Keresés Hírlevél

Egyéb

Ha szeretnél e-mailben értesítést kapni a legújabb bejegyzéseimről:

Őszi fűszeres, pudingos almaleves

Egyéb

Szóval végy egy csomó almát, nagymama jó nagy fazekát és körülbelül fél órát szánj rá a napodból! Utoljára szerintem gyerekkoromban ettem alma”szószt”, mondjuk akkor az inkább főzelék-jellegű második fogás címszó alatt futott. Viszont most levesünk nem lévén, keresve sem találhattam volna ennél egyszerűbb és nagyszerűbbet! Bár az igazat megvallva másnapra a hűtőben kissé főzivé változott, de egy kis melegítés és plusz tej hozzáadásával a “probléma” – már amennyire ezt annak lehet nevezni – orvoslásra került.

Mai ebédünk a teljes kamraszortiment felhasználása jegyében fog elkészülni: ünnepek előtt betévedtem a boltba, beálltam a kígyózó sorba egy kelkáposztával, pár szem krumplival és egy virslivel, hogy végre most frankfurti levest készítek, jó tejfölösen, pirított virslisen, ahogy azt illik és esetleg mellé készítek másodiknak valami briósfélét, amit még melegen, vajjal ehetünk, de látva a sort és annak csiga-mód haladását, visszapakoltam mindent a helyére és megkértem a biztonsági őrt, hogy legyen szíves kérem kiengedni, mert nem vásároltam semmit. Na, így hiúsult meg a jó frankfurti levesünk terve. Helyette pedig életbe lép (mint oly sokszor nálunk) a B-terv: kamránk & fagyasztónk meglévő készletét felhasználva a mai menü:

– pudingos almaleves
– a második még nem fix: vagy besameles, karfiolos, nagyon szaftos Dubarry lesz, vagy tejszínes-kapros csirkemell
– mellé pedig – mert annyi almát kaptunk otthonról, hogy most minden az almára épül, egy grammja se mehet kárba alapon – egri nagymama almás kalácsa/pitéje 2 kiló almából, szintén pudingosan jó sok fűszerrel, fahéjjal, szerecsendióval ójaj❤

Őszi fűszeres, pudingos almaleves

Hozzávalók 6 személyre

750-800 g alma (nettó/csupasz súly)
3 rúd fahéj
1/2 kk. szerecsendió
6-7 db szegfűszeg
1 óriási csipet só
1/2 citrom leve
1 csomag vaníliás cukor
2 csomag vaníliás pudingpor (vagy inkább 1,5 és akkor másnapra nem lesz főzike?!)
0,5-1 dl tejszín
1-2 dl tej
cukor/édesítő ízlés szerint
1,5-2 liter víz

Vizet töltök egy nagyobb tálba, belefacsarom a 1/2 citrom levét, ebbe jönnek majd az almák, miután megpucoltam őket: meghámozom, kicsumázom, negyedelem, majd a negyedeket is kb 3-ba vágom. Közben felteszek 1-1,5 Liter vizet forrni a fűszerekkel (fahéjrúd, szerecsendió, szegfűszeg, só) és amikor az almákat megpucoltam, mehetnek bele a lével együtt.

Köbö 10-15 percig, fedő alatt főzöm közepes/kis lángon, majd besűrítem az előzetesen, kis vízben csomómentesre kevert pudingporral. Én először csak egyet tettem hozzá, majd mivel nem találtam elég pudingosnak, szószosnak, tettem hozzá még egy kevéske vízben elkevert pudingot. Pár percig keverem, hagyom kicsit összefőni. Lehúzom a tűzről és hőkiegyenlítéssel hozzáadom a tej+tejszín keverékét, majd további tej hozzáadásával beállítom számunkra szimpatikus/kedvelt állagúra.

Nyakleves, avagy a csirkenyak dicsérete

Egyéb

Hihetetlen, hogy pár darab, filléres aprócska, ujjnyi csirkenyak, milyen ízeket és zamatokat kölcsönöz még a legegyszerűbb levesnek is, ilyenformán teljesen átalakítva annak minden élvezeti értékét és tapasztalását.

Mióta erre rájöttem, (6-8 darabos) kis adagokban tartok a fagyasztóban a nyakacskákból. Minden íz-értéke mellett hatalmas előnye, hogy hamar megfő a levesben, tehát nem kell szétfőzni a sok zöldséget és arra várni, hogy csirkenyak őkelmék mellé-tökéletesedjenek. 

Sőt továbbmegyek, mióta erre rájöttem, nem veszek kicsontozott csirkemelleket sem, hanem én magam csontozom ki itthon, hogy az értékes csirkemellcsontot is úgy, mint a nyakacskákat, leköltöztethessem a fagyasztóba és egyszer majd egy igazán ízletes levessé lényegülhessenek át.

Ami a receptet illeti, alapvetően elég satnyácska, mert még a boltbezárás után megmaradt mélyfagyasztott, összevágott zöldségekből készült, holott magamtól én ilyet sose vennék. Mégis egyébiránt meglepően finom lett. Mondom: a csirkenyak! És ahogy a címben is szerepel, pusztán a csirkenyak dicséretéért ültem gép elé. A recept most tényleg csak mellékes, ámbár egy igen finom összetevője írásomnak. A fagyasztott zöldségkeveréket pedig ezegyszer nézzétek el nekem.

Nyakleves, avagy a csirkenyak dicsérete

Hozzávalók 4 személyre

1 ek olaj
450 g leveszöldség
1 fej vöröshagyma
1 kávéskanál fűszerpaprika
6-7 db csirkenyak
só, bors, petrezselyem (fagyasztóból)

A hagymát apróra vágom, minimális olajon megdinsztelem. Lehúzom a tűzről, elkeverem benne a fűszerpaprikát, felöntöm 1/2dl vízzel, visszateszem a tűzre, összefőzöm. Mehet bele a csirkenyak. Felöntöm egy kis vízzel, 9-15 percig főzöm, majd beleteszem a zöldségeket, fűszerezem (só, bors, petrezselyem). Felöntöm vízzel 1-1,5 liter vízzel, lefedem, majd hogyha forr, takarékra veszem alatta a lángot. Amint megpuhult és a húst is kellően késznek ítéljük, készen is vagyunk.

Könyvajánló – Halász Zoltán: Utazás Kulináriába

Egyéb, gasztrofilm & könyvajánló


Halász Zoltán: Utazás Kulináriába

avagy kultúrtörténeti kalandozás az ízek világában számtalan különleges recepttel

Könyvajánló azoknak, akik szerelmesek az irodalomba, történelembe és a gasztronómiába.
Nem, így nem lesz az igazi.
Tehát könyvajánló azoknak, akiket érdekel az irodalom, a történelem és a gasztronómia.
Nem, nem jó. Tehát végső újratervezés:

Könyvajánló mindazoknak, akik szeretnének egy igazán ízes, ínycsiklandozó, gyönyörűen megírt könyvet olvasni, mindezt egy extra kifinomult, művelt hangnemben, varázslatos történetekkel, utazásokkal fűszerezve, végezetül zseniális receptekkel kombinálva és Dobos C. József: Magyar-Franczia Szakácskönyve metszetei által illusztrálva.
Talán, így jó lesz. 

A szerzőről beszéljen helyettem Esterházy Péter a borító hátuljáról:
“Amit Halász Zoltán (Zoli bácsi) tud, azt így nem tudja senki más. Van, aki az irodalomhoz ért, más a történelemhez, van, aki a gasztronómiához, van, aki utazni tud, van, aki művelt. Ő ezt együtt hozza, elegánsan és tárgyszerűen és mindig érdekesen: mesél, mesél. Aki ételről, étteremről, ízekről (satöbbi!) ír, az mindenki Halász-tanítvány. Abban a valódi és nagy szerencsében volt részem, hogy egy időben rendszeresen együtt ebédelhettem, vacsorázhattam vele. Ez a szerencse vár most az olvasóra is: időn és téren át eszegetni és beszélgetni egy nagy gourmet- val.”

Ezt a könyvet nem lehet  c s a k   ú g y  elolvasni. Ezt a könyvet ki kell élvezni szépen, lassan és nyugodtan. Zseniális minden fejezete. Tematikáját tekintve nincs világosan elhatárolható fejezetekre lebontva (értem itt pl: levesek, főétel..), de mégis valamilyen úton-módon egy patent pontos, tökéletesen összerakott rendszer alapján halad a könyv: egyszer azon kapjuk magunkat, hogy a mártások történetébe csöppenünk bele, majd egy novemberi libalakomán találjuk magunkat, aztán az alföldi tarhonya és lebbencs dicsérete következik és ez így egy fejezeten belül. Megmagyarázhatatlan, de zseniális. Valahogy ekképpen jutunk el a Palócföldre, Mikszáth Kálmánhoz és a Palócleveshez is /Részlet a könyvből/:

„Palócföld hegyes-dombos tájain jártam – egy-egy kis faluban a megmaradt régi boronafalú lakóházakban, faragványokkal díszített galambdúcokban gyönyörködtem. Mohorán a hajdani Mauks-kúria udvarán álló vén öreg diófát csodáltam meg, amelynek árnyékában Mikszáth Kálmán üldögélt valamikor – mivelhogy a kúria apósának, Mauks Mátyásnak tulajdona volt. Eközben alkalmam adódott meg-megkóstolni a palóc konyha főztjét is. (…)

Ami a palóc konyhát illeti, annak leghíresebb, mindmáig sok étterem étlapján szereplő fogása a Palóc leves – talán egy kicsit meglepő módon nem a Palócföld valamelyik konyhájában, hanem a pesti István Főherceg Szálloda vendéglőjében született, a 19. század végén, egy különleges alkalommal. Gundel János éttermében törzsvendég volt Mikszáth Kálmán, a „nagy palóc”, és Gundel, az író nagy tisztelője lévén elhatározta, hogy Mikszáth születésnapja alkalmából a szállodában „Mikszáth-szobát” létesít. A szoba falait Mikszáth arcképe és az író műveiből vett alakok képei díszítették, melyeket Irekovszky Géza festőművész alkotott. Ez azonban még nem volt minden: a szoba avatására rendezett vacsorához Gundel olyan menüt „komponált”, amelynek fogásai Mikszáth műveit idézték: Ilyenképpen:

Palócleves
Lohinai füves hal
Tót atyafiak haluskája
Brézói ludak Mikszáth módjára
Galamb a kalitkában
Ami a lelket megédesíti

Gundel Imre, hajdani kedves barátom szerint Gundel János a levesre nem talált megfelelő más nevet – s hogy az új szoba megnyitását egy új fogás alkotásával tegye még ünnepélyesebbé, a névadás problémáját is megoldva, egy ürühúsból, burgonyával és zöldbabbal készült paprikás, tejfölös, kapros levest kreált – így született a Palóc leves, amely nemcsak halhatatlan ételkreációnak bizonyult, de tökéletesen beleillik a mai magyar konyha gazdag, pikáns ízvilágába.”

Sült paradicsom-krémleves

Egyéb

Annyi igazi, házi, kirobbanóan friss paradicsomot kaptunk nagymamától, hogy nyersen már nem győztük enni.
Így mára egy SÜLT PARADICSOM KRÉMLEVEST találtam ki. Én már a megsült parikat is simán megettem volna magában a tepsiből.. egyszerűen annyira jó illata volt az egésznek.

Az íze pedig.
Nekem egyértelműen csillagosötös (édesen, tejfölösen, házi cérnametélttel* és reszelt, ráolvasztott sajttal), de én alapvetően is szeretem a paradicsomlevest. Ami jelen esetben igazi íz-értékelést jelent, az párom véleménye – aki utálja a paradicsomlevest – de ez a sült-féle eszméletlenül ízlett neki.

Sült paradicsom-krémleves

HOZZÁVALÓK 6-7 személyre

1 kg paradicsom
1 tv paprika
1 vöröshagyma
1 lilahagyma
1 egész fej fokhagyma
1/4-ed zellergumó
1 nagy csipet kakukkfű, majoranna
só, durvára tört bors
70 g sűrített paradicsom
0,5 dl fehér bor
víz, alaplé (pácolt csirkemellet sütöttem zacsiban és az alján megmaradt levet leszűrtem és ezt használtam alaplének)
olíva olaj (ennek hiányában nálam most aszalt paradicsom olaj játszott)
friss petrezselyem

A sütőt felmelegítem 230 fokra. Negyedelem a paradicsomot, kivágom a száras részeit. Tepsire sorakoztatom őket. Teszek hozzá egy egész fej fokhagymát, 1 vörös és 1 lilahagymát, 1/4-ed vékonyra szeletelt zellergumót, 1 tv paprikát is beleszeletelem és meglocsolom (olívaolaj hiányában) aszalt paradicsom-olajával.

Fűszerezem. Egy-két óriás csipet kakukkfűvel, majorannával, sóval, 2 csipet barna cukorral és durvára tört borssal ízesítettem. A legvégén meglocsoltam kb 1/2 dl fehér borral. 230 fokon 30 percig sütöttem, majd átpakoltam a levével együtt egy fazékba. Felöntöm alaplével. Pár (5-10) percig főzöm, friss petrezselymet dobok rá, majd leturmixolom egy kis konzerv (70g) sűrített parival együtt.

*Házi cérnametéltet készítek mellé (1 tojás, 50 g BL55 búzafinomliszt, 50 g búzarétesliszt), reszelt sajttal tálalom.

Kézzel húzott, házi almás rétes

Egyéb

Tesómmal összehoztuk életünk első, asztalon, kézzel húzott rétesét. A recept nem csak szerintem, hanem a 12 éves húgom szerint is rém egyszerű. Mondjuk eddig nagyon féltem tőle, mint kiderült alaptalanul. Tésztája gyorsan összegyúrható, mindenféle hókuszpók nélkül. A húzás pedig igazán egyszerű és könnyen kezelhető. Gyönyörű átlátszó, leheletvékonyra ki tudtuk húzni. Jó vékonyra szeletelt, savanyú almával töltöttük, amit fahéjas-cukorral, vaníliás cukorral és zsemlemorzsával szórtunk meg.

Eszméletlenül vártuk, hogy kisüljön.

Van a családunkban egy ú.n. velemi, hamis rétes recept, szóval hogyha mi rétest ettünk, vagy rétesről beszéltünk, akkor automatikusan mindig erre a receptre asszociáltunk.
Hamis révén elméletileg azt gondolná az ember, hogy akkor jóval egyszerűbb, mint az eredeti, kézzel húzott párja. Legalábbis eddig én teljesen abban a jó hiszemben éltem, hogy milyen szuper, hogy a birtokunkban van egy áttörő egyszerűségű istenkirály recept, ami elhozza a világbékét és fényévekkel hamarabb friss rétesillat lengi be a házat, mint a dédszülők korában.
ÉS nem. Mert ki gondolná, hogy az eredeti, asztalon húzott rétes gyorsabb és egyszerűbb verzió, mint a hamis párja?!

Kézzel húzott, házi rétes

Hozzávalók 3 rúdhoz

Tészta
500 g liszt (250 g rétesliszt, 250 g búzafinomliszt)
250 ml langyos víz
1 teáskanál só
1 evőkanál 10 %-os ecet
1 egész tojás
1 teáskanál disznózsír

Töltelék
6 szem alma
1 szelet száraz kenyér lereszelve / vagy zsemlemorzsa
kristálycukor
fahéj
mazsola
Tetejére: olaj, vaj

A liszteket kimérem és átszitálom. A közepébe mélyedést készítek, beleütöm az egész tojást, belekanalazom a zsírt. Langyos vízben elkeverem a sót és az ecetet, majd először csak a negyedét beleöntöm a tojás mellé és a kezemmel kezdem összedolgozni. Szépen lassan jöhet hozzá a többi víz és fényes, rugalmas tésztává összedolgozom. Gyúródeszkára teszem, a tetejét lekenem olajjal és lefedem egy tállal, majd 40 percig pihentetem.

Közben tiszta abroszt/ágyneműt terítek az ebédlőasztalra és ha letelt a tészta sziesztája, az abroszra teszem és a kezemmel húzni kezdem. Eszméletlen rugalmas a tészta, rá fogunk érezni a szükséges mozdulatokra, átlátszóra húzzuk (kb 100×90 cm-esre).

Elkészítjük a tölteléket: Az almákat meghámozzuk, negyedeljük és vékony szeletekre vágjuk. Közben meg-megszórjuk kristálycukorral és fahéjjal. A szikkadt kenyeret lereszelem, vagy ha van otthon zsemlemorzsa, akkor azzal nincs teendő. TIPP: esetleg, ahogy az osztrákok készítik, kis vajon lepiríthatjuk előtte. Előmelegítem a sütőt 190 fokra (alsó-felső).

Egyenletesen megszórom a töltelékkel, szórok még rá pluszban fahéjjal elkevert kristálycukrot. (Elvileg le kellett volna vágnunk, szakítanunk a tészta vastagabb végeit, ezt mi nem tettük meg, viszont legközelebb tényleg le kell, mert nehezebben sül át a vastagabb tésztarész.) Feltekerem az abrosz segítségével és 3 részre vágom. A tetejét lekenem olajjal, majd kis vajdarabokat szeletelek rá. Sütőpapírral bélelt tepsire teszem, majd 190 fokos sütőben 40-45 perc alatt aranybarnára sütöm.

Petrezselyem télire: így tedd el, hogy friss maradjon

Egyéb, Főételek

Szeretem a tápanyagokban gazdag, egészséges ételeket. Ragaszkodom a friss idényzöldségekhez, gyümölcsökhöz és a változatosság elve alapján építem fel az étkezéseinket. Kamrámban csak a legalapvetőbb élelmiszerek találhatók és mára már teljesen elhagytam a bolognai alapot, az ételízesítőt és minden ilyen ebetűvel teletömött fűszersófélét.
Ja, és a legfontosabb, hogy nincs pazarlás. Én megeszem a kapros tökfőzeléket a maradék kukoricás bulgurral, hiába néznek rám furcsán a kollégák – mondjuk tényleg furán nézett ki, azt aláírom – de tök finom volt. 

Visszagondolva mindennek az alapja ez a fagyasztós eljárás volt. Ekkor kezdtem elhagyni őket és figyeltem fel a friss zöldségszárak (petrezselyem, zellerszár) eszméletlen illatos, zsenge ízére és frissességére. Teljessé teszik ételeinket. Kamrám stabil alapjaivá váltak a különböző fűszernövényekkel együtt, amiket egyre bátrabban használok. 

A képlet egyszerű. Két út lehetséges.

  • Légmentesen zárható tasak: Vágjuk le a szárakat úgy, hogy ne maradjon benne vastag szár. Mossuk át, törüljük át, vagy hagyjuk megszáradni és tegyük a tasakba (1Literes). Praktikusabbnak találom.
  • Frissentartó fólia: Mossuk meg az egész szárat, töröljük szárazra, vagy hagyjuk megszáradni, majd tekerjük bele a fóliába. Eleinte így tettem el, kicsit macerásabb a kitekergetésnél.

Petrezselymes karalábéleves csirkemellcsonttal

Egyéb

Nem variáltam túl a napi étkezést az biztos, de szerintem sokszor a legegyszerűbb ételek a legfinomabbak. Egy teljesen egyszerű, hétköznapi leves, minimális hozzávalóból. Egyébként utólag jutott eszembe, hogy tehettem volna bele egy szem krumplit, vagy 1 szál fehérrépát, esetleg egy negyed zellert, kicsit sűrűbbé és karakteresebbé tette volna. Másrészről viszont lehet, hogy pont így a tökéletes. Friss, zsenge, nyári karalábéleves. Csak karalábé dominál és a petrezselyem, semmi mellébeszélés.

A csirkemell csontról pedig annyit, hogy múltkor párom véletlenül csontozatlan csirkemelleket vett. Hála a jó égnek, azóta is dicsérem, mert a második levest teszi olyan ízletessé, mintha legalább húsleves alappal készítettem volna, vagy mintha beledobtam volna valami műkockát. Kicsontozás után mentek akkor a fagyasztóba és most csak hipphopp bele kellett dobni. Hétvégén pedig vettem csirkenyakat /fél kilót 150 forintért/, ugyanezen célból, egyet-egyet az íze miatt majd belecsempészek a leveseimbe.

Petrezselymes karalábéleves csirkemellcsonttal

Hozzávalók 4 személyre

3 db jókora karalábé
2 gerezd fokhagyma
1 fej vöröshagyma
1/2 kávéskanál fűszerpaprika
1 jókora csokor petrezselyem, de minél több, annál zöldebb és frissebb lesz a leves
1 csontozatlan csirkemell kicsontozott csontja, szóval 1 db csirkemellcsont

A karalábékat meghámozom, felkockázom. Egy lábasba teszem és felöntöm annyi vízzel, amennyi ellepi. Jöhet bele a mellcsont. Megtisztítom a vöröshagymát, félbevágom és beleteszem. A fokhagymákat belenyomom. Elkeverem benne a fűszerpaprikát, sózom, borsozom. Beleteszem a petrezselyemzöldet is. Lefedem, majd amikor már forr, minimál lángon főzöm tovább, amíg a karalábé kezd puhulni. Ekkor durván a felét leturmixolom és visszaöntöm a levesbe. 

Kovászos uborkázgatások

Egyéb

Ízlés. Folyamatos változások végtelene, pedig csak egy ötbetűs szó.
Az utóbbi pár év alatt olyan gyökeres fordulat következett be nálam, hogy magam lepődtem meg rajta a leginkább.

Mára már elképzelhetetlen a konyhám kapor nélkül, a spenót kiemelt szereplőjévé nőtte ki magát a mindennapi étkezésünkben. A lecsó-szezont már tavasz óta türelmetlenül várom, a főzelékekről pedig úgy álmodozom, mint egy igazi, Nápolyi pizzáról – persze nem rántással, csakis önmaga sűrítésével. A következő elem, a csülök után – Csülök? Na például ezt magamról sose gondoltam volna – a kovászos uborka. 

Eddig anyósom (leendő?!) látott el bennünket vele, de nem bírtam magammal az idén. Van nálam egyfajta kattanat, miszerint szerintem addig nem tudok igazán főzni, vagy nem is ez a megfelelő szó, hanem addig nem vagyok elégedett igazán magammal, amíg ezeket a nagymama savanyúságokat és ételeket (értem ezalatt a töltött káposztát, az SK káposztás tésztát vagy a 2018-as tél következő kihívását, a kocsonyát) nem készítem el saját magam.

Igazodva mániámhoz, a héten éppen aktuális SK, kovászos kenyérkém* képezte a kovi ubi alapját, ami mint később kiderült, olyan karakteres, telt-kovászos ízt adott az egésznek, amilyet én még kovászos uborkában sohasem éreztem.

*Hasonlóan készítettem, csak hagyma nélkül. Saját készítésű, bolti élesztő mentes -liszt, víz, só- teljes kiőrlésű kenyér. Természetesen bármilyen kenyérrel szuperál!

HOZZÁVALÓK 1,5 LITERES ÜVEGHEZ
Tudom nem nagy adag, de nálunk kettőnknek ez pont tökéletes.

  • körülbelül 400-500g kovászolni való ubi (úristen nem mértem le, egy kis zacskó, kb 2-3 jó nagy marék)
  • 3 dagadt gerezd fokhagyma
  • 2 evőkanál só
  • ~1 liter víz
  • kis marék kapor
  • kis marék mustármag
  • kis marék szemes bors
  • 2-3 szelet kenyér
  1. Végy sok kis uborkát, mosd meg jól.
  2. Keress otthon egy nagy 5-6 literes üveget, mosd át.
  3. Forralj fel 2-3 liter vizet, keverd el benne a sót.
  4. Vágd be az ubik oldalát, sorakoztasd őket az üvegbe.
  5. A tetejére jöhet 3 dagadt gerezd fokhagyma, a marék kapor, a bors és a kenyér, kis mustármag.
  6. Végezetül öntsd fel forrásban levő sós (2-3 evőkanál) vízzel, éppenhogy tedd rá a tetejét.
  7. Várd a csodát, ami 3-4 nap múlva megtörténik. Tedd bele egy edénybe, szűrd rá a levét és mehet a hűtőbe.

Már a második nap kovi ubi illata volt!

Ropogós müzli házilag

Egyéb

Este volt. Fogtam magam, felálltam a kanapéról, és készítettem egy hatalmas adag házi müzlit. Kevesebb, mint FÉL ÓRA alatt. Mennyei illata volt. Sajnos a kedvenc cukormentes és mindemellett eszméletlen finom müzlinket kivonták a forgalomból, körülbelül ennek már egy éve, ami eléggé megviselte családunk szívét, mert mi minden délelőtt ezt ettük fejenként egy fél banánnal, 1 teáskanál chia maggal és igazi, teljes 3,6%-os tejjel. Eszméletlenül hiányzott már! Muszáj voltam valamit kitalálni.

A végeredmény igazán inspiráló lett, és árban is egészen baráti, tekintve, hogy mostanában a jó minőségű darabokért elég nagy árat kell fizetni!

Ropogós müzli házilag

Hozzávalók 1/2 kg müzlihez

1 teáskanál teavaj
1-2 teáskanál nádcukor
2 bögre egész zabpehely
1 bögre kisebbre tört zabpehely
1-2 evőkanál kakaópor
fahéj, szerecsendió ízlés szerint
1 marék lenmag
1 marék szezámmag
1 marék tökmag

Palacsintasütőben hevítettem egy teáskanál vajat. Beleszórtam 1-2 teáskanál nádcukrot, kicsit karamellizáltam. Beleszórtam a müzlikeverék 1/3-át, megpirítottam. Közben 1 dl vízben elkevertem 2-3 evőkanál xilitet, felforraltam. A serpenyőbe szórtam a második rész müzlit, ráöntöttem a forró, édes víz felét, megpirítottam. Majd az utolsó részhez kevertem 1-2 teáskanál kakaóport és a maradék forró vízzel együtt lepirítottam.  Ehhez a megpirított müzlihez hozzákevertem még: 
2 marék mazsolát
 1 marék aszalt cseresznyét
1 marék apróra felcsíkozott, aszalt sárgabarackot

Amint kész lettem – tényleg kevesebb, mint fél óra volt – vissza leültem a kanapéra és gyorsan megosztottam a receptet Fb-on. Sokan kérdeztétek aznap, hogy meddig tartható el és miben tárolom. Reflektálva a kérdéseitekre, 10 napig ettük és légmentesen lezárt üvegedényben tároltam a konyhaszekrényben (nyáron). Elméletileg így 2 hétig is eláll. Ha marad.