Miért válasszam ketté a tojásokat, hogyha együtt is habbá verhető?!

Ezt a nagyon kedvemre való infót egy újságban olvastam. Szóval elméletileg működik, csak kicsit tovább tart. Dehát mit számít az a két perc, hogyha a hatvanhárom edény helyett csak egyet kell elmosogatni a procedúra végén!? Gondoltam egyet, kipróbáltam a gyakorlatban. MINDÖSSZE 15 perc telt el és már készen is voltam, felcsavarva hűlt a piskótám.

Olyan régóta vágytam már egy piskótatekercsre, amit az utolsó üveg állati finom ’17-es almás, citromos sárgabaracklekvárommal kenek meg, de ma olyan fáradt voltam, hogy képtelen voltam szinte megmozdulni is.* Egy gond van csak. Amilyen expressz idő alatt elkészült, olyan gyorsan elpusztítható, ugyanis nem lehet abbahagyni, isteni finom! Nem sokkal később valamilyen úton-módon már a fele köddé is vált!

*Tegnap gasztro-szombatoztunk Budapesten. Tizenhétkilómétert tekeregtünk, kovászos pékségekben jártunk {Pékműhely, Artizán}, eltévedtünk, végül a Hildában elfogyasztott ebéd, és baaah totál Döbrögire dagadva zártuk ezt a full tartalmas napot. Egyébként autót venni mentünk volna. Na azt nem sikerült, viszont helyette vettem bicepszerősítő öntöttvas lábast a kenyékéimhez!

Villámgyors piskótarekercs

Hozzávalók 35×37 cm-es tepsihez

4 tojás
80 g kristálycukor
1 csomag vaníliás cukor
80 g bl55 búzaliszt (vagy nálam most 40 g teljes kiőrlésű búzaliszt, 40 g BL55)
1 csipet só
1/2 kk sütőpor (biztos ami biztos alapon)
lekvár 300g

A sütőt előmelegítjük 180-190 fokra (alsó-felső). Felverjük a tojásokat a kristálycukorral és a vaníliás cukorral. Hozzászitáljuk a lisztet, amiben elkeverjük a sütőport, és egy csipet sót. Kikenjük sütőpapírral bélelt tepsire és 12-17 perc alatt megsütjük. Még melegen feltekerjük. Amint kihűlt kitekerjük és jó bőven megkenjük a lekvárral. A hosszú végéből levágunk egy 1 cm-es csíkot, ráillesztjük a legvégére, így lesz szép a közepe, így fogjuk tudni mutatósan feltekerni majd feltekerjük. Megszórjuk porcukorral és kicsit döltve felszeleteljük 1,5-2 cm vastag szeletekre.