Kedvenc növényi tejem. Próbáltam már zabtejet és diótejet is készíteni itthon, de eddig valahogy a kókusz a kedvencem az összes közül. Neki a legjobb az állaga még napok után is a hűtőben tartva.
A kókuszreszelékből készült tej tényleg olyan bolti kókusztej állagú lesz, íze is szuper finom, bár én imádom a kókuszt. Nagyon gazdaságos és pénztárcabarát, ugyanis 1 rész kókuszreszelékhez adunk 10 rész vizet, szóval 250 g kókuszreszelékből készíthetünk 2,5 liter kókusztejet! Mondjuk ennyit nem szoktam csinálni, nálam 0,5 liter az adag.
Házi kókusztej recept lépésről lépésre
Hozzávalók 1/2 literhez
50 g kókuszreszelék 500 ml víz + vanília, csipet só (opcionális)
A kókuszreszeléket egy akkora lábasba mérjük, amekkorában a vízzel együtt szépen elfér. Ráöntjük a tízszeres mennyiségű vizet és 5 percen keresztül finoman zubogtatva forraljuk. Levesszük a tűzről és hagyjuk kihűlni kicsit, hogy ne forrón tegyük bele a turmixba, majd összeturmixoljuk. Egy tálba textilpelenkával kibélelt szűrőt teszünk, ebbe beleöntjük az összeturmixolt kókuszreszeléket, kifacsarjuk az anyagot maradéktalanul. Hűtőben 4-5 napig eláll, annál tovább nem próbáltam még.
Kezdem nagyon megszeretni az aszalt gyümölcs alapú édesítést és a nyers hipp-hopp elkészíthető apróságokat, nassolnivalókat! A múltkor házi müzliszeletet készítettem, erről még nem készítettem bejegyzést, de ami késik, nem múlik. Ebből már eléggé megcsappant a fagyasztóban tartott készletem, ezért készültek ezek az isteni finom, zabpehely és lenmagliszt alapú energiagolyók, amit mazsolával és aszalt vörös áfonyával édesítettem. A lenmagliszt szabadon cserélhető zabpehelyre vagy vegán, ízesítetlen fehérjeporra is.
Ne számítsatok egy nagyon édes dologra, tényleg egy gyorsan bekapható, energiát biztosító, lágyan édes, lelket melengető finomság a nehezebb napok előtti, nassolási frász idejére. A víz helyett pedig használhatunk házi almapürét, ezzel egyébként még édesíteni is nagyon szuperül tudunk!
A blogon már találtok egy kókuszgolyó crumble receptet, ami saját kekszalapból készül, érdemes kipróbálni azt is. Szívből ajánlom!
Kókuszos energiagolyó (vegán)
Hozzávalók 20-22 darabhoz
160 g zabpehely 40 g lenmagliszt 1 csipet só 2 evőkanál cukrozatlan kakaópor 50 g mazsola 50 g vörös áfonya 6-10 evőkanál víz, amibe az aszalványokat áztattuk kókuszreszelék
Az vörös áfonyát és a mazsolát meleg vízbe áztatjuk 10 percre. A késes aprítógépbe öntjük a kimért zabpelyhet, a lenmaglisztet, a cukrozatlan kakaóport, a csipet sót, aprítjuk, majd hozzáadjuk a szűrővel kihalászott aszalványokat, aprítjuk, végül annyi áztatóvizet adunk hozzá, hogy gyúrható és alaktartó legyen, golyókat formázunk belőlük és kókuszreszelékbe forgatjuk.
TIPP: Szuperül fagyasztható. A lenmagliszt zabpehelyre vagy vegán, ízesítetlen fehérjeporra is lecserélhető.
Amikor még elkezdtem írni ezt a bejegyzést, március első szombati napján, akkor még az életben nem gondoltam volna, hogy 17-én kedden, amikor megosztom, olyan fogalmak kelnek életre, mint a kijárási tilalom, vagy a határlezárás és szinte otthoni karanténra ítélem magam, családom, környezetem és mindenki érdekében. Szinte, mert a kutyáinkat etetni kell a Kőháznál és tegnap az erdőbe is elkolbászoltunk velük, körülbelül megőrülnék a panelban reggeltől estig, de közösségbe, boltba már nem megyünk. Na ezért nem jó sokáig húzni-halasztani egy bejegyzés megírását, mert közben a feje tetejére áll a világ, s ami múlt héten történt, az mára már a nagybetűs MÚLT.
Ma már egészen máshogy írnám meg a lenti fejezeteket, de nem javítom át, március eleji Hanna-gondolatok következnek:
Akkor amíg a tíztojásos száraztészta pihen a tonhalas-mascarpones-paradicsomos tésztához, addig leírom a kis szombat reggeli gondolataimat és persze a receptet. Na basszus, már megint lecsapta a biztosítékot a 60 fokos kis ágynemű mosásom. Szuper, pillanat, jövök rögtön, csak feltolom István tengerpartról hazahozott kis ágacskájával azt az ajtó fölötti pöcköt. Ahh remélem a mosás nem a legelejéről fog újraindulni. Jajj nagy sóhaj: új élethelyzet, új problémák. No, felnyomom.
Szerintem nagyon szuper kis alkotás, hogyha nem hallottatok még róla, akkor mindenképpen ajánlom, főleg akkor ha ezen az elgondolkodó dráma vonalon szerettek mozgolódni. Filmünk arról szól, hogy főszereplő családunk férfi tagjai különleges képességgel lettek megáldva: vissza tudnak menni az időben és újraélni napokat / heteket / hónapokat, szóval tudnak ugrálni. Igen ám, csak ennek bizony jelenformáló hatása is van, ahogy az lenni szokott, annak rendje és módja szerint, így jönnek a bonyodalmak.
És hogy miért beszélek erről? Mert a filmben a srácnak volt egy olyan korszaka, amikor minden napot újraélt, hogy átélje a szépségeket is, ne csak a rohanó hétköznapok darálására figyeljen. Bakker, a biztosíték, hát komolyan nem hiszem el. Már megint leverte. Harmadjára. Egyről nem tudtok, mert az még a tésztakészítés közben történt. Már nagyon forgatom és vékony csíkban áll a szemem, tragikus. Komolyan.
Ok, visszatértem kis biztosíték-körutamról, folytatom.. Szóval március elején, minden egyes nap úgy jöttünk haza, hogy jaaaj ezt a napot nem élnénk újra és ennek kapcsán minden nap eszembe jutott ez a film. A srác se csinálta már egy idő után, rájött, hogy normális életet szeretne élni és az adott pillanatot akkor és ott magába szívni, elraktározni és megélni egyszer, de azt emlékezetesen. Hetünk nagyon ügyintézős, nyögvenyelős és pörgős volt. Autókat vizsgáztattunk, okmányiroda, hatóságok, időpontkérés az időpontkérésre, ahol persze előttünk 6 autót jelentett be egy férfi és pont az ebédidőbe belecsúszva, de nekünk még éppen jutott egy kósza időpont, nem magyarázom túl, szokásos magyar, hivatalokban emberhiányos ügyintézős napjaink voltak. Gondoljatok bele, én, aki általában már 4:44-kor reggeli kávét készít, volt, hogy 6-ig aludtam este 9-től. Mondjuk az este 9 az mindennapos, de a 6, na az nem. De túl vagyunk rajta, minden heti projektet kipipáltunk, sőt ma hivatalosan is elkezdődtek a munkálatok a Kőházban, kezdett a kivitelezőnk, innentől aztán beindul új otthonunk látványos alakulása! Juhúú, nagy hurrá!
Pötit insta-detoxom
Február végére elfogyott a 7 gigás mobilnetem, amit a mai napig nem értek, mert annyit nem voltam úton, hogy indokolná, szerintem valami az itthoni nettel nem stimmelhet és a gyenge wifi jel miatt húzhatta a telóm a saját adatforgalmát. Egyrészt egy nagy irónikus hurrá, másrtészt viszont… kb 1,5 héten keresztül csak akkor voltam connection, amikor itthon voltam és ehhez kapcsoljátok hozzá ezt az ügyintézős-szaladgálós hetet is, ami végeredményében egyenlő volt egy internet mentes detox állapottal. Konklúzió: szerintem ki lesz kapcsolva az adatforgalmam úgy általában, mert a végére felüdülés volt.
Az első pár napban tényleg függőség-szerű tünetekben jött rám István hotspotának lopikálása, folyamatos oldalfrissítések, insta-pörgetések, bogarászások, ami egyébként elvesztegetett idő a napban, mert teljesen, de komolyan teljesen fölösleges. Aztán ahogy teltek a napok, kezdtem elfelejteni a telefont, például kedden már NEM VITTEM MAGAMMAL úszáshoz. Ilyet én még sosem csináltam, hogy itthon hagyjam.
Hihetetlen felszabadító érzés volt például, hogy az anyósülésen nem a telefonomat bújom, hanem az utcát, a házakat, a járókelőket, a naplementét nézem. Nyilván beszélgettünk róla férjemmel és mesélte, hogy a németen volt egy dokumentumfilm erről, hogy az agynak mekkora szüksége van ezekre a instant bambulós agykikapcs időszakokra és nem szabad azt gondolnunk, hogy ez elvesztegetett idő!
Raffaello szelet (tortaformában)
Hozzávalók 22 cm-es formához
Kókuszos piskóta 75 g kókuszreszelék 25 g búzaliszt 1/2 kávéskanál sütőpor 1 óriási csipet só 80 g kristálycukor 2 csomag (24 g vaníliás cukor) 3 tojásfehérje
Vaníliakrém 3 tojássárgája 300 ml tej 15 g búzaliszt 15 g vaníliás pudingpor 50 g kristálycukor 2 csomag (24 g vaníliás cukor) 1 óriási csipet só + 100 g vaj
Előmelegítjük a sütőt 180 fokra (alsó-felső). A lisztet, a kókuszreszelékkel, a sütőporral és a sóval elkeverjük. A tojásfehérjét a kristály- és a vaníliás cukorral habbá verjük, majd több részletben hozzákeverjük a lisztes-kókuszos részt. Sütőpapírral bélelt tortaformában egyenletesen elkenjük és 180 fokon 17-19 perc alatt megsütjük.
A krémhez kimérjük a tejet egy nyeles lábasba. A lisztet és a pudingport kis tejjel (a kimértből) elkeverjük és hozzákeverjük a tojássárgákat is. A kristály és a vaníliás cukrot a tejhez keverjük és forralni kezdjük. Ha kezd forrni, óvatosan a tojássárgájás-pudingos-lisztes keverékhez öntjük (hőkiegyenlítünk), majd visszaöntjük az egészet a nyeles lábasba és folyamatos keverés mellett összesűrítjük. Miután összekapta még 1-2 percig kevergetve bugyogtatjuk, majd levesszük a tűzről, átkaparjuk egy másik tálba és közvetlenül a tetejére egy frissentartó fóliát simítunk rá és kihűtjük.
Ha kihűlt, kihabosítjuk (robotgép habverőkar) a puha vajat és több részletben hozzátesszük a vaníliás krémet, csomómentes, habos krémmé keverjük. majd a kókuszos piskóta tetejére kenjük. Hűtőbe tesszük éjszakára dermedni. Másnap a tortácska tetejét bőven megszórom kókuszreszelékkel, jól megeszek belőle egy kis szeletet, így nem hízok el! Legalábbis én mindig így csinálom! 🙂
Ha tetszik az oldalam, szeretettel várlak az Instagram és Facebook oldalamon szuper receptekkel! Hírlevelemre feliratkozva pedig rögtön értesülsz a legújabb tartalmakról!
Az idejét sem tudom, mikor ettem utoljára. Komolyan. Azt pedig végképp nem, hogy mikor csináltam, talán valamikor a középsuliban?!
Az előre elkészített kis morzsa/crumble maga a megtestesült csoda. Morzsánk szuperül variálható, hirtelen felindulásból kitalált pohárkrémek rétegétől kezdve, muffin tetejének textúrát tudja roppanósan varázslatossá tenni, vagy jelen esetben tökéletes alap kókuszgolyónk számára, de ha már alap, akkor kíváló alapja lehet egyNew York Cheesecake-nek, vagy van kifejezetten egy szilvás morzsatorta is a blogon. Szóval bármilyen darált keksszel készített sütemény/desszert helyett szuper és tudjuk mit tartalmaz, hát az íze pedig, szerintem nagyon nem kell magasztalnom és kiemelnem mennyivel másabb ízvilág, mint egy sima HT keksz.
Mivel férj nem egy kókusz-lover, eddig szinte száműztem a konyhából, de rá kellett jöjjek, hogy nem úgy megy ez ám, ugyanis én speciel imádom ezt a fehér apróságot, annak minden ízével és textúrájával. Awwh annak idején a középsuliban, nagyon-nagyon sok raffaello szeletet készítettem. Úristen, azt ismeritek!? Kókuszos piskótán főzött vaníliás-kókuszos krém. Uhh brutálisan imádtam/dom. Hajaj, már látom előre, hogy István ki fog készülni a sok jövőbeli kókuszos sütitől, de az a poén, hogy mindig csak a szája nagy, amint kész van, megeszi, sőőőt meg is jegyzi, hogy jaj ez de jó. Szóval, csak kiderül, hogy eddig én voltam a hülye…. miért nem kezdtem el hamarabb ezt a kókuszozást?! Jajjjjjmár Hanna…
Csak azt érzem, hogy csupa szaftos és nagyon könnyű, aztán hopp egy ropogós morzsadarabbal találkozok, közben a szám melegétől már olvad a tömény, kakaós-rumos belső. Mennyei.
Szóval tegnap este, a kanapén ülve, megcsapott az “Úhh de ennék kókuszgolyót” feeling, a reggeli fagyasztóviziten pedig pont találkoztam hőn szeretett barátommal, egy egész zacskó crumble-lel, vagy hogy egyszerűbb legyen: előre elkészített/megsütött ropogós morzsával. Szóval abban a pillantban, valamikor a Konyhafőnök reklám közben, felvillant a kis izzó és megszületett a gondolat: holnap kókuszgolyó lesz (a bejglik mellett) aprított az crumbleből.
Látjátok, ahogy a nagyobb crumble darabok kukucskálnak? 🙂
Kókuszgolyó crumble
Hozzávalók 19 darabhoz
Crumble 200 g liszt (nálam: 100 BL55 búzafinomliszt, 50 g teljes kiőrlésű rozsliszt, 50 g teljes kiőrlésű búzaliszt) 1 csipet só 100 g kristálycukor vagy barna cukor 1 csomag vaníliás cukor 1 teáskanál fahéj késhegynyi szerecsendió 100 g olvasztott vaj
Kókuszgolyó 210 g crumble 21 g puha vaj 21 g porcukor (de akár el is hagyható, én spec. most kihagytam) 50 ml tej (hideg) 2 evőkanál cukrozatlan kakaópor átszitálva 1 evőkanál rum 1 evőkanál sárgabaracklekvár pici só
Elkészítem a morzsát Előmelegítem a sütőt 180 fokra (alsó-felső). Kevesebb, mint 2 perc alatt összekeverem a liszteket a sóval, a fűszerekkel, a cukrokkal (kristály/barna és vaníliás), majd ráöntöm az olvasztott vajat, elkeverem és morzsás textúrájúra összeállítom. Sütőpapírral bélelt tepsire öntöm, egyenletesen eloszlatom, és 180 fok (alsó-felső) nagyjából 15 perc (figyeljük!) alatt megsütöm.
Kókuszgolyó összeállítása A kihűlt ropogós crumblet késes aprítógépbe teszem és apróra aprítom. Nekem maradtak benne “nagyobb” nagy szemű só vagy jégcukor méretű darabok is, ez tök jó textúrát adott a golyónknak. Az aprított morzsához hozzákeverem a porcukrot, a kakaóport, majd rámérem a puha vajat, beleöntöm a tejet, a rumot, a lekvárt, majd egy kanállal masszává állítom össze. Hűtőbe teszem 30-60 percre. Kis tálba kókuszreszeléket öntök, a masszából golyócskákat formázok és meghempergetem a kókuszban, de ez annyira triviális, hogy leírni is izé. 😀
Kövess Instagramon és Facebookon is! Iratkozz fel hírlevelemre, hogy értesülhess a legújabb tartalmakról!
Az karácsonyi gasztroajándék aprósüti válogatásom legegészségesebb eleme. Nagyon fincsi, habcsókszerűen roppanós és kellemesen kókuszos-mandulás!
A kis gasztroajándékhoz már az ötödik kilómézeskalácselkészült – mint egy cukrászüzemben, jajjj esküszöm olyan ütemben kell sütni, mert egyszerűen gombnyomásra felszívódik, úgy fogy nálunk. A kakaós ischler* és a hókifli éppen begyúrva pihennek a hideg kamrában és várnak szaggatásruka / formázásukra.
Kakaós ischler: sima 3:2:1 arányú omlós tészta: 285 g liszt, 15 g cukrozatlan kakaópor, pici só, vaníliás cukor, 200 g zsiradék – melynek most 50%-a zsír, másik 50 pedig margarin és 100 g porcukor.
Hozzávalók 37 db-hoz (1 tepsihez) összesen 450 g aprósütihez egyenként 14 grammos darabok
150 g zsiradék szobahőmérsékletű (nálam 75 g vaj és 75 g disznózsír játszott most) 120 g kristálycukor 1 cs. vaníliás cukor 1 óriási csipet só 1 tk mandula aroma 50-60 g kókuszreszelék 120 g aprószemű zabpehely 150 g liszt (100 g BL55, 50 g teljes kiőrlésű rozsliszt) 1 teáskanál sütőpor
1. A tészta összeállítása. puha vajat/margarint/disznózsírt, egy szóval zsiradékot habosra keverem a kristálycukorral, a vaníliás cukorral, a mandula aromával és a csipet sóval. Hozzádolgozom a kókuszt és a zabpelyhet is. Vágül kimérem a lisztet és elkeverem benne a sütőport, majd folyamatos keverés mellett hozzádolgozom a tésztához. Eléggé morzsalékos szerkezete lesz, de vizes kézzel formázható és szépen összeáll.
2. Sütés. Enyhén nedves tenyérrel sütőpapírral bélelt tepsire 15 grammos gombócokat formázok a tésztából, majd 180 fokos sütőben (alsó felső sütés) 20-25 perc alatt megsütöm. Végül fahéjas porcukorral megszórom.
Smuczer Hanna 