Őszi fűszeres, pudingos almaleves

Egyéb

Szóval végy egy csomó almát, nagymama jó nagy fazekát és körülbelül fél órát szánj rá a napodból! Utoljára szerintem gyerekkoromban ettem alma”szószt”, mondjuk akkor az inkább főzelék-jellegű második fogás címszó alatt futott. Viszont most levesünk nem lévén, keresve sem találhattam volna ennél egyszerűbb és nagyszerűbbet! Bár az igazat megvallva másnapra a hűtőben kissé főzivé változott, de egy kis melegítés és plusz tej hozzáadásával a “probléma” – már amennyire ezt annak lehet nevezni – orvoslásra került.

Mai ebédünk a teljes kamraszortiment felhasználása jegyében fog elkészülni: ünnepek előtt betévedtem a boltba, beálltam a kígyózó sorba egy kelkáposztával, pár szem krumplival és egy virslivel, hogy végre most frankfurti levest készítek, jó tejfölösen, pirított virslisen, ahogy azt illik és esetleg mellé készítek másodiknak valami briósfélét, amit még melegen, vajjal ehetünk, de látva a sort és annak csiga-mód haladását, visszapakoltam mindent a helyére és megkértem a biztonsági őrt, hogy legyen szíves kérem kiengedni, mert nem vásároltam semmit. Na, így hiúsult meg a jó frankfurti levesünk terve. Helyette pedig életbe lép (mint oly sokszor nálunk) a B-terv: kamránk & fagyasztónk meglévő készletét felhasználva a mai menü:

– pudingos almaleves
– a második még nem fix: vagy besameles, karfiolos, nagyon szaftos Dubarry lesz, vagy tejszínes-kapros csirkemell
– mellé pedig – mert annyi almát kaptunk otthonról, hogy most minden az almára épül, egy grammja se mehet kárba alapon – egri nagymama almás kalácsa/pitéje 2 kiló almából, szintén pudingosan jó sok fűszerrel, fahéjjal, szerecsendióval ójaj❤

Őszi fűszeres, pudingos almaleves

Hozzávalók 6 személyre

750-800 g alma (nettó/csupasz súly)
3 rúd fahéj
1/2 kk. szerecsendió
6-7 db szegfűszeg
1 óriási csipet só
1/2 citrom leve
1 csomag vaníliás cukor
2 csomag vaníliás pudingpor (vagy inkább 1,5 és akkor másnapra nem lesz főzike?!)
0,5-1 dl tejszín
1-2 dl tej
cukor/édesítő ízlés szerint
1,5-2 liter víz

Vizet töltök egy nagyobb tálba, belefacsarom a 1/2 citrom levét, ebbe jönnek majd az almák, miután megpucoltam őket: meghámozom, kicsumázom, negyedelem, majd a negyedeket is kb 3-ba vágom. Közben felteszek 1-1,5 Liter vizet forrni a fűszerekkel (fahéjrúd, szerecsendió, szegfűszeg, só) és amikor az almákat megpucoltam, mehetnek bele a lével együtt.

Köbö 10-15 percig, fedő alatt főzöm közepes/kis lángon, majd besűrítem az előzetesen, kis vízben csomómentesre kevert pudingporral. Én először csak egyet tettem hozzá, majd mivel nem találtam elég pudingosnak, szószosnak, tettem hozzá még egy kevéske vízben elkevert pudingot. Pár percig keverem, hagyom kicsit összefőni. Lehúzom a tűzről és hőkiegyenlítéssel hozzáadom a tej+tejszín keverékét, majd további tej hozzáadásával beállítom számunkra szimpatikus/kedvelt állagúra.

Villámgyors sütőporos csokis-meggyes kakaós csiga túrós tésztából

Egyéb

A csiga.
A kakaós csiga.

A tölteléket nem sajnálós étcsokoládés-meggyes kakaós csiga, amibe ha beleharapsz, becsukod a szemed, kicsit felhúzod a szemöldököd és a szemhéjad alatt leheletfinoman megrebegteted a szemeidet, közben pedig megjelenik egy halvány, de határozott mosoly a szád szélén, ami mire lenyeled a legelső falatot, fülig érő örömmé változik át.

Na, pontosan ilyen ez a csiga!

Már napok óta csak kakaós csigákon csüngök! Végignéztem már kismillió képet instán, kezdve a #kakaóscsiga – ától a #zimtschnecken – ig, a #cinnamonroll -ról nem is beszélve. Véégem volt már teljesen, aztán találtam egy kifejezetten érdekes receptet. Élesztő nélkül készült GYORS (elméletileg félórás – azért ez így nem teljesen igaz, mondjuk én betettem 30-40 percre a hűtőbe, amíg megreggeliztem, meg kiteregettem, szóval ezért volt kicsivel több), SÜTŐPOROS KAKAÓS CSIGA. A tésztájában 1:1 arányban van túró és liszt, amolyan “pogácsa-elven” működhet.

Összességében veszettül elégedett vagyok, mert a recept íz-érték-élvezet tekintetében nemhogy arányos az elkészítési idővel, hanem még fölül is teljesítette minden elvárásomat: zseniális. Többek között már csak azért is mert diétásabb, mint az élesztős párja – bár ez nem feltétlen releváns a brutál csokoládés töltelék szemszögéből, na de nem is elhanyagolható! Szóval valahol kompenzál és mennyei. Tényleg!

Ami engem illet, ezen infógyűjtésem alatt rájöttem, hogy a csiga külleme tekintetében tökre nem mindegy, hogy milyen mennyiségű tésztából, mekkorára nyújtjuk, melyik irányból tekerjük fel, hány ujjnyira vágjuk és még az sem, hogy milyen tölteléket használunk*. Ugyanis mostanában eszméletlenül bejönnek a magas peremű tepsiben, kocka alakban összesült magasabb (nagyjából ránézésre 2 ujjnyira vágott), és minimum 5 rétegben áttekert csigák. Ezt szeretném most kikísérletezni!

*Szerencsére a töltelék adott volt, mert van egy eszméletlenül finom és tökéletesen bevált már-már szinte párizsi krém-jellegű kakaós csiga töltelékem, ami garantáltan a csoki-imádók kedvece lesz, mert valami hatalmasat tud bulizni a szájban.

Hozzávalók 9 jókora darabhoz (23×23 cm-es tepsiben)

T Ö L T E L É K
80 g zsiradék (nálam: 50 g vaj, 30g margarin)
40 g étcsokoládé
50 g porcukor
25 g cukrozatlan kakaópor
1 óriási csipet só
1 teáskanál sütőrum
125 g magozott meggy lecsepegtetve, áttörölgetve

T É S Z T A
250 g túró
70 g porcukor
1 óriási csipet só
250 g liszt* (nálam: 100g BL55, 100g teljes kiőrlésű rozsliszt, 50g teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt)
1/2 csomag sütőpor
25 g olvasztott vaj
25 ml tej
1 M-es tojás

P L U S Z I N F Ó

Tésztánk állagát, ezzel együtt receptünk sikerességét mind a liszt, mind a túró is keményen befolyásolni tudja. 

Hogyha keverjük a liszteket és teljes kiőrlésű lisztet is használunk lehet lágyabb a túró állaga, mert több folyadékot képes megkötni.

Hogyha a túrónk darabosabb, pergősebb, akkor a tészta összeállításához (főleg hogyha még a teljes kiőrlésű lisztet is használunk) előfordulhat, hogy leheletnyivel több folyadék szükséges.

Kizárólag sima BL55 búzafinomliszttel készítjük el a csigát, akkor vagy több liszt felhasználásával, vagy keményebb állagú túróval dolgozzunk, mert szemben a teljes kiőrlésű liszttel, a sima BL55 búzafinomliszt kevesebb folyadékot tud megkötni. Javaslom, hogy a folyadékot apránként dolgozzuk a tésztába, így közben gyönyörűen eltalálható, alakítható lesz annak állaga

1.Töltelék. Nyeles kislábasban a vajat megolvasztom. Beletördelem az étcsokit, addig kevergetem, amíg el nem olvad. Közben már le-leveszegetem a főzőlapról, csak néha-néha teszem vissza egy lopott kis melegért, hogy jobban olvadjon. Hozzászitálom a kakaóport és a porcukrot, kicsi kézi habverővel csomómentesre keverem. Végül belekeverem a rumot és a sót is. Hagyom kicsit hűlni, szilárdulni. Addig elkészítem a tésztát.

2. A tészta összeállítása. Fakanállal elkeverem a túrót a porcukorral és egy óriási nagy csipet sóval. Hozzákeverem a tojást és a tejet. Mikróban megolvasztom a vajat. Kimérem a lisztet/liszteket és elkeverem benne a fél csomag sütőport, amit fokozatosan a túrós masszához keverek felváltva az olvasztott vajjal együtt. Amikor már a fakanál nem viszi, kiöntöm a deszkára és kézzel összegyúróm. A kapott tésztám nem ragad, nem tapad, ugyanakkor kellően lágy és rugalmas. Visszateszem az edénybe és beköltöztetem a hűtőbe min. 30 percre. 

3. Formázás. A pihentetett tésztát lisztezett felületen 30×50 cm-esre nyújtom. Rákenem a tölteléket úgy, hogy az egyik rövidebbik oldalán 1-2 cm-t kihagyok. Ez lesz a vége. A tölteléket kicsit vissza is olvaszthatjuk, hogyha nem kenhető eléggé. Megszórom a letörölgetett, szinte száraz meggyel és a rövidebbik oldalánál kezdve feltekerem. A 30 cm-es rudat 9-részre osztottam, tehát 3,5 cm-es darabokra vágtam, majd egy 23×23 cm-es sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztattam őket. Semmivel sem kentem le.

4. Sütés. 180 fokra előmelegített sütőbe tettem és 20-21 perc alatt alsó-felső sütéssel megsütöttem őket. Néha rákapcsoltam 1-1 lopott percre a légkeverést.

Lélekmelengető őszi gombakrémleves

Egyéb

Valami ‘szavakat nem találok’ mennyei finom ez a leveske. Krémes, lágy, csupa gombaíz, amit személy szerint eszméletlenül imádok! Kis tejszínnel pedig maga a gyönyör.
Hűvös, őszi szellővel átfújt, fázós napokon, egy nagy tányér forró gombakrémleves egyaránt ajándék a gyomornak és a lelkünknek.

Az ebéd pikantériája pedig, vagy a hab a tortán – bár ezt egy gombakrémlevesnél nem tartom kellően hatásos és pavlovi reflex beindító kifejezésnek – a pirított magvas, házi, teljes kiőrlésű, bajor perecmázas bagel volt, amit sütés előtt egy szódabikarbónás vízfürdőben főztem elő és tudjátok, az az igazi kicsit kesernyés, vagy nem is tudom mihez hasonlítani – perecmáz, ami olyan finoman összekapja a nyelvet. Ójajnekemdeimádom.

Hozzávalók 4 személyre

1 nagy krumpli
1 ek olívaolaj
2 kicsi, vagy 1 nagy vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
300-400 g csiperke*
”friss” petrezselyem (a fagyasztóból)
egy nagy csipet kakukkfű, 1 kávéskanál majoranna
só, bors

*bár most csak 200 g állt a rendelkezésemre, így csak 4-5 személyes adaggal tudtam készíteni.

Főzés. Kicsi olívaolajon megpirítom a felaprított vörös és fokhagymát. Jöhet bele a felkockázott krumpli és a felszeletelt gomba is. Pár perc alatt összepirítom, majd felöntöm kicsi vízzel, éppen annyival, hogy ellepje. Fűszerezem. Fedő rá, ha forr, takarékra veszem.

Turmixolás. Amint megpuhult a krumpli, lehúzom a tűzről és kb 5-10 percig hagyom “hűlni”, mert a műanyag turmixgépem nem örűl a gigaforró levesnek, aztán becsattogok a kamrába a érte és az egész kis levest leturmixolom. Azért nem öntöttem fel csak félig, mert majd a turmixban öntöm fel annyi vízzel, amennyit még elbír egy “krémleves állag” és a turmix. Nekünk ez durván 1,25 Liter, majd visszaöntöm a lábasba, adhatok még hozzá vizet, vagy tejszínnel, vagy kis levessel csomómentesre kikavart tejföllel is dúsíthatom.

Tálalás. Kis habtejszínnel meglocsoltam, leheletnyi petrezselyemmel meghintettem, végül megszórtam a bagel tetejéről maradt pirított tök-, len- és szezámmaggal.

Nyakleves, avagy a csirkenyak dicsérete

Egyéb

Hihetetlen, hogy pár darab, filléres aprócska, ujjnyi csirkenyak, milyen ízeket és zamatokat kölcsönöz még a legegyszerűbb levesnek is, ilyenformán teljesen átalakítva annak minden élvezeti értékét és tapasztalását.

Mióta erre rájöttem, (6-8 darabos) kis adagokban tartok a fagyasztóban a nyakacskákból. Minden íz-értéke mellett hatalmas előnye, hogy hamar megfő a levesben, tehát nem kell szétfőzni a sok zöldséget és arra várni, hogy csirkenyak őkelmék mellé-tökéletesedjenek. 

Sőt továbbmegyek, mióta erre rájöttem, nem veszek kicsontozott csirkemelleket sem, hanem én magam csontozom ki itthon, hogy az értékes csirkemellcsontot is úgy, mint a nyakacskákat, leköltöztethessem a fagyasztóba és egyszer majd egy igazán ízletes levessé lényegülhessenek át.

Ami a receptet illeti, alapvetően elég satnyácska, mert még a boltbezárás után megmaradt mélyfagyasztott, összevágott zöldségekből készült, holott magamtól én ilyet sose vennék. Mégis egyébiránt meglepően finom lett. Mondom: a csirkenyak! És ahogy a címben is szerepel, pusztán a csirkenyak dicséretéért ültem gép elé. A recept most tényleg csak mellékes, ámbár egy igen finom összetevője írásomnak. A fagyasztott zöldségkeveréket pedig ezegyszer nézzétek el nekem.

Nyakleves, avagy a csirkenyak dicsérete

Hozzávalók 4 személyre

1 ek olaj
450 g leveszöldség
1 fej vöröshagyma
1 kávéskanál fűszerpaprika
6-7 db csirkenyak
só, bors, petrezselyem (fagyasztóból)

A hagymát apróra vágom, minimális olajon megdinsztelem. Lehúzom a tűzről, elkeverem benne a fűszerpaprikát, felöntöm 1/2dl vízzel, visszateszem a tűzre, összefőzöm. Mehet bele a csirkenyak. Felöntöm egy kis vízzel, 9-15 percig főzöm, majd beleteszem a zöldségeket, fűszerezem (só, bors, petrezselyem). Felöntöm vízzel 1-1,5 liter vízzel, lefedem, majd hogyha forr, takarékra veszem alatta a lángot. Amint megpuhult és a húst is kellően késznek ítéljük, készen is vagyunk.

Könyvajánló – Halász Zoltán: Utazás Kulináriába

Egyéb, gasztrofilm & könyvajánló


Halász Zoltán: Utazás Kulináriába

avagy kultúrtörténeti kalandozás az ízek világában számtalan különleges recepttel

Könyvajánló azoknak, akik szerelmesek az irodalomba, történelembe és a gasztronómiába.
Nem, így nem lesz az igazi.
Tehát könyvajánló azoknak, akiket érdekel az irodalom, a történelem és a gasztronómia.
Nem, nem jó. Tehát végső újratervezés:

Könyvajánló mindazoknak, akik szeretnének egy igazán ízes, ínycsiklandozó, gyönyörűen megírt könyvet olvasni, mindezt egy extra kifinomult, művelt hangnemben, varázslatos történetekkel, utazásokkal fűszerezve, végezetül zseniális receptekkel kombinálva és Dobos C. József: Magyar-Franczia Szakácskönyve metszetei által illusztrálva.
Talán, így jó lesz. 

A szerzőről beszéljen helyettem Esterházy Péter a borító hátuljáról:
“Amit Halász Zoltán (Zoli bácsi) tud, azt így nem tudja senki más. Van, aki az irodalomhoz ért, más a történelemhez, van, aki a gasztronómiához, van, aki utazni tud, van, aki művelt. Ő ezt együtt hozza, elegánsan és tárgyszerűen és mindig érdekesen: mesél, mesél. Aki ételről, étteremről, ízekről (satöbbi!) ír, az mindenki Halász-tanítvány. Abban a valódi és nagy szerencsében volt részem, hogy egy időben rendszeresen együtt ebédelhettem, vacsorázhattam vele. Ez a szerencse vár most az olvasóra is: időn és téren át eszegetni és beszélgetni egy nagy gourmet- val.”

Ezt a könyvet nem lehet  c s a k   ú g y  elolvasni. Ezt a könyvet ki kell élvezni szépen, lassan és nyugodtan. Zseniális minden fejezete. Tematikáját tekintve nincs világosan elhatárolható fejezetekre lebontva (értem itt pl: levesek, főétel..), de mégis valamilyen úton-módon egy patent pontos, tökéletesen összerakott rendszer alapján halad a könyv: egyszer azon kapjuk magunkat, hogy a mártások történetébe csöppenünk bele, majd egy novemberi libalakomán találjuk magunkat, aztán az alföldi tarhonya és lebbencs dicsérete következik és ez így egy fejezeten belül. Megmagyarázhatatlan, de zseniális. Valahogy ekképpen jutunk el a Palócföldre, Mikszáth Kálmánhoz és a Palócleveshez is /Részlet a könyvből/:

„Palócföld hegyes-dombos tájain jártam – egy-egy kis faluban a megmaradt régi boronafalú lakóházakban, faragványokkal díszített galambdúcokban gyönyörködtem. Mohorán a hajdani Mauks-kúria udvarán álló vén öreg diófát csodáltam meg, amelynek árnyékában Mikszáth Kálmán üldögélt valamikor – mivelhogy a kúria apósának, Mauks Mátyásnak tulajdona volt. Eközben alkalmam adódott meg-megkóstolni a palóc konyha főztjét is. (…)

Ami a palóc konyhát illeti, annak leghíresebb, mindmáig sok étterem étlapján szereplő fogása a Palóc leves – talán egy kicsit meglepő módon nem a Palócföld valamelyik konyhájában, hanem a pesti István Főherceg Szálloda vendéglőjében született, a 19. század végén, egy különleges alkalommal. Gundel János éttermében törzsvendég volt Mikszáth Kálmán, a „nagy palóc”, és Gundel, az író nagy tisztelője lévén elhatározta, hogy Mikszáth születésnapja alkalmából a szállodában „Mikszáth-szobát” létesít. A szoba falait Mikszáth arcképe és az író műveiből vett alakok képei díszítették, melyeket Irekovszky Géza festőművész alkotott. Ez azonban még nem volt minden: a szoba avatására rendezett vacsorához Gundel olyan menüt „komponált”, amelynek fogásai Mikszáth műveit idézték: Ilyenképpen:

Palócleves
Lohinai füves hal
Tót atyafiak haluskája
Brézói ludak Mikszáth módjára
Galamb a kalitkában
Ami a lelket megédesíti

Gundel Imre, hajdani kedves barátom szerint Gundel János a levesre nem talált megfelelő más nevet – s hogy az új szoba megnyitását egy új fogás alkotásával tegye még ünnepélyesebbé, a névadás problémáját is megoldva, egy ürühúsból, burgonyával és zöldbabbal készült paprikás, tejfölös, kapros levest kreált – így született a Palóc leves, amely nemcsak halhatatlan ételkreációnak bizonyult, de tökéletesen beleillik a mai magyar konyha gazdag, pikáns ízvilágába.”

Szuper egyszerű reform diós süti: Londoni szelet

Egyéb

Nem fogok róla ömlengeni – bár megérdemelné – most csak pusztán megosztom magát a receptet! 

Hozzávalók (31×23 cm-es tepsihez)

Tésztához
300 g liszt (200 g teljes kiőrlésű rozsliszt, 100 g BL55 búzafinomliszt)
1 nagy csipet só
1 tk sütőpor
110 g cukor (70 g kristálycukor 40 g barnacukor)
1 citrom reszelt héja
120 g vaj/zsír
4 tojás sárgája
40-50ml kefír/joghurt/tejföl

Tetejére
160 g sárgabaracklekvár
100 g darált dió
4 tojásfehérje habbá verve
80 g kristálycukor

A tészta összeállítása. A lisztet/ket átszitálom. Elkeverem benne a sót, a sütőport, a kristálycukrot és belereszelek egy kis citromhéjat. Beleszeletelem a vajat, elmorzsolom, majd hozzáadom a (4) tojássárgáját és tésztává gyúrom, apránként hozzáadagolom a tejet, hogy gyúrható, majd nyújtható állagú legyen. Nekem szakadozva sikerült kinyújtanom, de szépen kirakós módszerrel ki tudtam tapétázni vele a tepsi felületét.

Előkészítés. Lisztezett deszkára borítom, kinyújtom (piros-közepes) tepsi nagyságúra. Sütőpapírral bélelt tepsibe teszem. Lekenem sárgabaracklekvárral (160 g).

Töltelék elkészítése. A tojásfehérjét habbá verem egy csipet sóval és amikor már félig kemény, hozzáadom a (80 g) kristálycukrot, addig verem, amíg el nem olvad benne a cukor, majd belekeverem a darált diót. A sütemény tetejére kenem.

Sütés. 160 fokra előmelegített sütőben 25 perc alatt világosbarnára sütöm, néha rákapcsoltam a légkeverést.

Tízperces mákos guba vaníliapudinggal

Egyéb

Most nagyon nevetek, mert anyáéknál ez egy gyors teasütemény kategóriába tartozó étel, szóval nem vacsora, nem uzsonna, hanem – ha lenne náluk ötórai tea – mellé ez egy tökéletes fogás lenne!
Eszméletlen finom, extra gyors, kábé amolyan tízperces. Délelőtt készítettem egy citromos szilvaöntet a leendő, már bedagasztott, kelt tésztás, kovászos belga gofrihoz, de az öntet azt már nem élte meg, mert most elfogyott a guba mellé.

Egyébként a legeslegfontosabb munkafolyamatot, a mákdarálást – természetesen – apukám végezte, a többi mozzanat anya érdeme. Meglepő módon, nekem ehhez most semmi közöm nincs, csak szépen ellopikáltam a művüket, mert valami eszményi!

Oké, ez tényleg egy időspórolós verzsön, mert bolti kifli + pudingpor.

Ámdeviszonthogyha igazán hódolni akarunk az élvezetek és a homemade életérzés oltára előtt és pont azzal a lábunkkal keltünk aznap, hogy na már most ma MINDENT AZ ALAPOKTÓL üzemmód van (magamból indulok ki, szokott sokszor így indulni a nap), akkor mutatok egy eszméletlen házi, békebeli, tejes kifli receptet és egy igazi vaníliasodó receptet, ami tojással készül és pudingpor nélkül. Na, így lehet, hogy nem tízperces, de az élmény mennyei lesz! 😉

Tízperces mákos guba vaníliapudinggal

Citromos szilvaöntet
A hozzávalókat 7-8 perc alatt összeforralom.
10 szem szilva
1/2 citrom leve
kis cukor
1/2 kávéskanál fahéj

Hozzávalók 4 személyre
200 ml víz
2 evőkanál méz
5 kifli*
1 csomag vaníliás puding
600-700 ml tej
2 tk. kristálycukor
80-90 g darál mák
30-35 g porcukor

*Anya sima, most vásárolt, friss kiflikből készítette. Persze a szikkadt is tökéletes, sőt egy szikkadt kalácsból pedig még ennél is finomabb!

Felszeletelem a kifliket, jénaiba vagy bármilyen nagyobb tálba teszem. Felforralom a vizet, elkeverem benne a mézet és a kiflikre csurgatom. Készítek mellé egy gyors, kicsit hígabb vaníliás pudingot (2 tk. kristálycukorral). Összeállítom. A megdarált mákot elkeverem a porcukorral, rászórom a mézes vízzel meglocsolt kiflikre és ráöntöm a puding háromnegyedét. A maradékot kis öntetes edénybe átteszem és ezzel tálalom. Aki szeretne még önthet rá kedvére. A mák szintén az asztalra kerül, mert nálunk például ülnek az asztalnál fanatikus mákrajongók, akik élnek-halnak érte.

Sült paradicsom-krémleves

Egyéb

Annyi igazi, házi, kirobbanóan friss paradicsomot kaptunk nagymamától, hogy nyersen már nem győztük enni.
Így mára egy SÜLT PARADICSOM KRÉMLEVEST találtam ki. Én már a megsült parikat is simán megettem volna magában a tepsiből.. egyszerűen annyira jó illata volt az egésznek.

Az íze pedig.
Nekem egyértelműen csillagosötös (édesen, tejfölösen, házi cérnametélttel* és reszelt, ráolvasztott sajttal), de én alapvetően is szeretem a paradicsomlevest. Ami jelen esetben igazi íz-értékelést jelent, az párom véleménye – aki utálja a paradicsomlevest – de ez a sült-féle eszméletlenül ízlett neki.

Sült paradicsom-krémleves

HOZZÁVALÓK 6-7 személyre

1 kg paradicsom
1 tv paprika
1 vöröshagyma
1 lilahagyma
1 egész fej fokhagyma
1/4-ed zellergumó
1 nagy csipet kakukkfű, majoranna
só, durvára tört bors
70 g sűrített paradicsom
0,5 dl fehér bor
víz, alaplé (pácolt csirkemellet sütöttem zacsiban és az alján megmaradt levet leszűrtem és ezt használtam alaplének)
olíva olaj (ennek hiányában nálam most aszalt paradicsom olaj játszott)
friss petrezselyem

A sütőt felmelegítem 230 fokra. Negyedelem a paradicsomot, kivágom a száras részeit. Tepsire sorakoztatom őket. Teszek hozzá egy egész fej fokhagymát, 1 vörös és 1 lilahagymát, 1/4-ed vékonyra szeletelt zellergumót, 1 tv paprikát is beleszeletelem és meglocsolom (olívaolaj hiányában) aszalt paradicsom-olajával.

Fűszerezem. Egy-két óriás csipet kakukkfűvel, majorannával, sóval, 2 csipet barna cukorral és durvára tört borssal ízesítettem. A legvégén meglocsoltam kb 1/2 dl fehér borral. 230 fokon 30 percig sütöttem, majd átpakoltam a levével együtt egy fazékba. Felöntöm alaplével. Pár (5-10) percig főzöm, friss petrezselymet dobok rá, majd leturmixolom egy kis konzerv (70g) sűrített parival együtt.

*Házi cérnametéltet készítek mellé (1 tojás, 50 g BL55 búzafinomliszt, 50 g búzarétesliszt), reszelt sajttal tálalom.

Kézzel húzott, házi almás rétes

Egyéb

Tesómmal összehoztuk életünk első, asztalon, kézzel húzott rétesét. A recept nem csak szerintem, hanem a 12 éves húgom szerint is rém egyszerű. Mondjuk eddig nagyon féltem tőle, mint kiderült alaptalanul. Tésztája gyorsan összegyúrható, mindenféle hókuszpók nélkül. A húzás pedig igazán egyszerű és könnyen kezelhető. Gyönyörű átlátszó, leheletvékonyra ki tudtuk húzni. Jó vékonyra szeletelt, savanyú almával töltöttük, amit fahéjas-cukorral, vaníliás cukorral és zsemlemorzsával szórtunk meg.

Eszméletlenül vártuk, hogy kisüljön.

Van a családunkban egy ú.n. velemi, hamis rétes recept, szóval hogyha mi rétest ettünk, vagy rétesről beszéltünk, akkor automatikusan mindig erre a receptre asszociáltunk.
Hamis révén elméletileg azt gondolná az ember, hogy akkor jóval egyszerűbb, mint az eredeti, kézzel húzott párja. Legalábbis eddig én teljesen abban a jó hiszemben éltem, hogy milyen szuper, hogy a birtokunkban van egy áttörő egyszerűségű istenkirály recept, ami elhozza a világbékét és fényévekkel hamarabb friss rétesillat lengi be a házat, mint a dédszülők korában.
ÉS nem. Mert ki gondolná, hogy az eredeti, asztalon húzott rétes gyorsabb és egyszerűbb verzió, mint a hamis párja?!

Kézzel húzott, házi rétes

Hozzávalók 3 rúdhoz

Tészta
500 g liszt (250 g rétesliszt, 250 g búzafinomliszt)
250 ml langyos víz
1 teáskanál só
1 evőkanál 10 %-os ecet
1 egész tojás
1 teáskanál disznózsír

Töltelék
6 szem alma
1 szelet száraz kenyér lereszelve / vagy zsemlemorzsa
kristálycukor
fahéj
mazsola
Tetejére: olaj, vaj

A liszteket kimérem és átszitálom. A közepébe mélyedést készítek, beleütöm az egész tojást, belekanalazom a zsírt. Langyos vízben elkeverem a sót és az ecetet, majd először csak a negyedét beleöntöm a tojás mellé és a kezemmel kezdem összedolgozni. Szépen lassan jöhet hozzá a többi víz és fényes, rugalmas tésztává összedolgozom. Gyúródeszkára teszem, a tetejét lekenem olajjal és lefedem egy tállal, majd 40 percig pihentetem.

Közben tiszta abroszt/ágyneműt terítek az ebédlőasztalra és ha letelt a tészta sziesztája, az abroszra teszem és a kezemmel húzni kezdem. Eszméletlen rugalmas a tészta, rá fogunk érezni a szükséges mozdulatokra, átlátszóra húzzuk (kb 100×90 cm-esre).

Elkészítjük a tölteléket: Az almákat meghámozzuk, negyedeljük és vékony szeletekre vágjuk. Közben meg-megszórjuk kristálycukorral és fahéjjal. A szikkadt kenyeret lereszelem, vagy ha van otthon zsemlemorzsa, akkor azzal nincs teendő. TIPP: esetleg, ahogy az osztrákok készítik, kis vajon lepiríthatjuk előtte. Előmelegítem a sütőt 190 fokra (alsó-felső).

Egyenletesen megszórom a töltelékkel, szórok még rá pluszban fahéjjal elkevert kristálycukrot. (Elvileg le kellett volna vágnunk, szakítanunk a tészta vastagabb végeit, ezt mi nem tettük meg, viszont legközelebb tényleg le kell, mert nehezebben sül át a vastagabb tésztarész.) Feltekerem az abrosz segítségével és 3 részre vágom. A tetejét lekenem olajjal, majd kis vajdarabokat szeletelek rá. Sütőpapírral bélelt tepsire teszem, majd 190 fokos sütőben 40-45 perc alatt aranybarnára sütöm.