Pár nap tesztelgetés után bátran kijelenthetem, hogy szuper alternatívák tej helyett. Hála a jó égnek nincsen semmiféle allergiánk, úgyhogy inni is és enni is tudunk mindenféle tejtermékeket, de most, hogy Marjolein Dubbers Hormonkontroll c. szuper könyvét olvasom, elkapott a növényi tej készítésének az ihlete. Úgy gondolom, annak ellenére, hogy nincs bajunk a tejtermékek emésztésével (legalábbis semmilyen jele sincs annak, hogy okoznának bármit odabent), mindenképpen jó, hogyha elővigyázatos vagyok és mértékkel fogyasztom őket a hormonegyensúlyom, a vércukorszintem és a bélflórám egészsége miatt (tejben lévő antibiotikum, ösztrogén és stresszhormon tartalom).
Bármilyen olajos magból, vagy gabonából készíthető tej (mandula, mogyoró, kesudió, zabpehely, rizs, mák). Most dióból és zabpehelyből készítettem, áztatással, hideg úton (egyszer már készült meleg úton), melegítés és forralás nélkül így minden fontos vitamin, ásványi anyag és nyomelem megmarad bennük. A trükk csak annyi, hogy elkészítés előtt 1 napig be kell áztatni a diót/apró szemű zabpelyhet, majd az áztatólevét leönteni, hogy a tápértékét növeljük és a fitinsavat eltüntessük a képletből, ami egy, a tápanyagok felszívódását gátló anyag az olajos magvakban, teljes kiőrlésű búza korpa részén és például a hüvelyesekben is.
Úgy vagyok a tejtermékekkel, hogy szeretem őket, de nem viszem túlzásba a fogyasztásukat. A reggeli kávéba 60 ml tej és a héten egyszer megiszok egy Alis kaukázusi kefirt, mert az a legeslegfinomabb nyelvbizsergető kefir. Álomjó! Ezen kívül néha bevágok egy Caprese salátát mondjuk reggelire (10:00-kor az IF miatt), tudjátok egy mozzarella, egy óriási érett paradicsom a nagyi kertjéből (lassan már az enyémet is lehet szedni) és hozzá friss bazsalikom az ablakból, és kéthetente egyszer granolát eszek uzsonnára (17:30-kor az IF miatt) bogyós gyümölcsökkel, lenmaggal, tökmaggal, chia maggal és tejjel. Szóval nem tejjel kelek-fekszem.
Egyszer volt valami nyígom, magamhoz képest csúnyán kipattogott az arcom, így 2 hétre száműztem a tejtermékeket, emlékszem pont utaztunk, megálltunk enni Landshutban az Aran Brotgenuss & Kaffeekult-ban és isteni töltött bajor perecet ettünk és István csodálatos habos cappucinot szürcsölt, én meg ittam a feketém… hát nem volt túl jó, de megérte, mert sokat lehet egy-egy ilyen absztinenciából tanulni.
Egy szó, mint száz, érdemes kísérletezni a tejtermékek elhagyásával, ha úgy gondoljuk hiba csúszott a képletbe, szóval ezért döntöttem úgy, hogy egyszer-egyszer kiváltom a reggeli kávé tehéntejét valamilyen saját magam által készített növényi tej alternatívával.

Diótej (kb 500 ml)
100 g dió
400 ml víz, szűrő
A diót egy nappal az “akció” előtt beáztatom. Másnap leöntöm róla a vizet, turmixgépbe teszem, felöntöm 2 bögre vízzel és jó 20 mp-ig turmixolom, ízesíthetjük vaníliával, pici sóval, vagy valamilyen édes ízzel (méz, cukor, vaníliás cukor, édesítőszerek), egy szűrő segítségével átszűrjük. A megmaradt diópépet bármilyen diós süteménybe (londoni szelet, pávaszem, bejgli, zserbó) vagy zabkásába is elhasználhatjuk.
Zabtej (kb 500ml)
50 g apró szemű zabpehely
500 ml víz, textilpelenka, szűrő
Az apró szemű zabpelyhet beáztatom, másnap leöntöm róla a vizet. Turmixgépbe teszem a vízzel együtt, összeturmixoljuk. Ízesíthetjük vaníliával, pici sóval, vagy valamilyen édes ízzel (méz, cukor, vaníliás cukor, édesítőszerek). Szűrőre két rétegben textilpelenkát teszek és átszűröm rajta a zabtejet. Vékonyan fog csöpögni, idő kell neki, a végén segítettem kicsit kinyomni, de ne nagyon nyomjuk, mert nyálkás lesz a vége. A tejeket ízesíthetjük vaníliával, pici sóval, vagy valamilyen édes ízzel (méz, cukor, vaníliás cukor, édesítőszerek). Hűtőben 3-4 napig simán elállnak. A szárazanyag a hűtőben leülepedik az aljára, felhasználás előtt érdemes felrázni.