Minden hűtőbe kovászt: “Nagy” közös kovásznevelés

kelt tészta, kenyerek

Nem titkolt, igen aljas, hátsó szándékom, hogy nyomjak egy kis ‘PR-t’ a kovászos kenyérsütésnek. Legszívesebben a világon mindenkivel megkóstoltatnám ezt az varázslatosan finom kenyeret és ha tehetném, magát a kovászos kenyérsütés szeretetét/művészetét is ajándékba adnám mellé.

Tisztában vagyok azzal, hogy a háztartások kb 98%-ában de lehet, hogy sokat írtam, totál hasra ütés voltnincs kovász, én meg tolom itt agyba főbe a finomabbnál finomabb kovászos recepteket (fonott kalács, mákos kalács, gofri, palacsinta, kuglóf) és ez így nem ér! Éppen ezért arra gondoltam, hogy indítok egy közös kovásznevelést!


KÖZÖS KOVÁSZNEVELÉS

Az “nagy közös kovásznevelés” 2018. szeptember 10-én startol!
Facebookon és Instagramon is tudtok csatlakozni az eseményhez.
Kérdezzetek, kommenteljetek és gyertek kovászolni!
#mindenhűtőbekovászt

 

Én is kezdem Veletek teljesen a nulláról, minden nap megírnom (Facebookon, és az instán is), hogy mi a “feladat” vele, hogyan kellene kinéznie, milyen az illata és együtt, (megközelítőleg) 8 nap alatt felneveljük a saját, otthoni, házi-kovászotokat!

Ha érdekel a téma, de még nem mersz belevágni, akkor is várlak szeretettel! A kovásznevelésről fogok készíteni egy blogbejegyzést, szóval amikor már elérkezettnek látod az időt és érzed magadban az erőt, bármikor nekikezdhetsz!

De miért jó nekünk a kovászos kenyér?!

1. Sokkal egészségesebb
2.Eszméletlen finom
3.Lényegesen tovább eltartható
4.Beleszeretsz

Tehát három észérv mellett ott kacsint egy érzés:
Hallgatni a csöndben, ahogy pattog a friss kenyérhéj, ami a Te kezed, szereteted és időd által vált igazivá és élővé, vagy amikor a sütés negyvenegyedik percében leveszed a vaslábas tetejét és megérzed a kovászos kenyér összehasonlíthatatlan illatát, kicsiny, de az élet talán legszebb csodái.

Hírdetés

Kovász-szerelem II.

kelt tészta, kenyerek, kovász

Az előző rész tartalmából..

Ha kovászolásra adjuk a fejünket át kell programozni a sütésre fordított idő fogalmát.  A tényleges munka körülbelül ugyanannyi, mint az élesztőssel, csak a munkafolyamatokat szabdaljuk szét szinte napokra. Minden apró mozzanat, legyen az egy hajtogatás, vagy egy reggeli etetés, egy tökéletes egész része lesz egyszer. 

Valahogy kialakul közted és a tésztád között egy szorosabb kötelék, belesütöd mindened, az időd és a szíved, szóval tényleg mindened. Így lesz tökéletes!

Lassan két év annak, hogy elkezdtem a legelső kovászpalántámmal foglalkozni, ami megfelelő infó és hozzáértés hiányában sajnos elhalálozott. Viszont, tavaly november elején, a harmadik próbálkozásom már elég erős lett a sütéshez. Az a “dzsuva” a lenti képen az érett, felnőtt rozskovászom november másodikán. Hivatalosan is kovásztulajdonos lettem. 

Ezzel együtt, számomra, tehát egy totál kezdő számára, elkezdődött egy, talán még ennél is rögösebb és egyben annál csodálatosabb része az útnak, a kenyérsütés. Viszont egy hónap múlva már ezt a gyönyörűséget vettük ki a sütőből! 

A kovászkészítés lépéseit Tőlük tanultam:

Szuper mindkét oldal, a lépéseket részletesen, képekkel mutatják be. Jobban én tuti nem fogom tudni leírni, szívből ajánlom őket Nektek!

Mivel mindent általában túlaggódok, plusz segítséget és hatalmas támaszt jelentettek számomra a Fb. kovászos csoportjai:

Ha bármi kérdés felmerült bennem csak rászűrtem a csoportban a témára és máris olvashattam mások hasonló kérdéseit, problémáit és a rájuk érkezett millió tapasztalattal rendelkező kovászoló tagok válaszait.. Rengeteg segítséget kaphatunk tőlük, bármilyen kérdésünk van, rögtön válaszolnak. Szuper közösség, ahol pusztán csak bóklászó-olvasgató tagként is nagyon sokat lehet tanulni. Én is így kezdtem..

Nekem az elején tökre nem volt egyértelmű a folyamat, csak tapogattam a sötétben. 

Az első eszméléseim margójára jöjjön egy kis kovász-kisokos. Bár a kovászunk születését a Kovásznevelés című bejegyzésemben összeszedettebben és részletesebben tárgyalom.
Mindenesetre a tisztánlátás miatt mindenképpen érdemes elolvasni a most következő hosszabb részt is!

A befőttesüveget lemérem és felírom egy cetlire a súlyát. Nagyjából 300-320g között lesz. Ez azért fontos, mert a későbbi etetéseknél a kovász súlya így határozható meg pontosan.

A befőttesüveget fertőtlenítem: forrásban lévő vízben megforgatom pár percig. Ezt az első két kovászomnál nem alkalmaztam, nem is lett jó vége. Ugyan nem biztos, hogy emiatt, de tényleg jobb azt a lábas vizet felforralni és megforgatni benne az üveget. Már csak azért is, hogy átmelegedjen kellően, mert..

A kovászpalánta szereti a meleget, ami körülbelül 26-fokot jelent. Ez az első pár napban kifejezetten fontos, hogy beinduljon. Ha már jó erős a kovászunk (5-6 nap) tehát kb. a duplájára emel egy tömörebb állagú etetést is, akkor ez a nagyon odafigyelős történet elhagyható. Az első pár napot úgy oldottam meg, hogy téli sapkába tettem a befőttesüveget, majd betettem napközben a mikróba (persze szigorúan kikapcsolt állapotában). Ha így sem indulna be másnapra, vizet forralok a mikróban és a forró víz mellé beteszem a sapiban lévő kovászt.

A legfontosabb, amit olvastam: Nehéz kinyírni. Sokan gondolják úgy, hogy meghalt – ennyi, kész, vége -, és kidobják, pedig nem. Bennem ez tartotta a lelket végig. 😀

A kovász beindításához csak teljes kiőrlésű rozslisztet használok, nálam ez vált be. /később át lehet majd nevelni, etetni/
Fakanál végével elkeverek 30 g teljes kiőrlésű rozslisztet 30 ml kézmeleg vízzel, lefedem a befőttesüveg tetejével, belehúzom egy téli sapkába, majd 24 órán át hagyom a pulton/vagy beteszem a mikróba (persze szigorúan kikapcsolt állapotában). Ha 24 óra múlva nem jelennek meg benne kicsi lyukak, hagyhatom még egy napig. Olyan háztartásban, ahol sokat sütnek elvileg hamarabb beindul. Na nálam ez nem jött be.
Ha 24-30 óra múlva apró buborékos, és kicsit savanykás, jellegzetes szagú, akkor elfogyasztotta a lisztet és éhes. Etetni kell.

Kovász etetése: 30 g marad az üvegben (a többi masszát kidobjuk/vagy belesütjük bármilyen süteménybe, tésztába!). Hozzáadunk 30 ml (csak kicsit) langyos vizet, ezt elkeverjük, majd 15 g teljes kiőrlésű rozslisztet és 15 g BL80 búzakenyérlisztet keverünk bele. Tehát 1:2:2 arányban etetünk: 30 g üvegben lévő kovászt 60 g-mal etetünk. Pl. 100g kovászt 100g vízzel és 100g liszttel.. és így tovább.

Ami nekem furcsa volt és nagyon sajnáltam az elején, hogy pár száz gramm rozslisztet kidobunk….. mert ki kell! Ne bánjuk, hozzátartozik a kovászoláshoz. Vagy süssük bele bármilyen sütibe, nem rontja el! Én muffinba tettem vagy 50-70 g-ot belőle, hát isteni lett! Vaaagy zseniális a kovászos palacsinta receptem.

Kovászunk megetetése. Engem például összezavart, hogy az egyik oldal naponta etet, a másik fél naponta. Sajnos nincs recept, látni és érezni kell az illatán, és a viselkedésén hogy nagyjából mikor éhes. Én az elején 18-20 óránként adtam neki enni. Aztán ahogy egyre buborékosabb lett a kovászom, egyre keményebbre etettem és ekkor már napi 2x.

Etetés után jelöljük meg befőttes gumival a szintet. Ahogy telnek a napok és erősödik a kovászunk a duplájára fog emelkedni, ezt az emelkedést kövessük befőttes gumival. Ha visszaesik a szint megéhezett és ekkor etetni kell. Már nem kell ragaszkodni a 18-20 óránkénti etetéshez, ezzel a befőttesgumis módszerrel látni fogjuk mikor éhes.

A 6.-7. naptól már keményebbre etettem, olyan szilárd masszává, hogy a fakanál megállt benne. Gyönyörűen duplájára nőtt. 
Ha sütni szeretnénk vele már nem dobunk ki belőle, hanem ha ~100 g van az üvegben, ezt megplusszoljuk 50ml vízzel és annyi tk. rozsliszttel, hogy megálljon benne a fakanál. Sapkába teszem, és a pulton hagyom. Pár órán belül duplájára emelkedik.
A kovász szerkezete minden etetéssel egyre szálasabb, lyukacsosabb, erősebb lesz. De honnan tudjuk, hogy már süthetünk vele? Vízpróbát végzünk. Kispohárba vizet teszek és egy nedves kávéskanállal 1 kis adag érett, felfutott kovászt belehuppantok, hogyha fennmarad a víz tetején, akkor már készen áll a sütésre.

Ami számomra nagyon nem volt világos, hogy mit csináljak a kovásszal, hogyha már érett, de nem akarok vele még sütni?
Hűtőbe teszem! Ha a duplájára nőtt, tehát aktív, akkor beteszem a hűtőbe. Heti 1x kiveszem, megetetem, felfrissítem, megvárom amíg megnő, majd visszateszem a hűtőbe. (Eddig így csináltam és működik.) 

Sütés előtt 2 nappal kiveszem a hűtőből és szaporítani kezdem. Először is megnézzük a receptet, hogy mennyi kovász felhasználása szükséges hozzá. Az első etetésnél 1:3:3 arányban, a második etetésnél 1:4:4 arányban etetek. Ha 200g kovász szükséges a szombat reggeli kenyérsütéshez, akkor péntek reggel kiveszek a hűtőben lévő kovászból 5 grammot, ez etetem 20ml vízzel és 20g liszttel (negyede lehet tk. rozs), majd este ezt a 45 grammot etetjük, de úgy, hogy szigorúan 200 g legyen tehát.. ha 1:4:4=9 rész 200:9=22,2 Tehát 22 gramm kovászt etetek 88 ml vízzel és 88 g liszttel, így pontosan 200 gramm kovink lesz és nincs felesleg! Vagyis van, az a 45-22=23 gramm. De ezt szépen visszalöttyintem a hűtps anyakovászba és szuperek leszünk.

Tehát tiszta matek. Az elején irtó furcsa és szokatlan volt ez a számolgatás, etetés, de ahogy teltek a napok, megszoktam, hogy a kutya mellett mást is kell már etetni munka előtt és néha munka után is. Rendesen nyugtalanul aludtam az első pár napban, hogy vajon beindul-e a kovászpalánta – meg tudom mutatni az órámon, igen kevés a mély alvásom ideje. 😀

Kovász-szerelem

kelt tészta, kenyerek, kovász

Bemutatom a folyamatot:
Az elején.. “úúú de bonyolult ez a kovászolás’. Utána nem sokkal jön az ‘úristen, de gyönyörű kenyereket sütnek vele’. Aztán elkezded etetgetni a saját kis kovászodat, nevet adsz neki, közben mindenki kiröhög, még a 11 éves húgod is. Majd az első sikerélmény következik, amikor legelőször sütsz vele…és ekkor már nem érted, hogy eddig hogy tudtál élni nélküle?!

Másfél évvel ezelőttig azt se tudtam, mi a kovász. Aztán egyik napról a másikra beszippantott a házi kenyér, zsömle és a ciabatta világa és hát.. most ott tartok, hogy kenyérsütős könyvek hevernek a ház minden pontján!

Például sosem gondoltam volna, hogy egy ilyen kenyeres-receptes könyv olvasása közben lesírom a szememről az aznapi sminket, mert egészen egyszerűen olyan gyönyörű az a mondat. Ennyi. Valahogy kialakul közted és a tésztád között egy szorosabb kötelék, belesütöd mindened, az időd és a szíved, szóval tényleg mindened. Így lesz tökéletes!

Mert ha kovászolásra adjuk a fejünket át kell programozni a sütésre fordított idő fogalmát. Míg egy élesztős túrós batyut kb. 2-2,5 óra megsütni kelesztéssel, dagasztással, sütéssel együtt, addig egy kovászos túrós batyunak idő kell. A tényleges munka körülbelül ugyanannyi, mint az élesztőssel, csak a munkafolyamatokat szabdaljuk szét szinte napokra. Minden apró mozzanat, legyen az egy hajtogatás, vagy egy reggeli etetés, egy tökéletes egész része lesz egyszer.

A kovász élesztő nélkül készül, liszt és víz összekeverésével. Napról napra, ahogy erjed, szaporodnak benne a természetes élesztőgombák és a tejsav-, ecetsav baktériumok. Az élesztőgombák fogják lazábbá tenni a tésztát. A savteremtő mikrobák pedig a jellegzetes kovász íz és aroma kialakításáért felelnek. /Wikipédia/

Oké, nem megszokott tőlem, hogy hosszú szövegekkel jövök, DE ezt a részletet eddig vagy hatmilliószor elolvastam külön-külön minden egyes családtagomnak. Annyira kerek, minden benne van! Ezért muszáj megmutatnom Nektek is!

-Tőled nem is érdemes megkérdezni, hogy a kovász vagy az élesztő pártján állsz-e, ugye?
– Az egészségünk múlhat azon, hogy tudjuk-e, mi a különbség az élesztős és a kovászos kenyér között. Amikor a gabonák lisztje és a víz találkozik, a bennük lévő glutenin és gliadin összekapcsolódnak, és egy nagyon erős, összetett óriásmolekulát alkotnak. Ez a glutén, ami a kenyér tartását adja, és amit az emberi szervezet nem könnyen emészt meg. Ennek a lebontását segíti az a meghatározott számú élesztőgomba, ami az élesztőben van és ami megtalálható a kovászban is, csak utóbbiban még számtalan baktérium is van a gabonából, a bőrünkről, a helyiség levegőjéből. Ezeknek a láthatatlan lényeknek az az adottságuk, hogy egy bizonyos élesztőgomba vagy baktérium egy-egy megadott ponton tudja megbontani a gluténláncot. Mivel a kovász sokkal többfélét tartalmaz belőlük, és a tészta érési ideje is hosszabb, sokkal több helyen és ezáltal sokkal kisebb darabokra tudja lebontani, úgymond “előemészteni” a glutént, ez pedig azután segíti a felszívódást.  Amikor élesztős kenyeret két óra alatt készítünk, és sok pékségben a gyenge lisztbe még extra glutént (sikért) is tesznek, ne csodálkozzunk azon, hogy népbetegség lett a gluténérzékenység és sokan küzdenek emésztési problémákkal.” /Részlet Ormós Gabriellával (Jenői Pékség) készített interjúból. In. Beke Csilla: Akik elmentek péknek. 2017.132.o./

Másfél évvel ezelőtt kezdtem neki a legelső kovászpalántámnak, ami megfelelő infó és hozzáértés hiányában full ecetszagú lett (utólag: valószínű csak éhes volt), így a kukában landolt, ezzel együtt a lelkesedés mosolya is leolvadni látszott az arcomról. De nem adtam fel, nyáron volt még egy próbálkozásom kovász-ügyben, ami sajnos ciki, de hasonló sorsra jutott, mint az elődje.

Viszont most SIKERÜLT. Életben maradt a No.3 próbálkozásom.

Kovászolni eszméletlen izgalmas. Sok idő ugyan, amin nem a tényleges liszt-víz kimérését értem – mert az csak 5 perc a napból -, hanem mire összeollóztam innen-onnan az infókat. Ezért kovászom készítésének lépéseit és a legfőbb fogalmakat, tippeket összefoglalom a következő bejegyzésben. 

A folytatás: Kovász-szerelem II.