakából kifotóztam a lenti, brutális dzsadzsiki receptet, végül a másik két szakácskönyvvel — vagyis nem is teljesen szakácskönyvvel, mert annál sokkal több mindkét könyv — kicsattogtam tengerészcsíkos esőkabátomban a zuhogó esőbe és elindultam haza.

Gondoltam írok róluk egy kicsit.

“Szívem mélyén szirmokat bontva kivirágzik a csend.”

Janits-Szabó Virág: Örömfőzés

Páratlan könyvek. Szívből ajánlom. Főleg Virág könyvét. Léleksimogató. Fejezetein (Öröm, Nyugalom, Nőiesség, Férfiasság, Csábítás, Életerő, Gyógyulás, Megtisztulás, Tudatosság) keresztül átadja nekünk mindazt a tudást, azt a mérhetetlenül pozitív és példaértékű életfelfogást, tiszteletet ami benne rejlik, és hogyha kellő önismerettel, örök optimista világnézettel éljük a mindennapjaink, megtaláljuk a bennünk rejlő harmóniát. Megtaláltam benne magam, a tiszteletet, ahogy az alapanyagokról, húsokról ír, nekem a kovász tanította meg.

Emlékszem, amikor legelőször fogtam a kezembe, még megjelenésekor a könyvesboltban. Kinyitottam, és a legelső idézetnél ‘majd elsírtam magam. Tudtam, hogy olvasni fogom, hogy valamikor el fog jutni hozzám.

Eleonora Galasso: A mai Róma konyhája
A Dolce Vita szakácskönyve Klasszikus és megújított receptek

Eleonora Galasso egy életvidám, folyton mosolygós, belevaló olasz csaj. Tulajdonképpen.. szeretnék én is ilyen lenni! Csupa szín, ízkavalkád a könyv, David Loftus fotóiból sugárzik az élet és az olasz mentalitás. Bár engem általában a képekkel nagyon meg lehet venni, de itt a receptek is zsír-szuperek.

Ez a könyv azoké, akik nem tartanak tőle, hogy megismerjék az olasz gasztronómiai élvezetek rejtett dimenzióit, a korán kelőknek készült finomságoktól az éjféli lakomákig, vagy a klasszikus receptek felturbózott változatáig. Olvasmányos, hangulatos, Rómába röppentő gasztro-mese.

Nem terveztem kitenni, de ez a dzsadzsiki isteni, minden ízélményével együtt. Napok óta ott a fotó a telómban, az uborkát is megvettem, görög joghurtom is volt. Előkaptam a fagyasztóból egy szelet kenyeret, vártam 15 percet, közben elkészült a dzsadzsiki, megpirítottam a kenyeret és beleharaptam. Ropogott, pattogott a fogam alatt a pirított, kovászos mindennapi..

Dzsadzsik (török tzatziki) az Ezeregy éjszaka ízeiből
2 személyes adag

4 db (~250-300g) kovászolni való uborka

200 ml krémes görög joghurt

2 gerezd fokhagyma

1 teáskanál kapor

só ízlés szerint

Az uborkát lereszelem, kinyomkodom, levét és akármennyire is rossz ízű, megiszom, mert eszméletlen egészséges. Sózom, belereszelem a fokhagymát, rászórom a kaprot és összekeverem a krémes, görög joghurttal. Meglocsolom olívaolajjal.

A Pink & Berry blog szerzője szerint idézem pofátlanul menő reggeli volt.
És tényleg! Imádtam! Amilyen egyszerű, annyira betyár. ♥

Köszönöm, hogyha idáig kibírtad velem és rászántad az időd arra, hogy végigolvas!

Fehér kenyér (30%) teljes kiőrlésű búzaliszttel

kenyerek

Az Ír szódakenyér után a világ második legegyszerűbb kenyere! Szerintem.

Ömm. Hú már előre tudom, hogy ennek a receptnek kifejezetten örülni fogtok, hogy semmi kovász-hókuszpókusz, meg öregtészta és nincs tele hasonló csúnya és rejtélyes szavakkal. A minap elgondolkodtam és tudjátok, arra jöttem rá..

..hogy annak idején egyenesen belevetettem magam a kovászvilágba úgy, hogy csak egy épphogy stabilnak mondható, kelt tészta ismerettalajon zsonglőrködtem. Ezért hiányoznak az élesztővel készült kenyér receptek a blogon lévő morzsáim közül.

Ámbár.
A jó hír az, hogy ezzel a felismeréssel megnyitottam az élesztős kenyerek kapuját is a blogon, mert csak jól jönnek a kovászos kenyerekhez képest egyszerűbb és lényegesen gyorsabban megsüthető kenyerek is. Jaj ebben is őrült sok lehetőség van: 2 óra alatt is süthetünk kenyeret, vagy akár játszhatunk is az élesztő + kelesztési idő változókkal. Így is lehet csodát művelni!

Viszont jó volt ez a ‘bumm bele a közepébe‘ módszer, mert a mostani fejemmel – nevezzük tudásnak, vagy tapasztalatnak – már biztosabban megyek neki a kenyérsütésnek – legyen az akár kovászos, akár élesztős – és törekszem arra, hogy mindezt átadjam Nektek. Mindez alatt pedig azt értem, hogy Ti is úgy tudjatok sütni, olyan érzésre (-Hát kis angyalom, amennyit felvesz!)  és ránézésre, mint nagymamáink. 

Mert ekkor, alapvetően, már Tietek a világ összes kenyere és péksüteménye! Hajrá, had szóljon! Süssünk otthon kenyeret!

Süssünk érzéssel!
Mert hiába tüntetem fel, hogy x lisztmennyiséghez mennyi folyadékot adtam, vagyis javasolok, ha másfajta lisztekkel dolgozunk, más mennyiséget fog felvenni, ami kicsit mindig más tésztát eredményez. Oké, azért olyan nagy eltérések nem lehetnek, de értitek. A kelesztési idő pedig tényleg csak egy hozzávetőleges keretet nyújt, ezt aztán a világon nem lehet pontosan meghatározni. Itt igazán résen kell lenni, mert hogyha ezt a receptet valaki nyáron készíti el, akkor 50 perc alatt úgy túlkelhet a tészta, hogy lefolyik a pultról és szanaszét pukkan. Persze akkor mehet öregtésztának, gond alapjaiban egy szál se, csak oda a mindennapi aznapra.

A formázás során fehér lisztet használtam a pult leszórásához, ez (sajnos) a kenyér bélzetében visszakacsintott rám csigavonalban, mint a fák törzsének az erezete.

Egyébként ez volt az a csütörtöki nap, amikor nem akartam sütni, ezért direkt hazajöttem anyáékhoz Egerbe. Ámde pech, hogy itt is minden adott már a kenyérsütéshez – mióta apát is megfertőztem a kovászolással – és az is, hogy reggel úgy megkívántam a jó tocsogós ketchupos-majonézes-mustáros, francia pirítósban összenyomott, sonkás-sajtos melegszendvicset.

Annyi volt a bökkenő, hogy otthon csak az a nagylyukú Earl Grey teás receptem alapján készült, Wessex Mill lisztet tesztelős, kovászos kenyerünk volt, abba pedig ilyen tocsogós dolgokat tenni, bizony, nem lehet, mert full átfolyik rajta.

Hát most tessék. Így sütöttem hát egy gyors, élesztős fastfood kenyeret, ami tömörebb, mégis lyukacsos szerkezetű, így tökéletesen alkalmas a perfekt, általam megálmodott melegszendvicshez.

Fehér kenyér (30%) teljes kiőrlésű búzaliszttel

Hozzávalók 884 grammos veknihez
600g (100%) liszt:
– ebből 180g (30%) teljes kiőrlésű búzaliszt
– 420 g (70%) BL80 búzakenyérliszt*
400ml (67%) langyos víz
1 teáskanál kristálycukor
18g (3%) friss élesztő
12g (2%) só ~ 2 teáskanál

*BL80 búzakenyérliszt hiányában fele BL55 búzafinomliszttel, fele búzarétesliszttel (nagyobb szemcsenagyságú, kétszerfogós liszt) dolgozok. 

Recept áttekintése röviden. Összeállítom a tésztát, kidagasztom max 35 perc alatt, duplájára kelesztem (nálam 50p volt ~20 fokos konyhában). Formázom, szakajtóban duplájára kelesztem (~50 perc kb). Összesen 1 órán keresztül sütöm jénaiban, vagy vaslábasban.
Konyha hőmérséklete: 20 fok körül – kelesztési idő viszonyítása miatt fontos infó.

Tészta összeállítása. Kimérem és átszitálom/vagy habverővel átkeverem a lisztet, hogy kellően levegős legyen, jöhet bele a só is. A friss élesztőt kis (az összes vízből veszek el kb 100ml-t) langyos vízben kis cukorral teljesen elkeverem, ráhintek egy evőkanál lisztet a kimért adagból, letakarom konyharuhával, majd felfuttatom. Ha felfutott az élesztő a liszt közepébe öntöm, majd mehet még bele a langyos vízből, de semmiképpen sem öntöm bele rögtön az egész vizet.

Dagasztás & kelesztés. Első körben anyáék kézi robotgépének (Bosch 300W) dagasztókarját használtam a dagasztáshoz, 10-15 percen keresztül dolgoztattam. Az edény szélén lévő tészta és lisztmaradványokat tésztakaparóval leszedem és őket is beledagasztom a tésztába. Amikor már nem ragadt hozzá a kezemhez, hanem szép sima lett a felülete, ha hozzányomtam kicsit az ujjam, akkor letakartam és pihentettem 10 percet. Mire visszamentem a konyhába, már egy kicsit kelt a lelkem, de ekkor még egyszer nekimentem, újra megdolgoztam a dagasztókarokkal (5 perc), deszkára borítottam és kézzel 200x (ide 1 – oda 2) megdagasztottam a cukrászsuliban tanult módszer* szerint. (Instagram highlightban rá tudtok nézni: itt!) A végére kirajzolódott a szívecske. A kulcs a megfelelő dagasztásban rejlik. Rendesen ki kell azt a tésztát dagasztani. Visszatettem a tálba, letakartam és 50 perc alatt a duplájára kelesztettem.

Cukisulis dagasztás / Fogjuk a tésztát és enyhén lisztezett felületen elkezdjük mondjuk először jobb tenyerünk közepétől indulva GÖRGETVE toljuk el magunktól baloldali irányba, némi erőkifejtés kíséretében, majd visszahúzzuk középre. Aztán bal kézzel görgetjük jobbra. Hogyha jól dolgozunk, a deszkán egy SZIVECSKE fog kirajzolódni a tészta által felvett liszt helyén, hát lehet ennél szebb valami?! Imádom! A dagasztást addig végezzük, amíg a tészta rugalmas, egynemű és sima nem lesz.

Formázás. Amikor megkelt, deszkára borítottam a tésztát, ekkor kicsit leenged, de ez pont nem baj, muszáj is, hogy egy kicsit kinyomkodjuk belőle a levegőt, hogy újra életre kelhessen a formázás után, a második kelesztéskor.

Szóval a kenyértésztát finoman, kis téglalap alakúra húzom és közben óvatosan távozik belőle a levegő. Könyvhöz hasonlóan összecsukom, először az egyik, majd a másik oldalról úgy, hogy a két fül fedje egymást, így egy hosszúkás tésztát kapok, amit fentről elkezdek bejglihez hasonlóan felcsavarni/görgetni, közben ahogy csavarom fixálom/hozzányomkodom a csavart részt a deszkán lévő tésztához és így haladok végig. Közben kicsit nyújtom, hosszítom a veknim.

Második kelesztés. Sűrűn lisztezett konyharuhával bélelt szakajtóba illesztem úgy, hogy a szép része nézzen alulra, a fenekén lévő illesztés pedig felülre essen, engem nézzen. Betakargatom a konyharuha lelógó részével és a duplájára kelesztem. (45-50 perc volt 20 fok körüli konyhában)

A sütőt, a hideg sütőbe helyezett jénaival együtt 240-250 fokosra kapcsolom kb. a kelesztés 15. percében, hogy biztosan felmelegedjen, mire megkel a kenyér és azért inkább 240-250 fokra fűtsünk, mert amíg az edénnyel zsonglőrködünk, kiszökik a meleg és pont 230-on fog megállni, mire betesszük.

Sütés. Dobpergés, most jön a kedvenc részem, amit úgy imádok összelogikázni, hogy mit hova teszek. Kikészítek 2 jókora vágódeszkát, a gilette pengémet. Az egyik deszkára kiteszem a forró jénait, gyorsan visszaszaladok a sütőhöz, becsukom az ajtaját. Leveszem a jénai tetejét és ráteszem a másik vágódeszkára. Fogom a kenyeret, kibugyolálom és óvatosan belefordítom a sütőpapírral bélelt jénaiba. Gilette pengével bevágom – egy határozott, mély vágással, majd visszateszem a jénai tetejét, futás a sütőhöz, kinyit, visszarohan a jénaihoz, betesz és rácsuk. 230 fokon 40 percig, majd 200 fokon további 20 percig sült. Az utolsó 15 percben levettem a jénai tetejét. Vigyázzunk, mert nekem sikerült megégetnem a kiáramló gőzzel a kezem (még sosem jártam így, rendesen meglepődtem).

Cseresznyés morzsalepény

desszert, kelt tészta

Vasárnapi süteményünk amennyire egyszerű, hát annyira varázslatosan finom volt.

Cseresznyés lepény, amolyan kis aranygaluskás beütéssel, köszönhetően a tetejére szórt darált diónak. Például igazán el tudnám képzelni tálalásnál egy tojásos borsodóval párosítva. Tésztája egy igen tartalmas, zsírosabb fajta kelt. Nem az a ‘boltikalács’ foszlós, hanem az a szaftosabb jellegű, tovább puha fajta. A tészta szerkezetéhez a világos tönkölybúzaliszt is hozzájárult, magasabb fehérjetartalma erősebb gluténhálót/sikérvázat képes kialakítani = lyukacsosabb, levegősebb tésztánk lesz.

Nem terveztem kitenni a blogra, mert tényleg csak egy hasraütés-szerűen elkészített, fagyasztókiürítős apróságnak szántam a magunk szórakoztatására, de ez annál több lett. Posztot érdemlő, többször sütős ízélmény.

Kifejtve a magam szórakoztatására dőlten szedett részét, mostanában kicsit túlgörcsöltem a sütést. Folyton mellettem volt a mérleg, a centi és egy kicsit elvesztem a dokumentálásban // örömsütés helyett. Fene se gondolta volna, hogy így elcsúszhatnak a dolgok. Kombinálva a folyamatos cukrászdai sütésekkel, kezdtem úgy érezni, hogy ez így, kicsit már túl sok.

Úgyhogy kivettem egy kis itthoni sütés-pihit. Érzésre sütöttem mérleg és mérőpohár nélkül.

Hihetetlen felszabadító érzés és őrült nagy tapasztalat volt. Mert csak így lehet meg- és kiismerni a tésztánkat, így tanulhatjuk meg, mikor tökéletes a kelesztés, mikor és meddig kell sütni. Például rájöttem, hogy eddig minden keltemet kicsit túlsütöttem, mert attól féltem – egy korai sületlen fonott kalács kudarcának árnyékában – , hogy nem sül át rendesen. Most hamarabb vettem ki, bízván a megérzésben és még ilyen foszlós, pihe-puha aranygaluskát életemben nem ettem, mint akkor, azon a bizonyos napon.

Az aranygaluskát vaníliás, tojásos rozésodó kísérte. Mekkora élmény volt.
S csak úgy a semmiből, utat tört a kreativitás.

Cukrászsulis helyzetjelentés

A hónapban kicsit túltoltam a kötelező külső gyakorlati óraszámot, az elvárt 44 helyett 74 órát tudhatok magaménak és ez bizony együtt jár egy “én aztán otthon nem sütök bonyolultat” mentalitással. Őszintén?! Otthon már nem is igazán volt kedvem sütni. Mert még az egyetemen dönthetsz úgy, hogy kihagyod az előadást és majd elkéred, elolvasod a szakirodalmat és simán megtanulod, addig itt, nincs apelláta, a külső gyakorlati órákat le kell dolgozni és ez bizony kőkemény fizikai munka.

Estére zombi leszek.
Baromira elfáradsz a nap végére és miután jól elfáradtál, csupa megadott krém és csokoládétengerben úszik az egész felsőd-cipőd-nadrágod-orrod hegye, akkor kezdhettek neki a takarításnak átólcettig mindent le- és feltörölni. Ezeken a cukrászdás napokon, kis irodai munkához szokott, örökké diétázó saláta-szendvics reggelin élő habtestem igen megviselt lesz estére, hogy úgy mondjam: zombi leszek és csak nézek ki a fejemből meredve egyetlenegy pontra. Egyébként most is úgy írok, hogy egy órája végeztem, ettem, szóval így már tök okés a hangulatom, annyira nem is vagyok negatív, vaagy?

Viszont!
Amikor ott vagyok, egyszerűen csak élvezem. Örülök, hogy mérhetek, számolhatok, süthetek, alkothatok és részese lehetek a termelés folyamatának. Szeretem, amikor reggelente a cukrászok megbeszélik, hogy a rendelések alapján mit kell ma sütni, miből mennyi van, előregondolkoznak, kalkulálnak. A kovászolásban is ez a kedvenc részem, előregondolkozni. Az összetettebb tortáknál pedig imádok tervezni, hogy mit, miután fogok elkészíteni. Szóval, szögről-végről, egyáltalán nem vagyok olyannyira negatív! *mosolyog // kacsint

Cseresznyés morzsalepény

Hozzávalók a 30×22 cm-es // a piros tepsimhez

T É S Z T A // k e l t
400g liszt (200g fehér tönköly, 150g BL55, 50g teljes kiőrlésű rozsliszt)
1 egész tojás
100 ml langyos tej
70 g kristálycukor
20 g friss élesztő
1 kávéskanál só
100 g vaj/margarin
50 g disznózsír

G Y Ü M Ö L C S T E T Ő
~ 500 g magozott cseresznye (fagyóból elővettem, kiengedtem és kicsit kinyomkodtam – sajnos talán túlzottan is, szóval hagyjunk neki levet)
50 g barna cukor
1 kávéskanál fahéj
1 csipet só
50 g zsemlemorzsa – pici vajban világosbarnára lepirított zsemlemorzsa, nálam a túrógombócmorzsa maradéka volt
2 evőkanál szeletelt mandula
3 evőkanál darált dió

A tészta összeállítása, dagasztása, kelesztése. A lisztet átszitálom, elkeverem benne a sót, a kristálycukrot. A langyos tejben elkeverem az élesztőt leheletnyi kristálycukorral, majd a liszthez öntöm. Beleütöm a tojást, beleszeletelem a zsiradékokat, majd dagasztom. Jó zsíros tészta, szép fényes felülete lesz! Könnyen kezelhető. Letakarom, duplájára kelesztem 30-40 perc alatt. Kinyújtom, sütőpapírral bélelt 30×22 cm-es tepsibe helyezem. Előmelegítem a sütőt 180 fokra.

Töltelék elkészítése. A barna cukrot, a sót, a vajban lepirított zsemlemorzsát és a fahéjat elkeverem, összeforgatom a kiolvadt, lecsöpögtetett cseresznyével és a tészta tetejére szórom. Plusz egyenletesen megszórom a darált dióval és a szeletelt mandulával. Aztááán van nekem még ilyen karamellás cukormalmom, azzal szoktam előszeretettel lemalmozni minden süti tetejét grátisz orgiaként. 180 fokon (alsó-felső) 35 perc alatt megsül.

Aszalt sárgabarackos – köménymagos teljes kiőrlésű búzakenyér

kenyerek

Áá csak egy egyszerű, teljes kiőrlésű búzakenyérnek (pici rozsliszttel bolondítva) indult, amiből valamilyen úton-módon, közben egy köményes – köménymagos – aszalt sárgabarackos – tarka borssal lemalmozott fonott kenyér lett, de hogy én miért nem tudok egy teljesen alap kenyeret sütni?! Esküszöm valami rejtélyes, megmagyarázhatatlan erő hajt legbelül.

Élesztős a lelkem – kivételesen, szóval már-már szinte amolyan fast food-jellegű kenyér, ami 2,5-3 óra alatt kivitelezgető. Szóval élesztős, mert Instagramon megkértetek, hogy fejlesszek egy teljes kiőrlésű kenyér receptet. Mondjuk egy alaprecept volt a kérés, de ebből még mindig ki lehet hagyni a magokat, aszalványokat és akkor tök alap lesz, de tényleg!

Szóval végül fontam egy kenyeret. Tényleg tök alapnak indult, egy sima teljes kiőrlésű, plusz pici rozsos kenyérkének, aztán gondoltam egyet, jött a katt.. teletettem minden földi jóval és 4-es fonással összeszőttem.

Háthááát nem gyönyörű?! Végem van. Sütés után én mindig, annyira, de annyira szerelmes vagyok! ♥

Aszalt sárgabarackos – köménymagos teljes kiőrlésű búzakenyér

Hozzávalók egy kisebb kenyérkéhez

400 g liszt (100 g teljes kiőrlésű búzaliszt, 250 g BL80 búzakenyérliszt, 50 g teljes kiőrlésű rozsliszt)
17 g friss élesztő + 1 kávéskanál porcukor a felfuttatáshoz
275 ml víz (nekem ennyit vett fel, így kaptam szép, rugalmas tésztát)
1 teáskanál őrölt kömény, 4 szem aszalt sárgabarack apróra vágva
8-10 g só

Alapanyagok kimérése & élesztő felfuttatása. A liszteket átszitálom, elkeverem benne a sót és az 1 teáskanál őrölt köményt. A vizet meglangyosítom, elkeverem benne a cukrot, majd belemorzsolom az élesztőt, összekeverem és megszórom kb 1 evőkanál liszttel. Letakarom és megvárom, amíg felfut.

Dagasztás. Az alapanyagokat először jó alaposan összegyúrom, majd szép, fényes felületű tésztát dagasztok belőle a cukisuliba tanult módszer szerint. Fogjuk a tésztát és enyhén lisztezett felületen elkezdjük mondjuk először jobb tenyerünk közepétől indulva GÖRGETVE toljuk el magunktól baloldali irányba, némi erőkifejtés kíséretében, majd visszahúzzuk középre. Aztán bal kézzel görgetjük jobbra. Hogyha jól dolgozunk, a deszkán egy szívecske fog kirajzolódni a tészta által felvett liszt helyén, hát lehet ennél szebb valami?! Imádom! A dagasztást addig végezzük, amíg a tészta rugalmas, egynemű és sima nem lesz.

Kelesztés. Tésztagombócom tállal letakarva 1 óra 20 percet kelt a pulton. Majd formáztam, ekkor került bele az aszalt sárgabarack és a köménymag. További 1 óra 10 percet kelt. A kelesztés vége felé bekapcsolom a sütőt és előmelegítem 230 fokra.

Sütés. Gőzös sütőtérben sült, egy fémedényt betettem a sütő legaljára, majd mielőtt betettem a kenyeret, beleöntöttem egy pohár vizet + alsó-felső sütéssel sütöttem. A megkelt kenyeret vízzel jó bőven bespriccelem virágspriccelőkéből és 230 fokra előmelegített sütőben 60 perc alatt megsült. Kb 20 perc után lentebb vettem 190-200 fokra. Amint kivettem a sütőből, újra átspriccelem.