𝑻𝒊𝒓𝒂𝒎𝒊𝒔𝒖 🍦✨🍰 Úgy hiányzott már a krémes, lágy, nyelvet körülölelő mascarponés hab, a kesernyés kávé íze és a pont tökéletesen puhává pihent piskóta hármasa. Már egy hónapja vágyom rá. Konkrétan már karácsony környékén nézegettem róla képeket a Pinteresten és azóta íz-álmodozásaim szerves része. Elképesztő, hogy végre valóban érezhettem az ízét a számban, de tudjátok így még kedvesebben és jobban megmaradt, emlékké nőtt, mert mint karácsony előtt az adventi időszak, nekem a január volt a tiramisum adventje, egy kedves várakozás, ami még szebbé varázsolta az íz-élményt!⏳🤎 

Tegnap délután, amikor megláttam a kis habverőt az új szállás konyhafiókjában, tudtam, hogy eljött az áhított, vágyott és álmodozásaim nagy részét képező tiramisu ideje. Igen, ez a recept bizony most nem sikerült növényi alapúra, mert a közeli Reweben nem találtam hozzá vegán mascarponét, de úgy vagyok vele, hogy amit ennyire kíván a szervezetem, azt megeszem és pont. A lényeg a testileg-lelkileg kiegyensúlyozott én! 🧘🏻‍♀️⚖️ Egyébként továbbra is ~85%-ban tartjuk a növényi alapokat.

Schwerinben 3 khm vagy 4 éjszakát töltöttünk, te jó ég, már így egy hónap távlatából nem is emlékszem pontosan. Azt tudom, hogy borzasztóan nem volt időnk semmire sem, mert nagyon-nagyon sokat utaztunk azon a héten, minden nap majdnem két órákat oda és nyilván kettőt vissza, reggel 6-7 körül értünk haza mindig. Viszont a szállás (a lenti térképen a felső szívecske Maria-Nord hotel) és a város szépsége kicsit kárpótolta az alváshiányból fakadó kellemetlenséget, de csak kicsit, mert hogyha nem alszom minimum 7 órát, akkor én nem működöm. Ez tény. Szállásunk konkrétan az egyik kikötőben volt, elhúztuk a függönyt, kinéztünk a falat végig beborító óriási ablakon és rögtön a vitorlásokat láttuk, ahogy a tavon imbolyognak. A legszebb szállásunk volt. Reggelente sétáltunk a kikötőben, hát reggelente.. amikor olyan 3 körül felkeltünk. Csípett a hideg, de tökéletesen felébresztett és felfrissített bennünket.

Az utolsó délelőttünkön felkeltünk dél körül, hát igen, itt kb aludtunk 5 órát és besétáltunk a kastélyhoz, ami minden munkába menetelkor és jövetelkor a maga Disney-csoda szépségével, nappal a napsütés fényében, éjszaka a kivilágított fényével hívogatott bennünket. Úgy voltunk vele, besétálunk. Khm.. több, mint 10 km volt oda-vissza, ezt így nem gondoltuk át teljesen, mert a Google szerint csak 39 perc sétára volt, amit mi általában 20 perc alatt lezavarunk. Igeeen, amikor nem vagyunk zombihullák. Fújt is a szél rendesen, szóval megszenvedtünk a sétával. A kastélyt “észak Neuschwanstein-ként” is emlegetik. Hogyha megfordulsz, mögötted a nagy tó. Gyönyörű. Tudták, hogy hova kell építeni. A kastély helyén állt várat már a 10. században megemlítette egy utazó és az 1100-as években püspöki rezidencia volt. Többszöri átépítésnek köszönheti csodás, nagyon különleges formáját, mert azt nem lehet eldönteni, hogy milyen stílusú, nagyon kevert.

A schwerini tojásmentes tiramisunk

250 g mascarpone
200 ml habtejszín
3 evőkanál kristálycukor
csipet só
36 db babapiskóta – 500 g-os csomagból 3 zacskóval használtam fel
2 tk instant kávé
Kb. 150-200 ml forró víz

A habtejszínt lehűtjük, majd a kristálycukorral és a csipet sóval habbá verjük, majd csomómentesre keverjük benne a mascarponét. Kézi habverővel “kis” kar edzés volt, de nem is baj, még a héten nem edzettem karra.😄 A piskótákat a közben elkészített kávéba forgatjuk egy pillanatra, majd a tál aljába pakoljuk, jöhet rá a krém, majd ismét piskóta, krém, piskóta krém és hűtőbe tettem. Nekem három rétegem lett. Hűtőbe tesszük, másnap megszórjuk kakaóporral és csukott szemmel, minden egyes falatot boldogan ízlelve nekiesünk.Bár én még csináltam egy koffein nélküli kakaósat is azonnal estére 🙈 hát majdnem megettük tegnap, finom-finom volt, de kávéval egyértelműen a legeslegjobb az álom-kollázs!

Hm, mindig bajban vagyok, mert sosem tudok egyértelműen kedvenc desszertet mondani, szokás szerint az a kedvenc, amit éppen készítettem, de most kijelentem, hogy tényleg a tiramisu a 🥇 kedvenc desszertem. Legalábbis fél évig minimum.