Ritkán történik olyan, hogy halogatom egy bejegyzés megírását. Már most könnyes a szemem, pedig még el se kezdtem. Egri nagymama bábolnai kiflije minden ünnepen megjelenő sütemény. Imádjuk, nem lehet abbahagyni, olyan finom! Biztos, hogy én is mindig ezt sütök majd az unokáknak.

Ezt sütötte mama húgom keresztelőjére, születésnapokra, névnapokra, ballagásokra, és most decemberben is, amikor papa meghalt, a temetésére. Ezernyi emlék és érzés köt hozzájuk és ebben a sütiben benne van minden, az összes szeretettel együtt, amit tőlük kaptam.

Egri nagymama bábolnai kiflije

Viszonylag nagy “nagymama unokákat vár” adag, 75-80 darab hozzávalói

Tészta
500 g liszt
250 g vaj
1 csipet só
5 tojássárgája
200 ml tejföl 
disznózsír a kenéshez

Töltelék
250 g cukor
250 g darált dió
4 tojásfehérje habbá verve

A lisztet elmorzsolom a zsiradékkal, hozzáadom a sót, majd a tejföllel és a tojások sárgájával tésztává gyúrom. 4 részre osztom. Sorban elnyújtom őket, majd vékonyan megkenem disznózsírral. Feltekerem rétes szerűen a hosszú oldalától. Hideg helyre teszem éjszakára.

1 rúdból 16-17 darab kifli lesz. Nem egyszerre nyújtom ki, hanem kimérem hogy jön ki a rúdból a 16 darab, majd levágom az első darabot, kinyújtom, megtöltöm és sütőpapírral bélelt tepsire helyezem. Formázás: A kinyújtott kis ovális/téglalap szerű tészta közepébe teszek kb 1 evőkanál tölteléket, majd ráhajtom félig a tetejét, erre rá az alját. A két szélét ajándékcsomagoláshoz hasonlóan behajtom és a végén hajtok rajta kettőt. 

(Macerás, mert egyenként kell nyújtani. Ám mesélte nagyi, hogy kipróbálta az egyszerre kinyújtás után kockára vágást és nem volt az igazi úgy. Szóval nincs mese, mind a 75-80 darabot egyenként kell nyújtani és formázni.) 200 fokos sütőben 15-20 percig sütöm. Klassz leveles lesz a tésztája, benne a diós töltelék pedig isteni. Esküszöm alig lehet abbahagyni!