Simit, a szezámmagos török zsemle

kiflik & zsemlék, kovász

A simit (ejtsd: szimit) vagy görögül: koulouri, gyűrű alakú szezámmagos kenyér, mely mind Törökországban, mind Görögországban elterjedt pékáru. Mérete és állaga régiónként változó. İzmir városában gevrek-nek nevezik, melynek szó szerinti jelentése “ropogós”, annak ellenére, hogy állaga nem “ropogósabb”, mint mondjuk az Isztambulban árult simité. A simitet rendszerint magában, vagy lekvárral, sajttal fogyasztják.” írja a Wikipédia és én elhiszem neki.

Első ránézésre mondjuk teljesen bagel, csak csavarva, ámde.. ellentétben a bagel vajas-tejes kalács tömörségű tésztájával, a simit vízzel és olajjal készül, mint egy sima pék anyaghányad szerinti bolti zsemle, tehát így lesz tényleg szuper ropogós. Na meg a spricceléstől, de zömében a tészta víztartalmától.

Bejegyzésem most is indulhatna olyan unalmas módon, hogy “már nagyon régóta terveztem megsütni..” ami igaz is, és innentől, meg visszamenőleg mindegyik bejegyzésem elejére képzeljétek oda, mert én mindent már nagyon régóta meg szeretnék sütni. Hát ez van, amikor az ember MINDENT ki szeretne próbálni.

Na, de uncsi bevezetés helyett jöjjön a Simit napja, ami egyenlő volt azzal, amikor Hanna túl komolyan vette a házi karantént és bezárta magát a bérelt panel nappalijába.

Van a Szex és New Yorkban egy rész, amikor Carrievel cetlin szakítanak és egész nap azt hajtogatja, hogy ez az a nap, amikor cetlin szakítanak, aztán éjfélkor bejelenti, hogy most hivatalosan is vége ennek a napnak, amikor cetlin szakítottak vele, vagyis addigra már csinált cifrább dolgot, így átavanzsálta a nap lényegét, na de értitek. Számomra ez a nap úgy indult, hogy ‘a nap, amikor simitet sütöttem’ és úgy végződött, hogy ‘a nap, amikor simitet sütöttem és bezártam magam’. Most már nagyon vicces, abban a pillanatban mondjuk kevésbé volt az. 😀

Simitezés után elpakolt, felmos, pöpecre készíti a konyhát és leül olvasni, közben minden ablak nyitva, mert mióta az alattuk lakó hatósági karanténban van, előszeretettel dohányozza tele az otthonukat is, közben hangosan csókkirályt énekelve. Ne, ne mondjatok semmit, ez katasztrófa. Szóval szellőztetés közben olvastam, majd láttam én, hogy finoman csukódik az ajtó, de olyan jó volt végre ülni, hogy nem foglalkoztam vele és hagytam becsapódni, mert tegnap is így volt és akkor visszapattant a zárnyelv. Óriási csapódás, de felnéztem, majd olvastam tovább, aztán vártam az ismerős hangot, amikor visszadobja az ajtót a huzat, de ez nem történt meg. Felpattantam, rohantam az ajtóhoz, de az zárva volt. Kilincs pedig nem volt rajta. Eredetileg úgy szerettük volna, hogy levesszük az egész ajtót, mert a világon nem férünk el a 2 nagy kanapénkkal egy panelszobában és folyton nekimentünk, de szegélyléccel annyiea körbe van pakolva, hogy így nem lehetett levenni, csak a kilincset.
Ekképp konstatáltam helyzetem:

Nincs kilincs az ajtón, ergó nem tudok kimenni.
Tehét bezártam magam.
István nincs itthon.
István nincs itthon és nem vitt kulcsot, így még a lépcsőházba sem jut be, nem hogy a biztonsági acélajtón át a lakásba?!
Hogy fogok kijutni?! Hogy fogok így enni?! Jaj még jó, hogy behoztam a telefonom!

Hívtam Istvánt: szia, hááát nem fogod elhinni! Az van, hogy becsapta a huzat az ajtót és én bent vagyok, na hogy jutok ki?!
István: mondtam neked Hanna, hogy ezzel vigyázni kell. Keress egy olyan tárgyat, ami belefér abba a kis kockába és fordítsd el.
Hanna: oké, szétnézek – így lett kettétörve 2 ceruza, így került elő J.I. Go és próbálta hősiesen lábbal kiszabadítani személyem, de nem jött össze neki.
István: Próbáld a gyerek legójával!

Ez egy szuper tipp volt, mert találtam egy olyan elemet, ami pont belement, már csak hozzá kellett építenem valami kilincsszerű dolgot, hogy a kellő nyomaték meglegyen az elfordításához és láss csodát, sikerült. Jaj kihagytam a sztoriból a bőgésem. Hupsz. Ezen röhög a mai napig István, hogy 1 percig nem szólaltam meg és nagy Ott vagy még!? – kérdések közepette hangtanaul bőgök. Ugyanis én azt hittem, hogy oké, vége, akkor engem csak kívülről lehet kiszabadítani, tehát hívni kell a tűzoltókat, hogy törjék be az acél bejárati ajtót. Teljesen kétségbe estem. Fogalmam sem volt a kilincs működési elvéről, tudja fene, mi hogy fordul, eddig nem volt rá szükségem. Tényleg nagyon kétségbe estem, a mikor fogok így enni, és úúúú még jó, hogy elmentem pisilni… gondolatok beindultak, aztán hála a jó égnek csak 10 percet lehettem bezárva, mert telefonos segítséggel sikerült kiszabadulnom, de még az a megkönnyebbült szabadság érzés, ami akkor megtalált. Ahh. Aztán kaptam egy jó nagy adag adrenalint, mert úgy pörögtem utána, mint állat. Szóval ez volt az a nap, amikor simitet sütöttem és bezártam magam a szobába. Azért az cink, hogy 27 évesen nem lehet egyedül hagyni csak kilinccsel a nyakamban?! Örökké röhögni fogunk ezen a sztorin.

Opciók sütéshez

Most csak egyszer etettem kovászt ehhez az operációhoz (1:3:3 arányban, tehát 110:7= 15g kovász, 45 g liszt, 45 ml víz és egy kis 1/2-ed kávéskanál szárított élesztő hozzáadásával), mert csak reggel konstatáltuk, hogy te jó ég, megettük a fagyóból az összes simitet, csinálni kell valamit! És mivel imáááááádtam a pirított szezámmagot és ezt a ropogós zsemlés történetet, egyértelmű volt, hogy megint elkészítem. Van egy kis kattanásom szezámmaggal kapcsolatban, ugyanis imádom. Bármi jöhet, amiben van, vagy amin van.
Kovász nélkül is elkészíthetitek, akkor duplázzátok az élesztő mennyiségét tehát 18-20 grammot használjatok hozzá, de nekem ez a lenti arány veszettül bejött, mert a csak élesztős dolgok hajlamosak némi élesztő ízt produkálni, no ennek semmmmmilyen ilyen mellékzöngéje nincsen, ezért jött be eszméletlenül, ugyanakkor egy nap alatt lezongorázható. Reggel etettem a kovászt, estére kisült a simit, tehát időben is tök korrekt, mert nem kell 3 nap, mint egy bagettnek.
Készülhet BL80, BL55 lisztekből, vagy ezek keverékéből is. Második alkalommal 1/5-öd része teljes kiőrlésű liszttel készült. Teljesen nyugodtan szabadon variálható, arra figyeljünk, ha túl magas a tk lisztek aránya, több nedvességet nyelnek el, így nagyon minimálisan ugyan, de több vízre lesz szüksége a tésztának.
– Szuperül fagyasztható, amint kihűlnek, mehetnek is le. Több infó: Péksütemények, kenyerek fagyasztása c. bejegyzésemben.
– A melasz elhagyható, így gyorsítható a művelet. Én bioboltban szereztem be annak idején, a bajor rozskenyerekhez, kornspitzhez kifejezetten ajánlott ízorgia!

Simit, a szezámmagos török zsemle

Hozzávalók 11 (egyenként 100g-os) darabhoz

110 g aktív kovász (előzetesen 1x-2x megetetve)
544 g búzaliszt
10 g só
345 ml víz
56 ml olaj
2 lapos teáskanál szárított élesztő vagy 6-8 g friss élesztő
1 teáskanál kristálycukor

Beleforgatáshoz: 70 g melasz, 120 ml víz, 100-150 g szezámmag (legutóbb elhagytam a melaszos sztorit, és csak szimplán bespricceltem vízzel és pirított szezámmagba forgattam)

Hogyha friss élesztővel dolgotunk, akkor a langyos vízbe belemorzsoljuk a kristálycukorral, majd felfuttatjuk. Hozzákeverjük a kovászt. Hogyha instanttal, akkor az átszitált liszthez keverjük a sóval, és a kristálycukorral együtt, majd a vizet, a kovászt és az olajat hozzáadva dagasztani kezdjük. Ha összeállt a tésztánk és fényes felületű, rücsköktől mentes, kivesszük és egyhén lisztezett pulton gömbölyítjük. Letakarjuk és 50 p – 1 óra alatt a duplájára kelesztjük. A tésztát 11 db 105 grammos darabra tépkedjük, jól átgyúrjuk, gombócokká gömbölyítjük és letakarva 30 percet pihentetjük. A gömbölyű kis darabokat ovális alakúra és tenyérnyi nagyságúra kilapogatjuk, majd bejglihez hasonlóan, a hosszabbik oldalánál kezdve feltekerjük őket úgy, hogy közben minden tekerésnél lenyomogatjuk az illeszkedést. A hurkát liszt nélküli felületen sodorni kezdjük, kettévágjuk, majd egyenként 25 cm-essé sodorjuk. Kicsit belisztezzük őket, hogy összecsavarásnál ne olvadjanak eggyé, majd összecsavarjuk egymásba, végül a két végét összeillesztjük egy erősebb csípéssel. Sütőpapírral bélelt tepsire tesszük. A szezámmagot illatos vizslabarnára pirítjuk. A simiteket vízzel kikevert melaszba merítjük, majd tetejüket a szezámmagba tesszük, visszahelyezzük a tepsire és letakarva 40-50 percig kelesztjük. Előmelegítjük a sütőt 230 fokra (alsó-felső), sütés előtt jól bespricceljük vízzel a simitek tetejét, 20-22 percig sütjük, a sütési idő felénél megfordítjuk a tepsit. Végül a forró simiteket bespricceljük újra 1 spricc vízzel. Amint kihűlt fagyasztható. Kiengedés pulton vagy pár mp mikró, vagy sütőben, vagy pirítós tetején. 🙂

Recept forrása: Unicorns in the Kitchen

Ha kipróbáltátok a receptet, nagy örömmel veszem, ha megosztjátok velem Instagramon, a #smuczerhanna_recept keresőcímke és a @smuczer.hanna oldalam bejelölésével, így tuti nem vesztem szem elől őket! 


Ha tetszett a bejegyzés, nagyon szépen köszönöm, ha nyomsz rá egy kedvelés gombot!
 PATREON oldalam, ami egyfajta borravalóként, lehetőséget nyújt, hogyha szereted, amit csinálok, akkor segítheted a munkám, hogy a jövőben is folytathassam!

Reggeli slowfood: dzsadzsik kovászos kenyérrel, könyvajánlóval

gasztrofilm & könyvajánló, reggeli, saláta, Tudatos & egészséges életmód

Beleharapsz.

Ropog, pattog a fogad alatt a pirított, kovászos kenyér. Aztán a szájpadlásodon megtalál a legkrémesebb joghurt, a görög. Kezded ízlelni a nyelveddel. Érzed a sós uborka frissítő hatását, amit átjárt a fokhagyma és végül megtalál a kapor. Ott a háttérben kacsintva megbújik finoman és olyan lecsengése van, de olyan: a pirított kovászos kenyér jellegzetes, karamellizált ízét érzed. Mint általában a kovászos kenyér héja, áááámde hogyha a kovászos kenyeret pirítósban megpirítod, akkor az egész Maillard-reakcióba burkolózik és teljes intenzitással adja át magát Neked.

Luxus élmény, méghozzá nagybetűs.

Imádok enni. Imádok ízlelni. Imádok az egyszerűség jegyében táplálkozni. Ez fontos.

Mindig hangsúlyozom, hogy az evés ne pusztán biológiai szükségletünket kielégítő étvágycsökkentő muszáj, hanem élmény legyen. Nem gondolok itt nagy dolgokra, kaviárra, pezsgőre és kagylóra. Gondoltam megosztom reggelem élményét.

Brutál ez a Wessex Mill búzakenyérliszt. Az brit óceáni éghajlat csodája. Sok természetben előforduló enzimet tartalmaz – gyorsabban erjedő tészta, élesztők fokozott aktivitása, több szén-dioxid keletkezik. Magyarul: nagyobb lyukak.

Kezdem az elején. A legelején...

Lebeszélhetetlen szakácskönyvgyűjtővé értem az elmúlt időszakban és amikor erre rájöttem, rögtön meghúztam a határt. Gyors fejszámolás, majd szinte kétségbeesésig fajuló tudatosítást követően beiratkoztam a könyvtárba. Ruhát és kacatokat már rég nem vásárolok annyit, egy kezemen meg tudom számolni, hogy idén mennyi ruhadarabot vettem, viszont azt két kezemen se, hogy a minek ez nekem kérdés után, mennyi szart és lomot hagytam a boltokban. Hú, nagyon az elején kezdtem, de ezt ígértem! 

Szóval mióta megláttam az egri könyvtár szakácskönyveket felvonultató polcrendszerét, havonta egyszer betérek és súlyos pakkal jövök ki onnan. Havi könyvtárlátogatásaim eddig a tudjuk le gyorsan/válasszuk ki, majd otthon a kanapén, teával, plédbe burkolózva megolvasom pakkomat elgondolás jegyében zajlottak.

Ámde, ahogy a polcon sorakozó saját tulajdonú szakácskönyveim, úgy a könyváriak is, valamilyen úton-módon eltengődnek szépen egy hónapig, majd jött a lejárat, vittem is vissza őket. Persze belenéztem, meg végiglapozom, meg stipi-stopi ez de jó kép/recept satöbbi, de nem főztem belőlük és nem olvastam át őket ÚGY IGAZÁN.

Aznap viszont, volt időm és szántam is időt a bogarászásra, amolyan kovászolós slowliving módon. Bementem a könyvtárba, kezembe vettem 3 könyvet és leültem.

Janits-Szabó Virág: Örömfőzés Buddhák a konyhámban

Eleonora Galasso: A mai Róma konyhája

Sabrina Ghayour: Az Ezeregy éjszaka ízei

Olvasni kezdtem és ott, a csendben olyan megnyugtatóan hatottak a szavak. Elképzeltem, ahogy hozzákezdek egy-egy recept elkészítéséhez: beindult a képzeletmozi. Az Ezeregy éjszakából kifotóztam a lenti, brutális dzsadzsiki receptet, végül a másik két szakácskönyvvel — vagyis nem is teljesen szakácskönyvvel, mert annál sokkal több mindkét könyv — kicsattogtam tengerészcsíkos esőkabátomban a zuhogó esőbe és elindultam haza. Gondoltam írok róluk egy kicsit.

“Szívem mélyén szirmokat bontva kivirágzik a csend.”

Janits-Szabó Virág: Örömfőzés

Páratlan könyvek. Szívből ajánlom. Főleg Virág könyvét. Léleksimogató. Fejezetein (Öröm, Nyugalom, Nőiesség, Férfiasság, Csábítás, Életerő, Gyógyulás, Megtisztulás, Tudatosság) keresztül átadja nekünk mindazt a tudást, azt a mérhetetlenül pozitív és példaértékű életfelfogást, tiszteletet ami benne rejlik, és hogyha kellő önismerettel, örök optimista világnézettel éljük a mindennapjaink, megtaláljuk a bennünk rejlő harmóniát. Megtaláltam benne magam, a tiszteletet, ahogy az alapanyagokról, húsokról ír, nekem a kovász tanította meg.

Emlékszem, amikor legelőször fogtam a kezembe, még megjelenésekor a könyvesboltban. Kinyitottam, és a legelső idézetnél ‘majd elsírtam magam. Tudtam, hogy olvasni fogom, hogy valamikor el fog jutni hozzám.

Eleonora Galasso: A mai Róma konyhája
A Dolce Vita szakácskönyve Klasszikus és megújított receptek

Eleonora Galasso egy életvidám, folyton mosolygós, belevaló olasz csaj. Tulajdonképpen.. szeretnék én is ilyen lenni! Csupa szín, ízkavalkád a könyv, David Loftus fotóiból sugárzik az élet és az olasz mentalitás. Bár engem általában a képekkel nagyon meg lehet venni, de itt a receptek is zsír-szuperek.

Ez a könyv azoké, akik nem tartanak tőle, hogy megismerjék az olasz gasztronómiai élvezetek rejtett dimenzióit, a korán kelőknek készült finomságoktól az éjféli lakomákig, vagy a klasszikus receptek felturbózott változatáig. Olvasmányos, hangulatos, Rómába röppentő gasztro-mese.

Nem terveztem kitenni, de ez a dzsadzsiki isteni, minden ízélményével együtt. Napok óta ott a fotó a telómban, az uborkát is megvettem, görög joghurtom is volt. Előkaptam a fagyasztóból egy szelet kenyeret, vártam 15 percet, közben elkészült a dzsadzsiki, megpirítottam a kenyeret és beleharaptam. Ropogott, pattogott a fogam alatt a pirított, kovászos mindennapi..

Dzsadzsik (török tzatziki) az Ezeregy éjszaka ízeiből

Hozzávalók 2 személyre

4 db (~250-300g) kovászolni való uborka
200 ml krémes görög joghurt
2 gerezd fokhagyma
1 teáskanál kapor
só ízlés szerint

Az uborkát lereszelem, kinyomkodom, levét és akármennyire is rossz ízű, megiszom, mert eszméletlen egészséges. Sózom, belereszelem a fokhagymát, rászórom a kaprot és összekeverem a krémes, görög joghurttal. Meglocsolom olívaolajjal. Orsi szerint (Pink & Berry blog) egy “pofátlanul menő reggeli” volt. És tényleg! Imádtam! Amilyen egyszerű, annyira betyár. ♥