Melaszos torta mascarponehabbal

desszert

Szombat reggel megcsapott az első hideg őszi szellő.

Nálam ez nagy boldogság, nagyon szeretem ezt az évszakot! Óriási puha sálak, kötött pulcsik, kuckózás, forró szálas teák, vastag zoknik, fűszeres sütemények időszaka, amikor bebújok a kanapé sarkába, előveszek egy könyvet és mélyen belemerülök. A héten már érezni lehetett, hogy itt már nagyon közeledik a nyár vége, ezért kedvet kaptam a polcon heverő Harry Potter és a bölcsek kövére. Még gyerekkoromban olvastam utoljára. Úrég, de jó lenne újra elolvasni az egész sorozatot – gondoltam – emlékszem csak úgy faltam őket annak idején és jaj mit meg nem adtam volna akkor egy varázspálcáért.

Pont szükségem volt most valami könnyedebb, varázslatosabb, mesésebb világra Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors – Családi sebek és a gyógyulás útjai c. könyve után, ami egy elég súlyos, ám annál hasznosabb és szükséges olvasmány, ha önismeretben, vagy a családtörténetben utazunk! Szóval szombaton már javában faltam Harryt és talán ezért is volt tiszta londoni hangulatom, így született meg reggel a mazsolás scone, amit láthattok is Instagramon. Aztán egyre jobban belemerültem Harryék világába, ahogy reggelire Petunia néni követelésére szalonnát pirít, elindul a piros Roxfort Express a 9 3/4 – ik vágányról, ahogy beérnek a Roxfort nagytermébe és az asztalok hirtelen étellel telnek meg, de milyenekkel? Mit esznek a varázslótanulók? Nem is én lennék, ha nem a kaján járna az eszem folyton. Igazi sulikezdős hangulatom van egyébként egész héten, Harry is most kezdett és a sulisok is pont most kezdik a tanévet, szóval minden egybevág, ehhez jött az őszi szellő, végül koronaként ez a fűszeres (fahéj, gyömbér), melaszos, kávés torta, aminek a melasz olyan különleges karamellizált aromát ad, hogy elmondani nem tudom.

Harrynek leesett az álla. Az imént még üres aranytálakon most halmokban állt a sok étel. Harry még soha nem látott egyetlen asztalon ennyi finomságot. Volt ott marhasült, sült csirke, sertésszelet, bárányszelet, hirtelensült, kolbász, angolszalonna, főtt és sült krumpli, hasábburgonya, Yorkshire puding, zöldborsó, sárgarépa, finom mártás, ketchup – és valamely rejtélyes okból – mentolos humbug. (…) Miután mindenki jóllakott a maradékok nyomtalanul eltűntek a tányérokról. A teríték olyan tiszta lett, mintha nem is használták volna. (Azért ennek a képességnek sokan örülnénk!) Egy pillanattal később megjelentek a desszertek: rengetegféle ízű fagylalt, almás pite, melaszos torta, csokoládés és lekváros fánk, eper, gyümölcszselé rizspuding. (…) Harry meg akarta kérdezni Ront, hogy kóstolta-e a melaszos tortát, de még ki se nyitotta a száját, már el is aludt.”

Ebből arra következtettem, hogy bármi is a melaszos torta, eléggé maradandóan finom lehetett, ha Harry egy fárasztó legelső nap után, amikor a 9 és 3/4-dik vágány keresésétől kezdve, minden újdonságként érte, mégis ezzel a kérdéssel fejezné be a napot. Ekkor villant meg bennem a kis égő, hogy oké, akkor most gasztro szempontból beszélünk egy kicsit a könyvről és megsütöm ezt a szupernek ígérkező tortát.

Hát mit mondjak: brutális. Eddig miért nem hallottam még róla?! Őrület, komolyan. Igen, tisztában vagyok vele, hogy a melasz (sűrű cukorszirup, a cukorgyártás során keletkező melléktermék) nem egy mindennap használt alapanyag, én a bajor rozskenyereimhez és a kornspitzhez vettem, egyrészt az íze miatt tesznek bele az osztrákok-németek, másrészt a péktermék színét is befolyásolja kicsit. Oké, azt is vágom, hogy nem feltétlen a legolcsóbb alapanyag, de hú, ez engem nem fog hátrálásra bírni, majd max utána spórolunk, de én ezt nagyon sokszor meg fogom még sütni, mert bekerült a top sütijeim közé. A különlegesen karamell-ízű melasz, ahogy a fűszerekkel és a kávéval keveredik, eleve egy pihe-piha piskótában, aminek a szélei kicsit ropogósra sültek, még emellett ott a mascarponés tejszínhab. Na jó. Imádom.

Mi a melasz és mire szoktam használni? A melasz a cukorgyártás mellékterméke, egy sötétbarna színű szirup, ami állagában leginkább a juharsziruphoz hasonlítható. Íze végtelenül különleges, édes karamell beütésű, de ennél jobban meghatározni nem tudom. Annak idején az osztrák-német teljes kiőrlésű kenyereimhez (pl: fűszeres Mischbrot), kornspitzhez vettem, illetve melaszt tettem a New York bagel vízfürdőjébe és a simit (szezámmagos török csavart zsemle) tetejét is ezzel kentem le szezámmagszórás előtt. Nagyon kis mennyiség szükséges ezekhez a péksüteményekhez belőle, így sokáig eláll, bár melaszos tortánknál ez bukik, mert elég sok kell hozzá, viszont nagyon megéri, mert eszméletlen finom.

Melaszos torta mascarponehabbal

Hozzávalók 23 cm-es tortaformához

Melaszos torta
125 g kristálycukor
85 g vaj (nálam fele disznózsír volt)
220 g melasz
250 ml kávé (nálam 250 ml meleg víz, 10 g instant kávé)
1 tojás
340 g BL55 búzafinomliszt
2 teáskanál fahéj
1 teáskanál gyömbér
1/2 csomag sütőpor
1 csipet só

Mascarponehab
200 ml hideg habtejszín
1 evőkanál porcukor
45 g mascarpone

Kimérem a száraz hozzávalókat. A lisztet, a sütőporral, a fahéjjal, a gyömbérrel és a sóval összekeverem. Egy másik tálban a puha vajat kikeverem a kristálycukorral, elkeverem benne a tojást, majd felöntöm a kávéval, hát itt egy kicsit rosszul fog kinézni, aztán hozzáöntöm a melaszt, itt még mindig nem fest túl jól. Végül hozzákeverem a lisztet (nem tudtam teljesen csomómentesre keverni). Kivajazott, lisztezett vagy sütőpapírral bélelt tortaformába öntöm és 180-190 fokra előmelegített sütőben (alsó-felső) 40 percig sütöm.

A mascarponehabhoz a hideg tejszínt 70%-osra felverem robotgép habverő karjával, beleszitálom a porcukrot, keverem, majd hozzáadom a mascarponét és elkeverem benne. Vaníliával vagy alapvetően bármivel ízesíthetjük.

Írjátok meg kommentben, hogyha elkészítettétek, úgy örülök mindig a visszajelzéseiteknek! 🙂

Beszélgetős bögrés szilvalekváros süti

desszert

A világ egyik legegyszerűbb süteménye, semmi hókuszpókusz, mert less is more alapon mindig a legegyszerűbb a legfinomabb sütemény. Úgy kezdődik, hogy 3 bögre lisztet 1 bögre porcukorral összekeverünk, zsiradékkal összemorzsolunk, tojással és tejjel vagy tejföllel összeállítjuk, tudjátok pont annyival, amennyit felvesz! 

Legutóbb nagyon röhögtem, nagymamához készültünk Egerbe. Hív, hogy ő most nem sütött, de vigyünk már neki fornettit meg jégkrémet, jól van nagymama, amennyiben magadnak szeretnél, szívesen viszünk, de egyébként miattunk nem szükséges, jó-jó magának. Vittünk, viszont elhatároztam, hogy ebéd után megsütöm nála ezt a bögrés sütit, hogy legyen sütije a fagyasztóban. Ebéd után elővette a füzetet, én megnyitottam a blogot, kezdtük készíteni, de halljátok, teljesen más alapanyagokat pakolt a kezem ügyébe, mint amik le voltak írva a füzetbe, szóval még jó, hogy sose sikerül ugyanolyanra egy nagyi süti, mint a nagyié.. amikor teljesen mást tesz bele. A tejföl helyett annyi tej ment bele, amennyitől jó gyúrható lett a tészta, de előtte a zsírból már kicsit többet tett a tálba, szóval plusz liszt kellett, hú nagyon nevettem, de a végére csak jó lett és megállapítottuk, hogy ezt a sütit tényleg lehetetlen elrontani! 

Hogyha a “nagy sztorizásom” és a sütemény sütését videóban néznétek végig, lent megtaláljátok! 🙂

Íz-emlékek

Vannak olyan sütemények, amikre ha ránézek és képen meglátom őket, nem csak pusztán meg szeretném, hanem meg akarom sütni, mert már eladták magukat azzal, hogy önmagában New York Cheesecake a neve és hogyha ez még meg van spékelve egy sós karamell öntettel, vagy van mellette egy vaníliasodó, mint a Karcagi Ferdinánd tekercs mellett. És vannak olyan sütemények, mint jelen süteményünk, amelyekhez emlékek kötődnek. Szerintem ez egy nagyon érdekes téma. Emlékek és örökre, sejt szinten belénk ivódott pillanatok, amiket tökéletesen belénk tud égetni egy-egy sütemény vagy étel íze. Tökéletes emlékkonzerválók az ízek.

Számomra ilyen íz például anyának a mandulatortája, amit gyerekkoromban sütött nekem, vagy nagymamának a kelt túrós kiflije, vagy kakaós csigája, de ilyen egyébként a nagymama káposztás tésztája is, bár nem tudom mennyire szalonképes a sztori, de mindegy. Szóval konkrétan egyszer úgy tele ettem magam káposztás tésztával, hogy nagymamáéinak ilyen kocka házuk van, ahol középen van a folyosó, szóval konkrétan sugárba hánytam az egész folyosót, mert úgy dugig ettem magam vele és nem jutottam el a mosdóig, de ez az igazi tészta volt, amit nagymama gyúrt és háromszög alakúra vágott, jól karamellizálva. Szóval nem ragozom tovább, ez is egy örök emlék és annak ellenére, hogy nem feltétlen pozitív az élmény, még mindig imádom a káposztás tésztát és örökre ezt a napot fogja az eszembe juttatni. Ilyen ez a bögrés süti is, ami szerintem minden családban megtalálható a receptes füzetekben három bögre liszt, egy bögre porcukor kezdettel és ez nálunk is így van, süti Szoboszlói nagymama, anya, egri nagymama és sütöm én is, csak érdekes mindenki más-más megnevezést és elnevezést társít hozzá. Én túrós pitének hívom, anya három bögrésnek, egri nagymama túrós kalácsnak, férjem lekváros sütinek. 

Töltelékvariációk

Tök érdekes, nyilván ugye ahány féle töltelék annyiféle megnevezés van. Nagyon sok töltelékkel készítjük: anya zömében túrósan szokta, nagymama szilvalekvárral vagy túrósan – Egri nagymama bögrés túrós kalácsa.

Nagymamától nagyon finom szilvalekvárt kaptam, de tényleg olyan finom, mint hogyha valami csokoládét kennél, olyan sűrű olyan édes, ez a tipikus bukta lekvár (bár az talán ennél keményebb, de hasonló), tényleg nagyon finom. Almásan is készítjük, lereszeljük, fűszerezzük, dinszteljük, kinyomkodjuk, de forrázott mák vagy dió töltelékkel is isteni finom.

Bögrés szilvalekváros süti 

Hozzávalók 30×40-es tepsihez

3 bögre liszt (480 g, de nálam ebből 1 bögre teljes kiőrlésű volt) 
1 csomag sütőpor (12 g) 
1 nagy csipet só 
1 késhegynyi szódabikarbóna 
1 bögre porcukor (175 g) 
90 g disznózsír 
170-180 ml tej 
1 citrom reszelt héja 
1 tojás 
+ szilvalekvár jó bőven 

A lisztet átszitálom, elkeverem benne a sütőport, sót és a szódabikarbónát, majd összemorzsolom a vajjal. Beleszitálom a porcukrot. Jöhet a tojás és a tej. Összeállítom a tésztát, majd 2 egyforma részre osztom. Kinyújtom, sütőpapírral bélelt tepsire teszem. Megkenem jó bőven szilvalekvárral, majd kinyújtom a másik tésztát és ráteszem. Villával megszurkálom és 180-190 fokra előmelegített sütőben 25-27 perc alatt.

Ha elkészítettétek, írjátok meg kommentben tapasztalataitokat, élményeiteket vele kapcsolatban. Sokat jelent nekem. További receptekért és inspirációért kövessetek Instagramon és Pinteresten!