Sosem gondoltam volna, hogy a kapros savanyú uborkán kívül (ami megjegyzem az egyik kedvenc savanyúságom) másnak is lehet kapros savanyú uborka illata és kicsit kapros savanyú uborka íze is. Elképesztően zseniális a természet! Nagyon tetszik! Pedig a kendermaglisztes tasakba beleszagolva legelőször a sóska jutott eszembe, bár ebben lehet közrejátszik, hogy pont sóskamártást készítettem a héten, mindenesetre nekem olyan sóskás volt. Ezért és zöld színe miatt sem szerettem volna belőle süteményt sütni (bár a brownie-n gondolkoztam erősen) és mivel pont elfogyott az öregtésztás magvas császárzsemle és a pirított sokmagvas teljes kiőrlésű rozs-, tönköly-, és búzakenyér is a fagyasztónkból és tényleg nem volt egy morzsa kenyérke se, így adott volt, mibe fonom bele ezt az illatából adódóan érdekes ízvilágot.
Kendermagliszt
Nagyon izgalmas kovászos kenyér sült ki belőle.
A jól bevált kovászos kenyér receptem használtam, ezt szoktam mikor mivel turbózni, most a liszt 20%-át cseréltem ki kendermaglisztre. Az így kapott lisztkeverékem sikértulajdonságai nem érvényesültek úgy, mint egy magas sikértartalmú kizárólag búzaliszttel sütött kenyér esetén. Tehát a gabona fehérjéi, a gliadin és a glutenin nem tudnak a vízzel olyan szépen összekapcsolódni és olyan nyúlós, rugalmas, formázható tésztát alkotni, hogy kialakuljon egy erős glutén / sikér – háló, ami a keletkező szén-dioxid buborékokat szépen megtartaná, megkötné, így csak kisebb lyukacsocskák keletkeztek, de persze nem is szabad elvárnom, tudom. A kenyérkészítés folyamatán nem vettem észre egyéb változást, tök ugyanolyan volt a tészta, mint máskor szokott, csak nem születtek benne giga nagy lyukak. Érdemes ezért kenyérsütő formában sütni, legközelebb így fogom, hogy jobban megtartsa formáját.
Mint a maglisztekáltalában, a kendermagliszt is kifejezetten magas fehérjetartalommal bír (a búzalisztekkel összehasonlítva) 100 grammjában 32,19 g fehérje található. Így a reggeli futás után örömmel kóstoltam!
{“key”:”t1″}{“key”:”t1″}
Kovászos fehér kenyér kendermagliszttel
Hozzávalók kb 0,5 kg-os kenyérhez
320 g BL80 búzafinomliszt 80 g Grapoila kendermagliszt 260 ml víz 1/2 kávéskanál instant élesztő (elhagyható) 100 g aktív kovász (30, 35, 35) 8 g só kukoricaliszt a szakajtóba
Sütést megelőző este megetetjük a 30 g kovászt 35 g víz és 35 g búzakenyérliszttel és a pulton hagyjuk érni. Másnap reggel a vizet összegyúrjuk az élesztővel, a kendermagliszt és a búzakenyérliszt keverékével, majd 30-60 percig pihentetjük. Ekkor hozzádagasztjuk az aktív kovászt, 10 percig pihentetjük, végül beledagasztjuk a sót. Letakarva pihentetjük, majd 3-4 órán keresztül 1/2 óránként áthajtogatjuk vizes kézzel úgy, hogy a tészta egyik szélét megfogjuk, elkezdjük óvatosan felfelé meghúzni, majd áthajtjuk a vele szemben lévő oldalra és a tál forgatása közben, 4-5 ilyen hajtogatással körbeérünk a tésztán. A negyedik óra végére szépen megkel kenyerünk, enyhén lisztezett deszkára borítjuk és A4-es lap méretűre húzzuk, majd az alját a közepére hajtjuk, majd az így keletkezett jobb és bal alsó csücsköt középen egymásra hajtjuk, végül fentről középre lezárjuk a tésztát, feszesre húzzuk. Megfordítva gömbölyítjük, kukoricaliszttel szórjuk és kukoricaliszttel szórt szakajtóba tesszük, vagy kivajazott kenyérsütő formába tesszük. Letakarva 1,5 órát kelesztjük, majd előmelegítjük a sütőt 230 fokra jénaival/vaslábassal együtt (légkeveréssel 210 fok). A forró edénybe belefordítjuk a kenyeret, bemetsszük gilette pengével 1,5 cm mélyen és 30 percig fedővel együtt 230 fokon, majd fedő nélkül 200 fokon további 25 percig sütjük. Kivesszük, vízzel spricceljük és rácson hagyjuk kihűlni.
Elkészítetted a receptet? Örülök, ha megírod, hogy sikerült! Fényképét szeretettel várom az instán @smuczer.hanna oldalam megjelölésével és #smuczerhanna_recept hashtaggel. Insta-sztorikhoz szuper sütős GIF-eket találsz “smuczerhanna” keresőcímkével.
Rövid és tömör leszek. Ígérem! Azt viszont, hogy elsőre érthető lesz, na azt nem, mert húú nekem többszöri olvasásra sikerült csak felfognom, hogy mit ír Maggie Glezer Kenyérsütés mesterfokon c. könyvében.
Kenyérsütésnél számolnunk kell 10%-os sütési veszteséggel. Tehát hogyha X kilós kenyeret szeretnék sütni, először megszorzom 1,1-el, így meghatározzuk, hogy összességében mekkorának kell lennie a nyers tésztánk súlyának.
Példa: 700 g-os kenyeret szeretnék sütni. 700 x 1,1 = 770 g Oké, tehát 770 gramm nyers tésztára lesz szükségem.
Most megvizsgálom a recept hozzávalóit, anyaghányadait (leginkább a százalékokra lesz szükségünk). Ezeket a százalékokat összeadom és elosztom 100-al, majd a kapott eredménnyel elosztom a kikalkulált nyers tészta súlyát.
Példa: Anyaghányad 100% liszt 65 % víz 25 % kovász 2 % só ——————– 192/100=1;92 770/1,92=401,04 g Oké, tehát a kiinduló lisztmennyiségem a fenti recept szerint egy 700 gr-os kenyérhez 401 gramm. Liszt: 401 g lesz a 100% Víz: 401 x 0,65 (65%) = 260 ml Kovász: 400 x 0,25 (25%) = 100 g Só: 400 x 0,02 (2%) = 8 g
Mondjuk nekem ehhez képest pontosan 100 g-al nehezebb lett a kisült kenyerem. Bár, most gondolkozom, hogy én vaslábasban sütöttem és csak az utolsó 10-15 percben vettem le a lábas tetejét, így valószínűleg máshogy alakul a veszteség kérdése, mintha sima sütőtérben sütnénk. Ám legalább a fenti számítás ad egy stabilabb mankót leendő kenyérkéinkhez.
Otthon kenyeret sütni komolyan nem nagy ördöngösség, legalábbis nem akkora, mint amekkorának előzetesen elgondoljuk! Ráadásul, számos alternatíva áll rendelkezésünkre, kezdve az 1 óra 8 perc alatt asztalra varázsolható ír szódakenyértől, a 20-24 órán keresztül fermentált kovászos kenyérig.
De mégis milyen úton induljon el egy kezdő kenyérsütő? Mivel lehetne kiváltani a gyors, ipari élesztőt? Mi az az öregtészta? Mi különbség az élesztős kenyér és a kovászos kenyér között?! Egyáltalán mit is takar az a varázslatos, félelemmel vegyes érzést keltő kovász szavunk?! Ezekre a kérdésekre igyekszem választ adni, illetve mindegyik opcióra ajánlok kenyér és pékáru recepteket.
Talán úgy lehet a legjobban megfogni a dolog lényegét és itt mutatkoznak a legnagyobb különbségek, így látható át a legvilágosabban az egész folyamat, hogyha a kenyérsütés kategóriákba rendezését, nehézségi fokozatait, a tészta lazításához, térfogatnöveléséhez kötöm.
Lazítóanyag szempontjából megkülönböztetünk – vegyszeres: szódabikarbóna – biológiai úton lazított: 1. élesztő – lehet friss /instant/szárított 2. öregtészta 3. szintén biológiai úton lazított, viszont teljesen természetes úton fermentált, azaz kovásszal készült kenyereket.
A fenti felsorolás nehézség és időigényesség szempontjai szerint halad a könnyebb és rövidebb idő alatt elkészíthető kenyerek lazítóanyagaitól, a hosszú erjesztési időt és magasabb gyakorlati tudást igénylő kenyerek természetes, élő mikroorganizmusáig.
Kenyérsütés szódabikarbónával
A legegyszerűbb és leggyorsabb megoldás kenyérsütésre. Hogyha időhiánnyal szenvedek és gyorsan szeretnék/kell házi kenyeret készíteni, a mai napig ezt alkalmazom. Sütéssel együtt bruttó 1 óra 8 perc alatt elkészül. Íze valahol a fonott kalács és a bajor perec között fekszik félúton. Nekem igazi szerelemíz, de mi más is lehetne, hogyha a két legkedvesebb tésztámat összeházasítjuk?! Persze ne várjunk tőle igazi kenyér-kenyérízt, kicsit más jellegű, lágyabb héjú, tömörebb szerkezetű termék, de kenyér. Vérbeli, igazi kenyér és nem mellesleg mindig tökéletesen gyönyörűre sikerül. Kezdőknek, és persze nem csak kezdőknek is kifejezetten ajánlom.
Gyorsaságának és egyszerűségének kulcsa két óriási előnyében rejlik, ami a biológiailag (élesztőgombákkal) lazított és a természetes úton fermentált (kovászos) kenyerekről nem mondható el: se dagasztani se keleszteni nem kell. A tényleges, tésztával való bíbelődési idő: 11 perc. A tészta lazítását kémiai lazítóanyag, a szódabikarbóna végzi.
Kenyérsütéssel való ismerkedésem második állomása az élesztővel készített kenyerek és pékáruk voltak. Az élesztővel készült termékek elkészítési ideje a kelesztési idő miatt hosszabb, mint a szódabikarbónás verzióké, ugyanakkor egy puhább, levegősebb, pékségesebb eredményt vehetünk ki a forró sütőből, annak minden csoda-illatával és felhő puha bélzetével együtt. Ami engem illet, nekem őrült nagy szerelmeim a kelt tészták, töménytelen mennyiségben képes lennék sütni, mert az az illat, az az íz, az a pihe-puha szerkezet.
Átmenet az élesztő és a kovász világa között. Lényegében egy 10-12 órán keresztül kelesztett, minimális élesztő hozzáadásával készült előtészta. Ez idő alatt tésztánk érni kezd és kialakulnak benne azok a jellegzetes, kovászra hajazó savanykás ízek, amitől a végeredmény valami igazán káprázatos lesz majd.
Az élesztős termékeket úgy tudjuk átöregtésztásítani, hogy a liszt mennyiségéhez (100%) viszonyítva télen 40%, nyáron 20-35% öregtészta mennyiséggel dolgozunk. Fontos, hogy itt nem időre mennek a dolgok, hanem folyamatosan figyeljük a tészta aktuális állapotát, mert minél kevesebb hozzáadott élesztőt tartalmaz kenyerünk, annál lassabb a benne lejátszódó érési (fermentálási) folyamat, annál több időbe telik neki megkeleszteni a kenyértésztánkat.
Hozzávalók számítása egy 1 kg-os kenyérnél figyelembe véve a 10% sülési veszteséget liszt = 540 g (Ez a kiindulási alapunk. A 100%) öregtészta/kovász = 540 x 0,4 (40% TÉLI kovásztartalommal/vagy öregtésztával számolva) = 216 g
Öregtészta (~220 g-os): 135 g búzaliszt 100 ml víz 3 g friss élesztő
Sütés előtt minimum 12 órával bekeverem az öregtésztát. Egy légmentesen zárható dobozban, a vízben elkeverem az élesztőt, majd fakanállal a beleszitált lisztet elkeverem benne, nagyjából kell csak összeállítani. Lefedem, majd télen hagyom a pulton erjedni minimum 10-12 órán keresztül. Nyáron viszont 3-4 óra pultozás után beteszem a hűtőbe körülbelül 7-8 órára.
Kovász= liszt + víz + gondoskodás és szeretet. Anyakovászt bárki nevelhet otthon. Elkészítési ideje megközelítőleg 8 nap, és naponta maximum 30 perc gondoskodást igényel ebben az első időszakban, de ha felnő a kis kovászpalántánk, olyan kenyereket sütünk vele, amilyet még álmunkban sem gondoltunk volna!
Mi a kovász? A kovász mesterséges, ipari élesztő hozzáadása nélkül készül, pusztán liszt és víz összekeverésével. Napról napra, ahogy erjed, szaporodnak benne a természetes (vad)élesztőgombák és a tejsav-, ecetsavbaktériumok. Az élesztőgombák fogják lazábbá tenni a kenyértésztát. A savteremtő mikrobák pedig a jellegzetes kovász íz és aroma kialakításáért felelnek majd a kenyérben. Ráadásul a kovászos kenyér full egészséges, tele a gabona összes fontos tápanyagával, plusz a kovászos technológia, a hosszú érlelési idő révén, már eleve már lebontva, úgymond előemésztve jut szervezetünkbe a glutén. Hoppá. Tehát sokkal kevesebb/kisebb szelet is elég ahhoz, hogy jól lakjon az ember, a benne lévő tápanyagok pedig tökéletesen hasznosulni tudnak.
Ha érdekel a kenyérsütés és szeretnéd megtanulni a kovászos kenyérsütés minden apró részletét, várlak szeretettel kovászos kenyérsütő workshopjaiomon!
Na de, egyáltalán mi a jó a kovászos kenyérben? Erről ide kattintva bővebben is olvashatsz. Talán a legfontosabb érv mellette, hogy a kovászos kenyér egészséges! Kizárólag természetes alapanyagokból (liszt, víz, só) adalékanyagoktól mentesen és hozzáadott élesztő nélkül (pl. bolti élesztő) hosszú, 15-20 órás éréssel készül. A hosszú fermentálási idő alatt, a kovászban lévő baktériumuk és élesztőgombák elkezdik lebontani, úgymond előemészteni számunkra a gluténban lévő emészthetetlen aminosavakat. Hoppá. Ráadásul ezerszer táplálóbb és laktatóbb is, mint a bolti másfélórás, ipari élesztős, finomliszes párja. Igazi szupertáplálékunk, ami nem véletlenül a legalapvetőbb már a csiszolt kőkorszak óta!
Összeszedtem a kenyérsütés számomra nélkülözhetetlen eszközkészletét. Nehéz lesz, de megpróbálok fontossági sorrendben haladni. A dobogósok nálam MUST HAVE darabok, igazság szerint teljesen egyenlő helyen állnak. Ami engem illet, nélkülük módfelett gyatra kenyeret tudnék csak sütni!
Szakajtó / Találtam otthon egy réges-régi kis fonott, kerek gyékény szakajtót. Imádom. Ettől lesz olyan szép körkörös mintája a lisztes tetejű kenyérkéknek. Rendeltem már mellé azóta egy hosszúkásat is, na ez sajnos nem vált be, nem csípem, túl hosszú – annyira, hogy a jénaiba csak összenyomva fér bele a megkelt kenyér és így hülyén beredőzik miután beleteszem és úgy is sül meg. Katasztrófa.
Jénai, Vasedény / Több opció is létezik. Nekem két verzió vált be: jénaiban sütöm a vekniket, kerek vasedényben pedig a cipókat. A tepsin sütés nekem nem vált be, nem tudok kellő gőzt biztosítani a kenyérkének. A jénaiban/vaslábasban a kenyérből elpárolgó nedvesség, gőz hatására később szilárdul, sül meg a héj, így a kenyérnek lehetősége van még nagyobbra nőni. Én még plusz spricceléssel is szoktam ezt turbózni. Ezekkel a módszerekkel egy tökéletesen ropogós kenyérhéjat kapok.
Sütés jénaiban / vasedényben (5L, 26cm): Jénaival vagy vasedénnyel együtt előmelegítem a sütőt 230 fokra. Tehát hideg sütőbe teszem az edényeket és úgy kapcsolom rá. Amikor felmelegedett, előkészítem a kenyeret a költözésre. Előveszek három nagy vágódeszkát, egyikre teszem a forró jénait, másikra a forró jénai tetejét, harmadikra pedig ráteszek egy sütőpapírt, amivel együtt a kenyér fölé illesztem és egy határozott, ámbár finom kis mozdulattal ráfordítom a már kibugyolált, szakajtóban lévő kenyeret erre a sütőpapíros vágódeszkára. Leveszem róla a szakajtót és a lisztes konyharuhát, határozott mozdulattal (legalábbis próbálkozom) bevágom gilette pengével, majd megfogom a sütőpapír széleit és beleteszem a jénaiba/vaslábasba, tető rátesz (spriccelés, kivéve a jénainál – mert én félek, hogy elpattan a hideg víztől) és nyomás a sütőbe 230 fokon 40 percig, majd leveszem a vaslábas/jénai tetejét és további 15 percig 210-200 fokon sütöm. Akkor jó, ha az alja kongó hangot ad. Rá fogsz ismerni! Sütés tepsin: Próbáltam már – de nem sikerült jól, szóval nem is nagyon osztom az észt, de elvileg így kellene – tepsin sütni, ilyenkor a sütő alján egy másik edényt be kell készíteni és amikor betesszük a kenyeret a sütőbe, az alsó edénybe vizet öntünk, így gőzösítjük, hát nálam mondjuk katasztrófa lett a végeredmény. Elméletileg pataki tálbanis működhet a kenyérsütés, van otthon, de még nem mertem kipróbálni erre a célra, hogy most akkor előtte áztatni kell?! Fogalmam sincs.
Digitális mérleg / Nekem must have, mert én mindent grammra és milliliterre pontosan szeretek mérni.
Kézi mixer vs. konyhai robotgép / Dagaszthatunk persze kézzel is, én nem bírom izommal és nem is szeretem, ha csupa ragacs a kezem, bármennyire is szeretek kenyeret sütni. Arra jutottam, hogy jobb ha leírom a saját tanulópénzem a kütyüimmel kapcsolatban, bárcsak valaki leírta volna hamarabb, mielőtt beleszaladok. Körülbelül 1-1,5 évet bogarásztam, hogy kiválasszam a legtökéletesebb (nagy) konyhai robotgépet. De kezdem az elején. Volt egy 5 éves, kézi robotgépem, egy300W-os Bosch-om. Viszont éreztem, hogy nehéz számára 500g lisztből tésztát dagasztani. Az összes sütögetős Fb. csoport, blog, műszaki oldal konyhai robotgép ajánlóját, értékeléseit és a tapasztalatokat elolvasva arra jutottam (+ család, + mindenki – kivéve párom, mert párom KitchenAid vagy Ankarsrum Assistent párti – mondjuk így utólag már tudom, hogy hallgatnom kellett volna rá..), hogy megveszem a Lidl 1300W-os robotcsodáját 30ezerért, mert dicsérték, mert nagyon, igazán, tényleg dicsérték. Hát hülye voltam, most már tudom, baromira, mert ha csak ránézek legszívesebben kidobnám az ablakon. Semmire sem jó. Mert az rendben van, hogy 2 tojásból nem ver habot de, hogy 6 tojásfehérjének is csak a tetejét simogatja?! Ugyanígy a kenyérnél, csak a tészta tetejét piszmogja össze, pedig nem 200g lisztből készítem a kenyereket. Elmosni katasztrófa, mert irtó nehéz a tál (6 literes és 777g). Közben elfáradt a kis Boschom és megpihent, ekkor beszereztem a legerősebb kézi robotgépet, ami szintén Bosch 575 W és imádom. Megint mindent ezzel csinálok. Szóval óriásivásár Lidl konyhai robotgépem csak áll a pulton*, foglalja a helyet és minden egyes alkalommal, amikor ránézek eszembe juttatja önnön hülyeségem. Ugyanitt megkímélt állapotú, alig használt konyhai robotgép olcsón eladó. Egyébként gondolkoztam, lehet nem fogok helyette másikat venni, mert a kézi tökéletesen kiszolgál.
*Update Már a dobozában piheni a fáradtságos tészta-, és tojásfehérje-simogatásokat.
*Update2 2018 szeptemberében beiratkoztam egy cukrászképzésre és a cukrászdás gyakorlatok során rájöttem, hogy eddig túl sokat vártam a talponálló robotgépemtől. A benti nagy teljesítményű, a méretileg az enyémmel egyenértékű gép tésztájával is foglalkozni kell. Tehát nem az van, amit Hannácska előzetesen elgondolt, hogy beleteszem a hozzávalókat és hipphopp szinte már a kész süteményt veszem ki, hanem bizony azt is fel kell kaparni, azt is tenyenbetyengetni kell, a pogácsa tésztáját még utána át kell gyúrni ésatöbbiésatöbbi. Szóval elvárásokat sutba dobva felballagtam hát az emeleti tárolóhoz és ősszel visszatettem a robotgépemet a konyhába. Egészen 2018 december 25-ig bírta az életet velem: képviselőfánk tejszínhabverésben lelte füstölgő halálát. Telefon a Lidl-nek, ingyenes postafeladási jogosultság megkap, gép felad Németországba, majd se kép se hang május elsejéig. Ekkor jött egy e-mail, hogy a gépemet feladták (2 alkatrészt cseréltek benne). Hát hogyha ez Nektek megérte – gondoltam magamban – ám legyen, én boldog leszek vele. Mert persze már magamban temettem és fontolgattam az Ankarsrum megrendelést, csak hát.. elég borsos, nagy elhatározás kell hozzá, viszont tudom, ezt a strapát nem sok gép viselné el. Szóval május 6-án megkaptam a gépem, vagyis nem Őt, mert egy zsír új gép feszített a régi dobozomban. Még turmixfejet is küldtek hozzá, pedig azt nem postáztam el, szóval most kettő is van. Ugyanitt Lild-ös turmixtartozék ingyen elvihető!
Talponálló robotgép nélküli 5 hónap tapasztalatai Kovászos kenyérsütéshez egyáltalán nem hiányzott, mert a tésztát mindig csak hajtogatni kell, nem dagasztani. Tehát szépen, mindenfajta megerőltetés nélkül kialakul a csodálatos gluténszerkezete/sikérváza. Szóval ehhez robotgép nem feltétlen kell. Viszont! Az élesztővel készített péksütemények száma jelentősen csökkent háztartásunkban ez idő alatt. Hát na. Ciki, nem ciki, de azért óriási segítség a háznál, hogy amíg elődagaszt, simán elmosogatsz, nem kell felette állni. Szóval hiányoztál Te kis retek, ma foglak felavatni egy cuki brióssal (2019.05.10) úgy vigyázz! ❤
Gilette penge / A kenyér bemetszéséhez. Számomra must have darab, mindig pénztárcában velemutazós, ha anyáéknál vagyunk, akkor is tudok kenyeret sütni! Mert nincs annál borzasztóbb érzés, amikor máshol sütsz kenyeret, a tészta páratlanul szépen megkel, de nem tudod mivel bevágni (anyáéknál ilyen éles kés a világon nincs), így a leendő tökéletes kenyered és közted egy apró, pöttöm gilette penge hiánya húz óriási választóvonalat. Tragikus, ugye?! Ja, és függőlegesen vágok vele, határozott mozdulattal, viszonylag mélyen 1,5-2 cm. Plusz infó, hogy hideg kenyeret (min. 1 órával sütés előtt beteszem a hűtőbe és ott kelesztem, kiveszem és gyönyörűen bemetszem) szebben be tudunk vágni!
Virágspriccelőke / Miután óvatosan, a sütőpapír két szélét (vagy párommal együtt négy szélét) fogva belehelyeztük a kenyeret a vasedénybe, (egyik kezemmel) folyamatos spriccelések mellett (másik kezemmel) a hőálló kesztyűn keresztül fogom és kezdem rátenni a tetejét. Harmadik kezemmel pedig nyitom a sütő ajtaját – párom szokott asszisztálni, ha nincs itthon nyilván, kinyitom, megfogom a forró vas/jénai edényt, beteszem és rázárom a sütő ajtaját. Így költözik a sütőbe. Jénainál nem spriccelek rá, meglehetősen félek, hogy eltöröm, ekkor a kenyér teteje kap egy röpke spricckét, azért röpkét csak, mert nagyon rosszul néz ki a lisztes kenyér, amikor víz éri, szóval csak távolról.
A hetedik TE MAGAD légy, nem tárgy ugyan, de fontos. Erről egy szám jut eszembe. Mert ha nincs kedved kenyeret sütni, ne is állj neki, mert abból nem lesz semmi. Ez csak egy jó tanács, leginkább önmagamnak! Oké Hanna?!
Pötit apróságok / Ebbe a kategóriába tartozik nekem a sütőpapír, a kelesztő tál (bár mióta véletlenül megsütöttem a sütőben, hiánycikk, mondjuk egyáltalán nem hiányzik, mert kiváltja egy konyharuhával letakart tál), egy tiszta, bőven lisztezhető – folyamatosan a szakajtóban tartott – konyharuhám. A 3 db nagy vágódeszkám, amire a forró vasedényt, a forró vasedény tetejét és a harmadik, amire a sütőpapírt teszem és a kenyértésztát ráfordítom. A kisült, forró kenyeret mindig rácson hagyom kihűlni.
Aztán felvágtuk. Nálunk ez már szinte szertartás-szerű: Na vágjuk fel. – Vágjuk. Hozom a kést! Én pedig a vajat! • A kenyér már rég a helyén, a kis asztalkán, a régi kis sótartónak meg már eleve ott a helye. • Hogy vágjuk? Nézzük, tanakodunk, közben éppen megy le a nap, gyönyörűek a fények.*
*Ezt az idillt csak az törte meg, hogy István meglátta a kutyát kint játszani a délelőtt elkapott macska fejével, de kiment és gyorsan összeszedte.
Mindig István szeletel. Baah, hogy ropog a héj, még szerencse, hogy rajtam a szemüvegem, mert olyan közelről nézem, hogy belepattan egy darab. Imádom ezt a hangot. Meglátjuk az első szeletet, egymásra nézünk és tudjuk mind a ketten, hogy ez egy csoda. Szelet, szeletet követ, majd fotó, itt becsúszott a macskaszedő-akció, majd vajjal megken, megsóz és harap.
Ehhez nem kell több. Nem kell semmi más. Ez a szerelem basszus.
Szóval így történt, hogy megsütöttem az eddigi legszebb, kovászos, fehér kenyeremet. Magam is igencsak meglepődtem, amikor csillogó szemekkel, konyharuhába bugyolált kézzel nekiestem levenni a forró vaslábas tetejét a még forróbb sütőből. Meglepődtem, mert gyönyörű volt. Minden egyes alkalommal újra beleszeretek a kenyérsütés csodájába.
Kovászos fehér kenyér
HOZZÁVALÓK 0,65 dekás KENYÉRHEZ
15% (63g) aktív kovász 65% (273ml) víz 2 tk só 420g BL80 búzakenyérliszt
Autolízis. Nagyjából összekeverem a lisztet a vízzel és 1-3 órán keresztül letakarva pihenni hagytam.
Tészta összeállítása. Belemérem a kovászt és dagasztani kezdem. A dagsztás vége felé hozzáadom a sót.
Fermentálás. Műanyag, jól záródó dobozba tettem. Kétszer-háromszor áthajtogattam (Sziromhajtogatás: Megfogom a tészta egyik szélét, elkezdem felfelé húzni, majd áthajtom a vele szemben lévő oldalra, 4-5 ilyen hajtogatással körbeérek a tésztán, egyre szebb lesz a tartása a tésztánknak.) 30 percenként. A fermentálást (az első pihentetést) a hűtőben töltötte, ez min 12 óra volt.
Formázás, proofing. 12 óra múlva kiveszem a hűtőből, 1-3 órát ismét a pulton pihen. Formázom, szakajtóba teszem, ismét pihentetés: megint hűtő 2-3 órára. Aztán a pulton 1-2 órát, hogy átvegye a szobahőt.
Sütés. Hideg sütőbe teszem a vaslábast, felmelegítem 230 fokra. Kifordítom a kenyeret egy sütőpapírra. Bemetszem gilette pengével, ráspriccelek a vasedény belső tetejére kettőt és nyomás sütőpapírral együtt a forró vasba. 230 fokon 40 percig, majd tető nélkül 210 C-on 15 percig sült.
*A dagasztás autentikusságáról. “Fáradságos, hosszú művelet volt a dagasztás. Ez határozta meg a kenyér minőségét. Úgy tartották addig kell folytatni, míg az eresz meg nem csurran, vagy ameddig a padlásról nem csöpög a víz. Akkor lehetett befejezni, ha a kéz tiszta maradt, nem ragadt rá a tészta.” /Részlet: D.Rácz Magdolna: A népi táplálkozás és a paraszti háztartás eszközanyaga Nyírbátorban/ Na pontosan erre vagyok én képtelen. Barátom a kézi robotgép.
Ez egy rövöd, tömör, ámbár (remélhetőleg) igen hasznos bejegyzés kovász-szerelmem rejtett csillagrandszeréről, vagyis a hozzávalók anyaghányad számításáról. Magamból kiindulva én igencsak örültem volna ennek egy évvel ezelőtt, amikor csak tapogatóztam a sötét kovászpince-rengetegben.
A kenyérsütésre már van egy kialakult arány-rendszerem (mondjuk így), ami szerint alakítom a hozzávalókat (liszt, víz, só, kovász, esetleg burgonyapehely). Hogyha ezen arányok, százalékok keretein belül maradunk, könnyedén összehozhatjuk és a saját ízlésünknek megfelelően kialakíthatjuk a kovászos kenyérkénket.
Persze kísérletezni mindig lehet, sőt kötelező, én például mindig próbálkozok egy mozzanat, vagy egy hozzávaló mennyiségének emelésével, vagy csökkentésével.
Kovászos kenyér anyaghányad számítása
LISZT / Van egy adott lisztmennyiségem, ezt veszem mindig alapnak, a 100%-nak.
KOVÁSZ / Én a liszt mennyiségéhez viszonyítva télen 35-40%, nyáron 20-25%aktívkovászmennyiséggel dolgozok.
VÍZ / A harmadik összetevő a liszt és a kovász mellett a víz (a kenyér hidratáltsága), ami nálam általában 60-70% között kell mozognia. A profik akár 90%-ig is elmennek, na az már egy igazán lágy tészta.
SÓ / Az autolízis utolsó lépéseként minden kenyerembe 2 %sót teszek. Nem pusztán ízesít, hanem a tészta (lisztben lévő fehérjék <glutenin,gliadin> vízzel összekeverve kialakult) gluténvázát (=sikérváz/háló) is erősíti. Ebből mi annyit tapasztalunk, hogy a tésztánk extra rugalmas, nem szakad, hanem megfogod a szélét és addig húzod, ameddig csak a karod méretei és a tészta lehetővé teszi. Emellett tartósít, a kenyér héját pedig mélybarnává és ropogóssá varázsolja.
JÁRULÉKOS ANYAGOK / Elvétve szoktam a kenyereimbe tenni 1 evőkanál burgonyapelyhet (természetes állagjavító, valahogy foszlósabb, puhább lesz tőle a kenyér bélzete). Itt aztán minden játszik: a magvaktól kezdve (pl. fenyőmag, tökmag, lenmag, chia mag, dió, mogyoró – érdemes ezeket lepirítani, mielőtt a tésztához adjuk, sokkal karakteresebb lesz az ízük), az aszalt gyümölcsökön keresztül (mazsola, datolya, füge, aszalt szilva, aszalt sárgabarack, áfonya), a pirított hagymáig, minden!
Tehát hozzávalók számítása egy 700 gr-os kenyérnél liszt = 400 g (Ez a kiindulási alapunk. A 100%) kovász = 400 x 0,25 (25% nyári kovásztartalommal számolva) = 100 g víz = 400 x 0,65 (65%-os hidratáltság) = 260 ml só = 1 teáskanál
Képen szereplő 429 grammos, pöttöm kenyérke: 34% (85g) aktív kovász, 68% (170ml) víz, 1 tk só, 28% (70g) teljes kiőrlésű búzaliszt, 72% (180g) BL80, hűtős kelesztés.
Ha kedvet kaptál a kovászoláshoz vagy szeretnél még kovász témában böngészni
Eszméletlen.. A kovász jellegzetes, valódi kenyéríze és a pirított, szinte karamellizált vöröshagyma teljesen megbolondítja. Tökéletes párost alkotnak ebben a 17%-ban teljes kiőrlésű rozsliszttel dúsított cipóban.
A teljes kiőrlésű liszt persze lecserélhető BL80 búzakenyérlisztre!
Mennyire jó lett volna, hogyha az első kenyér-kísérleteimről (2017 november) is pontos feljegyzéseket készítek és mindezeket egy blogbejegyzésben összefoglalom, most nem kellene majd majdnem mindent újrakezdenem, de sajnos nem így történt. A kalácssütést már egy hét távlatából is megerőltető volt felidézni. Hatalmas tanulópénz lesz. Mondjuk nagyjából fejben megvan, de már előre félek. A hónap célkitűzése ugyanis a kenyér-projekt lesz!
Pont egy hete mondtam. Novemberben sikerült kikísérletezni a számunkra tökéletes kenyeret. Belecsúsztunk pár buktatóba, volt alulkelt, volt katasztrófa, gőzt hiányoló, aljaleszakadt kenyerem. Aztán mindezekből tanulva létrehoztunk egy perfekt darabot egészen pontosan 2017. december 3-án. (Instás kép lent.) Majd jött 3 és fél hónap kenyérsütés-kiesés.
Tanulópénz #1 Mondjuk ilyen hibát még nem vétettem, fő a változatosság! Konkrétan jénai formája lett a kenyérnek, mert nőtt volna még és kitöltötte szinte az egész formát, de ez csak esztétika. Legközelebb NAGY jénaiban Hanna!! Nagyban kell sütnöd!
Pirított hagymás kenyér teljes kiőrlésű rozskovásszal
Hozzávalók 600 g-os cipóhoz
160 g kovász 220 g BL80 búzakenyérliszt 73 g teljes kiőrlésű búzaliszt 2 evőkanál (15 g ) burgonyapehely 170 ml víz 10 g só
+ 2 közepes fej vöröshagyma 1 evőkanál kacsazsír
A kovászt a sütést megelőző este bekevertem – sütés előtt ~16 órával – 20 g hűtőből elővett, szunnyadó kovász – 70 ml langyos víz – legjobb, ha szénsavmentes víz, vagy néhány órát a pulton hagyott csapvíz (elpárolog belőle a klór) – 70 g teljes kiőrlésű rozsliszt
Megpirítom a hagymát A vöröshagymákat csak kettévágom és felszeletelem. Kacsazsíron megpirítom, karamellizálom. Kihűtöm.
Autolízis – sütés reggelén összegyúrom a liszteket (220 g BL80 búzakenyérlisztet, 73 g teljes kiőrlésű búzaliszttel) a burgonyapehellyel és a vízzel (170 ml víz) és minimum 1 órán keresztül pihentetem. A pihentetett tésztához hozzágyúrom a kovászt, a végén jöhet a só és végül a pirított, kihűlt hagymát is beledagasztom. Olajjal kikent kelesztőtálba teszem, sziromhajtogatom, majd lefedem. 20 perc múlva sziromhajtogatom.
Sziromhajtogatás: Megfogom a tészta egyik szélét, elkezdem felfelé húzni, majd áthajtom a vele szemben lévő oldalra, 4-5 ilyen hajtogatással körbeérek a tésztán, egyre szebb lesz a tartása a tésztánknak. 40 perc múlva enyhén nedves kézzel ismét meghajtogatom. Következő sziromhajtogatás: 40 perc múlva. Következő sziromhajtogatás 40 perc múlva. Ezután pihen még 20 percet a tálban lefedve, majd lisztezett deszkára borítom.
Óvatosan téglalap alakúra nyomkodom, kicsit kinyomkodva belőle a levegőt, majd cipóvá formázom. Kelesztőkosárba tiszta konyharuhát teszek, bőven megszórom liszttel és fejjel lefelé belehelyezem a kenyérkét. Bebugyolálom a konyharuhával, pluszban még én egy másik konyharuhával is letakartam, kicsit legyen neki melegebb. Kelni hagyom 2-2,5 órán keresztül, vagy hűtőbe teszem 12-20 órára.
Általunk alkalmazott téli kelesztős trükk: Télen az átlaghőmérséklet nálunk 20-21 fok, eszméletlen idő volt kivárni, amíg tökéletesen megkelt a tészta. Ezért kitaláltuk a következőt. Van egy melegszendvics-sütőnk, aminek közel a tetejéhez egy fűtőszál található. Erre tettem rá a kelesztőtálat és kb 40 percenként bekapcsoltam 1-1 percre.
Ha a duplájára nőtt a tészta, lehet bekapcsolni 230 fokra a sütőt. Még a hideg sütőbe beteszek egy NAGY jénait. Egy nagy vágódeszkára sütőpapírt teszek, ezt ráteszem a kelesztőkosár tetejére és egy mozdulattal megfordítom, így a kenyér rákerül a sütőpapírra. Gilette pengével 40-45 fokos szögben bemetszem a kenyér tetejét 1-1,5 cm mélyen. Ha felmelegedett a sütő, kiveszem a jénait és a sütőpapír két oldalánál fogva belehelyezem a kenyeret, egyet spriccelek (virágpermetezőben lévő vízzel) a kenyér tetejére, majd ráteszem a tetőt. 230 fokon 30 percig sütöm, majd leveszem a hőfokot 215 fokra és további 25 percig sütöm. Rácsra teszem kihűlni.
Bemutatom a folyamatot: Az elején.. “úúú de bonyolult ez a kovászolás’. Utána nem sokkal jön az ‘úristen, de gyönyörű kenyereket sütnek vele’. Aztán elkezded etetgetni a saját kis kovászodat, nevet adsz neki, közben mindenki kiröhög, még a 11 éves húgod is. Majd az első sikerélmény következik, amikor legelőször sütsz vele…és ekkor már nem érted, hogy eddig hogy tudtál élni nélküle?!
Másfél évvel ezelőttig azt se tudtam, mi a kovász. Aztán egyik napról a másikra beszippantott a házi kenyér, zsömle és a ciabatta világa és hát.. most ott tartok, hogy kenyérsütős könyvek hevernek a ház minden pontján!
Például sosem gondoltam volna, hogy egy ilyen kenyeres-receptes könyv olvasása közben lesírom a szememről az aznapi sminket, mert egészen egyszerűen olyan gyönyörű az a mondat. Ennyi. Valahogy kialakul közted és a tésztád között egy szorosabb kötelék, belesütöd mindened, az időd és a szíved, szóval tényleg mindened. Így lesz tökéletes!
Mert ha kovászolásra adjuk a fejünket át kell programozni a sütésre fordított idő fogalmát. Míg egy élesztős túrós batyut kb. 2-2,5 óra megsütni kelesztéssel, dagasztással, sütéssel együtt, addig egy kovászos túrós batyunak idő kell. A tényleges munka körülbelül ugyanannyi, mint az élesztőssel, csak a munkafolyamatokat szabdaljuk szét szinte napokra. Minden apró mozzanat, legyen az egy hajtogatás, vagy egy reggeli etetés, egy tökéletes egész része lesz egyszer.
A kovász élesztő nélkül készül, liszt és víz összekeverésével. Napról napra, ahogy erjed, szaporodnak benne a természetes élesztőgombák és a tejsav-, ecetsav baktériumok. Az élesztőgombák fogják lazábbá tenni a tésztát. A savteremtő mikrobák pedig a jellegzetes kovász íz és aroma kialakításáért felelnek. /Wikipédia/
Oké, nem megszokott tőlem, hogy hosszú szövegekkel jövök, DE ezt a részletet eddig vagy hatmilliószor elolvastam külön-külön minden egyes családtagomnak. Annyira kerek, minden benne van! Ezért muszáj megmutatnom Nektek is!
“-Tőled nem is érdemes megkérdezni, hogy a kovász vagy az élesztő pártján állsz-e, ugye? – Az egészségünk múlhat azon, hogy tudjuk-e, mi a különbség az élesztős és a kovászos kenyér között. Amikor a gabonák lisztje és a víz találkozik, a bennük lévő glutenin és gliadin összekapcsolódnak, és egy nagyon erős, összetett óriásmolekulát alkotnak. Ez a glutén, ami a kenyér tartását adja, és amit az emberi szervezet nem könnyen emészt meg. Ennek a lebontását segíti az a meghatározott számú élesztőgomba, ami az élesztőben van és ami megtalálható a kovászban is, csak utóbbiban még számtalan baktérium is van a gabonából, a bőrünkről, a helyiség levegőjéből. Ezeknek a láthatatlan lényeknek az az adottságuk, hogy egy bizonyos élesztőgomba vagy baktérium egy-egy megadott ponton tudja megbontani a gluténláncot. Mivel a kovász sokkal többfélét tartalmaz belőlük, és a tészta érési ideje is hosszabb, sokkal több helyen és ezáltal sokkal kisebb darabokra tudja lebontani, úgymond “előemészteni” a glutént, ez pedig azután segíti a felszívódást. Amikor élesztős kenyeret két óra alatt készítünk, és sok pékségben a gyenge lisztbe még extra glutént (sikért) is tesznek, ne csodálkozzunk azon, hogy népbetegség lett a gluténérzékenység és sokan küzdenek emésztési problémákkal.” /Részlet Ormós Gabriellával (Jenői Pékség) készített interjúból. In. Beke Csilla: Akik elmentek péknek. 2017.132.o./
Másfél évvel ezelőtt kezdtem neki a legelső kovászpalántámnak, ami megfelelő infó és hozzáértés hiányában full ecetszagú lett (utólag: valószínű csak éhes volt), így a kukában landolt, ezzel együtt a lelkesedés mosolya is leolvadni látszott az arcomról. De nem adtam fel, nyáron volt még egy próbálkozásom kovász-ügyben, ami sajnos ciki, de hasonló sorsra jutott, mint az elődje.
Viszont most SIKERÜLT. Életben maradt a No.3 próbálkozásom.
Kovászolni eszméletlen izgalmas. Sok idő ugyan, amin nem a tényleges liszt-víz kimérését értem – mert az csak 5 perc a napból -, hanem mire összeollóztam innen-onnan az infókat. Ezért kovászom készítésének lépéseit és a legfőbb fogalmakat, tippeket összefoglalom a következő bejegyzésben.
Smuczer Hanna 