Tonhalas csicseriborsó saláta

saláta, Tudatos & egészséges életmód

Imádjuk a hüvelyeseket saláta formában, mondjuk főzelékben is, awwwh nagyon! A tonhalas-vörösbab már több, mint 5 éve őrült nagy kedvencünk, a lencsesaláta évente minimum négyszer elkészül, a babfőzelékről nem is beszélve és most már másodjára csicseri salizunk, de ez.. hát ez a saláta valami felejthetetlen.

Ahogy a tonhal szálai és olaja keveredve a sörélesztő pehellyel és a parmezánnal bevonja a húsos csicseri szemeket, aztán találkozol a kövér sötét édes mazsolákkal, majd néha találsz benne és bekapsz mellé egy fügét. Az egésznek a koronája a friss leveles spenót, amiről szerintem nem kell ódákat zengeni. Tiszta vitamin és ásványianyag bomba a testnek és léleknek egyaránt! Igazi táplálék. Na, ezt imádjuk mi. A real kaját, na jó, néha jöhet hamburger is, de azt is általában itthon készítjük kezdve a hamburger zsemlétől a húspogácsán át és így valódi táplálék a hambizás is és emellett abszolút nem gond, ha néha-néha becsúszik egy Meki vagy KFC!

Mostanában a megszokottnál is kevesebb húst eszünk, ezért a csicseriborsó fogyasztását különösen előtérbe helyezem. Valamikor 2019 nyarán szoktunk rá a nagyüzemi fogyasztására és most hellyel-közzel majdnem olyan meghatározó helyet foglal el az étkezésünkben, mint a zöldborsó, vagy a krumpli. A konzerves helyett már szárazon veszem, megfőzöm az egész 1/2 kilós csomagot, három adagra porciózom, amit felhasználok a héten, azt hűtőbe a teszem, a többit pedig leköltöztetem a fagyasztóba.

A csicseriborsóról

A hüvelyesek kiváló fehérjeforrások, 100 g főtt csicseriben 8,9 g fehérje található, ugyanakkor iszonyú magas rosttartalommal 7,6 g / 100 g bír, ami szembeállítva mondjuk a főtt krumpli 1,8 g / 100 g-os rosttartalmával tényleg magasnak számít, szóval segíti, javítja az emésztést. Mindemellett arányaiban a zsírtartalma alacsony 2,6 g / 100 g. Már csak a szénhidrát maradt ki a sorból, ami pedig a csicseriborsónál 19,8 g / 100 g.

Glikémiás indexe (GI) 28, azaz alacsony, elfogyasztása után nem ugrik egekbe a vércukor szintünk és ez szuper. Vitamin és ásványianyag tartalma sem elhanyagolható, a felnőttek számára ajánlott napi bevitelt tekintve 86%-nyi B6 vitamin, azaz folsav kerül be 100 g főtt csicseriborsó elfogyasztásával a szervezetünkbe, de 51%-át is bevisszük vele a mangán szükségletünknek, 35%-át a réznek, 20,6%-át a vasnak és 12,8%-át a magnéziumnak. Azért ezek nem rossz számok! Az adatok forrása nálam mindig a www.kaloriaguru.hu oldal és tök jó mert szerintem legutóbb még nem voltak vitamin és ásványianyag szerint elemezve az adott élelmiszerek, jaj ennek most nagyon örülök!

Csicseriborsó saláta

Hozzávalók 2-3 személyre

250 g száraz (konzerv is lehet, csak a száraz az szerintem finomabb) csicseriborsó
1 tonhal konzerv (185 g) napraforgóolajban
20-25 g mazsola*
2 füge
1 óriási marék friss leveles spenót
1-2 evőkanál parmezán
1 evőkanál sörélesztő pehely
citromlé
só, bors
2 evőkanál tökmag

*Kedvencünk a Tesco saját márkás sújtana raisins tweet and chewy mazsolája 1/2 kilós kiszerelésben, semmi reklám, szívből jövő ajánlás, igazi telt, kirobbanó szemek, őrült finom!

A száraz csicseriborsót éjszakára (12-17 órára) beáztatjuk háromszoros lében. Másnap leöntjük a levet és új vízzel együtt feltesszük főni, sózzuk, borsozzuk. Ha forr, takarékra vesszük és fedővel főzzük legalább 1 órán keresztül, amíg meg nem puhul. Ekkor leszűrjük, hagyjuk hűlni. Ha kihűlt, egy nagy tálat előveszünk, belekeverjük az olajos tonhalat, a mazsolát, belenyolcadoljuk a fügét, megszórjuk reszelt parmezánnal, sörélesztő pehellyel, végül elkeverjük benne a jó nagy marék friss spenótlevelet. Borsozzuk, ha a szükséges sózzuk, nagyjából 1/4 citrom levével meglocsoljuk és megszórjuk tökmaggal. Pirított, vajjal megkent, teljes kiőrlésű sok magvas, kovászos kenyérrel ettük. Omnyomnyom. Imádjuk. Számunkra ez egy álom-brunch.


Elkészítetted a receptet?
Írd meg kommentben, hogy ízlett. Képeid seretettel várom Instagramon, oldalam jelöld @smuczer.hanna és használd #smuczerhanna_recept keresőcímkét, ahol már több, mint 490 receptjeimről készült képet töltöttetek fel!


Sütőtökös pite mákhabbal, tökmag grillázzsal

desszert

Délben dolgoztam fel az ízélményt: ültem a csendben, égett a gyertyám, előttem egy füzet, egy ceruza és apró villánként élveztem minden falatot. Nem is tudom, talán egy leheletnyivel több citromhéj még elfért volna – gondoltam – a lágy mákhabban. Omlós, vajas, puha, teljes kiőrlésű tészta. Igazán ízes, pedig csak egy tojás nélkül készült linzertészta, de játéka, ötvözve a roppanós tökmag grillázzsal, tökéletesen kiegészíti a pite bársonyosan lágy, fűszeres, igazi őszi álomkrémtextúráját. Valami ilyesmi élménybuli játszódott le a számban.

Szerintem próbáljátok ki! Ah soooo, kellett már valami igazán hedonista ebben az István nélküli, oxitocin termelő ölelésekben szűkös időszakban. Viszont megfigyeltem, mindig ezekben a lelkileg nehezebb életszakaszokban készülnek a legbrutálisabb receptek a blogra. Reggeli közben pattant ki a tökmag grillázs ötlete a fejemből, a diógrillázsos muffinom mintájára. Mindenképpen bele szerettem volna varázsolni a tökmagot, még a tökmagolajon is filóztam, hogy a habba, de a habnak inkább meghagytam a mákot, ami már egyszer bevált, mint tökéletes ízpáros a tök mellett. Lásd sütőtökös muffinb mákhabbal. Nyilván kell a három elem a tányéron, ez alap. Imádom. Odáig és viaszáig vagyok, igazi szerelem-projekt volt ez a pite. Már nagyon-nagyon régóta ki szerettem volna próbálni, de az sem véletlen, hogy várnom kellett vele ennyi ideig!

Life update

Reggel épp sétáltunk Booval, amikor megállapítottam, hogy viszonylag tök jól vagyok és éppen abban a pillanatban nem bánkódtam, hanem élveztem ezt az időszakot. Aztán az estin már szomorkodtam, mert eszembe jutottak az esti kuckózások, viszont ennek ellenére hiszem, hogy nem véletlenül kaptuk ezt az élettől, mint választási lehetőséget.

Mert nyilván volt választási lehetőségünk, dönthettünk volna úgy, hogy István marad itthon, de nem tettük. Legbelül én nagyon is tisztában voltam azzal, hogy nekem erre az egyedüllétre és a kutyával való egyedüllétre nagyon sok szempontból szükségem van. Sosem éltem még egyedül. Az egyetem alatt négyen laktunk egy albérletben, mind néprajzos lányok, tök jó időszak volt. Aztán az egyetem közepén ismertem meg Istvánt és megismerkedésünk után egy évvel, már együtt éltünk, az egyetemet is ingázva fejeztem be, busz bérlet, hajnali fél 5-ös miskolci indulások, hogy beérjek az első órámra Debrecenbe. Egyébként nagyon élveztem azt a plusz 2 x másfél órát, amit a gondolataimmal, könyveimmel, tanulással, zenével tudtam eltölteni teljesen szabadon.

Egyedüllétem első számú leckéje

Egy a lényeg, valahogy mindig furdalt az egyedül élés kivitelezése a lelki egyensúlyom megteremtésének képessége miatt. Életem minden eseményét, történését, minden beszélgetést lelki fejlődésben mérek. Engem úgy képzeljetek el, hogy általános iskolában nem tudtak a tanárok kihívni a táblához felelni, mert akár tudtam a választ, akár nem, mindig elsírtam magam. Nem bírtam feldolgozni a tényt, hogy mindenki engem bámul és nekem most meg kell szólalnom, mondanom kell valamit, önbizalmam a nullához konvergált. Ilyen tekintetben óriási fejlődésen mentem keresztül, szóval az, hogy momentánilag workshopokat tartok és YouTube csatornám van, az számomra egy kisebbfajta csodával határos, viszont a mai napig van bennem egyfajta visszaigazolás iránti kötődés, amit szeretnék feloldani. Nagyon sokat beszélgetünk Istvánnal, a blogomon lévő tartalmat, egyáltalán a blogom jelenlegi nevét, a csatornám és a recepteket is folyamatosan együtt ötletlejük, mindig szeretem megkérdezni a véleményét, nagyon sokat számít. Viszont, hogy most nincs jelen a videók vágásánál például, az utóbbi 2 videómra teljesen máshogy tekintek, mert nem volt kupaktanácsra lehetőség, az került bele, ami szerintem bele kellett, hogy kerüljön. Mármint értitek, nem kérdezhettem meg tőle, hogy ez totál hülyeség, kivágjam? Nekem kellett eldöntenem, ami valahol nagyon ijesztő volt, de számomra egy szükséges tanulási folyamat. Szóval az egyedüllét elsőszámú leckéje: megtanulok jobban bízni magamban.

Második lecke

Aztán ott a kőház, mert ugye közben építkezünk. István kintről, én itthonról koordinálom a dolgokat. A tetőhöz szükséges alapanyagokat Istvánnal megrendeltük az utazása előtti héten, így annak a kiszállítását már nekem kellett intéznem (cserép, faanyag). A cserép hétfőn megérkezett, ám kisebbfajta őskáoszt kavart, mert az első szállító nem tudott betolatni a telkünkre, sehogy sem bírta letenni, nálam itt eltört a mécses, olyan bőgésben törtem ki, hogy kellett 10 perc, mire megnyugodtam. Aztán elvitte a cserepünket arra a tüzépre, ahol megrendeltük, majd a tüzép, nyilván plusz költségen, de kiszállította. Projekt végül megoldva. Hogy mit tanultam belőle? Nem szabad kétségbe esni, amit bár a telefonban közölt velem István, de PMS-ben voltam, szóval egy részről azért valahol teljesen érthető kiborulásom. Viszont kedden már tudatosabban és megújult erővel mentem neki a tető faanyag kiszállításának koordinálásába. Hatvanhárom telefon körbe-körbe fuvaros-ács-faanyag kereskedés és így tovább a háromszögben a végtelenségig, így szerdán már gördülékenyen ment a folyamat, vagyis nyilván volt kis gikszer, de már nem pánikoltam, hanem gyorsan megoldottam. Heti projekt alapvetően óriási pipa, faanyag, tetőcserép a helyén, jöhet az ács, kezdődhet a tető-projekt! Annyira boldog vagyok. Szóval sziaaa eddig bennem titokban megbúvó önállóság és intézkedési hajlam, örülök, hogy végre a felszínre kerültél, így 27 évesen pont ideje volt!

Harmadik

Azért emeltem ki az egyedül mellett az ‘egyedül a kutyával’ részt, mert jelenleg elég erősen, tudatosan és célzottan tanulok gondoskodni egy kis élőlényről. Persze félreértés ne essen, eddig is gondoskodtunk róla, csak egy kerti kutyu teljesen más dimenzió, mint amikor együtt élsz vele. Közös ritmust, napirendet kell kialakítani. Az “ego” néha megszűnik, elé Boo kerül. Tesztelem magam a jövőre nézve és nem mellesleg az is tuti, hogy Booból nem lesz többé kerti kutyu, mert ez így vált tökéletessé számunkra, hát kivéve, ha én is költözöm Istvánhoz külföldre, de egyelőre ezt a szálat hagyjuk, mert homály fedi szövevényes tekeredését még számunkra is elég erősen. Aztán folyamatban egy klassz kutyakekszes bejegyzésem és leendő videó, szóval kutyával kapcsolatban lesz tartalom, szeretném leírni, hogy mit tanultam ettől a kis pöttömtől az első közös egy hónapunkban.

Kőház-projekt

Szóval így állok, 20 egyedül töltött éjszaka után kijelenthetem, hogy viszonylag stabilan és kiegyensúlyozottan. Istvánnal minden este órákat beszélünk, gyöngyszem üzenetekből készítünk mémeket, nevetünk egymáson, szóval ez is egy igazán maradandó időszaka lesz az életünknek, erősít, tanít bennünket és a viszontlátás öröme valami elképesztő várakozással tölt el, szerintem úgy fogok izgulni előtte, mint a legelső randink előtt 8 évvel ezelőtt. A mai napig látom, amikor a megbeszélt helyen és időben közelítek felé, teljesen beleégett a retinámba a kép. Úristen, hogy izgultam. Nyilván már nagyon várom a végét, de tudom, hogy nagyon türelmesnek kell lennünk az építkezés miatt. Most ez a lehető leghatékonyabb megoldás a mihamarabbi elkészüléshez. Egy nagyon erős álom-kép tartja bennem a lelket minden egyes nap. Mindennél jobban szeretnénk a kőházat, de nem minden áron.

Tanács Eszter: Nők gyermek nélkül c. könyvben Bocskor Bíborkának volt egy nagyon jó mondata, amit Istvánnal mi is ugyanígy gondolunk: „Milyen szép lesz az életnek ez a fajta fúziója! Az élet organikusan ad engedélyeket bizonyos dolgokra, másokra pedig nem. Erre nem adott. Hiába az akarás, ami nem jön, azt el kell engedni.” Persze nem szeretnénk elengedni, érezzük, hogy megvalósítjuk az álom-projektünket, de minden lehetséges, még az is, hogy nem jön össze, viszont akkor elengedjük és továbblépünk.

Nekünk az egész ház-projekttel az a célunk, hogy megálljunk a saját lábunkon, munkaadó nélkül biztosítson annyi bevételt, ami elég egy nyugodt, slow, kiegyensúlyozott élethez, amiben közösen tudunk alkotni, gyereket nevelni, vagy elmenni mellette dolgozni, de ne annak fényében, hogy a holnapi kenyerünkre kell görcsösen pénzt keresnünk. A kőház egy lehetséges eszköz ehhez a célhoz. Hát, ez most személyes lett, de nem véletlenül a nevem a blogom. Szeretek lenyomatokat hagyni korom falán.

Sütőtökös pite mákhabbal, tökmag grillázzsal

Hozzávalók 23 cm-es piteformához

Tészta
100 g BL55 búzafinomliszt
60 g teljes kiőrlésű búzaliszt
1/3 csomag sütőpor
csipet só
80 g hideg vaj
55 g porcukor
+ 2-3 evőkanál hideg víz (vagy 1 tojás)

Töltelék
1/2 kg sült sütőtök
3 + 1 tojás
200 g barna cukor
225 ml habtejszín
2 teáskanál fahéj
1/4 teáskanál szerecsendió
1/4 teáskanál kardamom
1/4 teáskanál gyömbér
1/4 teáskanál őrölt szegfűszeg
csipet só

Tökmag grillázs
100 g tökmag
50 g kristálycukor
30 g vaj
csipet só

Mákhab
200 ml hideg habtejszín
1-1,5 ek porcukor
citrom reszelt héja
2 evőkanál mák
1 evőkanál kristálycukor

A tésztához a lisztet a sóval elkeverjük, összemorzsoljuk a hideg vajjal. Beleszitáljuk a porcukrot, elkeverjük, majd pár evőkanál hideg vízzel tésztává állítjuk össze. Hűtőbe tesszük 20-30 percre.

A töltelékhez a sütőtököt először feldolgozzuk. Felszeleteljük, kimagozzuk, sütőben puhára sütjük. A töltelékhez a sült sütőtököt a habtejszínnel, három tojással, a barna cukorral, egy csipet sóval és a fűszerekkel összeturmixoljuk. A pitetésztát lisztezett deszkán kinyújtjuk, majd szépen belelegózzuk a kivajazott piteformába. Egyébként tehettem volna bele egy tojást is, de úgy voltam vele, ne fokozzuk a kalóriák számát, jó lesz az vízzel is, tekintve, hogy lesz még hozzá egy-két elem. Vakon elősütjük 180-190 fokon 15 percig, majd a nehezék nélkül még 5 percig. Villával felvert tojással lekenjük a pite felületét, ráöntjük a tölteléket, eloszlatjuk és 180-190 fokon 60 percen keresztül sütjük. A pitét kihűtjük, hűtőbe tesszük éjszakára és másnap szeleteljük. Szuperül összeér.

Másnap készült el hozzá a többi elem is:

A tökmag grillázshoz a kristálycukrot nyeles lábasban karamellizáljuk, félrehúzzuk és belekeverjük a tökmagot. Ekkor elég reménytelenül összekapja magát és megszilárdul, de hozzáadjuk a vajat és amint a vaj megolvad, majd a karamellel elegyedi, szuper lesz kb 5 percen belül. Sütőpapírozott tepsire kiöntjük, megvárjuk, amíg megköt, majd összetörjük és a felét egy kis zacsiban nyújtófával tetszőleges darabokra ütögetjük.

A mákhabhoz a mákot ledaráltam (2 evőkanál mák, 1 evőkanál kristálycukor). Az előzetesen 12 órája hűtőben lévő habtejszínt alacsony fokozaton verni kezdtem, majd szitáltam bele porcukrot, belereszeltem egy kis citrom héjat, végül hozzátettem egy evőkanállal a darált mák-cukor keverékből. Ezzel tálaltam a pitét.

Túrós rétes piteformában vaníliás grízpudinggal

desszert

Gondoltam koronázzuk és ünnepeljük meg ezt a 10.000 követős mérföldkövet egy új recepttel és próbáljuk ki közösen először az insta swipe funkcióját és ezt a sort már remélem sokan képernyőt felhúzva olvassátok végig, ójessz! Hatalmas öröm számomra, nagyjából karácsonyi ajándéknak vártam ezt a számot és hihetetlen, hogy tegnap este átléptük a 10K-t. Számomra nagyon kedves ez a szám, mert alátámasztja a világnézetem, miszerint ha valamiben hiszek és őszintén, kemény munkával, szívből csinálom, akkor annak lesz gyümölcse és lesz eredménye! Köszönöm, hogy velem vagytok mindig, sütitek a sütijeimet, szóltok ha valamit elírok, támogattok egy-egy nehéz időszakban és azt a sok-sok képet, visszajelzést és szeretetet, amit kapok nap, mint nap. Jaj nagyon elfolytam nyálgépbe, de értitek, szóval hálásan köszönök mindenkinek mindent!❤️

A rétes elkészítésének mozzanatait insta-highlightban is megtaláljátok.

Hm, hát ha netalántán tengődne egy 109 forintos saját márkás réteslap nálatok is egy hónapig a hűtőben, akkor ez egy szuperszonikus és zseniális alternatíva a felhasználására, mert nálunk így indult, de ma ismét ezt tervezem sütni anyáéknak Egerbe kis üdvözlő meglepi sütinek, úgyhogy miután kiposztoltam, kiszaladok a kőházba, behúzom a kukát, megoldok egy beázásos problémát valahogy, István utasításai szerint az 5 centis hungarocell lappal, aztán veszek a kutya szállításához valamilyen kiegészítőt a kocsiba és utána jövök is haza megsütni a rétest, majd úgy délután környékén irány Eger az ebbel! 🙂 De nem teljes a napom leírása, ha nem említem meg a reggeli futást, ahol sikerült a lábaimba 5,34 kilométert plántálni, aztán sétáltunk egyet Booval, így a mai nap kilométere nekem is meglesz jócskán. Szeretem az ilyen aktív napokat, ekkor pörgök csak igazán! Hihetetlen energiát szabadít fel egy-egy ilyen reggel, és még csak 9:29 van! Ójessz! Hú ezt most jól ledaráltam. Pörgök rendesen.

Süteményünk tipikusan az ‘amilyen egyszerű, annál finomabb’ desszert kategóriába tartozik. Úrég csak úgy tömtük magunkba Istvánnal, annyira szerettük. A sima egyenes rétes helyett belecsavartam egy piteformába, mert a múltkor a túrós rétes kifolyt és kiszakadt, esztétikailag nem volt teljesen korrekt, de így, ezzel a verzióval tökéletes.

Vaníliás grízpudingot készítettem mellé, ami egy hatalmas Jolly Joker nálunk (na ezt a szót sem használtam még soha), nagyon sok sütihez szoktuk használni és magában is szuper mondjuk fagyasztott bogyós gyümölcs + crumble/morzsa kombóban. Bár István sokszor csak magában eszi egy kis kakaóporral. Nagyon szereti. A hatalmas receptet, vagyis a pontos arányokat ki is írtuk a hűtőajtóra egy kis papírkára, hogy ne kelljen mindig keresgélni a kis füzetkémben, bár mostanában már szemre megy a dolog, de most kifejezetten jól jött, hogy annak idején pontosan lejegyeztem. A rétes mellé került még egy citrusos, bogyós gyümilekvár is, semmi hókuszpókusz nem volt ebben, csak összerottyantottam a gyümölcsöket, kis citromlével és héjával, kicsi cukor és kész is! 🙂

Ha elkészítettétek a receptet, írjátok kérlek kommentben itt a blogon (legalul) a tapasztalataitokat, szeretném, hogyha ez a felület lenne idővel a fő kommunikációs csatornánk! Néha úgy érzem túlságosan elaprózódok és amit instán beszélgetünk a képek alatt, az nem maradandó, egy idő után annak nem lesz nyoma.

Túrós rétes piteformában vaníliás grízpudinggal

9 lapos réteslap
450 g túró
mazsola
kristálycukor ízlés szerint, rétesenként kb 2-3 evőkanálnyi, de az egyik rétesből véletlenülszándékosan kimaradt, mondjuk István szerencsére nem vette észre a kis csalásom, hihi.
vaníliás cukor
citromhéj

Krém
225 ml tejföl
90 g étolaj
90 g búzadara
100 g kristálycukor

Grízpuding
600 ml tej
40 g búzadara
20 g vaníliás pudingpor
40 g kristálycukor
1 csomag vaníliás cukor
40 g vaj
nagy csipet só

Először elkészítem a krémet. A tejfölt az olajjal a búzadarával és a kristálycukorral elkeverem, 10 percet állni hagyom. Egy tiszta konyharuhát előkészítek a pultra, erre fogom rápakolni a réteslapot és segítségével fogom majd feltekerni. Az első rétest megkenem a krémmel, jöhet a második, megkenem, majd a harmadik, amit szintén megkenek, a túró harmadát eloszlatom rajta pötyögtetve, hogy mindenhova jusson, megszórom mazsolával és cukorral, de akár vaníliás cukrot is használhatunk, a túrónak jól áll és a citromhéj is, nyugodtan reszeljünk rá egy keveset. A konyharuha segítségével feltekerem, majd egy kivajazott piteformába teszem. Így járok el a többi lappal is, majd tetejüket szintén tejföl és olaj keverékével kenem. Sütési idő és hőfök változó lehet, mert a régi villanysütőmben 200 fokon 20-25 perc alatt megsült, a gázba több kellett neki, közben egyszer megfordítottam a tepsit, hogy nagyjából egyenletesen süljön.

A grízpudinghoz feltesszük a tej nagy részét forrni, belekeverjük a búzadarát, majd amikor már az készre főtt, jöhet hozzá a cukor és a vaníliás cukor, egy nagy csipet só, végül a maradék tejjel kikevert vaníliás pudingpor, majd pár percig még kevergetjük, hogy kifőzzük belőle a keményítőt. A legvégén szépen elkeverjük benne a vajat, ettől lesz igazán krémes. Jajj a vaj egy nagyon klassz találmány, olyan életet megédesítő selyem-ízű álom.

További receptekért és inspirációért ajánlom szeretettel Instagram, Pinterest és YouTube csatornám!😊

Tészta soulfood: Tejszín, mustár, pulykamell, sült karfiol

Pasta

Ez most egy igazi, nem diétás soulfood, olyan ami kell a léleknek az utolsó együtt töltött héten, mielőtt a férjem külföldre indul hamuba sült pogácsával dolgozni és fene tudja, mikor jön haza legközelebb?! Imádjuk a tésztát, így egyértelmű volt, hogy valamilyen tésztaétel készül ezen az egy ideig utolsó, közös hetünkön.

Vasárnap leszaladtunk az Aldiba (két perc sétára tőlünk, egymás mellett van a Lidl és az Aldi, de az utóbbiban lényegesen kevesebben vannak és embertűrő stressz-szintünk ezt bírja csak elviselni) egy pár apróságért és megláttuk az akciós karfiolt. Ez nálunk olyan elem, amire ugrunk, szinte vetődünk, mert valahogy őrült drága lett az utóbbi időben. Vettünk mellé 2 db pulykamellet plusz habtejszínt.

Nálunk ez az adag 4 napig kitartott, kis tepsiben csak annyi tésztát kevertünk hozzá, amennyit az adott ebédnél megettünk, reszeltünk hozzá sajtot, tettünk hozzá parmezánt és friss petrezselyemmel szórtuk. Másik nap leveles spenóttal dobtuk fel. Isteni a kombináció, ahogy a krémesre sült karfiol találkozik a szaftos szósszal bevont mustáros tésztával, ónyami.

Tészta soulfood: Tejszínes – mustáros pulykamell sült karfiollal

Hozzávalók kb. 6-8 személyes adaghoz

1 evőkanál kókuszolaj
4 gerezd fokhagyma
900 g pulykamell
200 ml habtejszín
2 nagy evőkanál mustár
só, frissen őrölt bors
1 egész karfiol
1 evőkanál vaj
200 g tészta (jelenleg rigatonit használtam)
100 g reszelt holland edami sajt
1 evőkanál reszelt parmezán
friss petrezselyem

A sült karfiolhoz keresek egy hatalmas lábast, amiben egészben elfér a drága lelkem. A karfiolt megmosom, majd felengedem vízzel. A vizet sózom. Lefedve, nem zubogtatva, alacsony lángon előfőzöm 10 percig, ekkor kihalászom, sütőpapírral bélelt tepsire teszem, sózom, borsozom, átkenem egy evőkanál vajjal és 250 fokra előmelegített sütőben 30-35 percig, vagy addig, amíg szép zsemlebarna nem lesz a karfiolrózsák csúcsa. Isteni illata volt, kicsit félretettem hűlni.

A tésztát al fentére főzöm, főzőlevéből félreteszek pár merőkanállal. A pulykamelleket felkockázom. A fokhagymát apróra vágom és kókuszolajon megpirítom, jöhet bele a pulyka, amit sózok, borsozok és lepirítok használva a tészta főzővizét. Amikor már korrektre karamellizálódott néhány oldala, jöhet hozzá a tejszín és a mustár, végül a karfiolt is hozzákevertem.

Ha elkészítettétek a receptet, írjátok meg kommentben, mindig úgy örülök a visszajelzéseiteknek! 🙂
További receptekért és inspirációért kövessetek Instagramon és Pinteresten!

Melaszos torta mascarponehabbal

desszert

Szombat reggel megcsapott az első hideg őszi szellő.

Nálam ez nagy boldogság, nagyon szeretem ezt az évszakot! Óriási puha sálak, kötött pulcsik, kuckózás, forró szálas teák, vastag zoknik, fűszeres sütemények időszaka, amikor bebújok a kanapé sarkába, előveszek egy könyvet és mélyen belemerülök. A héten már érezni lehetett, hogy itt már nagyon közeledik a nyár vége, ezért kedvet kaptam a polcon heverő Harry Potter és a bölcsek kövére. Még gyerekkoromban olvastam utoljára. Úrég, de jó lenne újra elolvasni az egész sorozatot – gondoltam – emlékszem csak úgy faltam őket annak idején és jaj mit meg nem adtam volna akkor egy varázspálcáért.

Pont szükségem volt most valami könnyedebb, varázslatosabb, mesésebb világra Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors – Családi sebek és a gyógyulás útjai c. könyve után, ami egy elég súlyos, ám annál hasznosabb és szükséges olvasmány, ha önismeretben, vagy a családtörténetben utazunk! Szóval szombaton már javában faltam Harryt és talán ezért is volt tiszta londoni hangulatom, így született meg reggel a mazsolás scone, amit láthattok is Instagramon. Aztán egyre jobban belemerültem Harryék világába, ahogy reggelire Petunia néni követelésére szalonnát pirít, elindul a piros Roxfort Express a 9 3/4 – ik vágányról, ahogy beérnek a Roxfort nagytermébe és az asztalok hirtelen étellel telnek meg, de milyenekkel? Mit esznek a varázslótanulók? Nem is én lennék, ha nem a kaján járna az eszem folyton. Igazi sulikezdős hangulatom van egyébként egész héten, Harry is most kezdett és a sulisok is pont most kezdik a tanévet, szóval minden egybevág, ehhez jött az őszi szellő, végül koronaként ez a fűszeres (fahéj, gyömbér), melaszos, kávés torta, aminek a melasz olyan különleges karamellizált aromát ad, hogy elmondani nem tudom.

Harrynek leesett az álla. Az imént még üres aranytálakon most halmokban állt a sok étel. Harry még soha nem látott egyetlen asztalon ennyi finomságot. Volt ott marhasült, sült csirke, sertésszelet, bárányszelet, hirtelensült, kolbász, angolszalonna, főtt és sült krumpli, hasábburgonya, Yorkshire puding, zöldborsó, sárgarépa, finom mártás, ketchup – és valamely rejtélyes okból – mentolos humbug. (…) Miután mindenki jóllakott a maradékok nyomtalanul eltűntek a tányérokról. A teríték olyan tiszta lett, mintha nem is használták volna. (Azért ennek a képességnek sokan örülnénk!) Egy pillanattal később megjelentek a desszertek: rengetegféle ízű fagylalt, almás pite, melaszos torta, csokoládés és lekváros fánk, eper, gyümölcszselé rizspuding. (…) Harry meg akarta kérdezni Ront, hogy kóstolta-e a melaszos tortát, de még ki se nyitotta a száját, már el is aludt.”

Ebből arra következtettem, hogy bármi is a melaszos torta, eléggé maradandóan finom lehetett, ha Harry egy fárasztó legelső nap után, amikor a 9 és 3/4-dik vágány keresésétől kezdve, minden újdonságként érte, mégis ezzel a kérdéssel fejezné be a napot. Ekkor villant meg bennem a kis égő, hogy oké, akkor most gasztro szempontból beszélünk egy kicsit a könyvről és megsütöm ezt a szupernek ígérkező tortát.

Hát mit mondjak: brutális. Eddig miért nem hallottam még róla?! Őrület, komolyan. Igen, tisztában vagyok vele, hogy a melasz (sűrű cukorszirup, a cukorgyártás során keletkező melléktermék) nem egy mindennap használt alapanyag, én a bajor rozskenyereimhez és a kornspitzhez vettem, egyrészt az íze miatt tesznek bele az osztrákok-németek, másrészt a péktermék színét is befolyásolja kicsit. Oké, azt is vágom, hogy nem feltétlen a legolcsóbb alapanyag, de hú, ez engem nem fog hátrálásra bírni, majd max utána spórolunk, de én ezt nagyon sokszor meg fogom még sütni, mert bekerült a top sütijeim közé. A különlegesen karamell-ízű melasz, ahogy a fűszerekkel és a kávéval keveredik, eleve egy pihe-piha piskótában, aminek a szélei kicsit ropogósra sültek, még emellett ott a mascarponés tejszínhab. Na jó. Imádom.

Mi a melasz és mire szoktam használni? A melasz a cukorgyártás mellékterméke, egy sötétbarna színű szirup, ami állagában leginkább a juharsziruphoz hasonlítható. Íze végtelenül különleges, édes karamell beütésű, de ennél jobban meghatározni nem tudom. Annak idején az osztrák-német teljes kiőrlésű kenyereimhez (pl: fűszeres Mischbrot), kornspitzhez vettem, illetve melaszt tettem a New York bagel vízfürdőjébe és a simit (szezámmagos török csavart zsemle) tetejét is ezzel kentem le szezámmagszórás előtt. Nagyon kis mennyiség szükséges ezekhez a péksüteményekhez belőle, így sokáig eláll, bár melaszos tortánknál ez bukik, mert elég sok kell hozzá, viszont nagyon megéri, mert eszméletlen finom.

Melaszos torta mascarponehabbal

Hozzávalók 23 cm-es tortaformához

Melaszos torta
125 g kristálycukor
85 g vaj (nálam fele disznózsír volt)
220 g melasz
250 ml kávé (nálam 250 ml meleg víz, 10 g instant kávé)
1 tojás
340 g BL55 búzafinomliszt
2 teáskanál fahéj
1 teáskanál gyömbér
1/2 csomag sütőpor
1 csipet só

Mascarponehab
200 ml hideg habtejszín
1 evőkanál porcukor
45 g mascarpone

Kimérem a száraz hozzávalókat. A lisztet, a sütőporral, a fahéjjal, a gyömbérrel és a sóval összekeverem. Egy másik tálban a puha vajat kikeverem a kristálycukorral, elkeverem benne a tojást, majd felöntöm a kávéval, hát itt egy kicsit rosszul fog kinézni, aztán hozzáöntöm a melaszt, itt még mindig nem fest túl jól. Végül hozzákeverem a lisztet (nem tudtam teljesen csomómentesre keverni). Kivajazott, lisztezett vagy sütőpapírral bélelt tortaformába öntöm és 180-190 fokra előmelegített sütőben (alsó-felső) 40 percig sütöm.

A mascarponehabhoz a hideg tejszínt 70%-osra felverem robotgép habverő karjával, beleszitálom a porcukrot, keverem, majd hozzáadom a mascarponét és elkeverem benne. Vaníliával vagy alapvetően bármivel ízesíthetjük.

Írjátok meg kommentben, hogyha elkészítettétek, úgy örülök mindig a visszajelzéseiteknek! 🙂

Beszélgetős bögrés szilvalekváros süti

desszert

A világ egyik legegyszerűbb süteménye, semmi hókuszpókusz, mert less is more alapon mindig a legegyszerűbb a legfinomabb sütemény. Úgy kezdődik, hogy 3 bögre lisztet 1 bögre porcukorral összekeverünk, zsiradékkal összemorzsolunk, tojással és tejjel vagy tejföllel összeállítjuk, tudjátok pont annyival, amennyit felvesz! 

Legutóbb nagyon röhögtem, nagymamához készültünk Egerbe. Hív, hogy ő most nem sütött, de vigyünk már neki fornettit meg jégkrémet, jól van nagymama, amennyiben magadnak szeretnél, szívesen viszünk, de egyébként miattunk nem szükséges, jó-jó magának. Vittünk, viszont elhatároztam, hogy ebéd után megsütöm nála ezt a bögrés sütit, hogy legyen sütije a fagyasztóban. Ebéd után elővette a füzetet, én megnyitottam a blogot, kezdtük készíteni, de halljátok, teljesen más alapanyagokat pakolt a kezem ügyébe, mint amik le voltak írva a füzetbe, szóval még jó, hogy sose sikerül ugyanolyanra egy nagyi süti, mint a nagyié.. amikor teljesen mást tesz bele. A tejföl helyett annyi tej ment bele, amennyitől jó gyúrható lett a tészta, de előtte a zsírból már kicsit többet tett a tálba, szóval plusz liszt kellett, hú nagyon nevettem, de a végére csak jó lett és megállapítottuk, hogy ezt a sütit tényleg lehetetlen elrontani! 

Hogyha a “nagy sztorizásom” és a sütemény sütését videóban néznétek végig, lent megtaláljátok! 🙂

Íz-emlékek

Vannak olyan sütemények, amikre ha ránézek és képen meglátom őket, nem csak pusztán meg szeretném, hanem meg akarom sütni, mert már eladták magukat azzal, hogy önmagában New York Cheesecake a neve és hogyha ez még meg van spékelve egy sós karamell öntettel, vagy van mellette egy vaníliasodó, mint a Karcagi Ferdinánd tekercs mellett. És vannak olyan sütemények, mint jelen süteményünk, amelyekhez emlékek kötődnek. Szerintem ez egy nagyon érdekes téma. Emlékek és örökre, sejt szinten belénk ivódott pillanatok, amiket tökéletesen belénk tud égetni egy-egy sütemény vagy étel íze. Tökéletes emlékkonzerválók az ízek.

Számomra ilyen íz például anyának a mandulatortája, amit gyerekkoromban sütött nekem, vagy nagymamának a kelt túrós kiflije, vagy kakaós csigája, de ilyen egyébként a nagymama káposztás tésztája is, bár nem tudom mennyire szalonképes a sztori, de mindegy. Szóval konkrétan egyszer úgy tele ettem magam káposztás tésztával, hogy nagymamáéinak ilyen kocka házuk van, ahol középen van a folyosó, szóval konkrétan sugárba hánytam az egész folyosót, mert úgy dugig ettem magam vele és nem jutottam el a mosdóig, de ez az igazi tészta volt, amit nagymama gyúrt és háromszög alakúra vágott, jól karamellizálva. Szóval nem ragozom tovább, ez is egy örök emlék és annak ellenére, hogy nem feltétlen pozitív az élmény, még mindig imádom a káposztás tésztát és örökre ezt a napot fogja az eszembe juttatni. Ilyen ez a bögrés süti is, ami szerintem minden családban megtalálható a receptes füzetekben három bögre liszt, egy bögre porcukor kezdettel és ez nálunk is így van, süti Szoboszlói nagymama, anya, egri nagymama és sütöm én is, csak érdekes mindenki más-más megnevezést és elnevezést társít hozzá. Én túrós pitének hívom, anya három bögrésnek, egri nagymama túrós kalácsnak, férjem lekváros sütinek. 

Töltelékvariációk

Tök érdekes, nyilván ugye ahány féle töltelék annyiféle megnevezés van. Nagyon sok töltelékkel készítjük: anya zömében túrósan szokta, nagymama szilvalekvárral vagy túrósan – Egri nagymama bögrés túrós kalácsa.

Nagymamától nagyon finom szilvalekvárt kaptam, de tényleg olyan finom, mint hogyha valami csokoládét kennél, olyan sűrű olyan édes, ez a tipikus bukta lekvár (bár az talán ennél keményebb, de hasonló), tényleg nagyon finom. Almásan is készítjük, lereszeljük, fűszerezzük, dinszteljük, kinyomkodjuk, de forrázott mák vagy dió töltelékkel is isteni finom.

Bögrés szilvalekváros süti 

Hozzávalók 30×40-es tepsihez

3 bögre liszt (480 g, de nálam ebből 1 bögre teljes kiőrlésű volt) 
1 csomag sütőpor (12 g) 
1 nagy csipet só 
1 késhegynyi szódabikarbóna 
1 bögre porcukor (175 g) 
90 g disznózsír 
170-180 ml tej 
1 citrom reszelt héja 
1 tojás 
+ szilvalekvár jó bőven 

A lisztet átszitálom, elkeverem benne a sütőport, sót és a szódabikarbónát, majd összemorzsolom a vajjal. Beleszitálom a porcukrot. Jöhet a tojás és a tej. Összeállítom a tésztát, majd 2 egyforma részre osztom. Kinyújtom, sütőpapírral bélelt tepsire teszem. Megkenem jó bőven szilvalekvárral, majd kinyújtom a másik tésztát és ráteszem. Villával megszurkálom és 180-190 fokra előmelegített sütőben 25-27 perc alatt.

Ha elkészítettétek, írjátok meg kommentben tapasztalataitokat, élményeiteket vele kapcsolatban. Sokat jelent nekem. További receptekért és inspirációért kövessetek Instagramon és Pinteresten!

Paradicsomos húsgombóc

Főételek

Ne kérdezzétek paradicsomos húsgombóc vonzalmam miértjét, egyszerűen csak jött, bennem termett és úgy keltem, hogy imádom és igen, jelenleg azt kell, hogy mondjam ez a kedvenc kajám a töltött paprikával versenyben! A kedvenc egri helyeink című bejegyzésemben olvashattok vele kapcsolatos menza-élményemről! 🙂

Elkészítését nem szoktam túlvariálni, úgy készítem, mint a töltött paprikát, csak paprika nélkül. Ez nem AZ eredeti, tankönyv szerinti paradicsomos húsgombóc recept, hanem némi alakbarát változtatással tarkított, saját ízlésre szabott darabunk, tehát:

Sertéshús helyett pulyka

Ha darált húst veszek, akkor az mindig pulya. Egyszerűen azért, mert kevésbé zsíros és alacsonyabb kalóriatartalmú.

Olaj helyett kókuszzsírban pirítottam a hagymát

A kókuszolaj közepes zsírsavláncait könnyen megemészti szervezetünk, így hamarabb nyer belőle hosszan tartó energiát és nem raktározza el zsírként. Antioxidánsai védnek a szabad gyökök ellen és különböző baktériumok, vírusok, gombák ellen is hatásos. Segít a beleknek a tápanyagok felszívódásában, a vércukorszint stabilitásában. 

Rizs helyett bulgur

A bulgur makrotápanyagait összehasonlítva például a basmati rizzsel, szinte fele annyi szénhidrátot tartalmaz és kalóriatartalma is 44%-al kevesebb. A bulgur glikémiás indexe 48 (0-55 alacsony), míg a basmati rizsé 58 (56-59 közepes), így nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet étkezést követően és felszívódása is hosszabban tart. Gazdag vitaminokban, ásványi anyagokban és élelmi rostban (100g főtt bulgurban / 4,5g rost), B-vitamint (B1,B2,B3,B6), vasat és mangánt is tartalmaz. A mangán részt vesz az anyagcsere folyamatokban és segíti agyműködésünket, hiánya terméketlenséget okoz.

Hideg főtt krumpli, mint rezisztens keményítő

De mit ér a paradicsomos húsgombóc főtt krumpli nélkül!? Szoktunk mellé enni egy keveset úgy, hogy először megfőzzük, majd kihűtjük a krumplit, így szerkezete megváltozik és úgynevezett rezisztens, ellenálló keményítővé válik, ami képes eljutni a vastagbélig és ez szuperül táplálja a jó bélbacijainkat, ebből ők butirátot termelnek, ami a mitokondriumainknak hatékonyságát növeli, így segít az energiatermelésünk növelésében. A rezisztens keményítő tehát egy prebiotikum. A hideg rizsben, krumpliban és édesburgonyában található. Először Giulia Enders Bélügyek című könyvében olvastam róla, majd Marjolein Dubbers Energiakontrolljában is. Mostanában kezdik hangsúlyozni, hogy a bélrendszer a második legfontosabb szerv az agyunk mellett. Sok minden ott dől el, a jó egészségtől kezdve a vidámságon át, az energiaszintünkig, szóval nem mindegy, hogy mit adunk nekik enni.

További receptekért és inspirációért kövess Instagramon és Pinteresten!

Paradicsomos húsgombóc

Hozzávalók 6 személyes adaghoz (23 gombóc)

Gombóc
100 g bulgur
1 evőkanál kókuszolaj
1 fej vöröshagyma
500 g pulyka darált hús
1 tojás
3 gerezd fokhagyma
1 kávéskanál fűszerpaprika

bors

Mártás
500 ml sűrített paradicsom
1 konzerv, 400 g hámozott egész paradicsom paradicsomlében
1 fej vöröshagyma
1 teáskanál fűszerpaprika
2 db babérlevél
1 tk lestyán
1 tk zellerlevél
kis csokor friss petrezselyem

bors
1-2 evőkanál kristálycukor (vagy 6 szem édesítő)

A bulgurt dupla annyi vízben kis sóval 80%-osra főzöm. A vöröshagymákat apróra vágom, kókuszolajon megpirítom, a felét kiszedem egy kis tálba. A másik felét, ami a lábasban maradt, lehúzom a tűzről, elkeverek benne 1 tk fűszerpaprikát, felöntöm 1/2 dl vízzel, visszahúzom a tűzre és addig főzöm, amíg össze nem sűrűsödik. Fűszerezem: só, bors, lestyán, zellerlevél, friss petrezselyem, 2 babérlevél, majd beleöntöm a sűrített paradicsomot, kiöblítem a dobozát és ennek a leve is mehet bele. Hozzáadom a cukrot, vagy édesítőt. A hámozott paradicsomot botmixerrel kicsit összezúzom, majd azt is a mártáshoz keverem, ugyanígy a konzervben maradt levet is vizezem és azt is beleöntöm.

A gombócokhoz a darált húst a tojással, az apróra vágott fokhagymával, a pirított vöröshagymával, a fűszerekkel (só, bors, fűszerpaprika, apróra vágott friss petrezselyem) és a közben kicsit hűlt bulgurral összekeverem, kezemmel gombócokat formázok belőlük és a mártásba sorakoztatom. Felöntöm annyi, vízzel amennyi ellepi őket, majd fedő alatt, alacsony lángon körülbelül 40-50 percig főzöm.

További ebéd ötleteket ide kattintva találsz!

Fügés – karamellás frangipane

desszert

Hú, ez durva. De ez komolyan durván finom lett. Eleve adott egy enyhén édes, omlós tészta, aztán ott a szintén édes karamell, mondjuk ezt igyekeztem kompenzálni némi sóval. Aztán mivel a fügét még a hétvégén szedtük le Egerben anyáéknál, mostanra már nagyon-nagyon édesre értek, olyannyira, hogy apró cukorkristályok jöttek ki a cuki kis fenekükön. Imádtam!

No és akkor ezt a karamellt egy mandulás – vajas töltelékkel (véletlenül enyhén pörkölt és enyhén sózott mandula lett véve) kombináltam össze, hát hú. Durván hú. Nincs is több komment. Tudjátok ilyeneket kapni a ‘fenszi kávézókban, legalábbis nekem azok a sütemények jutnak róla eszembe. Annyira klassz lett! Tökre örülök!

A francia Frangipane elnevezés a krémet jelöli, amibe mandula + porcukor + vaj 1:1:1 arányú kihabosított keveréke kerül némi tojással és egy kis liszttel, amolyan nagyon házi marcipán, de persze nagyon nem, de kicsit azért mégis olyan. 🙂 Erre a krémre aztán jöhet bármilyen gyümölcs. Nagyon-nagyon rég szemeztem már vele és úgy örülök, hogy végre elkészítettem! Örök darab lesz.

A sütésről videót is készítettem a YouTube-ra, kis rövidke 3 perceset, Fügés – karamellás frangipane címmel megtaláljátok!

Fügés – karamellás frangipane

Tészta
220 g liszt (nálam 120 g BL55, 100 g teljes kiőrlésű rozsliszt)
100 g hideg vaj
csipet só
20 g porcukor
1/2 citrom reszelt héja
1 tojás
1 evőkanál hideg víz

Karamell
60 g kristálycukor
30 g vaj
80 ml habtejszín 30%-os
1 óriási csipet só

Töltelék
70 g darált (pörkölt, enyhén sózott) mandula
100 g puha vaj
40 g kristálycukor
1 tojás
1 evőkanál liszt
8 db füge (400 g)
+ szeletelt mandula

A tésztához a liszteket a hideg vajjal, a csipet sóval, a porcukorral és a citrom reszelt héjával elmorzsoljuk, hozzáadjuk a tojást, a hideg vizet és összeállítjuk a tésztát. Hűtőbe tesszük 30 percre. A karamellhez a kristálycukrot vastagabb aljú kis nyeles lábasban karamellizáljuk, addig amíg az összes cukorkristály el nem olvad, majd hozzáadjuk a vajat, elkeverjük, végül hozzáöntjük a tejszínt és egy nagy csipet sót és jól összeforraljuk vele, majd hagyjuk kicsit kihűlni. A töltelékhez a mandulát felaprítjuk, vagy megdaráljuk. A puha vajat kihabosítjuk a kristálycukorral, majd ha már 4-5 perce keverjük, hozzáadjuk a tojást, addig keverjük, amíg jó habos, egynemű nem lesz, végül hozzáadjuk a darált mandulát és a lisztet.

A tésztát lisztezett deszkán kinyújtjuk, majd egy sütőpapírral bélelt vagy kivajazott 25 cm-es karikába vagy piteformába tesszük úgy, hogy az oldalát 4-5 cm magasan kibéleljük vele. Sütőpapírral béleljük, valamilyen nehezéket teszünk bele. Nekem van egy fix mag-hüvelyes keverékem, amit még annak idején vettem, de teljesen használhatatlan, mert minden van benne és totál nem egyszerre fő, úgyhogy befogtam erre a vakon sütés célra. 180 fokon 10 percig sütjük nehezékkel, majd további 10 percig nehezék nélkül, végül összekeverjük a karamellt a mandulás krémmel, beletöltjük a tésztába, majd felezett fügével bőven megpakoljuk. A tésztát töltelékkel együtt 180 fokon 30-35 percig sütjük.


További receptekért és inspirációért kövessetek Instagramon és Pinteresten!

Életmódunk

Tudatos & egészséges életmód

Hú fogalmam sincs, hol kezdjem, annyira komplex téma. Egészségesen élni jelenleg számomra annyit jelent, hogy a körülményekhez képest a lehető legtöbbet megtenni a mindennapok során azért, hogy a legjobbat nyújtsam a testemnek és a lelkemnek egyaránt. Tehát például ismerni és érteni testem működését szerintem az egyik leghasznosabb tudás és így táplálva tudatosan sejtjeimet a számukra szükséges és megfelelő tápanyagokkal. Célom az egészség mellett az is, hogy jól érezzem magam a bőrömben az álom-súlyommal és finomakat együnk!

Szeretném megjegyezni, hogy nem vagyok táplálkozási szakember vagy dietetikus, tehát bejegyzésem saját tapasztalatokra épül egy-egy szakmai könyvből kiemelt résszel, hogy egyértelmű legyen, mit miért csinálunk. Nyilván egyénenként változik kinek mi válik be. Kérlek benneteket ennek tükrében kezeljétek az olvasottakat.

Testképem

Az én sztorimban nincs nagy fogyás, sosem voltam túlsúlyos, de kétszer is előfordult, hogy felszedtem pár kilót. Először a középiskolában, amikor 16 éves voltam és elértem a mostani magasságom (172 cm), viszont ugyanúgy ettem, mintha még növekednék, ekkor felcsúsztam 62 kg-ra. Erre a – magamhoz, csontozatomhoz képest nézve – súlytöbbletemre anya figyelmeztetett annak idején, hogy Hanna, lehet vissza kellene fogni a kaját. Hm, akkoriban legszívesebben minden nap pörköltet ettem volna nokedlivel, jó sok tejföllel és hát emlékszem repetáztam is belőlük bőven. Ekkor kezdtem el foglalkozni a kalóriákkal. Na igen, teljesen tudatlanul számolgattam, hogy mi mennyi, nem törődve tápanyag, vitamin, ásványi anyag és nyomelemekre, visszaemlékezve nem ettem én rosszul, csak tudatlanul. Hülye voltam tudom, egy hülye, de végül csinos 50 kilós. Kétnaponta jártam reggelente 2 km-eket úszni és mellette görögdinnyén, szendvicsen, salátán és persze azon, amit anya főzött, éltem. Ezt tartottam is, mígnem 19-20 évesen totálisan szerelmes lettem Istvánba és nagyjából minden estét együtt töltöttünk 2012-ben, így a következő évben szépen lassan visszacummant pár kiló, ezt emlékszem egy fényképen konstatáltam. Mondjuk nem volt olyan durva, mint a középsulis, mert 54 körül voltam és itt a durvát magamhoz és a magam elvárásaihoz képest értsétek, mert BMI-ben totál normális. Ekkor döntöttem el, hogy na jó, elég volt, ide reform kell, nekem nem ez a szerelem-ideális-súlyom, nem ebben érzem igazán kirobbanóan jól magam. Hála a jó égnek István is vevő volt erre, mert ehhez azért nem elég egy ember a családból és mivel velem együtt az ő arca is kerekedett (úristen nekem borzasztóan kerek egyébként is az arcom, ne tudjátok meg, ha hízok pár kilót :D), közösen indultunk el ezen az úton, amin így sokkal könnyebb volt változtatni, vagyis visszafordítani. Akkoriban nagyon sok tésztát, házi pizzát ettünk és nem nagyon figyeltünk oda, hogy mikor mit eszünk, bár a minőségi alapanyagok fontosak voltak, de úgy különösen nem étkeztünk tudatosan. Majd 2015-ben megszületett a blog és ezzel már mérhető szerintem az erős kaja-süti beállítottságunk, mert imádunk enni és tényleg meghatározó szeletét teszi ki az életünknek az evés és annak élvezete. Jól írta Brillat Savarin:

“Mindamellett, jól megfontolva a dolgot, arra a következtetésre jutunk, hogy az összes érzékeink közül az ízlésnek köszönhetjük a legtöbb élvezetünket:
1. Mert az evés élvezete az egyetlen, amelyet nem követ fáradtság, föltéve, hogy mérsékletesen élünk vele.
2. Mert minden időszakban, mindegyik életkorban, minden életföltétel közepett részünk van benne.
3. Mert szükségképpen mindennapos élvezet, s huszonnégy óra alatt, egészségünknek minden kára nélkül megismételhető kétszer, háromszor is.
4. Mert együtt járhat más élvezeteinkkel, másfelől vigasztalásunkra van, ha más örömünk nincsen.
5. Mert benyomásai elég tartósak s meglehetős részben akaratunktól függenek.
6. Végre, mert evés közben valami különös, meghatározhatatlan jólétet érzünk, ami bizonyára annak ösztönszerű érzéséből ered, hogy ekképpen helyrehozzuk az életfolyamat okozta veszteséget s meghosszabbítjuk létünket.”

A következő lépcsőfok pontosan 2016. november 6-án történt, amikor abbahagytam a fogamzásgátló szedését. Ettől nagyon féltem. Tartottam attól, hogy minden borul bennem, meghízok, nem áll vissza a ciklusom, nagyon csúnya lesz a bőröm, csupa zsíros lesz a hajam és miegymás. Ezeknek a fele be is jött, mert az első hónapokban pattogtam, a hajam katasztrófa volt, de szerencsére utána szépen regenerálódtam és hála a jó égnek a súlyom maradt, sőt! Köszönhetően annak, hogy tudatosan készültem a tabletta abbahagyására, nagy kutatómunka, fórumok olvasgatása előzte meg, így fel voltam készülve a legrosszabbakra és ezért az abbahagyását követő időszakban még jobban odafigyeltünk a táplálkozásunkra és a sportra, így túlságosan is lefogytam, mondjuk nekem bejött, de 48 kg voltam és ez nyilván nem volt tartható. Egy a lényeg, ekkor kezdett el az emberi test, tápanyagok érdekelni egyre jobban, hogy egy olyan konyhát és főzési gyakorlatot tudjak kialakítani, ami néha hedonista módon szaftos, finom, egészséges és a lelkemnek is megnyugvás, hogy ettől sem fogok meghízni.

Stresszes időszakok mennek, jönnek, ciklus változik, az évek során mi is nagyon sokat változunk (sejtjeink 7 év alatt teljesen kicserélődnek, tehát teljesen megújulunk) és ebben igazán nehéz megtalálni az egyensúlyt testi és lelki szinten egyaránt, de azt hiszem mi most megérkeztünk egy olyan számunkra szuper, tudatos életmódba, amiben biztonságosan tudunk mozgolódni, rendben van a véreredményünk és minden elvárásainknak, vágyainknak megfelel, ezért tudok róla írni bátran. Nyilván egy év múlva még többet fogok tudni. Ez az életmód-koncentráltság nálunk éves hullámokban tör elő, egy évben egyszer elkap, akkor nagyon odafigyelünk, frissítem a tudásom új infókkal, vagy összeszedjük magunkat, hogyha elcsúsztunk volna, mert van ilyen.

A kicsit hosszabbra sikerült bevezető után jöjjön a lényeg. Életmódunkat 2 részre tagoltam, az első részben a tudatos táplálkozásunk számomra legfontosabb alapelveit szedtem pontokba, a másodikban a néha megbillenő lelki egyensúlyomhoz, önmagam elfogadásához vezető utat és az ezzel kapcsolatos gondolatokat, gyakorlataimat írom le, végül összegyűjtöttem azokat a könyveket, amik az utóbbi időben a legmeghatározóbbak voltak számomra táplálkozással kapcsolatos tudásom és önismereti fejlődésem szempontjából egyaránt.

I. Tudatos táplálkozásunk alapelvei

1. Mindent lehet, csak mértékkel

Mert simán beilleszthetőek az élvezetek egy zömében stabil és berögzült életmódba/rendszerbe! Hála a jó égnek, mert imádunk enni, méghozzá néha hedonista módon, mert majszoljuk a szaftos (saját készítésű, tojássárgájás) carbonara spagettit, vagy félévente egyszer beülünk a mekibe, István egy sajtburgerre én egy ropogós csirkés McWrapre (mert ennak a legjobbak a makrói) zéró Colával, vagy negyedévente elmegyünk pizzázni a kedvenc pizzériánkba, ahol teljes kiőrlésű lapból kérjük a pizzát, amit felezünk és egy nagy adag tonhalas saláta kíséretében ketten betoljuk. Ezek nálunk ünnepnapnak minősülnek. Nem kell 100%-osan mindig odafigyelni és kerülni a “rosszat”, eszek néha ízfokozókkal teletömött ízlelőbimbórobbantó dolgokat, de ha az arány 80-20, vagy 90-10 és tudom, hogy ez most bizony egy élvezeti étkezés volt, ami javarészt a lelkemet táplálta (a testemet már kevésbé), akkor gond nem lehet. Jaj most olyan, mintha egy egészséges kaja nem lehetne finom, pedig mégugyanám, István spenótos-omlettje például ver-he-tet-len, nemrég kéksajtosan készítette, hát elolvadtam ott az asztalnál. Egyszerűen maga volt a csoda!

Amit láttok a blogon az több, mint 5 év termése és ha ebből a szemszögből nézzük, már nem is tűnik olyan sok süteménynek. (Ez most válasz a sokat feltett, ‘hogy vagy ilyen vékony ennyi süti mellett’ kezdetű kérdésre.) Nem sütök minden nap és már 5-6 éve átbillentünk egy igen egészséges vonalra. Ha sütizek, akkor azt mértékkel teszem és sokszor keverem a liszteket (teljes kiőrlésű rozs, tönköly, zabpehelyliszt, ez a legújabb felfedezettem) és egy teljes sütésből 1-2 szeletet szoktam enni, persze olyan is van, hogy többet, ebbe több minden közbejátszik, ciklus, napi aktivitás, lelkiállapot stb, szóval a nagyját férjem eszi. A fagyasztás nekem nagyon sokat segít, nincs rajtam a nyomás, hogy meg kell enni, mert megszárad vagy megromlik. A péksütemények, kenyerek fagyasztásáról bővebben itt írtam. Szépen be lehet így osztani.

A szénhidrát nem ellenség, de erősen odafigyelek, hogy zömében összetett, magas rosttartalmú szénhidrátokat fogyasszak, tökéletes példa erre a mostanában sokat sütött pirított, sok magvas teljes kiőrlésű rozs-, tönköly-, és búzakenyerem, persze ezt is mértékkel. Ugyanakkor sokszor sütök gyors felszívódású fehérliszttel készített (pék)süteményeket, tortákat is, ami egyszer-egyszer simán belefér az egyensúlyba, szerencsére nincs semmilyen érzékenységünk. Tipikus mondás, hogy nem karácsonykor és környékén hízik el az ember, hanem az év többi nagyjából 360 napján. A kenyerekkel nincs gond, kovászos, igazi probiotikum a bélflórának, plusz a hűtős kelesztés miatt fermentált, tehát a glutén már eleve megbontva/előemésztve kerül belénk, így 1-1 szelet vékonyra vágva nem gond, sőt, szükséges! Miért jó nekünk a kovászos kenyér? című bejegyzésemben erről bővebben olvashatsz.

Szóval mindent lehet, csak mértékkel! Szerintem a mérték és az egyensúly a két legfontosabb kulcsszó!

2. VÍZ, VÍZ és még több VÍZ!

Törpe vízműtelep vagyok István szerint, annyi vizet iszom. Minden reggel egy nagy pohár vízzel (3-4 dl) kezdek, hogy beinduljon rendesen az egész testem és az agyam! Ez mindennél fontosabb, víz nélkül nálam nem kel fel a nap és nem kezdődik reggeli rutin! A nap folyamán folytatom ezt az aktív iszogatást és nagyjából a nap végére meg is van a 3 liter víz! Nem veszünk ásványvizet, egyszerűen csak kiengedjük a csapvizet egy nagy kancsóba, állni hagyjuk és azt isszuk a nap folyamán. A változatosság kedvéért néha teázok, ebből is a zöld teát szeretem, ami kiváló antioxidáns, vagy fekete teázok, de ezt csak akkor, hogyha szükségem van egy kis koffeinre 11 körül, és nagyon sokszor csalánteázok, ami szuper méregtelenítő, vértisztító és salaktalanító gyógynövény. Szeretem gyógynövényekkel kúrálni magam, persze ha gyógyszer kell, akkor beveszem!

Útközben és hosszú utazások során is rendületlenül iszok: van 2 üveg palackunk, azt mindig teletöltjük csapvízzel, ha elindulunk itthonról, mert inkább többször álljunk meg a bozótban, de legyünk hidratáltak! A víz nem csak az agy működése szempontjából elengedhetetlen, segíti az emésztést, a vér zavartalan áramlását és a bőrünk rugalmasságáért is felel.

Narancsbőr és a víz
Amikor a Promodban dolgoztam, nem volt lehetőség arra, hogy a boltban szaladjunk hátra pisilni, mert nem volt az üzletnek mosdója és bizony, amikor egyedül voltunk műszakban, akkor vagy nem mentünk ki, vagy bezártuk a boltot ha már nagyon kellett és úgy szaladtunk el. Pár hónap után észrevettem, hogy az aktív állás ellenére narancsbőrösebb a combom és akkor esett le, hogy miért: nyilván kevesebbet ittam, hogy ne kelljen pisilnem, mert annál rosszabb nincs, ha az embernek kell, de nem tud elmenni. Azóta szívügyem a vízivás, nem akarok narancsbőrt, persze van, de akkor több volt.

Végezetül talán a legfontosabb ok a megfelelő mennyiségű vízivásra (ha a narancsbőr nem lenne elég :D) az, hogy a vérünk besűrűsödik, hogyha nem iszunk eleget és ha szirupszerűen sűrű a vérünk, nem tud benne fürgén áramlani az oxigén, ami így nem jut el a mitokondriumokhoz. A mitokondriumok testünk minden sejtjében megtalálható mini erőművek/energiaközpontok, amik oxigén segítségével energiát, ATP-t (adenozin-trifoszfát) termelnek számunkra a táplálékmolekulákból. Testtömegünk 10%-át teszik ki. Tehát ahhoz, hogy több energiát nyerjünk a mitokondriumainkat kell ellátni számukra megfelelő tápanyagokkal, de erről majd később a zsíroknál lesz szó. Viszont az energiatermelés gördülékenysége a vízivástól is függ, szóval igyunk sok vizet, sok-sok-sok vizet minden egyes nap! (Marjolein Dubbers: Energiakontroll)

3. Időszakos böjt (IF, intermittent fasting)

Istvánnal IF-ezünk már 2014-15 óta. Bár akkoriban még fogalmunk sem volt arról, hogy ennek az életmódnak (most nevezzük így) van neve és ráadásul tök megalapozott és logikus rendszer alapján épül fel. Az elején pusztán úgy indult, hogy reggelente sosem voltunk éhesek, nagy pohár víz, tejhabos kapucsínó és indulhat a nap. A legjobb az volt, amikor erre elmentünk 5 km-eket futni, hát azokon a napokon úgy arcon pörögtem délig, hogy le se lehetett ütni az irodában. Letelt a munkaidő, hazaértünk, ettünk 5 körül és ezzel be is fejeztük a napi étkezéseket, lényeg, hogy 6-ig bezárólag minden étkezést elintéztünk.

Többfajta IF is létezik, pl amikor a hetet 5 nap (normál kalóriabevitel) + 2 nap (diétás, alacsony kalóriabevitel) napra is osztják, de ezen kívül még sok variációja van. Mi kizárólag a nap egy bizonyos időszakában eszünk 10-től – 17-ig, tehát 7/17-es felosztásban, így 17 órán keresztül “pihen” az emésztés. Persze ez nem mindig kivitelezhető, mert húzós napok, ciklus, rossz alvás után testünk kiált az energiáért és akkor, ha nagyon korog a pocak, és nagyon nem bírjuk, egy zsíros-fehérjés reggelivel kezdünk, hogy fahasábokat pakoljunk a kályhába és tápláljuk rendesen a mitokondriumainkat. Szóval sokáig legyen belőle energiánk.

Nagyjából az elmélete: Étkezés után a vércukorszint megemelkedik. Hogy mennyire, azt most hagyjuk, tekintsünk egy egészséges és kiegyensúlyozott étkezés utáni átlagos vércukorszint emelkedést. Aztán pár óra múlva ez csökkenni kezd, nagyjából a kiinduló szintre esik vissza. Aztán kb 7,5 óra után normalizálódik. Aztán nagyjából 16 órával az utolsó falat után elkezdődik a ketózis folyamata, amikor a szervezet már nem a vérben lévő glükózt használja fel főbb energiaforrásnak és már a glikogénraktáraiból is kifogyott, elkezdi felhasználni a zsírtartalékait (a zsír bomlástermékei a ketonok), tehát ha mondjuk este 5-kor ettünk utoljára, akkor ez reggel 9-kor kezdődik. A szervezetünknek ez egy kódolt kis zsírégető üzemmódja, ami magától bekapcsol, ezt szoktuk néha folytatásra sarkallni zsíros-fehérjés reggelikkel. Majd 24 óra után (nyilván vizet inni kell) testünk belép a sejtregeneráló autofágia szakaszába, amikor a sejtjeink önmegújulásba kezdenek, szépen kipucolják az életképtelen és elöregedett sejtegyedeinket és így megújulnak. Hoppá. Szóval a böjti időszakok abszolút nem rosszak, sőt. Persze ezt az autofágiát kibírni őrült nagy harc lehet magunkkal, nálam még nem igazán volt rá példa.

Az időszakos böjtnek mi nagyon éljük a hatásait, hihetetlen, de sokkal több energiánk van és jobban bírjuk a napot, tényleg néha magam csodálkozom, hogy hogy bírok felugrálni két lépcsőt szedve a harmadikra úgy, hogy még semmit sem ettem aznap. Az Energiakontrollban ír erről Marjolein Dubbers: Szerinte az emberek nagy többsége glükózégető és egész nap csak “legel”, rájár a gyors égésű ételekre és nagyjából kétóránként újra éhes lesz, vércukorszint emelkedik, majd alacsonyra esik vissza, újra korog a gyomrunk és így tovább, ördögi kör. A vékonybél szerinte nem bánja, ha pihen egy kicsit, tiszta és üres, mert ilyenkor nagytakarít (korog) és hagyjuk néha korogni a beleinket. Mondjuk zárójel, glükózégetőként nagyon-nagyon nehéz kibírni a gyomorkorgást, mert én sem tudom/tudtam. Testünk rendesen odadob a hűtőhöz és tépi fel velünk. Ma például reggel egy szardíniás-paradicsomos-olívabogyós-bazsalikomos salátát ettünk és 13:42 van, szívem szerint már ennék, de csak az íz miatt, meg néha hallom, hogy valami motoszkál odabent, de így nem tudom megállapítani, hogy most korog-e vagy mi van, mert egyáltalán nem vagyok éhes! Nagggyon furcsa. Most ezt a zsíros-fehérjés táplálkozást tesztelgetjük, amiből egyáltalán nem iktatjuk ki a szénhidrátot, csak kevesebbet eszünk és jobb minőségűt.

IF előnyei: helyreállítja a sejteket, csökkenti a gyulladásokat és az oxidatív stresszt, helyreállítja a stabil vércukorszintet, fokozza a növekedési hormon termelődését, csökkenti a szív-, és érrendszeri betegségek esélyét. (További infó: Energiakontroll 171-172 o.)

4. Tudom, hogy mit eszek – energiaszükséglet, makratápanyagok

Amikor a cukrász iskolát kezdtem 2018 nyarán, ismerkedtem meg komolyabban a makratápanyagokkal (szénhidrát, zsír, fehérje) és számoltam ki pontosan személyre szabottan, napi aktivitáshoz mérten a makratápanyag és energiaszükségletem. Ehhez vannak képletek a neten. Elkezdtem írni, hogy miből mennyit eszem, és kiszámoltam, hogy mindez a nap végére milyen arányt mutat. Az első napok eredményei eléggé elkeserítettek, eszméletlen szénhidrát hangsúlyosan ettem, annak ellenére, hogy már akkor nagy zöldséges-gyümölcsös (ez is ch), odafigyelős étrenden éltem.

Ekkor állítottam be a makróim nagyjából 50-60% ch, 30% fehérje 20-10% zsír arányban és ekkor jelent meg a Mindent a táplálkozásról című könyv, amit rögtön be is szereztem. Szívből ajánlom, de most nem írok róla többet, ajánlót a bejegyzés végén találtok. Nem számolom a kalóriákat, bár nagyjából vágom már, de nem írom vagy ilyenek, csak elvenné az időt. Helyette próbálom megtanulni az emberi szervezet működését. A sokszor fogyasztott ételeink makró arányait nagyjából tudom és mindig rákeresek a vitamin, ásványi anyag és nyomelem tartalmára (Google a barátunk) és arra, hogy elfogyasztásával pontosan mi történik a szervezetünkben, mire jó vagy nem jó és mit táplál. Minden nap ránézek 2-3 zöldségre, gyümölcsre, szuperélelmiszerre és hangosan felolvasom a családnak az előnyeit, hátrányait, egyszóval mindent.

5.Gyümölcs-, zöldségfogyasztás, egészséges zsírok

Gyümölcsöt kevesebbet eszek, mint zöldséget, bár a görögdinnye szezonban ez dől, mert sajnos nálam ott nincs mérték. Jajaj. A gyümölcsök fruktóz tartalmát is nézem (gyümölcscukor), mert ha túl magas, az bizony ugyanúgy, mint a cukros sitiknél a vérglükózszint megemelkedését jelenti és ezen nem segít a hasnyálmirigy inzulin termelése és én nagyon hamar éhes leszek utánuk, de a bogyós gyümölcs jó választás, fagyasztva szoktam enni egy kis natúr joghurttal, granolával és egészséges zsírral (dió, mogyoró) nasinak, így később szívódik fel, jobban táplál. Nem szeretek felülni az ingadozó vércukor-hullámvasútra. Például már nem eszek reggel almát, régen szokásom volt egy alma reggel 10 körül, mint első étkezés, már ez kikopott, mert nagyon éhes voltam utána. Helyette inkább a zsíros-fehérjés reggeli fut most, szénhidrát nélkül, de persze zöldségekkel, az fontos, hiába ch. A stabil vércukorszint az egészség alapja, persze ezt nem mindig tudom tartani, mert nagymama sütijéből enni kell (mértékkel) egy-két szeletet.

Mindenhez salátát eszünk. Az ajánlás napi 5 adag zöldség és gyümölcsöt ír elő, ami nagyjából 500 grammnak felel meg, bár én ennél többet szoktam enni és az arány nálam a zöldségek javára billen.

Nagyjából így néznek ki a délelőtti étkezéseim (10:00)
– szelet kenyér 97%-os pulyka vagy csirkemell sonkával, hozzá saláta (valamilyen klorofill tartalmú zöld, a máj megfelelő méregtelenítése miatt, szezonban paradicsom, uborka nagyjából 150 grammnyi) olajos magvakkal (pörköletlen és sótlan dió, tökmag vagy mogyoró) vagy ha nem magvakkal akkor olívabogyóval / olívaolajjal (elsősorban omega 9) / tökmagolajjal (elsősorban omega 6).

Az egészséges zsírok fontosak a zsírban oldódó A,D,E,K vitaminok felszívódása miatt és ahogy a Hormonkontrollban írja Marjolein Dubbers hosszan tartó tüzelőanyagok, egy óriási, sokáig égő fahasáb a mitokondriumaink számára, szemben a gyors felszívódású szénhidrátokkal, ami nagyjából megfelel egy tűzre dobott újságpapírnak. Érdemes odafigyelni az omega 3-9-6 bevitelünkre, legfontosabbat írtam előre, a 6-ot általában csökkenteni kellene, túl sokat fogyasztunk belőle (pl: napraforgóolaj, pálmaolaj). Nagyon sok olívabogyót eszünk és napi rendszerességgel fogyasztunk olajos magvakat, nem sokat, 1-2 diót vagy 4-6 tokos földimogyorót, 20-30 tökmagot. Így kell elképzelni.

Idén tértem át (2020) a kókuszolaj vagy kókuszzsír (ugyanaz) használatára, eddig csak pislogtam rá, mint borjú az újkapura, aztán kicsit olvasgattam a témában. Két dolog győzött meg:
1. A hízási szándékkal kókuszolajjal etetett tehenek nem híztak, ellenben fogytak és mozgékonyabbak lettek. Közepes zsírsavláncait könnyen megemészti szervezetünk, így hamarabb nyer belőle hosszan tartó energiát és nem raktározza el zsírként. (Marjolein Dubbers: Hormonkontroll, 189 o.)
2. Antioxidánsai védnek a szabad gyökök ellen és különböző baktériumok, vírusok, gombák ellen is hatásos. Segít a beleknek a tápanyagok felszívódásában, a vércukorszint stabilitásában. Bár ez több volt, mint 2.

Zsiradékok tekintetében van itthon napraforgóolaj, de szerintem 1/2 évente veszünk 1 flakonnal, nagyon ritkán használjuk. Egyedül a vöröshagyma megpirításánál használok valamilyen zsiradékot, és itt jön elő mindig a kérdés, hogy miben pirítsam?! Az olívaolaj 160 fokig marad stabil elvileg, tehát ez nem feltétlen jó, a napraforgóolaj is úgy rossz, ahogy van, bár nem tudom mit problémázok ezen az egy evőkanálon.. a vaj szintén 160 fokig működik, így marad a kókuszolaj vagy az állati zsiradék, ami bírja. Bár, nem tudom, hogy a vöröshagyma dinsztelése hány fokon történik. Lehet azt alacsony lángon is, csak tovább tart, vagy? Na, majd utánanézek. Süteményekbe zömében vajat, vagy vaj és disznózsír keverékét teszem. Na, ennyit az olajokról, zsírokról.

6. Alakbarát konyhánk, kamránk legfontosabb fix alapanyagai

Vannak olyan apró, hát nevezzük trükköknek, vagy eljárásoknak, amiket bevezettem, hogy alakbarátabb, egészségesebb legyenek a mindennapi étkezéseink.
– Köretek tekintetében régen nálunk krumpli-rizs kombinációja futott. Ma már 80%, hogy a bulgurhoz nyúlok először (a bulgurról bővebben a töltött paprika receptemnél olvashatsz), de sok kölest (rakott kel kölessel), hajdinát, kuszkuszt és édesburgonyát is eszünk előszeretettel. Fő a változatosság! István nagyon szereti a krumplipürét, szóval kéthavonta az is előfordul, bár én csak mértékkel szoktam enni belőle, mert tudom, hogy mennyi tejfölt és vajat tesz bele, fő a stabil vércukorszint és ez az, amiben tényleg sok a kalória.
– A legújabb felfedezettünk a rezisztens keményítők fogalma és azok lenyűgöző tevékenysége. Először Giulia Enders Bélügyek című könyvében olvastam róla, majd Marjolein Dubbers Energiakontrolljában is. Mostanában pedzegetik, hogy a bélrendszer a második legfontosabb szerv az agyunk mellett. Sok minden ott dől el, a jó egészségtől kezdve a vidámságon át, az energiaszintünkig. Az emésztéssel szemben ellenálló (rezisztens) keményítő emésztetlenül eljut a vastagbélbe, ahol a jó bélbaktériumainkat táplálja, ebből ők butirátot termelnek, ami a mitokondriumainknak hatékonyságát növeli, így segít az energiatermelés növelésében. A rezisztens keményítő tehát egy prebiotikum és a hideg rizsben, krumpliban és édesburgonyában található. Úgy fejti ki jótékony hatását, hogyha megfőzzük, kihűtjük (kihűlés során a keményítő kikristályosodik és ellenállóvá válik az emésztéssel szemben) és hidegen esszük meg. A legjobb választás az édesburgonya, alacsonyabb GI indexel bír, mint a sima krumpli, így a vércukorszintre kedvezőbben hat.
– Kókuszolajjal pirítom a hagymát, ez most a legújabb alapanyag a konyhámban (közepes zsírsavláncait testünk hamar megemészti és energiává alakítja, ráadásul nem raktározza zsírként, persze itt is fontos a mérték!
– Habarás helyett önmagával sűrítek, vagy tejföl + zabpehelyliszttel, de ebből is a 20%-os tejföllel, mert a 12%-osban több a cukor. Hihetetlen. Szóval inkább a teljes dolgokat veszem!
– Kerüljük a feldolgozott élelmiszereket, a kész ételeket, a gyümölcsjoghurtokat, a disznót, a vörös húsokat, az alkoholt, egyértelmű, hogy nem dohányzunk és egyebek, mindent igyekszem én készíteni (házi babapiskóta, száraztészta). Persze van itthon bolti tészta is, nyilván, azt jó al dentére főzni, később szívódik fel.

Kamránk legfontosabb alapanyagai
Zöldségek: brokkoli, zöldbab, kelbimbó, rukkola, spenót, szívsaláta, édesburgonya, paradicsom, paprika (kaliforniai, tv), minden hagymaféle, cukkini, padlizsán, karfiol, karalábé, répák, kelkáposzta (a kelkáposzta chips pazar, frankfurti leves), cékla (a sült cékla verhetetlen)
Gyümölcsök: alma, szeder, vegyes piros gyümi (fagyasztva szoktam venni), avokádó, banán, őszibarack, sárgabarack, nektarin, görög-, és sárgadinnye, eper, málna, áfonya
Gombák: fehér és barna csiperke, na ebből nem eszünk változatosan
Lisztkészletem: teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt, teljes kiőrlésű rozsliszt, teljes kiőrlésű búzaliszt, a búzafinomlisztet igyekszem mostanában komolyan gluténmentes zabpehelylisztre cserélni, ezt kávédarálóban őrlöm zabpehelyből, búzakenyérliszt, fehér rozsliszt, fehér tönkölybúzaliszt, kukoricaliszt (GM, gluténmentes)
Hüvelyesek: sárgaborsó, beluga lencse, lencse, csicseriborsó, vörösbab konzerv
Gabonafélék: bulgur, köles, kuszkusz, hajdina, jázmin rizs
Tejtermékek: Aldis kefír (ez a legzseniálisabb kefir íz, amit az utóbbi időben kóstoltam), mozzarella sajt (Caprese salátának, egy-egy vacsorára vagy tízóraira isteni egy paradicsommal és friss bazsalikommal), parmezán, Gouda, Pannónia, Edami – általában egyféle sajt van itthon egyszerre
Magvak: dió, fenyőmag, tökmag, napraforgómag, lenmag, szezámmag, mák, mogyoró
Olajok, zsírok: tökmagolaj, olívaolaj, ritkán napraforgóolaj, disznózsír egy-egy süteményhez vagy hagymapirításhoz, ha klasszikus ízekre vágyunk
Húsok: csirke, pulyka, nagyon ritkán kolbász (ha rakott krumplit főzünk, ezen kívül nem eszünk disznót)
Egyéb: tonhal olívaolajban, tonhal saját levében, hering, szardínia különböző ízekben, sűrített paradicsom, olívabogyó (fekete, zöld)

7. Vitaminok, táplálékkiegészítők, szuperételek

Szedünk vitaminokat és táplálékkiegészítőket, mert hol van már a zöldségekben, gyümölcsökben az a tápanyagtartalom, mint régen volt. Egy-egy megerőltető nap után tejsavófehérjét vagy kollagént szoktunk inni. Biora nem költünk, helyette maradnak a koncentrátumok, kiegészítők.
– Multivitamin (BiotechUsa One-a-day vagy MyProtein A-Z multivitamin, nem ugyanazokkal az arányokkal dolgoznak, így ha elfogy az egyik, jön a másik, ezt naponta szedem
– spirulina alga
– MACA
– Koenzim Q10
– D-vitamin
– Magnézium, Kalcium, D3
– kollagén peptid
– tejsavófehérje (Spekulatius-os, awwwh)
A multivitaminon kívül nem szedjük és isszuk őket minden nap, de a heti rutin szerves részei. Nekünk speciálisan ezek azok a hatóanyagok, amikre a szervezetünknek szerintem szüksége van.

Kedvenc szuperélelmiszereink, amik fogyasztására fokozottan odafigyelünk, hogy rendszeresen részei legyenek étkezésünknek:
– avokádó
– chiamag (zömében omega 3)
– tápiókagyöngy – de csak mértékkel, mert full ch, lesz hozzá recept.
– tökmag, tökmagolaj (zömében omega 6)
– áfonya, szeder
– kovászos kenyér (probiotikum)
– kókuszzsír/olaj
– csicseriborsó
– tojás
sörélesztőpehely

II. Lelki egyensúly

1. Fix alvásritmus

Fix alvásritmusunk van, ezt úgy értsétek, hogy mi az év 360 napjában 10-kor fekszünk és 6-kor kelünk, ébresztő nélkül, amolyan belső órára, minden egyes nap. Na jó, van, hogy 5-kor kipattan a szemem, mint például ma is.. de értitek, szerintem nagyon fontos a kiegyensúlyozott és megfelelő alvás több szempontból is. A szervezet szereti a rendszereket, van egy úgynevezett cirkadián ritmusa, amit nem jó bolygatni. Nyilván jó, ha lefekvés előtt egy órával már nem bombázzuk magunkat a kijelzőink fényével, de ez nálam is néha utópia, de ennek ellenére nincs gond a melatonin termelésemmel, mert képes vagyok már 9-kor is aludni a kanapén. Étkezés szempontjából megfigyeltük két dolgot:
1. Ha rosszul alszunk, másnap könyörög a szervezetünk a gyors energiáért, akaratlanul tépjük fel a hűtőt az édességekért, a tejjel müzliért és egyéb olyan kajákért, amik gyorsan megemelik a vércukorszintet, de alapvetően jól nem laksz tőle. Ám mivel már ezt felismertük, tudjuk, így könnyen tudunk ellene védekezni. Rossz alvás = jó zsírok és fehérjék + jó szénhidrátokból egy kevés. Nálunk ez vált be.
2. Este 4/5/6 után már nincs evés. Persze vannak kivételek, de például mindig mondom apának is, ne csodálkozzon azon, ha vacsorára rántott húst eszik és veszett álmai vannak. Nálam volt már rá példa, hülye visszatérő üldöznek, menekülök és kilátástalan a helyzet visszatérő álmom mindig akkor jön, ha később eszek valamit. Így lefekvés előtt 4 órával abbahagyunk minden evést.

2. Stressz minimalizálása

Az alvás mellett a stressz – faktor az, amire szerintem nagyon tudatosan oda kell figyelni, baromi nagyon be tud zavarni a szervezet működésébe és ritmusába. Például rettentő mennyiségű magnéziumot von el, ami stressz hatására távozik belőlünk, szóval már előre fel lehet készülni, ha stresszes időszak következik, akkor a magnézium pótlásáról gondoskodni kell! A stressz ráadásul megemeli a vércukorszintet, a hasnyálmirigy inzulint termel és ha inzulin van a vérünkben, a zsírégetés folyamata nem indul be. Aztán, stressz hatására a szervezet kortizont termel a mellékvesében. A kortizol ébreszt fel bennünket reggel, kell a szervezetnek, szabályozza a nappal-éjszaka ritmust, viszont tartós stressz esetén a megnövekedett kortizolszint hormonproblémákhoz vezethet, ráadásul a kortizol megfoszt a dopamin és a szerotonintól, amelyek a boldogságért, örömért és jó érzésekért felelős ingerületátvivő anyagok.

Megtanultam nemet mondani. Na, ez nagyon nehéz volt, de a stressz csökkentése szempontjából és a saját mentális egészségem miatt nagyon sokat jelentett, mert nem szabad mindenre igent mondanom, mert rámegyek. Kiiktattuk az életünkből a mérgező kapcsolatokat. Kemény dolog, de szintén hasznos. A minimalizmus elveit valljuk, a kevesebb több, ez szintén csökkenti a stresszt, mert ha csak 4 nadrágom van és pár felsőm, könnyebb választani mit vegyek fel.. és egy minimalista otthon is nyugalmat sugároz. Szeretem, hogyha nincs a polcokon semmi kacat, csak pár megmosolyogtató, jó emlékeket előidéző tárgy. Jó, a stresszt persze nem tudom nullára csökkentei, és mindig jön új forrás, hogyha valami újba belekezdünk és valamilyen szinten kell is, hogy haladjunk az életben, szóval mindig lesznek stressz-faktorok. Aztán sokszor tudok a hozzáállásomon változtatni, ezt előszeretettel alkalmazom is, próbálom meglátni mindenben a szépet és a jót. Még a rossz dolgokban is vannak, mert ha akkor nem is látom, majd később rájövök, hogy ahhhha, hát ezért kaptam ezt akkor!

3. Slowliving, slow food

Próbálom megélni a most pillanatát, mondjuk nehéz, hogy ne húzzon előre a jövő, de valahogy mindig vissza tudom magam rántani. A slowliving életérzés sokat jelent, a kovászolással kúszott be az életünkbe, türelemre és lassításra tanított a kenyérkészítés folyamata. Ha észreveszem magamon, hogy kapkodok, mindig megkérdezem magamtól, hogy Hanna, miért vagy türelmetlen? Hova sietsz? Miért sietsz? Ott jobb lesz? Néha meditálok, akkor igyekszem kikapcsolni teljesen az agyam és tényleg a mostban lenni, érezni, ahogy a levegő beáramlik.

Mindig igyekszem a pillanatban enni. Hajlamos vagyok sajnos a gyors evésre és István is, ezért mindig fennhangon figyelmeztetem magunkat, hogy együnk lassan, minden falatot jól rágjunk meg, élvezzük ki rendesen az ízeket, a zamatot és az aromákat, forgassuk meg jó alaposan a szájban, mert az emésztés egyrészt már itt elkezdődik. Minél jobban megrágjuk az ételt, annál kevesebb energiába kerül testünknek az emésztés, nekünk meg annál több marad másra. 🙂 Az étkezés legyen ünnep, öröm, ami nem csak egy muszáj, hanem a testünk táplálása, szóval egy rituálé és ehhez hozzá tartozik a szép tálalás, mert ezzel nem csak az ételt, hanem magunkat is megbecsüljük. Szóval tegyük le a villát-kést minden egyes falat után. Jaj hallom anyum, de Hanna erre nincs időnk, hát oké, csak így megy el az élet mellettünk, hogy nem élveztük azokat a mindennapi örömöket, amik ott voltak az orrunk előtt, mert mindig rohantunk.

4. Önismeret, önszeretet, napi rutin

Hű ez talán még nehezebb téma, mint a táplálkozás. Mindig küzdök például azzal, hogy egyensúlyban legyenek a különböző szerepek, nekem nagyon furcsa volt az elején például úgy igazán nőnek lenni, borzasztóan bennem volt és néha még mindig előjön a félénk ovis kislány szerep és ezt elengedni furcsa, ugyanakkor pedig nagyon felszabadító érzés. Szóval minden szempontból nagyon fontos az önismeret, mert ha tudom, hogy bízhatok és számíthatok magamban/ra, az nagyon sokat segít és határozottabbá tesz. Ismerni a jó, rossz tulajdonságainkat és szembenézni legnagyobb félelmeinkkel nem ijesztő. Sőt, szükséges. Aztán nagyon fontos számomra az önszeretet és az önmagunkkal való pozitív bánásmód. Jaj nekem olyan kis köcsög kisördögök vannak a vállamon, hogy csuda és nagyon is sokat dumálnak arról, hogy miért és hogy nem vagyok elég jó ehhez, vagy ahhoz, erre a héten olvastam egy tök jó megoldást a Hormonkontrollban: fix időpontban kell őket meghallgatni, egyébként pedig elzavarni a p+csába, figyelj.. ne most, gyere péntek 5-kor. Zseniális, és csak akkor engedsz teret ezeknek a hülye, önvisszahúzó gondolatoknak. Szóval úgy döntöttem, hogy a magam legjobb barátnője leszek és sokszor dicsérem meg úgy magam és vagyok olyan büszke az elért sikereimre, mint ahogy az én sárga legjobb barátnőm, Anett büszke rám.

A napi rutin kialakítása nálam szintén egy nagyon pozitív érzéseket kiváltó folyamat, az öngondoskodásom része. A reggeleim nagyjából mindig így történnek: magunktól 6 körül ébredünk, megmérem magam. Igen, én minden nap reggel és este ráállok a mérlegre és konstatálom a napi helyzetet. Ebből sokmindent le lehet szűrni, pl ovuláció és menstruáció környékén vizet tart vissza a szervezet és nagyjából 1 kg-mal több vagyok, így tudom, hogy na ez az. Vagy hogyha túl sok szénhidrátot ettem, szintén vizet köt meg a szervezet, meg egyébként is szeretem tudni és látni, mennyi az annyi. Utána nyomás a konyhába legurítok 3-4 dl vizet a vitaminokkal, táplálékkiegészítőkkel, megfőzöm a kávét, felhabosítom a tejet a kapucsínhoz, ekkor már István is kikelt az ágyból, kotyog a kávé, ölelés, aztán együtt leülünk az asztalhoz, majd kezdődik a napi hogy aludtál, mik a tervek a mai napra stb brainstorming. Aztán fogat mosok és jön az arcápolási rutinom (arclemosó, szérum, fényvédő) majd szépen lassan előkerül a gép, elkezdek írni, majd 7 körül ránézek a telefonomra… Szóval, ha szarul kelek és semmi kedvem semmihez, akkor is ugyanígy csinálok mindent és ez szuper kezdőlökés a naphoz, közben megjön a kedvem mindig. Nagyjából idáig jutottam eddig.

4. Sport, mozgás

Ah és a sport! Mostanában ritkább (nálunk ez inkább hullámokban tör elő) szóval ritkán, de sportolunk. Télen-tavasszal úsztunk, erről az egyszerű bagel bejegyzésemben írtam is, hogyan vált szokássá idén a sport, de úgy általában futni szoktunk ezekben a sport-hullámokban.

Jaj nagyon fontos lenne egyébként a mozgás. Most itthon szoktam egyszer-kétszer tornázni és a súlyzó is előkerül YouTube-on vannak szuper edzések. Aztán tavaly volt egy időszak, amikor 7 hónapon keresztül a 7 min workout app-en tornáztam, meglepő, de napi 7 percet, oké, én eredetileg is vékony vagyok és nincs sok felesleg a hasamon, de kockás lett tőle, vagyis rendesen látszottak a körvonalak, annyira boldog voltam. Szóval nem kell sok! A lényeg, hogy örömmel nézzünk a tükörbe, dicsérjük meg magunkat minden nap és mosolyogjunk sokat! Belülről fakad a szépség, kisugárzás az egész, ha virulsz, az egész utca ragyogni fog a lábaid alatt és körülötted. Ennyi! 🙂

Könyvajánló

Mindent a táplálkozásról
Szerintem egy alapkönyv, ábrákkal, érthetően elmagyaráz tényleg mindent a táplálkozásról kezdve az éhség és étvágy közti különbségről, a szénhidrátokról, a koleszterinről, a vitaminokról, az étel tárolásáról és főzéséről, ételfajtákról, italokról, étrendekről és az étel és környezet, fenntarthatóság, környezetvédelem kapcsolatáról.

Marjolein Dubbers: Hormonkontroll
“Ajánlom ezt a könyvet mindazoknak a nőknek, akik felvállalják a felelősséget saját fizikai és mentális egészségükért.” Alapmű. Jaj mindenhez ezt fogom írni. Komplex összefüggések. Imádom a logikát és az emberi test nagyon logikus és precízen felépített rendszer, amibe nagyon bele lehet szeretni. Álltam a könyvesboltban és olvastam, először a szerző egyik könyvét hoztam haza, másnap visszamentem és jött velem ez is. Ösztrogén-progreszteron, inzulin, kortizol, pajzsmirigyhormonok, leptin és ghrelin, bélrendszer, máj.. egészséges zsírok, növényi táplálékok, tejjel, húsokkal, gluténnel kapcsolatban is ír veszett dolgokat, ami elég elgondolkodtató.

Marjolein Dubbers: Energiakontroll
“Úgy együnk, mintha az életünk múlna rajta, ugyanis ez így is van!” Segít megérteni testünk energiatermelését, sejtjeink mini erőműveinek/energiaközpontjainak, a mitokondriumaink működését és hogy egyáltalán mivel tápláljuk őket úgy, hogy erősek, aktívak legyenek és sokkal több energiát (ATP) termeljenek számunkra! Mostanában kezdtük próbálgatni a zsíros – fehérjés reggeliket, vagyis tízóraikat, mert 10-től 6-ig van étkezési ablakunk, és ez a könyv tökre megerősített benne, hogy a jó zsírok kellenek, mi több nagyon is fontosak a mitokondriumaink számára. A glükózfüggőséggel kapcsolatban szemfelnyitós, ezt pl én is tapasztaltam már, csak kapcsoltam és visszabillentettem a táplálkozásunkat low cukor & minimális finomított szénhidrát üzemmódba.

Dr. Michael Mosley: Okos Belek
Legújabb szerzeményem, tegnap vettem, de első átlapozásra nagyon hasonló a Bélügyekhez, de recepteket is közöl benne. Plusz a mazsolateszt volt az a pont, ahol kinyitottam a könyvesboltban, elolvastam és akkor döntöttem el, hogy oké, jön velem. Nem szpojlerezek, csekkorjátok, majd elsírtam magam, annyira Hanna volt, amit benne olvastam.

Giulia Enders: Bélügyek
Alapmű. A táplálék útját mutatja be, hangosan olvasom a srácoknak a fogmosás résztől kezdve végig a táplálék útját. Imádom, szórakoztató, oktató, tanulságos.

Mireille Guiliano: A francia nők nem híznak
Kétszer olvastam eddig. Nagyon hasonló elképzelései vannak a táplálkozásról. Receptekkel fűszerezett élettörténet + életmód-ajánló. Nagyon szeretem.

Anthony William: Az egészséges pajzsmirigy
Terv olvasni.

Yael Adler: Bőrügyek
Terv olvasni.

Insta profilok, akiket feltétlen érdemes követni:
– Kedvencem Gazdag Tündi Numbava, akit már szinte a tevékenysége elején követni kezdtem és videóin, írásain keresztül szívtam be az infót az egyensúlyi étkezésről, szervezetünk működéséről, az egészséges táplálkozásról.
Gőgh Barbarát is érdemes követni, KETO, IF, zsíros-fehérjés reggeli témában nagyon sokat tanultam tőle.
Czakó Dórát szintén nagyon szeretem!

Kollár Anna: Modern istennők kézikönyve
Önismereti szárnycsapásaim Anna könyvével indultak 2016-ban, nagyon-nagyon sokat köszönhetek neki. Mindig hálás leszek neki, ő indított el az úton, aminek egy fontos állomása volt, hogy mertem http://www.smuczerhanna.com -ra váltani például. Baromi sok bátorság kellett nekem ehhez.

Csernus Imre: A kiút, A nő, A férfi
Én nagyon szeretem Csernust. Nincs több hozzáfűznivalóm.

Raphaelle Giordano: A második életed akkor kezdődik, amikor megérted, hogy csak egy van
Na ez egy olyan könyv, amire mindig valahogy megvetően néztem, jaj a nagy sláger és sikerlistás, biztos tsúlhájpolt, és nem, adtam neki egy esélyt és nagyon pozitívan csalódtam, volt benne egy-két olyan szuper mondat, ami már bennem volt mélyen, csak nem tudtam megfogalmazni és ez nagyon jól sikerült visszaadnia a szerzőnek. Ötös!

Orvos-Tóth Noémi: Örökölt sors
Folyamatban.. de már most mondom, eszméletlen könyv, eddig az összes oldalt újraolvastam hangosan Istvánnak.

Hú, remélem nem maradt ki semmi!

Mandula mag

desszert

Itthon néha azon megy az egyet nem értés, persze komolytalan alapon, hogy István szerint vannak sütik, amik borzalmasak és ne is csináljak ilyeneket, példának okáért ilyen a Rigó Jancsi és jelen tesztalanyunk, a mandula mag, én meg állítom, hogy ezek a sütik finomak és szerintem csak azért borzalmas íz-emlékek a számára, mert annak idején, gyerekkorában, gyötrelmes alapanyagokból állította elő a nagyüzemi cukrászipar, így elrontva – kulturáltan fogalmazva – azok íz-élményét. Értem ez alatt zsiradékok terén, ipari termelésben például a gépzsírhoz hasonló krémmargarint, otthoni szinten pedig a rámát, tejszínes süteményeknél pedig a növényi hidrogénezett cukrozott habalapanyagot vs. állati habtejszínt.

Hogyha a nagymama süteményeket originál nagymamásan szeretnénk készíteni, tehát tényleg majdnem ugyanolyan ízűt szeretnénk (nyilván ugyanolyan sose lesz, mert kezünk melege, páratartalom stb is számít), akkor pontosan azokból az alapanyagokból kell elkészítenünk, mint a nagyi, tehát mandula magunkat is például Rama margarinnal kellene, viszont egyrészt nem dolgozok Rámával és itt most pont az volt a cél, hogy megkóstolja István magasabb kategóriájú alapanyagokból, hogy össze tudja vetni a régi, utált ízzel és pontot tegyünk az ügy végére, így vajjal készítettem.

Mandula mag szoboszlói nagymamától

Hozzávalók 25-30 darabhoz

Tészta – gyúrt omlós tészta
200 g búzaliszt
250 g vaj
220 g porcukor
250 g pirított, darált dió és mandula keveréke
késhegynyi szódabikarbóna
2 evőkanál rum
1 tojásfehérjét felverni + sárgája is belemehet
2 evőkanál kakaópor 
1 óriási csipet só

Krém 
100 ml tej
1 evőkanál liszt
150 g porcukor
100 g vaj
1 csipet só
mandula aroma (1 tk)

A lisztet elkeverjük a sóval, elmorzsoljuk a vajjal. Hozzászitáljuk a porcukrot, a kakaóport és elkeverjük benne a szódabikarbónát. A fehérjét felverjük, majd a sárgájával és a rummal együtt a száraz hozzávalókhoz adjuk és összegyúrjuk. Zsírozott-lisztezett formában sütjük 180 fokon 10-12 percig. A tejet összefőzzük a liszttel és a csipet sóval, kihűtjük. A puha vajat kihabosítjuk a porcukorral, majd a kihűlt krémmel csomómentesre keverjük. Mandula aromával ízlés szerit ízesítjük. 

Tipp: Ha a tojást kihagyjuk a tésztából és a krémnél a tejet vízre cseréljük, egészen sokáig eláll(na).

Konklúzió

Mandula magunk pont cukrász vizsga előtti héten készült el, így az agyi aktivitásom miatt rá-rájártam, én nagyon csíptem. Rájöttem, hogy imádom a mandulát, mind az illatát, mind az ízét, egyaránt. Viszont Istvánnak nehezen csúsztak a falatok, az első pár darabot még elmondása alapján szerette, de amikor kínáltam, hogy veszek elő a fagyóból, határozott nem volt a válasza. Hát bumm, igaza volt. Ezt a sütit tényleg nem szereti! 😀