Túrós rétes piteformában vaníliás grízpudinggal

desszert

Gondoltam koronázzuk és ünnepeljük meg ezt a 10.000 követős mérföldkövet egy új recepttel és próbáljuk ki közösen először az insta swipe funkcióját és ezt a sort már remélem sokan képernyőt felhúzva olvassátok végig, ójessz! Hatalmas öröm számomra, nagyjából karácsonyi ajándéknak vártam ezt a számot és hihetetlen, hogy tegnap este átléptük a 10K-t. Számomra nagyon kedves ez a szám, mert alátámasztja a világnézetem, miszerint ha valamiben hiszek és őszintén, kemény munkával, szívből csinálom, akkor annak lesz gyümölcse és lesz eredménye! Köszönöm, hogy velem vagytok mindig, sütitek a sütijeimet, szóltok ha valamit elírok, támogattok egy-egy nehéz időszakban és azt a sok-sok képet, visszajelzést és szeretetet, amit kapok nap, mint nap. Jaj nagyon elfolytam nyálgépbe, de értitek, szóval hálásan köszönök mindenkinek mindent!❤️

A rétes elkészítésének mozzanatait insta-highlightban is megtaláljátok.

Hm, hát ha netalántán tengődne egy 109 forintos saját márkás réteslap nálatok is egy hónapig a hűtőben, akkor ez egy szuperszonikus és zseniális alternatíva a felhasználására, mert nálunk így indult, de ma ismét ezt tervezem sütni anyáéknak Egerbe kis üdvözlő meglepi sütinek, úgyhogy miután kiposztoltam, kiszaladok a kőházba, behúzom a kukát, megoldok egy beázásos problémát valahogy, István utasításai szerint az 5 centis hungarocell lappal, aztán veszek a kutya szállításához valamilyen kiegészítőt a kocsiba és utána jövök is haza megsütni a rétest, majd úgy délután környékén irány Eger az ebbel! 🙂 De nem teljes a napom leírása, ha nem említem meg a reggeli futást, ahol sikerült a lábaimba 5,34 kilométert plántálni, aztán sétáltunk egyet Booval, így a mai nap kilométere nekem is meglesz jócskán. Szeretem az ilyen aktív napokat, ekkor pörgök csak igazán! Hihetetlen energiát szabadít fel egy-egy ilyen reggel, és még csak 9:29 van! Ójessz! Hú ezt most jól ledaráltam. Pörgök rendesen.

Süteményünk tipikusan az ‘amilyen egyszerű, annál finomabb’ desszert kategóriába tartozik. Úrég csak úgy tömtük magunkba Istvánnal, annyira szerettük. A sima egyenes rétes helyett belecsavartam egy piteformába, mert a múltkor a túrós rétes kifolyt és kiszakadt, esztétikailag nem volt teljesen korrekt, de így, ezzel a verzióval tökéletes.

Vaníliás grízpudingot készítettem mellé, ami egy hatalmas Jolly Joker nálunk (na ezt a szót sem használtam még soha), nagyon sok sütihez szoktuk használni és magában is szuper mondjuk fagyasztott bogyós gyümölcs + crumble/morzsa kombóban. Bár István sokszor csak magában eszi egy kis kakaóporral. Nagyon szereti. A hatalmas receptet, vagyis a pontos arányokat ki is írtuk a hűtőajtóra egy kis papírkára, hogy ne kelljen mindig keresgélni a kis füzetkémben, bár mostanában már szemre megy a dolog, de most kifejezetten jól jött, hogy annak idején pontosan lejegyeztem. A rétes mellé került még egy citrusos, bogyós gyümilekvár is, semmi hókuszpókusz nem volt ebben, csak összerottyantottam a gyümölcsöket, kis citromlével és héjával, kicsi cukor és kész is! 🙂

Ha elkészítettétek a receptet, írjátok kérlek kommentben itt a blogon (legalul) a tapasztalataitokat, szeretném, hogyha ez a felület lenne idővel a fő kommunikációs csatornánk! Néha úgy érzem túlságosan elaprózódok és amit instán beszélgetünk a képek alatt, az nem maradandó, egy idő után annak nem lesz nyoma.

Túrós rétes piteformában vaníliás grízpudinggal

9 lapos réteslap
450 g túró
mazsola
kristálycukor ízlés szerint, rétesenként kb 2-3 evőkanálnyi, de az egyik rétesből véletlenülszándékosan kimaradt, mondjuk István szerencsére nem vette észre a kis csalásom, hihi.
vaníliás cukor
citromhéj

Krém
225 ml tejföl
90 g étolaj
90 g búzadara
100 g kristálycukor

Grízpuding
600 ml tej
40 g búzadara
20 g vaníliás pudingpor
40 g kristálycukor
1 csomag vaníliás cukor
40 g vaj
nagy csipet só

Először elkészítem a krémet. A tejfölt az olajjal a búzadarával és a kristálycukorral elkeverem, 10 percet állni hagyom. Egy tiszta konyharuhát előkészítek a pultra, erre fogom rápakolni a réteslapot és segítségével fogom majd feltekerni. Az első rétest megkenem a krémmel, jöhet a második, megkenem, majd a harmadik, amit szintén megkenek, a túró harmadát eloszlatom rajta pötyögtetve, hogy mindenhova jusson, megszórom mazsolával és cukorral, de akár vaníliás cukrot is használhatunk, a túrónak jól áll és a citromhéj is, nyugodtan reszeljünk rá egy keveset. A konyharuha segítségével feltekerem, majd egy kivajazott piteformába teszem. Így járok el a többi lappal is, majd tetejüket szintén tejföl és olaj keverékével kenem. Sütési idő és hőfök változó lehet, mert a régi villanysütőmben 200 fokon 20-25 perc alatt megsült, a gázba több kellett neki, közben egyszer megfordítottam a tepsit, hogy nagyjából egyenletesen süljön.

A grízpudinghoz feltesszük a tej nagy részét forrni, belekeverjük a búzadarát, majd amikor már az készre főtt, jöhet hozzá a cukor és a vaníliás cukor, egy nagy csipet só, végül a maradék tejjel kikevert vaníliás pudingpor, majd pár percig még kevergetjük, hogy kifőzzük belőle a keményítőt. A legvégén szépen elkeverjük benne a vajat, ettől lesz igazán krémes. Jajj a vaj egy nagyon klassz találmány, olyan életet megédesítő selyem-ízű álom.

További receptekért és inspirációért ajánlom szeretettel Instagram, Pinterest és YouTube csatornám!😊

Hírdetés

Túrós rétes

desszert, gasztrofilm & könyvajánló

Rapid kivitel, leveles tésztából.

Hát mi ez a trópusi nyár, hogy a hajam olyan, mint a nagymamák haja dauer után és Boborján össze-vissza kószáló, szálló szálas szögfrizurájának keveredése?! Hogy az embernek semmihez sincs kedve?! Hogy rögtön fáradt, amikor épphogy csak felkel?! Hogy nincs kedvem órák hosszat a konyhában talpalni, de mégis úgy ennék valami finomat, ami ráadásul egy normálisabb makrókkal megáldott sütemény (értem ezalatt, hogy nem 100% szénhidrát)?! Nekem ez a szombat délelőtt pont ilyen katasztrófa-hangulatú volt.

István elment vakolni az építkezésre, én pedig maradtam lakberendezés alapjait olvasgatni, megérteni mit-hogy kell(ene) és kicsit felszívni magam tudással ilyen téren. Olvastam. Aztán fogtam és összeszkapartam magam a kedvesen marasztaló kanapénkról, mert nincs hétvége sütemény nélkül és kikevertem a túrós réteseink töltelékeit

– egy cukrosat Istvánnak, egy valamilyen lánynevű édesítőset nekem a júniusi nagyobb odafigyelés jegyében, persze ez nem feltétlen egészségesebb, de júniusban ekképpen járok el

elkenegetgettem a lapocskákat, megpötyögtettem a töltelékkel, betettem a sütőbe, én pedig visszacsücsültem olvasni a Kossuth Rádió Szellem a fazékból c. gasztro műsorának aláfestése mellett. Olvastam, majd megszólalt az időzítő, odaléptem a sütőhöz, kivettem, konstatáltam, hogy ez jó csúnya lett, jól kirepedt, de a következő percben már el is engedtem (Ki látja, meg egyébként is egy ilyen rapid sütitől szépséget elvárni ilyen időben, nem lehet! :D) és örültem annak, hogy kisült és csupa finom édes túróillattal töltötte be csöppnyi lakásunk komor hangulatát.

Megvártam amíg langyosra hűlt és jó hideg tejjel megkóstoltam és hopsz, hát máris előbújt egy halvány szombat délelőtti mosolyka. Mondjuk a túrótölti felét sikeresen becuppantottam még mielőtt betöltésre került volna, szóval lehet ez már a második vagy harmadik mosoly volt a napban, de tény, hogy ebben az időben ritkábban szórom. Csak cummogok és bosszankodok. Szörnyű vagyok néha, mert az időn aztén végképp fölösleges panaszkodni, de ennek ellenére mégis teszem.

Réteslap

Férjem a múltkori villám diós rétest napokig emlegette, így a legközelebbi vásárlásunkkor ismét vettem egy réteslapot és mellé túrót. A túrót rögtön betettem a fagyóba és vártam a megfelelő időpontot, ami akkor lesz nálunk esedékes, amikor minden maradék süti elfogy a fagyasztó aranytartalékából. Nálunk szigorú FIFO elv (first in first out) van. Nem sütünk addig, amíg a készlet ki nem ürül, nem főzünk addig, amíg az előző kaja el nem fogy, persze ha felturbózást igényel, akkor hozzábuherálunk. Bosszant bennünket, sőt engem kifejezetten bűntudattal tölt el, ha bármilyen kaját a kutyáknak kell odaadni. Így kialakultak nálunk bevett gyakorlatok.

Szóval ma pont semmi süti nem volt és jött ez a gyönyörű trópusi szombat reggel, amikor már éjszaka is gyulladtam meg, ám olyan borulat volt, hogy az egész konyha szürke és tudtam, hogy ez az a nap, amikor Hanna őrült nagy kedvvel túrós rétest fog készíteni. Ebben az a jó, hogy tényleg még kedv se kell hozzá, mert annyira egyszerű, hogy kedvetlenül is összerakja az ember. Utána pedig olyan jól esik neki egy jó nagy pohár hideg tejjel, hogy még ezt a hülye időjárásos, semmihez sincs kedved szombati napot is képes feldobni.

Közben hazajött István, ebédeltünk. A frankfurti leves után rétessel adtunk a kedvnek, most pedig leülönk Babette lakomáját nézni. Ha már filmek, a héten az Ifjúság volt a felfedezett kedvenc. Olyan ritkán találni tényleg jó filmet. Na, ez az. Maradandó, örökké beléd ég. A Babette lakomája is és az Ifjúság is. Páratlanok.

Túrós rétes

Hozzávalók 2 rúdhoz

6 réteslap
500 g túró
2 evőkanál tejföl
kristálycukor
1 csipet só
1-2 csomag vaníliás cukor
1/2 citrom reszelt héja
mazsola
Lapok kenéséhez és tetejéhez: 100 ml tejföl, 50 ml étolaj

A töltelékhez a túrót összekeverjük a kristálycukorral, a vaníliás cukorral, a citrom reszelt héjával, egy csipet sóval, 2 evőkanál tejföllel. Az első rúd réteshez egy tiszta konyharuhán 3 réteslapot egymásra helyezünk és mindegyiket közben megkenünk a tejföl és olaj keverékével. A túrótöltit rápötyögtetjük, két oldalsó szélét kicsit a töltire hajtjuk, majd a konyharuha segítségével feltekerjük és sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük. Tetejüket szintén tejföl és olaj keverékével kenjük. Sütési idő és hőfök változó lehet, mert a régi villanysütőmben 200 fokon 20 perc alatt megsült, a gázba több kellett neki, közben egyszer megfordítottam a tepsit, hogy nagyjából egyenletesen süljön.

Kézzel húzott, házi almás rétes

Egyéb

Tesómmal összehoztuk életünk első, asztalon, kézzel húzott rétesét. A recept nem csak szerintem, hanem a 12 éves húgom szerint is rém egyszerű. Mondjuk eddig nagyon féltem tőle, mint kiderült alaptalanul. Tésztája gyorsan összegyúrható, mindenféle hókuszpók nélkül. A húzás pedig igazán egyszerű és könnyen kezelhető. Gyönyörű átlátszó, leheletvékonyra ki tudtuk húzni. Jó vékonyra szeletelt, savanyú almával töltöttük, amit fahéjas-cukorral, vaníliás cukorral és zsemlemorzsával szórtunk meg.

Eszméletlenül vártuk, hogy kisüljön.

Van a családunkban egy ú.n. velemi, hamis rétes recept, szóval hogyha mi rétest ettünk, vagy rétesről beszéltünk, akkor automatikusan mindig erre a receptre asszociáltunk.
Hamis révén elméletileg azt gondolná az ember, hogy akkor jóval egyszerűbb, mint az eredeti, kézzel húzott párja. Legalábbis eddig én teljesen abban a jó hiszemben éltem, hogy milyen szuper, hogy a birtokunkban van egy áttörő egyszerűségű istenkirály recept, ami elhozza a világbékét és fényévekkel hamarabb friss rétesillat lengi be a házat, mint a dédszülők korában.
ÉS nem. Mert ki gondolná, hogy az eredeti, asztalon húzott rétes gyorsabb és egyszerűbb verzió, mint a hamis párja?!

Kézzel húzott, házi rétes

Hozzávalók 3 rúdhoz

Tészta
500 g liszt (250 g rétesliszt, 250 g búzafinomliszt)
250 ml langyos víz
1 teáskanál só
1 evőkanál 10 %-os ecet
1 egész tojás
1 teáskanál disznózsír

Töltelék
6 szem alma
1 szelet száraz kenyér lereszelve / vagy zsemlemorzsa
kristálycukor
fahéj
mazsola
Tetejére: olaj, vaj

A liszteket kimérem és átszitálom. A közepébe mélyedést készítek, beleütöm az egész tojást, belekanalazom a zsírt. Langyos vízben elkeverem a sót és az ecetet, majd először csak a negyedét beleöntöm a tojás mellé és a kezemmel kezdem összedolgozni. Szépen lassan jöhet hozzá a többi víz és fényes, rugalmas tésztává összedolgozom. Gyúródeszkára teszem, a tetejét lekenem olajjal és lefedem egy tállal, majd 40 percig pihentetem.

Közben tiszta abroszt/ágyneműt terítek az ebédlőasztalra és ha letelt a tészta sziesztája, az abroszra teszem és a kezemmel húzni kezdem. Eszméletlen rugalmas a tészta, rá fogunk érezni a szükséges mozdulatokra, átlátszóra húzzuk (kb 100×90 cm-esre).

Elkészítjük a tölteléket: Az almákat meghámozzuk, negyedeljük és vékony szeletekre vágjuk. Közben meg-megszórjuk kristálycukorral és fahéjjal. A szikkadt kenyeret lereszelem, vagy ha van otthon zsemlemorzsa, akkor azzal nincs teendő. TIPP: esetleg, ahogy az osztrákok készítik, kis vajon lepiríthatjuk előtte. Előmelegítem a sütőt 190 fokra (alsó-felső).

Egyenletesen megszórom a töltelékkel, szórok még rá pluszban fahéjjal elkevert kristálycukrot. (Elvileg le kellett volna vágnunk, szakítanunk a tészta vastagabb végeit, ezt mi nem tettük meg, viszont legközelebb tényleg le kell, mert nehezebben sül át a vastagabb tésztarész.) Feltekerem az abrosz segítségével és 3 részre vágom. A tetejét lekenem olajjal, majd kis vajdarabokat szeletelek rá. Sütőpapírral bélelt tepsire teszem, majd 190 fokos sütőben 40-45 perc alatt aranybarnára sütöm.

Mennyei túrós béles ropogós tésztával pillanatok alatt

desszert

Kövezzetek meg, de szerintem igazán jól tud jönni egy bolti réteslap a hűtőben. Valamelyik héten megláttam a boltban és ‘majd jó lesz ez valamire’ címszó alatt megvettem.

Az a nagy helyzet ugyanis, hogy amikor fél 5 körül munkából hazaesünk, megesszük a hétvégén, vagy valamelyik hétköznap este előre elkészített uzsonna-ebédünket, és ezek után már elég csekély a sütögetéshez való kedvem, de persze milyen a pocak.. az édességet, a desszertet hétköznapokon is kívánja. Na szóval ezekre az alkalmakra, meg persze bármilyen alkalomra mutatok egy nagyon gyors  és isteni finom túrós bélest/rétes receptet!

 Meg sem gondolom, hogy ennyire finom! Hatalmas ❤!

Gyors túrós béles

Hozzávalók 30×20 cm-es tepsihez

T ö l t e l é k + t é s z t a
1 csomag réteslap – nekem 6 db-os volt, a lényeg, hogy alul legyen minimum 4 lap. Fent már akármennyi megfér.
olaj a kenéshez
500 g túró
3 tojás szétválasztva
1 citrom reszelt héja
150 g kristálycukor + 1 csomag vaníliás cukor
1-2 marék mazsola

Kis ecsettel kiolajozom a tepsit, beleillesztem az első réteslapot, vékonyan lekenem az egészet olajjal, erre jön a második és így tovább olajozás után a harmadik, majd a negyedik lap.

Kimérem a túrót, villával szétnyomkodom. A tojásokat szétválasztom, a sárgáját elkeverem a túróban a kristálycukorral és a vaníliás cukorral, a citromhéjjal és a mazsolával együtt. A fehérjét kemény habbá verem, majd a túróhoz keverem. Beleöntöm a réteslappal kirakott tepsibe. A tetejét a maradék lappal befedem hasonlóan olajozva a rétegek közt.

170 fokra előmelegített sütőben (alsó-felső) 25-26 perc alatt megsütöm. Porcukorral meghintve tálalom.

Villám diós rétes

desszert

Avagy a türelmetlen háziasszony esete a fagyasztott réteslapokkal.

A címben megnevezett háziasszony nem valós személy és ha bármilyen hasonlóság merül fel a valósággal, az pusztán a véletlen műve. És már csak azért sem lehetek én, mert lassúságom felülmúlhatatlan. Ne akarj mögöttem sorban állni a kasszánál…!!

Szóval hátiasszonyunk 6 lapos rétestésztát tartott a fagyasztóban. Amikor elővette, kivárni már nem tudta, hogy felolvadjon. Hát akaratlanul, türelmetlenségében jól széttörtek a lapok. Ám gondolta gond egy szál se, egymás mellé/egymásra rakta a csíkokat mint a puzzlet. Megkente olajos tejföllel. Majd mint aki jól végezte dolgát, megtöltötte dióval és 200 fokon megsütötte.

Véletlenül találtam hozzá képet, és receptet is.

Dióhabos rétes

1 db 6 lapos réteslap
3 evőkanál tejföl
2 evőkanál olaj
3 tojásfehérje
150 g darált dió
porcukor
reszelt citromhéj
1 csomag vaníliás cukor

A lapokat kiolvasztom. De legjobb ha teljesen friss. 3 lap alkot 1 rétest. Kiterítek a pultra egy nedves konyharuhát, erre teszem a lapokat. Mindegyik lap tetejét vékonyan megkenem az tejföllel összekevert olajjal. A tojásfehérjét habbá verem, majd hozzáadom a diót, a citrom reszelt héját, porcukrot ízlés szerint. A 3. lapra egy csíkban rákanalazom a felvert tojásfehérjében elkevert diót. A két szélét behajtom és a konyharuha segítségével feltekerem. A tetejét kis olajjal lekenem. (Nem akartam tojással, mert alapból az egész rétes sütés a tojásfehérjék felhalmozódott mennyisége eltüntetésére volt hivatott.)  200 fokon 20 percig sütöm.

Egy kis kép-update, 2020-ból. Itt épp vaníliás sárgakrémmel esszük. 🙂

Nem pusztán egy RÉTES…

Egyéb

Szilveszterkor szokás rétest sütni, hát így tettünk most mi is. A régi nagyanyáink, dédanyáink egész asztallapon végighúzott réteséhez képest van benne egy kis csalás, mert azért sajnos én olyat nem tudok. Ám a bolti réteslapot bőven fölülmúlja és egész hamar készen is van. Szóval isteni.

A recept különben Velemből való, ahová hajdúszoboszlói nagymamámék szinte minden évben ellátogattak a Velemi Népművészeti Stúdió alkotótáborába. Itt tanulta el a közös főzések és sütések alkalmával. 

Velemi rétes receptünk

A tésztához
180 g liszt
1 tojás
csipet só
80 – 90 ml tejföl
2-3 evőkanál porcukor

A rántáshoz
100 g zsír
120 g liszt

Túrós töltelékhez
kis olaj a kinyújtott tészták lekenéséhez
1000 g túró
3 tasak vaníliás cukor
kristálycukor – ízlés szerint
4-5 evőkanál tejföl
mazsola – ízlés szerint
citrom reszelt héja – ízlés szerint

A zsírból és a lisztből tűzön, folyamatos kevergetés mellett híg rántást készítek, világosat. A tészta hozzávalóit összekeverem, összegyúrom és lisztezett deszkán vékonyra nyújtom. Rákenem egyenletesen a rántást. Feltekerem bejglihez hasonlóan, 4 részre vágom, majd beteszem a hűtőbe 30 percre.

Ha letelt a 30 perc kiveszem és egyenként A/4-es lapnál nagyobbra nyújtom a leendő réteseket, kis olajjal az egész kinyújtott lapot megkenem, majd egy sorba a hosszabbik oldalára ráteszem a tölteléket. A töltelék teljesen opcionális. Nálunk a karácsonyi bejgli-túltengés miatt zömében túrós készült. Kicsit lazábban csavarom fel – különben ha szorosan csavarom, kiszakad sütés közben és kifolyik a túró. A tetejét olajjal megkenem! Hihetetlen, de ettől lesz igazán leveles és gyönyörű töredezett a teteje! Előmelegített sütőben 190/200 fokon 30 perc alatt megsütöm.