Spekulatius (mesekeksz)

Csupa finom karácsony!, omlós tésztából készült sütemények

Tudjátok ez az egész, amit én itt a ‘zéterben csinálok, egy saját, belső kis szenvedélyt szolgál kielégíteni.

Imádok sütni, kóstolni, élvezni az élet ízeit, élvezni a sütéseim lassú slow életérzését s mindezt a liszt szitálásától kezdve, a pumpás mosogatószeres üveg újratöltésén keresztül, a fotózáson/videózáson át egészen a bejegyzés megírásáig élvezettel teszem. Átólcettig minden egyes pillanatát meg és átélem, teljesen átszellemülve, egyszeres lassítással. Ezt pontosan így képzeljétek el, mert ilyenkor teljesen kikapcsolok és élvezem magammal a csöndem, vagy sokszor István is velem van és együtt sütünk-főzünk, kóstolunk, étkezünk és táplálkozunk, lassan, nyugodtan, együtt élvezve mindezt.

Az ételeket. Az életet. Az életünket.

Nagyon szívesen osztom meg a recepteket, a tapasztalataimat, a képeimet. Hát persze, hogy szívesen, ugyanis mindegyik képembe, süteményembe szerelmes vagyok, mert nekem felérnek egy-egy művészeti alkotás szépségével. Viszont abban a megadott pillanatban, amikor épphogy kijöttek a sütőből, nem tudok belőlük bejegyzést teremteni, fotóval, annak utómunkálataival, szövegezéssel és technikai infókkal együtt, mert úgy, ahogy a tegnap rendelt H&M-s zakómat se holnap hozza a postás, ez is kivitelezhetetlen. Persze, örülök annak, hogy várjátok, de hová tűnt a türelem? Miért kell nekünk minden aznapra? Hova sietünk? Ott jobb lesz? Mikor élünk, ha mindig sietünk? Megélünk így bármit is? Például az adott pillanatot annak minden szépségével, szomorúságával, hibáival vagy kudarcával együtt?

Tegnap néztük újra az HBO-s Csernobil sorozatot (ami egyébként egy zseniál filmprodukció) és az egyik részben a tudós csaj a levéltárban több tízezer ABC-be rendezett és rendszerezett katalógus között nyálazta át a cetliket, persze elütöttem egy google-s poénnal a rész csendjét, de azért komolyan: 34 éve még nem volt net és amit ő 8 óra alatt fizikailag a helyszínen kikeresett, az napjainkban 8 perc alatt megvan a kanapén. Csak hogy van-e értelme? Amit nyertünk jól felhasználjuk?
Sokszor elkövettem a múltban azt a hibát, hogy vártam a hétvégéket, izgatottan vártam a péntek 4 vagy néha 2 órát (amikor jó fej volt a főnök) és repültem ki az irodából! Oké, rohantam haza sütni, de volt olyan is, amikor nem volt nagy flow a hétvége. Aztán kezdett frusztrálni és egyszer csak rájöttem, hogy minden csak bennem dől el, hogyan értékelem az időt, hogyan tekintek a dolgokra, hálával, vagy bosszankodva amiatt, hogy több is, gyorsabb is lehetne valami!?

Szóval bak vagyok, ami már önmagában biztosíték, hogy minden egyes ételről, amit láttok nálam az instán, lesz recept, de abban a pillanatban, amikor még ki se sültek a sütik és még meg se kóstoltam, nem fogok tudni receptet küldeni.

Egyébiránt a recept páratlan. Isteni fincsi kis mesekekszes, spekulatiusos, karácsonyi, fűszeres ízvilág. Én teljesen oda és vissza voltam. Bár féltem tőle, mert írtátok a csomagbontós sztorira, hogy Nektek is van ilyen szilikon formátok (Tchibo webáruházból rendeltem. Szerintem amikor kitettem a kicsomagolós sztorit, az összeset elkapkodtuk, mert már a linket sem találom hozzá, de érdemes ránézni az oldalra még, mert 3 hónapja nekem is elfogyott-at jelzett, aztán egyszer csak megint lehetett kapni! Nagy hurrá!), de nem jött össze, szóval féltem. Ugráltam is örömömben, amikor minden gond nélkül, rögtön kijött a formából az összes apró áthidalóval és kis cuki ablakkerettel együtt. Hálás voltam. Boldog voltam. Örültem a picuri kis áthidalóimnak. Értitek. ❤️ Hát ezért csinálom. Mert sütni boldogság.

Tipp 1: Készíts dupla adag tésztát, a felét pedig fagyaszd le későbbre.
Tipp 2: A cukrot érdemes porcukorrá őrölni, ez nálam kimaradt, amit nagy jajgatások közepette konstatáltam, mert már napok óta ezen a recepten gondolkozom, és tipik, hogy elfelejtettem. Alapvetően ez egy vajas, kevert tészta, ami jellegéből adódóan porcukorral készül, így a nagyobb szemű cukorkristályok nem látszódnak a tésztában. Sebaj Hanna, legközelebb. Egyébként nagyszüleim ezer éves oldschool kávédarálójával szoktam átváltoztatni porcukorrá.

Spekulatius (Mesekeksz)

Hozzávalók 48 db-hoz

150 g puha vaj
125 g porrá őrölt barna vagy nád cukor
1 egész tojás
300 gram BL55 búzafinomliszt
30 g darált, átszitált, liszt jellegű pirított mandula
1 teáskanál sütőpor
1/3-ad kávéskanál só
Fűszerek: 1 teáskanál fahéj
1,5 teáskanál mézeskalács fűszerkeverék
1/2 teáskanál kardamom
1/2 teáskanál őrölt ánizs
frissen reszelt szerecsendió (hát jól megküldtem)
1/4-ed citrom reszelt héja

Mandulapor: Az egész mandulát késsel apróra vágjuk és serpenyőben illatosra pirítjuk. Diódarálóval ledaráljuk, átszitáljuk. Nekem 100 g mandulából lett durván 30 g nagyon finom szemű, már-már szinte liszt jellegű mandulaporom, persze dolgozhatunk mandulalisztből is, de ilyen nekem nem volt itthon. Elképzelhető, hogy a sima darált mandula is jó, csak attól tartottam hogy a sablonom piciny ablakkeretébe beletapadna a “nagyszeműre” darált mandula.

A lisztet átszitáljuk, elkeverjük benne a sót, a fűszereket (fahéj, reszelt szerecsendió, mézeskalács fűszerkeverék, kardamom, őrölt ánizs), a citrom reszelt héját, a mandulát és a sütőport. 

A puha vajat kihabosítjuk a robotgép habverő karjával a barna/nád porcukorral, 5-7 percig habosítjuk, hozzáütjük a tojást és folytatjuk a keverést. Amikor már egynemű, fakanállal, több részletben hozzákeverjük a száraz hozzávalókat. Egy idő után már nem bírja a fakanál, kitesszük a pultra és kézzel összegyúrjuk. Ha összeállt, kettévesszük (vagy ha dupla adag 4-be) és frissentartó fóliába csomagolva, hűtőbe tesszük minimum 1 órára, vagy ha dupla adagot készítettünk ügyes, előrelátó módon, akkor a felét a fagyóba.

Ha letelt a pihi, elővesszük a tésztát és a formákat. Kis csíkot vágunk a tésztából és mindenféle vajazás-lisztezés nélkül a formába nyomkodjuk, szintre vágjuk. tehát hogyha egy kicsit többet nyomtunk volna a formába, a levágjuk a felesleget, majd nyújtófával egyenletesre görgetjük és 180-200 fokra előmelegített sütőben (alsó-felső) 10-12 perc alatt megsütjük. Figyeljük! Nem igazán van pontos sütési időm a hülye gázsütőm miatt. Sajnálom ezt nagyon, de akkor jó hogyha egy kis milliméter hézag lesz a forma és a barnulófélben lévő tészta között és már kicsit pirult a széle. Kivesszük, 1-2 percig hűlni hagyjuk, majd nagyon óvatosan, egyenként kivesszük a formából. Aztán ugrálunk örömünkben könnyes szemmel, hogy ez mennyire, de mennyire cuki és milyen kis tökéletes lett, figyelembe véve azt, hogy már legalább 3 éve erre vágysz! ❤️

Tárolás: Hát, nekem másnapig, sőt harmadnapig is a mikró tetején sorakoztak, mert aznap nem fotóztam le (vártam az ihletet, de nem jött) így tologattam magam előtt az elpakolását is. Nyilván megpuhult a levegő páratartalma miatt, de szerintem dobozban hasonló sorsra jutna.
Recept forrása: Zimtblume


Szereted a munkám?
Közösségi finanszírozáson alapuló PATREON oldalam lehetőséget nyújt, hogy egy-egy kis összeggel támogass. 🙂
További információ: Ide kattintva.

Vaníliás pathé

omlós tésztából készült sütemények

A visszaszámlálás erősen elkezdődött, május 13-a van és május 19-én vizsgázunk cukrászgyakorlatból (7 nap van hátra, vagyis ebből gyakorlásra felhasználható csak 6 a mai nappal együtt), szóval gondoltam letolom a “nagy hajrát” csak a lelkiismeretem megnyugtatása érdekében, hogy én erre azért készülök. Mert nagyjából sejtem, hogy kisujjból két pillantás alatt, csak na.

Szóval készülök. Lesütöm azokat a kis aprósütiket, amiket még sosem kiviteleztem. Így készült el tegnap életem első vaníliás nérója is. Plusz szerintem hétvégén készítek még egy Oroszkrém tortát is, hogy ne érjen meglepetés, nem mellesleg ez a legutolsó alkalom arra, hogy kötelezően előírt jelleggel cukrász recepteket osszak meg a blogon. Legalábbis olyanokat, amik egyébként egy madárcsicsergős szombat reggel tutira nem jutnának az eszembe és sosem sütnék meg magamtól.

Omlós tészták: kevert omlós, gyúrt omlós

De, hogy kicsit “szakmázzunk” mind a nérót, mind a pathét és egyébként a gyümölcskenyet is állományuk szerint a cukrászat a kevert omlós tészták közé kategorizálja az omlós tészták alkategóriájaként. Ezeknél a kevert omlós süteményeknél a legelső lépés mindig a PUHA vaj kihabosítása a porcukorral, szemben a gyúrt omlós tésztáknál (pl linzer, ischler) alkalmazott morzsoljuk össze a lisztet a zsiradékkal helyett. A különbség annyi, hogy a gyúrt omlósok kevesebb zsiradékot tartalmaznak és a tészta úgy lesz morzsalékos, hogy a lisztszemeket körbeveszi a zsiradék, így a liszt sikértulajdonságai nem érvényesülnek, ergó a liszt fehérjéi nem tudnak gluténvázat létrehozni, amit mondjuk a kelt tésztáknál tapasztalunk, hogy rugalmasak, könnyen formázhatóak, hanem a végeredmény egy morzsalékos állagú keksz-szerű tészta lesz. Ami király!

Ízértékelés. István szerint a pathé finomabb, mint a néró. Jelenleg még én nem teszteltem, mert ma cukormentes napot tartok, de holnap kóstizom. Az én véleményem az, hogy míg a néró nagyjából egyenlő egy tojásnyelő katlannal… ugyanannyi adaghoz nérónál 6 sárgája kell, pathéhoz elég 1 darab tojás, na azért ez baromira nem mindegy. Plusz hozzátéve István tesztelését, hogy a pathé ráadásul finomabb! Kész. Megszületett a döntés, melyik a jobb.

Vagyis… kitaláltunk egy szuper verzsönt, pathé tészta nérónak öltözve, tehát pathé tésztát készítek, simacsöves zsákból gömböket nyomok, forró lekvárral betöltöm és csokival csurgatom. Ennyi. Mi megtaláltuk a ganz perfekt aprósütit! Juhúú! 🙂

Vaníliás pathé

Hozzávalók 600 gr-nyi pathéhoz

150 g puha van
60 g porcukor
1 citrom reszelt héja
1 csipet só
1 csomag vaníliás cukor
1 egész tojás
200 g liszt

A puha vajat kihabosítjuk az átszitált porcukorral. Hozzákeverjük a tojást, majd a vaníliával, a citrom reszelt héjával és a sóval habosra keverjük. Fakanállal belekeverjük a lisztet, csillagcsöves (10mm-es) habzsákba töltjük és sütőpapírral bélelt tepsire kis csillagokat nyomunk. Nem szakszerű, de én a tetejét egy negyedke dióval díszítettem / ízesítettem. 200 fokra előmelegített sütőben körülbelül 8 perc alatt megsütjük. Akkor már jó, hogyha a széle barnulni kezd.

Ha kipróbáltátok a receptet, nagy örömmel veszem, ha megosztjátok velem Instagramon, a #smuczerhanna_recept keresőcímke és a @smuczer.hanna oldalam bejelölésével, így tuti nem vesztem szem elől őket! 


Ha tetszett a bejegyzés, nagyon szépen köszönöm, ha nyomsz rá egy kedvelés gombot!
PATREON oldalam lehetőséget nyújt arra, hogy támogass, ha szereted, amit csinálok. 🙂

Vaníliás néró

Cukrásztanonc-fejezetek, omlós tésztából készült sütemények

Tipik cukrászdás, abbahagyhatatlan (kevert omlós) aprósüteményke. Főleg, ha otthon készül igazi, fincsom vajjal. Annak idején, amikor még működött Miskolcon a Tanoda pékség és István ott dolgozott, mint kereskedelmi vezető, mindig volt belőle itthon. Abban az időben volt ez, amikor még csak pár hónapos volt a blogom (2015-16), tehát nem voltam még ilyen elvetemült “mindent én sütök” típus. Műanyag kis tálcán sorakoztak frissentartó fóliába csomagolva az 500 grammra pontosan kimért nérócskák és úgy hozta haza őket karöltve a nehéz sós aprósütivel. Tulajdonképpen lehet azért is kezdtem el a cukrászsulit, mert hiányoztak ezek az ízek a pékség bezárása után!? Lehet. Ki tudja. Mindenesetre kedves emlék, mert szép időszak volt. Olyan nyugodt és gondtalan. Vagyis visszanézve az, mert tuti akkor is ugyanilyen apró-cseprő vagy még nagyobb problémáink voltak, csak ráborult már a múlt láthatatlanná tévő selyemköpenye és kisimította minden gondját, baját, hibáját.

Ezt a mai napot pedig nem, nem, nem, nem hiszem el. Elmesélem.


Tegnap este szóltak a Facebookon (!?!?!?!) hogy egy hét múlva cukrászvizsga és egyébként változtattak a tételeken is. Mondom oké, akkor mától gyakorlás-üzemmódba vágom magam és nyomok egy utolsó hajrát. Na de már, hogyha gyakorlok, akkor legyen “haszna” is, készüljön róla videó.

Korán keltünk, így már fél 9-re kész is voltam sütivel, felvételekkel együtt cakkompakk, bár közben betelt a kártyám tárhelye, amit már számolhatunk krach 1-nek a napban, mert kisebbfajta világvége volt, mire nagyjából mindent lementettem róla, hogy tudjam folytatni a felvételt. Közben elzárták a vizet mindenfajta előzetes bejelentés nélkül, úgyhogy tortillás kis full szószos arcunkat, a reggeli után maximum a vágott virág vizében tudtuk volna megmosni (krach 2). Ekkor már éreztem, hogy valami nem oké a napban.

Aztán jött a krach 3, amikor SD kártyám jelezte, hogy ő ugyan nem hajlandó segíteni tovább és nem tárja fel tartalmát többé. Hajaj, ez egy nehéz óra volt, mert feldolgozni azt, hogy a nyersanyagod, amin egész délelőtt dolgoztál megsemmisült, na az nagyon kellemetlen. Szomorú voltam, olyan tehetetlenül szomorú, ami nagyon rossz érzés. Nagyjából délután 3-ra sikerült rajta túljutnom, de ne szaladjunk ennyire előre. Azért zárójelben megjegyezném, hogy nagyon borzasztó a világ, hogy veszek egy 190 ezres fényképezőgépet, amihez egy megbízhatatlan SD kártyát adnak. Baromira bosszantó ez a folyamatos fogyasztásra sarkallás, mert tehetetlen vagyok a világ kapzsiságával szemben. Nonszensz. Egyébként tudtam, hogy nem a legokébb a kártyám, mert sokszor mutatott kérdőjeleket egy-egy kép helyett, de azt elfogadtam, ezzel még együtt tudtam élni, de azzal már tényleg nem, hogy egyik pillanatról a másikra úgy dönt, hogy őt csak formázással lehet meggyógyítani. Megharagudtam rá és vettünk egy megbízhatót.

Hazaérve végre vizünk is lett, így István elmosogatott, amíg én a kártyával bíbelődtem, majd ismét kezdődött a sütés és a felvétel. Sikerült is, ráadásul még finomabb és precízebb is lett, mint az első! Leültem hát vágni, amiből 40 perc múlva lett a krach 4, amit egy halk sírás kísért: amikor jelezte a laptop, hogy merül, bedugtam, csak azt nem figyeltem, hogy az elosztó nincs bekapcsolva. Minden vágásom eltűnt, újra kellett kezdenem. Úgyhogy fogtam magam, összekapartam kedvetlenségem maradék kedv-morzsáit és harmadjára is nekiálltam, mert megcsinálom, mert meg akarom csinálni, ha a kutya kovászt eszik, akkor is.

Hidegfront kedd, nem szerettelek annyira, de legalább tudom, hogy a kitartásomban mindig bízhatok.

A videóban elég kis nyúlpucu adaggal dolgoztam, hogy ne halmozzam el magunkat a fagyasztó aranytartalékában lévő 4 rúd bejgli, a 4 fonott kalács és az utolós szelet Fekete-erdő torta mellett még egy csomó néróval is, szóval a lenti adagot már úgy számoltam, hogy egy vállalható körülbelül 600 grammnyi jön ki belőle. Nem garantálom, hogy elég lesz, de minden bizonnyal nagyjából 1 napig bírni fogja.

Vaníliás néró

Hozzávalók 38 darabhoz, nagyjából 600 grammhoz

170 g vaj
140 g porcukor
6 tojássárgája
2 csomag vaníliás cukor vagy 1 teáskanál vanília őrlemény
1 óriási csipet só
1 citrom reszelt héja
240 g liszt
160 g sárgabaracklekvár
100 g jó minőségű étcsokoládé 

A puha vajat kihabosítjuk az átszitált porcukorral. Egyenként hozzákeverjük a tojások sárgáját, majd a vaníliával és a sóval habosra keverjük. Fakanállal belekeverjük a lisztet, simacsöves (A 806-os díszítőcsövemmel dolgoztam) habzsákba töltjük és sütőpapírral bélelt tepsire 40 db kis gömböcöt nyomunk, majd 200 fokra előmelegített sütőben körülbelül 8 perc alatt megsütjük. Akkor már jó, hogyha a széle barnulni kezd. Kihűtjük, majd felforralt sárgabaracklekvárral összetöltjük, végül egy teáskanál segítségével (mikróban alacsonyabb fokozaton, többször kivéve és átkavarva) olvasztott étcsokoládéval csurgatjuk.

Ha kipróbáltátok a receptet, nagy örömmel veszem, ha megosztjátok velem Instagramon, a #smuczerhanna_recept keresőcímke és a @smuczer.hanna oldalam bejelölésével, így tuti nem vesztem szem elől őket! 


Ha tetszett a bejegyzés, nagyon szépen köszönöm, ha nyomsz rá egy kedvelés gombot!
PATREON oldalam, ami egyfajta borravalóként, lehetőséget nyújt, hogyha szereted, amit csinálok, akkor segítheted a munkám, hogy a jövőben is folytathassam!


Macskanyelv

Cukrásztanonc-fejezetek, desszert

Pénteken sikerült elmismásolnom a cukrászsulis gyakorlatot, osztottunk szoroztunk, szögről-végről úgy döntöttünk nem megyünk ketten két helyre, hanem mentem Istvánnal Debrecenbe, így kiesett egy gyakorlat, ahol a következő sütemények kerültek elkészítésre:
– 500 g macskanyelv
– 12 db tejszínes képviselőfánk
– 20 db étcsokoládés trüffelgolyó
– 500 g kis ischler teasütemény
– 12 db echler fánk
– 6 db gyümölcs-vanília ízesítésű pohárkrém.


Az összes cukrászsulis receptem összegyűjtöttem a CUKRÁSZSULIUS RECEPTEK menüpontban!


Izgalmas-izgalmas. Szóval úgy döntöttem, maréknyi bűntudatom enyhítésére, a bonyolultabbakat elkészítem itthon a hétvégén, így estem neki szombat reggel a macskanyelvnek.

Pénteken már bevásároltam mindent, a képviselőkhöz is rendesen hoztam habtejszínből 4x200ml-t, szóval alapanyagaim voltak. Továbbá péntek este átbogarásztam a cukrász tankönyvünket és kiírogattam kis füzetembe az összes receptet, arányaiban a mi fogyasztási igényeinkre szabva, hogy ne csináljak egy hordányi süteményt, amit majd a következő hónapban is alig fogunk tudni elpusztítani. Hát eljött a reggel és én hatalmas lelkesedéssel ugrottam neki a macskanyelvnek, szóval hajrá. Egyébként nem igazán vagyok otthon ezekben a zsákból kinyomható süteményekben, sokkal inkább kelt tészta és kenyér vonalon mozgolódok, gondoltam is, hogy tuti beüt a krach, mint ahogy általában lenni szokott nálam, hogyha valamit legelőször készítek.

Közhiedelemmel (vagyis az én legelső elképzelésemmel) ellentétben a macskanyelv, nem egy cicás papírdobozban lévő, vékony babapiskóta formájú, kifejezetten ízletes tejcsokoládé, amit gyerekkoromban leginkább nagymamaáéknál ettem, hanem egy tejszínnel és felvert tojásfehérjehabbal kikevert, végtelenül folyékony állagú masszából készült piskóta, amit sima csöves habzsákból nyomunk ki zsírozott, lisztezett sütőlemezre, párizsikrémmel töltünk és felét, csinosan csokoládéba mártjuk. A zsírozott-lisztezett sütőlemezt éppen most (vasárnap reggel) mossa el István a sült kelkáposztához és céklához, sűrű bosszankodások közepette, hogy azért legközelebb Hanna, ha macskanyelvet csinálsz, mosogatót is fogadj fel magad mellé. 😀

Jogos, tényleg kimaradt a mosogatás, dehát akkora kálváriát lejártam szerencsétlen macskanyelvvel, hogy nem csoda, hogy dél körül már menekültem a konyhából:

– Az első bekevert adagot boldogan nyomtam telibe egy teljes sütőtepsin és sütöttem ki. Őőőő.. hát nem hiába írja ugye a tankönyv a “Készítsünk próbasütést!” felszólítást, amit simán figyelmen kívül hagytam, vakon bízva a tankönyv anyaghányadában. Eredmény: összefolyt az egész és teljesen amorf, lapos kis piskótacafataim lettek, amit betölteni nem lehetett, de magában kifejezetten finom volt mondjuk, de akár pohárkrémbe is tökély lenne!
– Szerencsére maradt az első adag kikevert masszából, úgyhogy gyorsan kevertem hozzá 1-2 evőkanál lisztet és az így már jobban alakult, de elégedett nem voltam és egyébként sem mértem mennyi lisztet tettem bele, szóval így..

– Ugrottam neki kikeverni a második adagot, ahol a tojásfehérjém nem verődött fel rendesen, jó, ezt elengedtem és attól függetlenül beletettem. Itt már kevesebb tejszínnel, több liszttel dolgoztam és csináltam próbasütést is, de a nem tökéletesen felvert fehérjehab miatt ugyanolyan folyékony lett, mint a legelső adag. 😀 Na, mondom hurrá. Szóval még több lisztet pakoltam hozzá és így lett nagyjából OKÉ.
– A legutolsó tepsit pedig úgy elfelejtettem, ahogy volt és persze sikerült is annak rendje és módjas szerint, szuper kis gázsütőmben megégetni.

Szóval tudok hozzá receptet írni, csak a liszt súlya egy nagyobb tartományban mozog. Figyeljünk rá oda. Leginkább azért osztom meg, hogy egy hónap múlva, vizsga előtt emlékezzek rá, hogy s mint kellene készíteni, vagy hogy milyen hibákat NE ejtsek majd akkor! Egyébként a belefektetett munka / íz arány, hát röviden: nem éri meg. Szerintünk nagyon tömör ez a párizsikrém tölti, esetleg lekvárral finom lehet, de így nagyon tömör. A tésztája meglepően új íz, nem igazán ettem még ilyet, az viszont tényleg fincsi, nagyon! Bár mára már a fele sincs meg, István kisfia nagy puszítója volt, tehát létezhet ember, akinek bejön, de nem tudom nekiugrok-e még egyszer gyakorlás céljából?!


Macskanyelv

Tészta
140 – 180 g liszt (120 tankönyvben írt helyett)
53 g porcukor
160 ml tejszín
1 tojásfehérje (cukikonyvben 53 grammot írt, de az szerintem sok)
48 g kristálycukor
1 csomag vaníliás cukor
1 óriási csipet só
liszt + olaj a tepsi lekenéséhez

Töltelék / Párizsikrém
80 g étcsokoládé
80 g habtejszín

A töltelékhez a tejszínt mikróban felforrósítjuk és csomómentesre keverjük benne az étcsokoládét, majd hűlni hagyjuk.

Előmelegítjük a sütőt 170 fokra. Kiolajozunk, kilisztezünk egy sütőlemezt és előkészítünk egy sima csöves zsákot. A lisztet, a porcukorral, a sóval és a tejszínnel csomómentesre keverjük. A tojásfehétjét a kristálycukorral habbá verjük, majd spatulával a tejszínes masszához forgatjuk. Nyomózsákba töltjük és 6 piskótaformát nyomunk a tepsire. Betesszük próbasütésre. Hogyha jónak ítéljük, mehet a menet, süthetjük a többit is, ha nem, akkor kis lisztet adjunk még hozzá. 160-170 fokon nagyjából 10 perc alatt sülnek, akkor jó, ha a széle kicsit már karamellszínű. 

Naponta szuper receptek várnak az Instagram és Facebook oldalamon!
Hírlevelemre feliratkozva pedig rögtön értesülsz a legújabb tartalmakról!

Kókuszgolyó crumble

desszert

Az idejét sem tudom, mikor ettem utoljára.
Komolyan.
Azt pedig végképp nem, hogy mikor csináltam, talán valamikor a középsuliban?!

Az előre elkészített kis morzsa/crumble maga a megtestesült csoda.
Morzsánk szuperül variálható, hirtelen felindulásból kitalált pohárkrémek rétegétől kezdve, muffin tetejének textúrát tudja roppanósan varázslatossá tenni, vagy jelen esetben tökéletes alap kókuszgolyónk számára, de ha már alap, akkor kíváló alapja lehet egy New York Cheesecake-nek, vagy van kifejezetten egy szilvás morzsatorta is a blogon. Szóval bármilyen darált keksszel készített sütemény/desszert helyett szuper és tudjuk mit tartalmaz, hát az íze pedig, szerintem nagyon nem kell magasztalnom és kiemelnem mennyivel másabb ízvilág, mint egy sima HT keksz.

Mivel férj nem egy kókusz-lover, eddig szinte száműztem a konyhából, de rá kellett jöjjek, hogy nem úgy megy ez ám, ugyanis én speciel imádom ezt a fehér apróságot, annak minden ízével és textúrájával. Awwh annak idején a középsuliban, nagyon-nagyon sok raffaello szeletet készítettem. Úristen, azt ismeritek!? Kókuszos piskótán főzött vaníliás-kókuszos krém. Uhh brutálisan imádtam/dom. Hajaj, már látom előre, hogy István ki fog készülni a sok jövőbeli kókuszos sütitől, de az a poén, hogy mindig csak a szája nagy, amint kész van, megeszi, sőőőt meg is jegyzi, hogy jaj ez de jó. Szóval, csak kiderül, hogy eddig én voltam a hülye…. miért nem kezdtem el hamarabb ezt a kókuszozást?! Jajjjjjmár Hanna…

Csak azt érzem, hogy csupa szaftos és nagyon könnyű, aztán hopp egy ropogós morzsadarabbal találkozok, közben a szám melegétől már olvad a tömény, kakaós-rumos belső.
Mennyei.

Szóval tegnap este, a kanapén ülve, megcsapott az “Úhh de ennék kókuszgolyót” feeling, a reggeli fagyasztóviziten pedig pont találkoztam hőn szeretett barátommal, egy egész zacskó crumble-lel, vagy hogy egyszerűbb legyen: előre elkészített/megsütött ropogós morzsával. Szóval abban a pillantban, valamikor a Konyhafőnök reklám közben, felvillant a kis izzó és megszületett a gondolat: holnap kókuszgolyó lesz (a bejglik mellett) aprított az crumbleből.

Látjátok, ahogy a nagyobb crumble darabok kukucskálnak? 🙂

Kókuszgolyó crumble

Hozzávalók 19 darabhoz

Crumble
200 g liszt (nálam: 100 BL55 búzafinomliszt, 50 g teljes kiőrlésű rozsliszt, 50 g teljes kiőrlésű búzaliszt)
1 csipet só
100 g kristálycukor vagy barna cukor
1 csomag vaníliás cukor
1 teáskanál fahéj
késhegynyi szerecsendió
100 g olvasztott vaj

Kókuszgolyó
210 g crumble
21 g puha vaj
21 g porcukor (de akár el is hagyható, én spec. most kihagytam)
50 ml tej (hideg)
2 evőkanál cukrozatlan kakaópor átszitálva
1 evőkanál rum
1 evőkanál sárgabaracklekvár
pici só

Elkészítem a morzsát
Előmelegítem a sütőt 180 fokra (alsó-felső). Kevesebb, mint 2 perc alatt összekeverem a liszteket a sóval, a fűszerekkel, a cukrokkal (kristály/barna és vaníliás), majd ráöntöm az olvasztott vajat, elkeverem és morzsás textúrájúra összeállítom. Sütőpapírral bélelt tepsire öntöm, egyenletesen eloszlatom, és 180 fok (alsó-felső) nagyjából 15 perc (figyeljük!) alatt megsütöm.

Kókuszgolyó összeállítása
A kihűlt ropogós crumblet késes aprítógépbe teszem és apróra aprítom. Nekem maradtak benne “nagyobb” nagy szemű só vagy jégcukor méretű darabok is, ez tök jó textúrát adott a golyónknak. Az aprított morzsához hozzákeverem a porcukrot, a kakaóport, majd rámérem a puha vajat, beleöntöm a tejet, a rumot, a lekvárt, majd egy kanállal masszává állítom össze. Hűtőbe teszem 30-60 percre. Kis tálba kókuszreszeléket öntök, a masszából golyócskákat formázok és meghempergetem a kókuszban, de ez annyira triviális, hogy leírni is izé. 😀

Kövess Instagramon és Facebookon is!
Iratkozz fel hírlevelemre, hogy értesülhess a legújabb tartalmakról!

Roppanós kókuszcsók zabpehellyel

Csupa finom karácsony!, omlós tésztából készült sütemények

Az karácsonyi gasztroajándék aprósüti válogatásom legegészségesebb eleme. Nagyon fincsi, habcsókszerűen roppanós és kellemesen kókuszos-mandulás!

A kis gasztroajándékhoz már az ötödik kiló mézeskalács elkészült – mint egy cukrászüzemben, jajjj esküszöm olyan ütemben kell sütni, mert egyszerűen gombnyomásra felszívódik, úgy fogy nálunk. A kakaós ischler* és a hókifli éppen begyúrva pihennek a hideg kamrában és várnak szaggatásruka / formázásukra.

Kakaós ischler: sima 3:2:1 arányú omlós tészta: 285 g liszt, 15 g cukrozatlan kakaópor, pici só, vaníliás cukor, 200 g zsiradék – melynek most 50%-a zsír, másik 50 pedig margarin és 100 g porcukor.

Terveztem még mindenképpen az extra puhulós mézes puszedliből, tesóm kedvenc fullosan csokoládés pöffetegéből, a mandulás cantucci pedig egy elmaradhatatlan álom, végül sima sárgabaracklekváros linzert is sütök.

Roppanós kókuszcsók zabpehellyel

Hozzávalók 37 db-hoz (1 tepsihez)
összesen 450 g aprósütihez egyenként 14 grammos darabok

150 g zsiradék szobahőmérsékletű (nálam 75 g vaj és 75 g disznózsír játszott most)
120 g kristálycukor
1 cs. vaníliás cukor
1 óriási csipet só
1 tk mandula aroma
50-60 g kókuszreszelék
120 g aprószemű zabpehely
150 g liszt (100 g BL55, 50 g teljes kiőrlésű rozsliszt)
1 teáskanál sütőpor

1. A tészta összeállítása. puha vajat/margarint/disznózsírt, egy szóval zsiradékot habosra keverem a kristálycukorral, a vaníliás cukorral, a mandula aromával és a csipet sóval. Hozzádolgozom a kókuszt és a zabpelyhet is. Vágül kimérem a lisztet és elkeverem benne a sütőport, majd folyamatos keverés mellett hozzádolgozom a tésztához. Eléggé morzsalékos szerkezete lesz, de vizes kézzel formázható és szépen összeáll.

2. Sütés. Enyhén nedves tenyérrel sütőpapírral bélelt tepsire 15 grammos gombócokat formázok a tésztából, majd 180 fokos sütőben (alsó felső sütés) 20-25 perc alatt megsütöm. Végül fahéjas porcukorral megszórom.

Mézes puszedli karamellizált dióval – rögtön süthető, azonnal puha

Csupa finom karácsony!

Kisült életem második adag mézes puszkója! Tegnap a cukiban készítettem először, de hogy én miért vártam egészen idáig, na ez rejtély! Reggel már világos volt, hogy muszáj keresnem egy hasonló receptet és itthon is összehoznom: a tetején karamellizált, pirított diók sorakoznak. 

Egyébként rögtön sütős, nem egy éjszakázós recept! 
Plusz azonnal puha és ezt tartja még másnap is, viszont ehhez 170 fokon (nálam villanysütőben alsó felső sütéssel, a sütő középső rácsán sültek) szigorúan 12 percig kell sütni a 10 grammra kiformázott darabkákat, mert hogyha már kisebb, akkor gyorsabban sül, hamarabb kell kivenni és már nem lesz pihe-puhe azzal a 12 perccel.

Mézes puszedli

Hozzávalók
4 és fél tepsihez, vagy 135 darab áltlag 8 gr-os darabhoz (kisült súlya ~ 1 kg)

600g liszt
2 tk szódabikarbóna
150 g porcukor
255 g méz
50 g teavaj
120g tejföl + 20 ml tej
3 sárgája + 1 egész tojás + 1 egész tojás a kenéshez
1 óriási csipet só
Fűszerek: 1 nagy evőkanál mézeskalács fűszerkeverék, 1 kl kakaópor, 1 tk. fahéj, leheletnyi szerecsendió és kardamom

A karamellizált dióhoz 60-70 g diót egy diónyi teavajjal és egy teáskanál kristálycukorral karamellizáltam. Kihűtöttem, szétszedegettem és jól belenyomtam a tojással lekent puszik tetejére.

1.”Nedves” hozzávalók. A mézet egy lábasban az apróra darabolt vajjal, a tejföllel és a tejjel megolvasztom, ne legyen túl forró, éppen csak hogy olvadjon el benne a vaj és egynemű legyen az egész.

2. Száraz hozzávalók. A lisztben elkeverem a porcukrot, hozzáadom a fűszereket (fahéj, kakaópor, szerecsendió, kardamom, mézeskalács fűszerkeverék), a csipet sót és végül belekeverem a szódabikarbónát.

3. A tészta összeállítása. A lisztes részt beleöntöm a konyhai robotgépem táljába, ráöntöm a meleg masszát, a tojásokat (3 sárgája + 1 egész tojás) is, majd a dagasztókarjával összeállítom a tésztát. Jó nyúlós, ragacsos massza lesz. De sebaj, mert csak a formázás elején olyan ragacsos, amikor még lágy a méz, de amint hűl, szépen megszilárdul, nem lesz gázos, nem fog már annyira ragadni!

4. Formázás. Egy kis tálban magam mellé készítek egy kis lisztet. Majd minden gombócnál, vagy minden másodiknák lisztezem a tenyerem, plusz az ujjaim, amivel csípek a masszából, majd tenyérrel kis, 10 grammos golyókat formázok belőle. Sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatom. Lekentem kicsit felvert egész tojással, majd belenyomok egy pici diódarabot.

5. Sütés. 170 fokra előmelegített sütőben 12-13 perc alatt megsütöm.

Mondtam páromnak, hogy készüljön mert innentől mézeskalács helyett idén már csak ezt fogom sütni, hát SOKKAL GYORSABB! Nincs szaggatás, sütés utáni kenegetés, kapkodás, mert jaj amíg kenem, már közben szaggatnom kellene, hanem csak golyókat kell formázni, háát zseniális! Jó, persze csak viccelek, a mézeskalács varázslatos, de ez a puszedli! Hát fényévekkel gyorsabb!

Egy kis update: 6 nap zárt fémdobozozás után, megkapta a családtól a “zacskós bolti puhaságú” minősítést!

Pihe-puha burgonyás pogácsa

húsvét, kelt tészta, pogácsák & sósságok

Tegnap esti csendéletem
Avagy amikor a betervezett kovászos, túrós pogácsa helyett életbe lép a “B-terv” mert a lelked erre a napra tartogatott túrója megadja magát, a reggel megetetett kovászod pedig még nem igazán aktív, viszont grammra pontosan (ha a héját kivonjuk!) annyi krumplid van itthon, hogy tökéletesen kivitelezhető belőle egy remélhetőleg pihepuha, már régóta áhított, burgonyás pogácsa.

Tegnap este bedagasztottam, hűtőben pihentettem egy éjszakát, most éppen akklimatizálódik, hozzászokik a szobahőhöz, aztán jönnek a hajtogatások, juj a kedvenc részem! Cukrász tankönyvünkben olvastam – jó mondjuk nem a pogácsával kapcsolatban, hanem a leveles vajastésztáknál – hogy két szimpla és két dupla hajtással 145 tésztaréteg képződik a tésztában! Hát nem csodálatos a hajtogatás eredménye!?

Pihe-puha burgonyás pogácsa

Hozzávalók 2 tepsihez

500g liszt (400g Bl55, 100g teljes kiőrlésű tönköly)
1 csomag szárított élesztő / vagy 20 g friss
1,5 evőkanál só
pár tekerés (6db) frissen őrölt tarka bors
135 g zsiradék (nálam kb 20% vaj, 40% margarin, 40% disznózsír arányban)
260-300 g héjában főtt, még langyosan kislyukú reszelőn lereszelt, majd kihűtött krumpli
1 egész tojás + 1 a lekenéshez
1 evőkanál sütőrum
75ml tejföl
75ml natúr joghurt (vagy 150ml csak az egyikből)

Alapanyagok kimérése. Egy tálban elkeverem a lisztet, a sót, a borsot és a szárított élesztőt (ha friss élesztővel dolgozok egy kis tejben kicsi cukorral felfuttatom előtte), elmorzsoltam benne a zsiradékot, majd kiöntöm a deszkára.

Dagasztás kézzel*. Kezemmel kráter készítek a liszt közepébe, jöhet bele a tejföl, joghurt, tojás, rum – egyik kezemmel el elkezdtem “nyámicskázni” majd adagonként hozzádagasztom az áttört, hideg krumplit. Egyenletes felületű, fényes tésztát dagasztok: Fogom a tésztát és elkezdem először jobb tenyerem közepétől indulva GÖRGETVE eltolni magamtól baloldali irányba, némi erőkifejtés kíséretében, majd visszagörgetem középre. Aztán bal kézzel, erősen görgetem jobbra. Hogyha jól dolgozok, a deszkán egy SZIVECSKE fog kirajzolódni a tészta által felvett liszt helyén, hát van ennél szebb?!

*A cukrászsuliban tanult dagasztás-tudomány megszerzése óta én bizony mindent kézzel dagasztok, semmi ketyere és talpon álló gépkütyü.

Kelesztés. Két opció is lehetséges: vagy 1 éjszakát pihentetem a hűtőben, vagy rögtön, aznap sütöm.

Éjszakás: Frissentartó fóliába / vagy jól záródó dobozba teszem beteszem a hűtőbe 1 éjszakára, másnap kiveszem és a pulton hagyom legalább 1 órán keresztül pihenni.

Aznap sütöm. Letakarom nejlonzacsival és konyharuhával, majd a duplájára kelesztem kb 40 perc alatt. Ha duplájára kelt meghajtogatom a képen látható módon.

Hajtogatás. Kinyújtom körülbelül 50×40 cm-esre, majd először balról behajtom a háromnegyedéig, majd a jobbszélét is középre ráhajtom. Ezután fentről középre, majd lentről középre behajtom, végül becsukom, mint egy könyvet. Ismét pihentetem 35-40 (én kicsit elfelejtettem, nálam 1,5-2 órákat pihent a pulton), majd megismételem a hajtogatást* és újra egy 15-20 perces pihentetést is beiktatok. Ezután kinyújtom jó ujjnyi vastagra, a tetejét késsel bevagdosom, lekenem egy kicsit felvert egész tojással, végül szaggatom.

Cukrászon tanultuk, hogy a tésztát szaggatás előtt kenjük le tojással (csíkozzuk, lekenjük, szaggatjuk), mert ha szaggatás után kerül lekenésre, lefolyhat a kis pogik oldalán a tojás, ami visszatartja, lefogja a tészta emelkedését, növekedését – főleg a hajtogatott, leveles pogácsákra érvényes.

Sütés. Sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatom, majd további 25-30 percet pihentetem. A pihenőidő felénél izzítom a sütőt 200 fokosra, majd 15-17 perc alatt megsütöm.

Gyúrt omlós tészták: nehéz sós teasütemény

Cukrásztanonc-fejezetek, húsvét, omlós tésztából készült sütemények, pogácsák & sósságok

Apró teasüteményünket a cukrászat a gyúrt omlós tészták kategóriába sorolja, titkairól, praktikáiról a Gyúrt omlós tészták: fehér linzer bejegyzésemben írok bővebben.

Sós, köménymagos, morzsalékos tészta, ami csak úgy szétporlad a szánkban! Szóval nehéz, mert nem tartalmaz se kémiai (szódabikarbóna, sütőpor…) se biológiai (élesztő, kovász) lazítószert, ezért egy úgymond nehezebb, tömörebb tésztát kapunk, amolyan sós linzertésztát, amit pontosan a linzer elve szerint készítünk is el: a liszt + porcukor és a hideg zsiradék összemorzsolásával, hideg kézzel (vagy géppel), gyorsan.

Nehéz sós teasütemény

Hozzávalók 1 tepsihez (800 g sült termékhez)

500 g liszt (Nálam szokásomhoz híven: 400 g BL55 búzafinomliszt, 100 g teljes kiőrlésű búzaliszt)
270 g vaj/margarin (a margarintól hamarabb öregszik)
60 g 20%-os tejföl
50 ml 30%-os állati tejszín
3 tojássárgája
2 teáskanál só ~20 g

A tészta összeállítása kézzel & pihentetés. Kimérem és átszitálom a lisztet. Elkeverem benne a sót. A zsiradékot apró darabokban beleszeletelem, majd az egészet először összemorzsolom, majd hozzáadom a tojások sárgáját, a tejfölt, a tejszínt, végül gyorsan és intenzíven összegyúrom. A tészta minél kevesebbet érintkezzen a kezemmel, különben megég/leég (ha az ujjaim között elfolyik a zsiradék) és az olvadt zsiradék sütés közben kifolyik, a tésztánk összeugrik.

Ha géppel dolgozunk a lisztre mérek minden alapanyagot és a dagasztókarral alacsonyabb fokozaton megdolgoztatom, néha-néha  lekapcsolom és (elég sokszor) átkeverem, hogy mindenhol megfelelően összemorzsolódjon, végül pedig szépen összedolgozza a tésztát.

Téglalap alakúra formázom, frissentartó fóliával letakarom és beteszem a hűtőbe, hogy visszadermedjen benne a zsiradék minimum 30 percre, de legjobb hogyha pihen 1 éjszakát. Nálam most pihent 1 éjszakát.

Nyújtás, kiszúrás. Pihentetés után kicsit átgyúrom a tésztát, hogy könnyebben formázható legyen, majd kinyújtom kb 1,5 cm vastagságúra, késsel becsíkozom csak egy irányba (vagy ahogy kedvünk tartja), lekenem a megmaradt tojásfehérjével (hogyha nem ettük volna meg reggelire rántottának) megszórom a magvakkal és visszateszem a hűtőbe dermedni. Minimum fél óra, maximum egy nap is lehet, kiveszem és felkockázom (1,5×1,5 cm-esre) és sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatom. Én még ekkor, a tepsivel együtt is visszatettem a hűtőbe. Majd, akár a vendégek, akár párunk esti hazaérkezésére időzítve kisütöm.

Sütés. 200 fokra előmelegített sütőben 20-22 perc, lopva néha egy kis légkeveréssel.

Minden cukrásziskolai gyakorlati napomhoz társítok bejegyzéseket, amiben az ott tanultakat és a recepteket összegzem, megtalálhatjátok őket CUKRÁSZ-FEJEZETEK menüre kattintva. Ide jönnek majd szépen sorban. A bejegyzések eddigi részei:

Cukrásztanonc-fejezetek 1. Egy eredetinek semmiképpen sem nevezhető Dobos-torta anya-apa szülinapjára
Cukrásztanonc-fejezetek 2. Gyúrt élesztős tészták: briós, túrós batyu gyakorlása
Cukrásztanonc-fejezetek 3. Csak egy tökéletes pozsonyi kifli recept

Ami engem illet, esetemben a régiúj kütyümütyümmel dolgoztam, a konyhai, talpon állóval, akivel hosszas száműzést követően, sűrű bocsánatkérések közepette ismét elkezdtünk együtt rezegni, miután a cukrászdás napok tükrében köddé vált naív elképzelésem, miszerint a beletett alapanyagokat magától elkészíti. Mert nem, nem készíti el, picike kis kacsóm is szükséges hozzá, mert bele-bele kell kavarni, alá kell nyúlni, át kell forgatni. Szóval, a már helyére került elvárásommal és megfelelő alkalmazással, csodás tésztát készített nekem.

Gyúrt omlós tészták: fehér linzer

Csupa finom karácsony!, Cukrásztanonc-fejezetek, húsvét, omlós tésztából készült sütemények

Egy kis gyakorlás becsúszott mára is, úgynevezett fehér linzereket készítettem. Fehér, mert tojássárgája hozzáadása nélkül készül (így porhanyósabb, omlósabb tésztát kapok), csak a tökéletes 3:2:1 aránybanliszt, zsiradék, porcukor – és a járulékos anyagok úgy, mint jelen esetben nálam a só, a citromhéjas & vaníliás porcukrom és egy kis leheletnyi fahéj!

L I N Z E R – ” T I T K O K “

-Nem elírás, vagy kifelejtés, tésztám valóban nem tartalmaz semmiféle kémiai lazítóanyagot (sütőpor, szódabikarbóna). Omlósságát az biztosítja, ha hideg kézzel, gyorsan összemorzsoljuk a lisztet a zsiradékkal, ekkor a zsiradék körülöleli a lisztszemcséket és sütés közben ez lisztszemet körülölelő burok fog kitágulni, ettől válik porhanyós és morzsalékossá. Pusztán akkor érdemes használnunk, hogyha rögtön puha linzerkéket szertnénk, illetve ha kisebb zsiradéktartalmú tésztával dolgozunk.
– Közepes sikértulajdonságú lisztet használjunk, a BL55 búzafinomliszt tökéletes erre a célra.
– Kizárólag porcukorral készül.

zsiradék:
-legyen hideg, sőt én még a lisztet és a porcukrot is kivittem a hideg kamrába a tészta összeállítása előtt
– ha a zsiradék vaj az arányok maradnak 3:2:1 (3 rész liszt, 2 rész vaj és 1 rész porcukor) és a termék később öregszik, mint a margarinnal gyúrt tészta
– hogyha a zsiradék disznózsír, az arányok 3:1,4:1-re változnak, mivel a disznózsír nem tartalmaz folyadékot
– legjobb keverni a zsiradékokat: Így lesz tökéletes a linzered! receptemben.

A tojássárgája elzsírosítja a tésztát, lecitintartalma pedig megakadályozza a zsiradékszemcsék szétválását, hozzáadásával kevésbé lesz omlós, morzsalékos. A sárga linzernél inkább színező tulajdonsága miatt alkalmazzák.

A cukrászat állományuk szerint megkülönböztet:
– képlékeny tésztákat – pl. élesztős tészták: briós, túrós batyu, fonott kalács
– habos tésztákat – pl. felvert tészták
– morzsalékos tésztákat – omlós tésztákat
– kevert omlós tészták (néró, pathé, gyümölcskenyér)
– gyúrt omlós tésztákat – járulékos anyagtartalmuk szerint lehetnek:
sárga linzer: tojássárgájával dúsított
barnalinzer: darált olajos magvakat tartalmaz
angol linzer: sült tojássárgájával spékelt
kakaós linzer: 1000g liszthez 50g kakaópor – levonjuk a liszt súlyából 
fehér linzer: nem tartalmaz tojást
sós linzer (pl. nehéz sós teasütemény)

Ezer bocsánat a dús információ túlzott szárazanyag-tartalma miatt, de ami engem illet, szeretem redszerben áttekinteni a tanultakat. Tehát linzerünk a morzsalékos, omlós tészták , ezen belül pedig a gyúrt omlós tésztákhoz tartozik.

Gyúrt omlós tészták: fehér linzer

Hozzávalók 20 darabhoz
7,5 cm átmérőjű és 6 mm vastag

600 g liszt (BL55 búzafinomliszt)
400 g margarin
200g porcukor
leheletnyi fahéj
citromhéj & vaníliás porcukor
óriási csipet só
A tetejére: darált dió, tojásfehérje

Tankönyv szerint a tojás nélkül készült fehér linzerhez illik kémiai lazítóanyagot hozzáadni (~1,5-2 kávéskanál 600 g liszthez), hogy rögtön puha legyen, de mivel én csak pár nap múlva fogom betölteni, így nem használtam, mert ez idő alatt a levegő nedvességtartalma révén és a beletöltött lekvár hatására megpuhul. Addig pedig a hideg kamrában vígan elcsücsülgetnek.

1. A tészta összeállítása. Kimérem és átszitálom a lisztet. Elkeverem benne a sót, a fahéjat és a citromhéjas & vaníliás porcukrot.  A zsiradékot apró darabokban beleszeletelem, majd az egészet először összemorzsolom, majd gyorsan és intenzíven összegyúrom. A tészta minél kevesebbet érintkezzen a kezemmel, különben megég/leég (ha az ujjaim között elfolyik a zsiradék) és az olvadt zsiradék sütés közben kifolyik, a tésztánk összeugrik.

Téglalap alakúra formázom, frissentartó fóliával letakarom és beteszem a hűtőbe, hogy visszadermedjen benne a zsiradék minimum 30 percre, de legjobb hogyha pihen 1 éjszakát. Mondjuk nálam most nem volt éjszakázás.

2. Nyújtás, kiszúrás. Pihentetés után kicsit átgyúrom a tésztát, hogy könnyebben formázható legyen, majd kinyújtom kb 6 mm vastagságúra, kiszaggatom, sütőpapírral bélelt tepsire teszem. Előmelegítem a sütőt 180 fokra.

3. Sütés. Függ a linzerek nagyságától, hogyha kisebb a kiszúró, hamarabb 7-9 perc alatt átsülnek. 180 fokra előmelegített sütőben 12-13 perc. A tapasztalat azt mutatja, hogy az első tepsi lassabban sül. Ha még kicsit puha, amikor kiveszem a sütőből, de már elég szilárd ahhoz hogy rácsra tegyem, akkor jó. Hogyha a széleit véletlenül megkapattuk volna, gyorsan szedjük le a tepsiről, mert miután kivettük a sütőből, a forró tepsin a sütés még folytatódik tovább. Ugyanígy hogyha még puhának találnánk, de már nem merjük/akarjuk arra a pár másodpercre visszatenni, hagyjuk pár percig a forró tepsin, had süljön rajta tovább.

Minden cukrásziskolai gyakorlati napomhoz társítok bejegyzéseket, amiben az ott tanultakat és a recepteket összegzem, megtalálhatjátok őket  a CUKRÁSZ-FEJEZETEK menüre kattintva. Ide jönnek majd szépen sorban. A bejegyzések eddigi részei:

Cukrásztanonc-fejezetek 1. Egy eredetinek semmiképpen sem nevezhető Dobos-torta anya-apa szülinapjára
Cukrásztanonc-fejezetek 2. Gyúrt élesztős tészták: briós, túrós batyu gyakorlása
Cukrásztanonc-fejezetek 3. Csak egy tökéletes pozsonyi kifli recept