Idén volt 2 hónapunk, amikor hiánycikké vált a sárgabaracklekvár. Azt a szenvedést, amit levágtunk. Az volt a baj, hogy akkor kísérleteztük ki és szoktunk rá végérvényesen a kovászos palacsintatészta készítésére. A kovász teljesen más textúrát eredményez, mint az eredeti. Pedig csak nettó 2 evőkanál kovászról beszélünk.

Valami ilyesmi az ízélmény.
Selyem puha, fátyol (extra) vékony és eszméletlen lágy palacsinták sülnek ki belőle, ami olyan gyönyörűen szakad ketté, tisztára elolvad a szájban, hogy szinte tölteléket se kíván. Eszméletlen jó! Esküszöm életünk palacsintája.

Kovászos palacsinta

Hozzávalók kb. 14 darabhoz

2 tojás
200 g liszt
1 óriási csipet só
80 g kristálycukor
1,5 evőkanál étolaj
1 kávéskanál vanília aroma/1 csomag vaníliás cukor
325 ml tej
170 ml szénsavas ásványvíz*
2-3 (50g) evőkanál hűtőből kivett kovász vagy öregtészta

*(elhagyható, helyette jó a tej!! – mi mostanában csak tejjel készítjük)

A tészta kikeverése. A lisztet, a tojást, a cukrot, a sót és az olajat összeöntöm, minimális tejjel, kézi habverővel csomómentesre keverem, majd ebben a sűrű masszában elkeverem a hűtőből kivett kovászt, vagy öregtésztát. Ha már csomómentes, mehet bele a többi tej, az ásványvíz és a vanília aroma/vaníliás cukor is.

Pihentetés. 30-60 percet pihenni hagyom a pulton.

Sütés. palacsintasütőben leheletvékonyra kisütöm – általában csak a tészta felét, mert a másik fele megy a hűtőbe, hogy másnap süssük ki, mert akkor még ÜTŐSebb. Baromi nehéz megfordítani, körülbelül csak kézzel, óvatosan felhúzva lehet a palacsintasütőről és gyorsan átforgatni, nehogy franccá égjen a kezem. Ezt csak így lehet, de megfizethetetlen ez az állag/íz és leheletvékony textúra kombináció!