Tesómmal összehoztuk életünk első, asztalon, kézzel húzott rétesét. A recept nem csak szerintem, hanem a 12 éves húgom szerint is rém egyszerű. Mondjuk eddig nagyon féltem tőle, mint kiderült alaptalanul. Tésztája gyorsan összegyúrható, mindenféle hókuszpók nélkül. A húzás pedig igazán egyszerű és könnyen kezelhető. Gyönyörű átlátszó, leheletvékonyra ki tudtuk húzni. Jó vékonyra szeletelt, savanyú almával töltöttük, amit fahéjas-cukorral, vaníliás cukorral és zsemlemorzsával szórtunk meg.
Eszméletlenül vártuk, hogy kisüljön.
Van a családunkban egy ú.n. velemi, hamis rétes recept, szóval hogyha mi rétest ettünk, vagy rétesről beszéltünk, akkor automatikusan mindig erre a receptre asszociáltunk.
Hamis révén elméletileg azt gondolná az ember, hogy akkor jóval egyszerűbb, mint az eredeti, kézzel húzott párja. Legalábbis eddig én teljesen abban a jó hiszemben éltem, hogy milyen szuper, hogy a birtokunkban van egy áttörő egyszerűségű istenkirály recept, ami elhozza a világbékét és fényévekkel hamarabb friss rétesillat lengi be a házat, mint a dédszülők korában.
ÉS nem. Mert ki gondolná, hogy az eredeti, asztalon húzott rétes gyorsabb és egyszerűbb verzió, mint a hamis párja?!
Kézzel húzott, házi rétes
Hozzávalók 3 rúdhoz
Tészta
500 g liszt (250 g rétesliszt, 250 g búzafinomliszt)
250 ml langyos víz
1 teáskanál só
1 evőkanál 10 %-os ecet
1 egész tojás
1 teáskanál disznózsír
Töltelék
6 szem alma
1 szelet száraz kenyér lereszelve / vagy zsemlemorzsa
kristálycukor
fahéj
mazsola
Tetejére: olaj, vaj
A liszteket kimérem és átszitálom. A közepébe mélyedést készítek, beleütöm az egész tojást, belekanalazom a zsírt. Langyos vízben elkeverem a sót és az ecetet, majd először csak a negyedét beleöntöm a tojás mellé és a kezemmel kezdem összedolgozni. Szépen lassan jöhet hozzá a többi víz és fényes, rugalmas tésztává összedolgozom. Gyúródeszkára teszem, a tetejét lekenem olajjal és lefedem egy tállal, majd 40 percig pihentetem.
Közben tiszta abroszt/ágyneműt terítek az ebédlőasztalra és ha letelt a tészta sziesztája, az abroszra teszem és a kezemmel húzni kezdem. Eszméletlen rugalmas a tészta, rá fogunk érezni a szükséges mozdulatokra, átlátszóra húzzuk (kb 100×90 cm-esre).
Elkészítjük a tölteléket: Az almákat meghámozzuk, negyedeljük és vékony szeletekre vágjuk. Közben meg-megszórjuk kristálycukorral és fahéjjal. A szikkadt kenyeret lereszelem, vagy ha van otthon zsemlemorzsa, akkor azzal nincs teendő. TIPP: esetleg, ahogy az osztrákok készítik, kis vajon lepiríthatjuk előtte. Előmelegítem a sütőt 190 fokra (alsó-felső).
Egyenletesen megszórom a töltelékkel, szórok még rá pluszban fahéjjal elkevert kristálycukrot. (Elvileg le kellett volna vágnunk, szakítanunk a tészta vastagabb végeit, ezt mi nem tettük meg, viszont legközelebb tényleg le kell, mert nehezebben sül át a vastagabb tésztarész.) Feltekerem az abrosz segítségével és 3 részre vágom. A tetejét lekenem olajjal, majd kis vajdarabokat szeletelek rá. Sütőpapírral bélelt tepsire teszem, majd 190 fokos sütőben 40-45 perc alatt aranybarnára sütöm.
