Vaníliás néró

Cukrásztanonc-fejezetek, omlós tésztából készült sütemények

A vaníliás néró egy tipikus cukrászdás, abbahagyhatatlan (kevert omlós) aprósütemény. Főleg, ha otthon készül igazi, finom vajjal. Ezt a mai napot pedig nem, nem, nem, nem hiszem el. Elmesélem.



Tegnap este szóltak a Facebookon (!?!?!?!) hogy egy hét múlva cukrászvizsga és egyébként változtattak a tételeken is. Mondom oké, akkor mától gyakorlás-üzemmódba vágom magam és nyomok egy utolsó hajrát. Na de már, hogyha gyakorlok, akkor legyen “haszna” is, készüljön róla videó.

Korán keltünk, így már fél 9-re kész is voltam sütivel, felvételekkel együtt cakkompakk, bár közben betelt a kártyám tárhelye, amit már számolhatunk krach 1-nek a napban, mert kisebbfajta világvége volt, mire nagyjából mindent lementettem róla, hogy tudjam folytatni a felvételt. Közben elzárták a vizet mindenfajta előzetes bejelentés nélkül, úgyhogy tortillás kis full szószos arcunkat, a reggeli után maximum a vágott virág vizében tudtuk volna megmosni (krach 2). Ekkor már éreztem, hogy valami nem oké a napban.

Aztán jött a krach 3, amikor SD kártyám jelezte, hogy ő ugyan nem hajlandó segíteni tovább és nem tárja fel tartalmát többé. Hajaj, ez egy nehéz óra volt, mert feldolgozni azt, hogy a nyersanyagod, amin egész délelőtt dolgoztál megsemmisült, na az nagyon kellemetlen. Szomorú voltam, olyan tehetetlenül szomorú, ami nagyon rossz érzés. Nagyjából délután 3-ra sikerült rajta túljutnom, de ne szaladjunk ennyire előre. Azért zárójelben megjegyezném, hogy nagyon borzasztó a világ, hogy veszek egy 190 ezres fényképezőgépet, amihez egy megbízhatatlan SD kártyát adnak. Baromira bosszantó ez a folyamatos fogyasztásra sarkallás, mert tehetetlen vagyok a világ kapzsiságával szemben. Nonszensz. Egyébként tudtam, hogy nem a legokébb a kártyám, mert sokszor mutatott kérdőjeleket egy-egy kép helyett, de azt elfogadtam, ezzel még együtt tudtam élni, de azzal már tényleg nem, hogy egyik pillanatról a másikra úgy dönt, hogy őt csak formázással lehet meggyógyítani. Megharagudtam rá és vettünk egy megbízhatót.

Hazaérve végre vizünk is lett, a kártyával bíbelődtem, majd ismét kezdődött a sütés és a felvétel. Sikerült is, ráadásul még finomabb és precízebb is lett, mint az első! Leültem hát vágni, amiből 40 perc múlva lett a krach 4, amit egy halk sírás kísért: amikor jelezte a laptop, hogy merül, bedugtam, csak azt nem figyeltem, hogy az elosztó nincs bekapcsolva. Minden vágásom eltűnt, újra kellett kezdenem. Úgyhogy fogtam magam, összekapartam kedvetlenségem maradék kedv-morzsáit és harmadjára is nekiálltam, mert megcsinálom, mert meg akarom csinálni, ha a kutya kovászt eszik, akkor is.

Hidegfront kedd, nem szerettelek annyira, de legalább tudom, hogy a kitartásomban mindig bízhatok.

A videóban elég kis nyúlpucu adaggal dolgoztam, hogy ne halmozzam el magunkat a fagyasztó aranytartalékában lévő 4 rúd bejgli, a 4 fonott kalács és az utolós szelet Fekete-erdő torta mellett még egy csomó néróval is, szóval a lenti adagot már úgy számoltam, hogy egy vállalható körülbelül 600 grammnyi jön ki belőle. Nem garantálom, hogy elég lesz, de minden bizonnyal nagyjából 1 napig bírni fogja.

Vaníliás néró

Hozzávalók 38 darabhoz, nagyjából 600 grammhoz

170 g vaj
140 g porcukor
6 tojássárgája
2 csomag vaníliás cukor vagy 1 teáskanál vanília őrlemény
1 óriási csipet só
1 citrom reszelt héja
240 g liszt
160 g sárgabaracklekvár
100 g jó minőségű étcsokoládé 

A puha vajat kihabosítjuk az átszitált porcukorral. Egyenként hozzákeverjük a tojások sárgáját, majd a vaníliával és a sóval habosra keverjük. Fakanállal belekeverjük a lisztet, simacsöves (A 806-os díszítőcsövemmel dolgoztam) habzsákba töltjük és sütőpapírral bélelt tepsire 40 db kis gömböcöt nyomunk, majd 200 fokra előmelegített sütőben körülbelül 8 perc alatt megsütjük. Akkor már jó, hogyha a széle barnulni kezd. Kihűtjük, majd felforralt sárgabaracklekvárral összetöltjük, végül egy teáskanál segítségével (mikróban alacsonyabb fokozaton, többször kivéve és átkavarva) olvasztott étcsokoládéval csurgatjuk.

Ha kipróbáltátok a receptet, nagy örömmel veszem, ha megosztjátok velem Instagramon, a #smuczerhanna_recept keresőcímke és a @smuczer.hanna oldalam bejelölésével, így tuti nem vesztem szem elől őket! 


Ha tetszett a bejegyzés, nagyon szépen köszönöm, ha nyomsz rá egy kedvelés gombot!
PATREON oldalam, ami egyfajta borravalóként, lehetőséget nyújt, hogyha szereted, amit csinálok, akkor segítheted a munkám, hogy a jövőben is folytathassam!


Kókuszgolyó crumble

desszert

Az idejét sem tudom, mikor ettem utoljára.
Komolyan.
Azt pedig végképp nem, hogy mikor csináltam, talán valamikor a középsuliban?!

Az előre elkészített kis morzsa/crumble maga a megtestesült csoda.
Morzsánk szuperül variálható, hirtelen felindulásból kitalált pohárkrémek rétegétől kezdve, muffin tetejének textúrát tudja roppanósan varázslatossá tenni, vagy jelen esetben tökéletes alap kókuszgolyónk számára, de ha már alap, akkor kíváló alapja lehet egy New York Cheesecake-nek, vagy van kifejezetten egy szilvás morzsatorta is a blogon. Szóval bármilyen darált keksszel készített sütemény/desszert helyett szuper és tudjuk mit tartalmaz, hát az íze pedig, szerintem nagyon nem kell magasztalnom és kiemelnem mennyivel másabb ízvilág, mint egy sima HT keksz.

Reklámok

Imádom ezt a fehér apróságot, annak minden ízével és textúrájával, imádom a kókuszt! Awwh annak idején a középsuliban, nagyon-nagyon sok raffaello szeletet készítettem. Úristen, azt ismeritek!? Kókuszos piskótán főzött vaníliás-kókuszos krém. Uhh brutálisan imádom.

Csak azt érzem, hogy csupa szaftos és nagyon könnyű, aztán hopp egy ropogós morzsadarabbal találkozok, közben a szám melegétől már olvad a tömény, kakaós-rumos belső.
Mennyei.

Szóval tegnap este, a kanapén ülve, megcsapott az “Úhh de ennék kókuszgolyót” feeling, a reggeli fagyasztóviziten pedig pont találkoztam hőn szeretett barátommal, egy egész zacskó crumble-lel, vagy hogy egyszerűbb legyen: előre elkészített/megsütött ropogós morzsával. Szóval abban a pillantban, valamikor a Konyhafőnök reklám közben, felvillant a kis izzó és megszületett a gondolat: holnap kókuszgolyó lesz (a bejglik mellett) aprított az crumbleből.

Reklámok

Látjátok, ahogy a nagyobb crumble darabok kukucskálnak? :)

Kókuszgolyó crumble

Hozzávalók 19 darabhoz

Crumble
200 g liszt (nálam: 100 BL55 búzafinomliszt, 50 g teljes kiőrlésű rozsliszt, 50 g teljes kiőrlésű búzaliszt)
1 csipet só
100 g kristálycukor vagy barna cukor
1 csomag vaníliás cukor
1 teáskanál fahéj
késhegynyi szerecsendió
100 g olvasztott vaj

Reklámok

Kókuszgolyó
210 g crumble
21 g puha vaj
21 g porcukor (de akár el is hagyható, én spec. most kihagytam)
50 ml tej (hideg)
2 evőkanál cukrozatlan kakaópor átszitálva
1 evőkanál rum
1 evőkanál sárgabaracklekvár
pici só

Elkészítem a morzsát
Előmelegítem a sütőt 180 fokra (alsó-felső). Kevesebb, mint 2 perc alatt összekeverem a liszteket a sóval, a fűszerekkel, a cukrokkal (kristály/barna és vaníliás), majd ráöntöm az olvasztott vajat, elkeverem és morzsás textúrájúra összeállítom. Sütőpapírral bélelt tepsire öntöm, egyenletesen eloszlatom, és 180 fok (alsó-felső) nagyjából 15 perc (figyeljük!) alatt megsütöm.

Kókuszgolyó összeállítása
A kihűlt ropogós crumblet késes aprítógépbe teszem és apróra aprítom. Nekem maradtak benne “nagyobb” nagy szemű só vagy jégcukor méretű darabok is, ez tök jó textúrát adott a golyónknak. Az aprított morzsához hozzákeverem a porcukrot, a kakaóport, majd rámérem a puha vajat, beleöntöm a tejet, a rumot, a lekvárt, majd egy kanállal masszává állítom össze. Hűtőbe teszem 30-60 percre. Kis tálba kókuszreszeléket öntök, a masszából golyócskákat formázok és meghempergetem a kókuszban, de ez annyira triviális, hogy leírni is izé. :D

Reklámok

Kövess Instagramon és Facebookon is!
Iratkozz fel hírlevelemre, hogy értesülhess a legújabb tartalmakról!

Samoas keksz, a mandulás-karamellás cserkészsüti

omlós tésztából készült sütemények

Az alapkoncepció az volt, hogy ezt az orbitálisan hedonisztikus ízgyönyört hozzáigazítom a magyar kereskedelmi forgalomban egyszerűen beszerezhető alapanyagokhoz. Hát szerintem összejött és mégugyanám eszméletlen finom is lett.

Sook-sok receptet átbogarásztam és ott a messzeségben, Amerikában úgy készítik az alaptésztát, hogy a puha vajat kihabosítják a cukorral. Hmm.. gondoltam egyet, mi lenne, hogyha már az átmagyarosításnál tartunk, legyen az alaptésztája egy és ugyanaz, mint a régimódi diós ischleré pirított dióval a tésztájában.

Samoas

Hozzávalók 20-25 darabhoz

Tészta
300 g liszt (nálam 250 g BL55 búzafinomliszt, 50 g teljes kiőrlésű rozsliszt)
60 g pirított, darált dió (elhagyható a pirítás)
200 g teavaj
100 g porcukor
1/2 kk só
1/2 citrom reszelt héja
~ 400 g csokoládé + kis olaj

Karamell
150 g kristálycukor
75 g teavaj 82%-os
195 ml forró tejszín (30%-os)

~ 150 g étcsokoládé (+ esetleg 1 ek olaj)
+ szeletelt mandula / mandulapehely

Az egész diószemeket illatosra pirítom, ezt mindenféle zsiradék hozzáadása nélkül, szárazon, kis serpenyőben teszem. Kihűtöm kicsit, majd ledarálom. Tészta összeállítása. Összekeverem a lisztet, a porcukorral, a dióval, a sóval, majd összemorzsolom a vajjal, és gyorsan tésztává gyúrom, nem szabad, hogy “leégjen” a tészta. Beteszem a hűtőbe kb 1 órára. Szaggatás & sütés. Lisztezett deszkán kinyújtom ~4 mm vastagra, 7 cm-es köröket szaggatok (ezeket gyúrjuk vissza a tésztába), a közepüket kiszúrom apró, 3 cm-es pogácsa szaggatóval, majd 180 fokra előmelegített sütőben (alsó-felső) kb 10-13 perc alatt megsütöm.

Karamellás rész elkészítése. A kristálycukrot vastag aljú kis lábasban karamellizálom (lehet úgy is, hogy fakanállal belemászok, de úgy is, hogy hagyom magától karamellizálódni), amint szép borostyánszínű, jöhet hozzá a forró tejszín, ekkor felzubog, vigyázzunk ki ne csapjon ránk! Kevergessük, szép szószos állagú lesz, végül beleteszem a vajat és kicsit átforralom, rendesen összefőzöm fakanállal. Lehúzom a tűzről, belekeverek annyi szeletelt mandulát / vagy mandulapelyhet, amennyit szemre elbír és kicsit kihűtöm.

Összeállítása. Az étcsokoládét vízgőz fölött, vagy mikróban, sűrű 15-20 mp-es leállítások és átkeverések mellett megolvasztom. Kicsi olajat önthetünk hozzá, hogy ne túl vastagon vonjam be a linzerem talpát, majd mindegyik diós lap alját belemártom és fejjel lefelé rácsra teszem. Megvárom, amíg megköt. Ekkor megfordítom és a langyos karamellszószos-mandulás keveréket fogom és körben a tetejére nyomkodom. Ha nagyon megkötne, melegítsünk rá, hogy kicsit visszaolvadjon. Végezetül, sütőpapírra sorakoztatva, lecsurgatom olvasztott étcsokoládéval.

Régimódi diós Ischler

Cukrásztanonc-fejezetek, omlós tésztából készült sütemények

Pontosan valahogy így képzelem el az igazi, régi, századfordulós, békebeli ischlert Bad Ischlben. Jajj, ha ettetek már finomat! Jó, a lekvárban nem vagyok biztos, hogy baracknak kell lennie, de persze ez szabadon variálható.

‘Ótejóég, maga a csoda! Annyira omlós, hogy csak úgy szétesik a szánkban, amit a darált dió plusz zsiradéktartalma erősen megtámogat. Egyébként egy sima, egyszerű cukisulis anyaghányad (3:2:1 – liszt, vaj, porcukor, 20% darált olajos mag) szerinti barnalinzer tészta recept, amit a házi lekvárkánk, hihetetlen módon meg tud bolondítani, nem beszélve a pirított dióról és a reszelt citromhéjról, ami csak úgy arcon csap és egy kis teljes kiőrlésű rozsliszttel karöltve, mindezek összességéből, valami varázslat ízorgia születik. Másnapra pedig, úgy összeér, hogy… baaaahhh!

Úgy indult, hogy elkapott. Elkapott a nagy valami és akkor bizony nálam nincs mese: sütni kell! A kardamomos kanelbullar tésztája már kelt, sőt a 3 óra pultos kelesztés után, betettem a hűtőbe 5-6 órára érni, addig meg?! Gondoltam készítek egy ischlert, aminek a héten úgy belejöttem a csokizásába a cukrászdai gyakorlatomon.

El sem hiszem egyébként, mekkora szintet léptem magamhoz képest előre a cukrász lét felé. Már itthon is – úgy, mint a cukiban – tartok egy csokizó edényt, amiben a bevonásra szánt csokoládé lakik a Sacher tortázásom óta, így ez a nehézség is egyik pillanatról vált a másikra egyszerű mozdulattá.

Mire figyeljünk az omlós tészták készítésénél?
(házi linzer, cukisulis linzer, ischler, nehéz sós teasütemény)

-A hozzávalókból gyorsan dolgozzuk össze a tésztát. A száraz hozzávalókat (liszt, porcukor, só) gyorsan morzsoljuk össze a hideg vajjal, majd gyorsan gyúrjuk össze egynemű tésztagombóccá. Addig gyúrjuk, amíg a felülete homogén nem lesz. Nem szabad, hogy “leégjen a tészta”: amikor az ujjaink között folyik a kezünk melegétől megolvadt vaj.
– Hűtőben pihentessük a tésztát minimum 1 órán keresztül.
Az ischlerhez barnalinzer tésztát készítettem, ami annyiban különbözik a sima linzertésztától, hogy olajos magőrleményt tartalmaz, ami az összes lisztmennyiség 20%-át teszi ki.
Használjunk VAJAT. Tényleg vajat, tehát lehetőleg ne rámát, sokkal hamarabb öregszik a vele készült tészta és az ízben is eszméletlenül sokat jelent! Vaaagy keverjük DISZNÓZSÍRRAL 70%-30% (vaj-disznózsír).

A gyúrt omlós tésztákról bővebben a cukrászsuli-fejezetem Gyúrt omlós tészták: fehér linzer bejegyzésemben olvashatsz.

Régimódi diós Ischler

Hozzávalók 21 db 6cm-es ischlerhez

300 g liszt (nálam 250 g BL55 búzafinomliszt, 50 g teljes kiőrlésű rozsliszt)
60 g pirított, darált dió (elhagyható a pirítás)
200 g teavaj
100 g porcukor
1/2 kk só
1/2 citrom reszelt héja
~ 400 g csokoládé + kis olaj

Megpirítom a diót. Az egész diószemeket mindenféle zsiradék hozzáadása nélkül, szárazon kis serpenyőben illatosra pirítom. Kihűtöm kicsit, majd ledarálom. Tészta összeállítása. Összekeverem a lisztet, a porcukorral, a dióval, a sóval, majd összemorzsolom a vajjal, és gyorsan tésztává gyúrom, nem szabad, hogy “leégjen” a tészta. Beteszem a hűtőbe kb 1 órára.

Szaggatás & sütés. Lisztezett deszkán kinyújtom kb. 4 mm vastagra, majd 6 cm-es köröket szaggatok. Sütés. 180 fokra előmelegített sütőben (alsó-felső) megsütöm kb 10-13 perc alatt. Töltés & csokizás. Kihűtöm, majd házi (barack)lekvárral összetölt úgy, hogy a lapok alsó része kapja a lekvártölteléket, tehát ezek nézzenek a belseje felé. A csokoládét megolvasztom, felmelegítem, majd kis olajjal elkeverem, ezzel lazítom, egyenként belemártom, rácsra teszem, megszórom pici kókusszal.

Per pillanat ez volt a leggyorsabb, mert már annnnyira akarták enni, máskülönben, hogyha egyedül lettem volna, tuti összepepecseltem volna valami gyönyörű mintát kis zsákból kinyomott csokoládéból, mint ahogy a cukiban készítettem:

Minden cukrásziskolai gyakorlati napomhoz társítok bejegyzéseket, amiben az ott tanultakat és a recepteket összegzem, megtalálhatjátok őket  a CUKRÁSZ-FEJEZETEK menüre kattintva.

Roppanós kókuszcsók zabpehellyel

Csupa finom karácsony!, omlós tésztából készült sütemények

Az karácsonyi gasztroajándék aprósüti válogatásom legegészségesebb eleme. Nagyon fincsi, habcsókszerűen roppanós és kellemesen kókuszos-mandulás!

A kis gasztroajándékhoz már az ötödik kiló mézeskalács elkészült – mint egy cukrászüzemben, jajjj esküszöm olyan ütemben kell sütni, mert egyszerűen gombnyomásra felszívódik, úgy fogy nálunk. A kakaós ischler* és a hókifli éppen begyúrva pihennek a hideg kamrában és várnak szaggatásruka / formázásukra.

Kakaós ischler: sima 3:2:1 arányú omlós tészta: 285 g liszt, 15 g cukrozatlan kakaópor, pici só, vaníliás cukor, 200 g zsiradék – melynek most 50%-a zsír, másik 50 pedig margarin és 100 g porcukor.

Terveztem még mindenképpen az extra puhulós mézes puszedliből, tesóm kedvenc fullosan csokoládés pöffetegéből, a mandulás cantucci pedig egy elmaradhatatlan álom, végül sima sárgabaracklekváros linzert is sütök.

Roppanós kókuszcsók zabpehellyel

Hozzávalók 37 db-hoz (1 tepsihez)
összesen 450 g aprósütihez egyenként 14 grammos darabok

150 g zsiradék szobahőmérsékletű (nálam 75 g vaj és 75 g disznózsír játszott most)
120 g kristálycukor
1 cs. vaníliás cukor
1 óriási csipet só
1 tk mandula aroma
50-60 g kókuszreszelék
120 g aprószemű zabpehely
150 g liszt (100 g BL55, 50 g teljes kiőrlésű rozsliszt)
1 teáskanál sütőpor

1. A tészta összeállítása. puha vajat/margarint/disznózsírt, egy szóval zsiradékot habosra keverem a kristálycukorral, a vaníliás cukorral, a mandula aromával és a csipet sóval. Hozzádolgozom a kókuszt és a zabpelyhet is. Vágül kimérem a lisztet és elkeverem benne a sütőport, majd folyamatos keverés mellett hozzádolgozom a tésztához. Eléggé morzsalékos szerkezete lesz, de vizes kézzel formázható és szépen összeáll.

2. Sütés. Enyhén nedves tenyérrel sütőpapírral bélelt tepsire 15 grammos gombócokat formázok a tésztából, majd 180 fokos sütőben (alsó felső sütés) 20-25 perc alatt megsütöm. Végül fahéjas porcukorral megszórom.