Kovásznevelés

kelt tészta, kovász

Mi a kovász?
Kovászneveléshez szükséges eszközök, alapanyagok
Kovásznevelés leírása (1-8 napig)
Kovászgondozás, kovászetetés kenyérsütés előtt

Mi a kovász?

A kovász lényegében egy élesztőmassza, egy kelesztőanyag, egy élő mikroorganizmus. A természetes élesztőgombák mindenhol jelen vannak, a búzában, a kezünkön és a levegőben, ezért, hogyha a lisztet és a vizet összekeverjük és erjedni hagyjuk, napról napra szaporodnak benne a természetes élesztőgombák, a tejsav és ecetsav baktériumok. A benne élő élesztőgombák szén-dioxid termelésükkel a tészta levegős bélzetéért, a tejsav pedig a jellegzetes savanykás íz kialakításáért és a kenyér könnyebb emészthetőségéért felel. A kovászos technológiával, hosszan kelesztett kenyerekben a glutén már előemésztett, módosított formában van jelen, így szervezetünk számára egészségesebb és tápanyagokban sokkal gazdagabb, mint élesztős társai. Kovászt nevelni 8-10 napig tartó folyamat.

Kovászneveléshez szükséges eszközök, alapanyagok

– grammra pontos digitális mérleg
– 2 db ugyanakkora befőttesüveg (600 ml-es)
– BL80 búzakenyérliszt (fehérjetartalma 13 g – oldalt tudod megnézni a kalóriatáblázatnál)
– RL190 teljes kiőrlésű rozsliszt: a rozs természetes módon nagy létszámú élesztőgomba- és baktériumtenyészetet tartalmaz. Mindemellett a benne lévő cukrok (pentozánok) és enzimek fokozzák a tésztaérés folyamatát, azaz több cukrot képesek előállítani az élesztőgombák számára.
– 2 db befőttes gumi
– víz: vagy szénsavmentes ásványvíz, vagy csapvíz, amit pár órával előbb kiengedünk
– téli kötött sapka ha esetleg túl fázós lenne a kovászunk

Kovászneveléshez szükséges eszközök

Kovásznevelés – Első nap

A nap teendőinek rövid leírása: Az üvegeket fertőtlenítjük, majd az egyik befőttesüvegben összekeverünk 15 g teljes kiőrlésű rozslisztet 15 g BL80 búzakenyérliszttel és 30 ml langyos/kézmeleg vízzel, majd közepesen rácsavarjuk a tetejét.

A befőttesüvegek előkészítésével kezdünk. Először tisztítószerrel elmosogatom, jól leöblítem, majd forrásban lévő vízben megforgatom 1-2 percig, majd külön a tetejüket is. Az első nap csak az egyik üvegre lesz szükségünk. Azért is jó, hogyha átforraljuk, mert így átmelegedik az üveg és a kovászpalánta nagyon szereti a meleget (23-26 fokot) és a páradús környezetet. Az üvegeket lemérem és ráírom alkoholos filccel a pontos súlyukat. Ez azért fontos, mert a későbbi etetéseknél a kovász súlya így határozható meg pontosan: ráteszem a kovásszal teli üveget a mérlegre, majd kivonom belőle az üveg súlyát, így megkapjuk a kovászkánk grammra pontos súlyát.

Miután megmértük, elmostuk és átforraltuk üvegünket, mérjünk bele 15 g teljes kiőrlésű rozslisztet és 15 g BL80 búzakenyérlisztet. Öntsünk bele 30 ml kézmeleg/minimálisan langyos vizet és keverjük össze egy fakanál végével. Lefedem a befőttesüveg tetejével, belehúzom egy téli sapkába, vagy konyharuhába bugyolálom, és 24-36 órán át érni hagyom huzatmentes szekrényben. Nem nyitogatom, nem piszkálom. Az első pár napban fontos rá nagyn odafigyelni.

A hét menete elméletben. A kép kattintással nagyítható! (Update 2019. nyár: Az 50 grammos adagokat kisebbre vettem, így ha nem sikerülne, nincs nagy pazarlás.)

Mit tegyek, ha nem tudom pontosan 24 vagy később 12 óránként etetgetni?
Az órában megadott etetés csak egy körülbelüli iránymutatás. Figyelni kell a kovász emelkedését, és amint a bubisodás és a térfogat növekedés megáll és kezd visszaesni, etetni kell. Lehetőségünk van befolyásolni az etetéseket különböző tényezőkkel. Például, ha tömörebbre, szilárdabbra etetjük (25 ml víz + 15g tk rozs + 15 g BL80), vagy ha nem biztosítjuk számára a 24-26 fokot, akkor a térfogat növekedés később fog beindulni és ezáltal később lesz éhes. Szóval kicsit lehet ide-oda tologatni. Fordítva pedig ha hígabbra etetjük és langyos vízzel dolgozunk, akkor hamarabb nő duplájára vagy triplájára és hamarabb lesz éhes.

Második nap

Ha 24 óra múlva nem jelennek meg benne kicsi lyukak, nincs gáz, hagyhatom még 12 óráig. Ha akkor sem indulna be 24 óra múlva, vizet forralok és a forró víz mellé beteszem a sapiban lévő kovászt. Az első 1-4 nap a kritikus. Készülj fel rá lelkiekben, hogy baromira büdös, kellemetlen szagú ilyenkor. Ha 24-36 óra múlva apró buborékos, és kicsit savanykás, jellegzetes szagú, akkor elfogyasztotta a lisztet és éhes. Etetni kell. Tehát:

Előveszem a másik, üres befőttesüveget és beleteszek, majd a fakanál végével csomómentesre keverek benne:
– 30 g másik üvegből áttett kovászkezdeményt
– 30 ml langyos/kézmeleg vizet
– 15 g teljes kiőrlésű rozslisztet
– 15 g BL80 búzakenyérlisztet.

Lazán rácsavarom a befőttesüveg tetejét. Konyharuhába bugyolálom és beteszem egy ritkán nyitogatott konyhaszekrénybe. A tegnap bekevert üvegben lévő kovikezdemény FÖLÖSLEG, mehet a kukába (30g). Ne sajnáljuk, bár nekem is a szívem szakadt meg minden egyes grammért. Bár felhasználható, például belesüthetjük (1-2 evőkanállal):
muffinba
– palacsintába – kovászos palacsinta
gofriba
– galuskába/nokedlibe
– bármilyen kelt tészta készítéséhez felhasználhatjuk (pl: túrós batyu, kakaós csiga, kuglóf)

A harmadik-negyedik nap

A legkritikusabb napok, mert ekkor kezd érni igazán a kovászunk, ugyanis mostanra fogynak el a lúgos közeget kedvelő, pici mikroorganizmusok, savasodni kezd a közeg, viszont a savas közeget kedvelők még nagyon kevesen vannak ilyenkor. Szóval ezért a kis pangás. Éppen átáll, türelem.

Na most az egyik életmentő trükk az lehet, ha marad ugyanabban az üvegben és 60 g fölösleget kiveszek és a mardék 30 g-t etetem, tehát nem költöztetem. Vagy, nem 1:1:1 hanem 1:2:2 arányban etetem (tehát az 30g kovi, 30ml víz és 15 tk rozs, 15bl80).

Vagy alkalmazzuk a költöztetéses megoldást és  a ugyanaz, mint tegnap. Üres befőttesüvegbe átteszünk 30 g kovit és hozzákeverünk:
– 30 ml langyos/kézmeleg vizet
– 15 g teljes kiőrlésű rozslisztet
– 15 g BL80 búzakenyérlisztet.
A másik üveg tartalma fölösleg (60 g kuka/vagy szabadon felhasználható).

Az ötödiktől a nyolcadik napig

Innentől figyeljük a szintemelkedést, kövessük egy befőttes gumival és látni fogjuk, hogy mikor állt meg a folyamat és az összeesés is látható/mérhető. Ekkor etessünk. Itt már lehet napi 2 etetésre is szükség lesz. Már nem muszáj átköltöztetni, etethetjük egy üvegben is. Ahogy telnek a napok erősebb és erősebb lesz a kovászunk, egyre szálasabb, tömörebb textúrát mutat.

Mikor süthetek vele?!

A 8. nap környékén, vízpróbát végzek: vizzel teli pohárba egy nedves kávéskanálnyi érett, felfutott kovászt (a legaktívabb időszakában, amikor tetőzik) teszek. Ha fennmarad a víz tetején, akkor már készen áll a sütésre! Felhasználunk belőle annyit, amennyi a kenyér receptben leírt kovászmennyiség, a maradékot pedig betesszük a hűtőbe. Ő lesz az anyakovász. Én max 50 g anyakovászt tartok a hűtőmben. Az anyakovászt nem szabad elhasználni teljesen. Nyilván a kiveszegetések miatt egy idő után kezd fogyni az anyakovászból, ekkor etessük meg (én akkor szoktam etetni, amikor már csak kis kaparvány van az alján, az nagyjából szemre 5 gramm, ehhez adok 20 ml vizet és 20 g lisztet). Várjuk meg, amíg megjelennek benne az első kis buborékok, majd tegyük vissza a hűtőben, ott folytatódik az érés. Minden kenyérsütés előtt az anyából fogunk kivenni egy kicsit és a kivett részt etetjük fel akkorára, amennyi kovász szükséges az elkészítendő finomsághoz.

Az 50 g kis anyakovászom, közvetlenül a hűtőből elővéve.

Kovászgondozás, kovászetetés kenyérsütés előtt

Két fontos meghatározásról még érdemes beszélni, talán ezekkel összefuthat az ember:
– kovász hidratáltsága: a liszthez képest mennyi víz kerül etetéskor a kovászhoz. Hogyha 1 rész kovászhoz 0,8 rész víz kerül és 1 rész liszt, ez egy 80%-os hidratáltságú kovász, ha 1:1:1 a kovász, a víz és a liszt súlya, akkor kovászunk 100%-os. Érési időben jelent különbséget, egy 100%-os hidratáltságú kovász hamarabb érik. Teljes kiőrlésű kovászoknál olvastam alacsonyabb hidratáltságról, illetve ha mondjuk elutazunk, így később érik a hűtőben a kovi, érdemes így eljárni.
– idővel vs. etetésarányszám: Kenyérsütés előtt az anyából kivett mennyiséget arányokkal szoktam megetetni. Az első etetésnél az a tapasztalatom, hogy mindegy ha egy kicsit túlérik, a másodiknál viszont figyeljünk, hogy elkapjuk azt az időszakot, amikor érett a kovászunk, mert akkor képes csak szépen dolgozni leendő kenyerünkben. Etethetünk (100%-os hidratáltságú kovász esetében) 1:1:1, 1:2:2, 1:3:3, illetve 1:4:4 arányokkal és még szerintem fentebb is mehetünk, csak győzzük kivárni idővel. Az 1:1:1 arányú etetés a minimum, ennyi táplálékra biztosan szüksége van a kovásznak, ezzel az etetéssel tud beindulni, mint nálunk az alapanyagcsere. Viszont ezt az etetést/táplálékot sokkal hamarabb elfogyasztja (20-21 fokon 4-5 óra), mint az 1:4:4-et, ami már 20-21 fokon durván 8-9 óra alatt érik aktívvá. A kenyérsütések előtt 2x szoktam ráetetni az anyakovászból kivett mennyiségre, az anyát visszateszem a hűtőbe és ezt a kis kivett mennyiséget etetem fel 2x-i etetéssel pontosan annyira, amekkora a leendő kenyeremhez szükséges.

Kenyérsütéshez készülve. Anyakovászból kivettem egy kicsit, amit felszaporítok akkorára, amekkora a kenyeremhez szükséges.

Ezen a linken az összes kenyér receptemet gyűjtöttem össze. Viszont kovásszal nem csak kenyeret süthetünk, péksütemény receptekért ide kattints. Kalács receptekért pedig ide.

Források:
Maggie Glezer: Kenyérsütés mesterfokon
Vanessa Kimbell: Kovásziskola