Az élesztő felfuttatása egy rendkívül egyszerű művelet. Szóval nem is rizsázok, mondom és mutatom, hogy én hogy szoktam.

Adott egy kelt tészta recept, ami X mennyiségű folyadékot ír. Érdemes a folyadék 80%-ában felfuttatnunk az élesztőt, főleg, hogyha először készítjük a receptet, de az általunk használt liszt márkája, minősége, vízfelvevő képessége is okozhat meglepetéseket, akár egy jól bevált receptnél is. Hogyha teljes kiőrlésű liszteket használunk + pár százalékkal mindig több vizet fog felvenni, hogy ugyanolyan állagú tésztát kapjunk, mint sima fehérliszttel készült süteményeknél. A folyadékból visszamaradt 20%-ot a dagasztás során öntöm, adagolom hozzá.

Nyeles kis lábasban meglangyosítom a folyadék nagyjából 80%-át (egyáltalán nem szükséges pontosan). Elkeverek benne 1 kávéskanál cukrot (kristály/por mindegy), majd belemorzsolom a friss élesztőt, van amikor belenyúlok ilyenkor és feloldom a kezemmel, de ha valakinek erre nincs affinitása, akkor is felfut, nincs gond, én szeretem, ha rendesen “felolvadt”. Végül az előzetesen kimért lisztből belekeverek 1 evőkanállal, majd rászórok még eggyel. Letakarom és nagyjából 5-10 percig hagyom, hogy felfusson.

Talán egy kicsit túl is csordult nálam, ennyire nem kell hagyni, hogy meginduljon.