Cukrász lettem 2020-ra!
A 2 éves tanfolyam alatt végig blogoltam, megmutatom a “titkokat”, tippeket, trükköket és praktikákat. Néha szárazabb tematikus leírásokat olvashattok a bejegyzéseimben, néha romantikus képet festek a suliról, néha pedig kiakadok a botrányos zöldre színezett kókusz díszítéstől. Tapasztalataim képzésem margójára.
81 oldalon keresztül vezetlek végig egészen az alapoktól kezdve a piskótákon, felverteken keresztül, a töltelékeken és az extra rétegeken át a burkolókrémekig és a burkolásig.
Gyakorlati útmutatókkal, inspirálóan, hogy a kurzus végére álmodból felkelve összerakd az elképzelt tortád!
Nem csak bevált receptek gyűjteménye, hanem az évek során elkészített tortáim kivonata és esszenciája. Valódi, átlátható tortás tudás, amivel magabiztosan, kreatívan és szabadon tudsz sütni, saját ötletekből és elképzelésből
Egy selymes, főzött krém, ami tejből, tojássárgájából, cukorból, kukoricakeményítőből és / vagy lisztből és vaníliából készül. Tökéletes alap torták, krémes sütemények, fánkok (például képviselőfánk, Ekler fánk) és szeletek töltelékeként egyaránt, vagy például a krémes krémjének is ez az alapja. – vaníliás cukrászkrémnek, – vagy sárgakrémnek is nevezik, amit a tojássárgája miatt kapott, – de találkozhattatok már a francia Crème pâtissière megnevezésével is.
Cukrászkrém (Crème pâtissière)
250 ml 2,8%-os tej (bár most éppen növényi tejjel dolgoztam) 60 g kristálycukor 2 csomag vaníliás cukor vagy 1/4-ed vaníliarúd kikapart magjai 1 nagy csipet só 2 tojássárgája 25 g liszt 15 g keményítő (vagy ennek hiányában vaníliás pudingpor)
A tej felét kimérjük, sózzuk. A tojásokat kettéválasztjuk és a tejben elkeverjük a 2 tojássárgáját. majd egy kézi habverővel csomómentesre keverjük benne a keményítőt és a lisztet. A tej másik felét a kristály és a vaníliás cukorral egy nyeles kis lábasba öntjük és melegíteni kezdjük. A forró tejet hozzáöntjük a sárgájás-tejes keverékhez, majd ezt visszaöntjük a kis lábasba és kézi habverővel folyamatosan kevergetve addig főzzük, amíg sűrű és selymes lesz! A lábasból egy hőálló tálba öntjük (üveg vagy kerámia) frissen tartó fóliát simítunk a felületére és hűlni hagyjuk. Éjszakára hűtőbe tehetjük és másnap dolgozhatunk is vele. Felhasználás előtt habverővel selymesre keverjük, hogy ne maradjanak benne darabok.
Örülök, hogy velem tartottatok! Legyen csodás napotok!✨
Hát ezen a napon is túl vagyunk! Amikor 2 évvel ezelőtt beiratkoztam és kiszámolatm, hogy 2020-ra lesz papírom, baromi távolinak tűnt. Elképzelhetetlenül távolinak. Komolyan! És most itt vagyok, 2020 májusában, hátam mögött a gyakorlati vizsgával. Hihetetlen. Sokan kértétek, hogy írjak a suliról, a vizsgáról. Jöjjön hát pár szó az oktatásomról.
Szeretnél magabiztosan tortát készíteni?
A Tortakurzusban lépésről lépésre mutatom meg, hogyan készíthetsz gyönyörű és hibátlanul finom tortákat otthon, a cukrászdákban használt módszerekkel. Nem kell hosszú tanfolyamokra járnod, elég a saját konyhád és a lelkesedésed.
A kurzus videós leckékből és egy 80+ oldalas e-könyvből áll, így bármikor visszanézheted és újraalkothatod a recepteket.
Először is, én egy 2 éves, államilag támogatott felnőttoktatásra jártam, tehát a suli ingyenes volt. Nem mindegy, hogy felnőttoktatásról, vagy felnőttképzésről beszélünk, mert míg az első ingyenes, az utóbbiak a fizetős kategóriába tartoznak, bár kész vagy vele kb 6-8 hónap alatt. Mindkettő OKJ-s végzettséget ad. Annak idején (2018 szeptemberében) ebbe nagyon belemerültem, remélem nem beszélek hülyeségeket, mert azóta lehet változtattak valamin, akkor az infóm sajnos már elavult.
Egy kereskedelmi és vendéglátóipari középsuliba jártam, ahol az első évben hetente egyszer elméleti oktatás folyt, délutántól kora estébe nyúlóan, kéthetente pedig, szintúgy este, egy hosszú gyakorlat, azaz a suli tanműhelyében sütöttük le az elméleti cukiórán átbeszélt süteményeket, készítményeket. Ezekről az alkalmakról készültek a blogom CUKRÁSZSULIS FEJEZETEK részei. A sulis gyakorlat mellett választani kellett egy cukrászdát (csak olyat választhattál, ahol mestercukrász dolgozik és a sulival szerződésben áll, vagy valami ilyesmi). Kaptam egy listát a választható cukrászdákról és szimpi-nemszimpi, vagy hol fogadnak szívesen – hol nem alapon dönthettem, hogy hol szeretném a kötelező külső gyakorlati óráim ledolgozni, ami az első évben heti 12 órát, a második évben 16 órát jelentett, mert hát közben megemelték. Ezért járt havonta egyszer egy kis ösztöndíj, ami kb egy heti, két személyes bevásárlásra elegendő volt. A második évben már nem volt belső, sulis műhelygyakorlatunk, csak a 16 óra cukrászda és heti 1 elméleti oktatás. Ezen kívül, hogy nyáron se unatkozzunk, külső nyári gyakorlatot is előírtak. Hú de erre az óraszámra már nem emlékszem, talán valami 120 óra?! Nagyvonalakban ennyi a száraz infó.
klasszikus piskóta recept
A klasszikus piskóta elkészítését az alábbi videóban láthatjátok, KÖVESSETEK a YouTube csatornámon is!✨
Gyakorlati vizsgánk
Meglepően flottul ment! Élveztem! Bár, megjegyzem, nagyon izgultam. Csak úgy remegett a kezem, amikor fel kellett vágnom a tortám a vizsgáztatók előtt. Nagyon izgulós vagyok, hát ez van. Általánosban utáltam felelni, mert mindig elsírtam magam, ezért a tanárok annó már nem is küszködtek a feleltetésemmel. Csak az általános iskolás biológia tanárom nem volt erre tekintettel, mert ő előszeretettel hívott ki és ha tudtam, ha nem, mindig sírás lett a vége. Leblokkoltam és sírtam. Ne kérdezzétek a pszichológiai hátterét, valami óriási önbizalomhiányban gyökerezett a sztori, viszont mára kikupáltam ezt a sírásos hülyeségem és ezért vagyok magamra pl a workshopok miatt baromi büszke, hogy már ki merek állni emberek elé, elétek és oktatni, tanítani, elmondani a gyakorlat során szerzett tapasztalataimat. Ez az egész blog nekem nagyon terápiás és ez most komoly, de visszakanyarodva becsukom kis lelkem ajtaját és folytatom a vizsgasztoritellinget. Vírushelyzet, 1,5 méter távolság, maszk és kesztyűosztás, suliba belépésnél a kezedre nyomták (ők!) a kézfertőtlenítőt, tehát tényleg le a kalappal, ekkora felkészültségre egyáltalán nem számítottam. Öltözőbe hármasával lehetett bemenni, szóval biztos nagyon sok munkájuk és túlórájuk volt/van benne a tanároknak. Respect! A sulinak 2 cukrász, 1 szakács, és 1 pék tanműhelye van. Extra jófejség volt például az is, hogy minden teremhez külön mosogató személyzet segítette a munkánk. Ezért örök hála! A pékben volt a vizsga végén az értékelés, én a szakács műhelyben dolgoztam, ami a legnagyobb és csak 4-en voltunk bent és igazi felüdülés volt ott dolgozni, mert kilépve a 1,5 négyzetméteres panel konyhából végre elfértem! Odaálltam a pultomhoz, amire már minden (tálak, csillagcső, papírozott sütőlemez, digitális mérleg, spatulák, habverő, robotgép is jutott mindenkinek – tényleg rendben volt nagyon) ki volt készítve, kihúztuk névsor szerint a tételeket: 11-est húztam, ami egyébként semmit sem mondott, szerencsére alá volt írva az elkészíteni való.
Kiélveztem minden pillanatát. Kaptunk a tételszámunk szerint egy tálcát, amin már a nagyjából kimért alapanyagok sorakoztak és egy kinyomtatott A4-es lapot, amin a receptek anyaghányadai szerepeltek. Amint elkezdtem, bekapcsoltam a slow gombom és Hanna ezt élvezd! felkiáltással tettem-vettem. Nem siettem, nem sürgettem magam, végtére is, ez az utolsó alkalom, hogy én máshol sütök és ki tudom próbálni magam nem otthoni környezetben.
Tejszínes kávétorta
Hozzávalók 16 szeletes tortához (23-24 cm)
Világos felvert, piskóta 7 tojás 140 g kristálycukor 150-155 g búzaliszt (140 helyett) 1 teáskanál sütőpor 1 csomag vaníliás cukor sóért nem szaladgáltam összevissza a hatvanharmadik terembe, mint a mérgezett egér, de szívem szerint tettem volna egy óriási csipetet
Először a tortalapnak ugrottam neki, mert nyilván számított az idő, a tanárok sem és mi sem akartunk este 8-ig ott lenni. Elkészítettem a világos piskóta felvertet a kapott anyaghányad szerinti recephez képest + 15 g liszttel és egy kis sütőporral, biztos, ami biztos alapon, mert úgy tanultuk az első évben cukigyakorlaton, hogy 1 tojáshoz 23 g lisztet tegyünk. Jó az 161 grammra jött volna ki, de belekalkulálva azt, hogy tejszínes a torta és ha nagyon nehéz a piskóta kinyomja oldalt a krémet, á mondom elég a 150-155 g. Az előre elkészített papírozott lemezen, előre megrajzolt 3 tortakör is szerepelt, amire csak elosztottam a tésztát, kikentem és mehetett is a felmelegített sütőbe. Gyönyörű piskótáim lettek, hála az égnek, így tudtam jó magas tortát építeni belőle! Amíg sült a piskóta, lefőztem hozzá a krémet, mert annak hűlnie kellett.
Tejszínes-kávés töltelék 300 ml víz 100 ml kávé 150 g kristálycukor 30 g krémpor (= vaníliás pudingpor) 400 ml növényi (😅😡) tejszín
Zárójel: eme krém mennyiség szerintem kb 1,5-szörös tortának felel meg, baromi sok maradt belőle.
Kimértem a vizet, beleöntöttem a másik teremben összeszedett, előre odakészített, lefőzött (vagy instant?! – már sose derül ki, nem kóstoltam, de elég illatos, erős volt, szóval sanszos, hogy főzött volt) kávét. A pudingport a kimért folyadékból egy kicsivel kikevertem. A többit feltettem egy gyorsforralóban a tűzre. Nem bonyolítom, basszus főztem egy pudingot, majd átkapartam egy fém tálba hűlni. Oké. Amint kihűltek a piskótáim, körbevágtam őket az odakészített piskótakarikával. Majd mentem az anti-tejszínért és felvertem. Basszus, ez a hulala brutál, olyan taft lesz az egész, mint a hajhab, vagy a borotvahab, amit apukám apcán látok mindig. Szóval brutális ez a hulala, komolyan.. mi az isten lehet benne, csak kerekedett a szemem. Na mindegy, ez volt, ezt kell szeretni elfogadni. Fogtam a kávés pudingot és, mert nem takartam le közvetlenül frissentartó fóliával és kicsit bőrős lett, átmentem rajta habverővel, jól kihabosítottam, amennyire tudtam összezúztam a darabkákat benne, majd az antitejszínt fokozatotsan és óvatosan hozzákevertem. Egyébként finom lett, komolyan. Most szörnyű, hogy ezt mondom, de ez a kávés tejszínhabkrém brutál finom! Nyilván rendes, tehénből eredeztethető tejszínnel képzelem el az itthoni megvalósítását, de értitek, szóval FINOM! Ezért is szerettem volna megosztani a receptjét, mert simán elkészíteném még egyszer minden gondolkodás nélkül! Na, oké, betöltöttem a tortát a keretbe, betettem a hűtőbe dermedni.
“Gyümölcs ízesítésű pohárkrém”
Megcsináltam a pudingot a szenzációs gyümölcsös pohárkrémhez, amit később szintén antitejszín hulala barátunkkal lazítottam. Ezt gyorsan összedobtam, a gyümölcskehely oldalára konzi barackot vágtam, a tetejére, díszítés gyanánt pedig pici kis kocka gyümiket. Jó, erről annyit, hogy szerintem ez mindenképpen egy gusztustalan édesség. Sosem pazarolnék rá egyetlen egy árva felhasználható kalóriát sem a napomból, sajnálom. Nem is törődtem nagyon vele, betöltöttem und tschüss.
Kakaós pathé
Na ez egy nagy kérdőjel, mert az előző héten gyakorlásképp készítettem itthon vaníliás pathét és az jól sikerült. Bár b@zi vagyok, már bocsánat, mert a tortából kiindulva, megnézhettem volna a blogomon lévő receptet és azt kellett volna lesütni, nem azt, amit a lapon látok. Megint naiv voltam, de hát ki gondolná, hogy azzal valami nem ok?! Jaj mondjuk még jegyet nem kaptunk, nem kellene ennyire nyíltan negatívkodnom. Lehet, hogy nem. A zördög nem alszik. Szóval lágy lett a tészta és nem maradt meg benne a csillagcső mintája. Aztán az értékelésnél a vizsgabiztos valami olyasmit magyarázott, hogy hát a kakaó súlyát le kellett volna vonnom a lisztből, amit már akkor sem értettem, hogy most miii?! Hát akkor mi az isten van a papíron, hogyha nekünk ott még kivonni, hozzáadni kell!? Meg.. utólag jutott eszembem hogyha lágy volt a tésztám, akkor.. ha a kakaó súlyát még elveszem a lisztből, na akkor mi lett volna a lemezen!? Egy szétfolyt placcs. Na, szóval nem tudom hova tenni, tény, hogy nem sikerült jól és próbasütést sem végeztem, amivel megelőzhettem volna ezt az egész problematikát. Jogos a kritika. Aláírom. Elismerem, hogy én vagyok a hibás, mert én csináltam a sütit, végtére is, szar receptből is süthettem volna jót, kellő odafigyeléssel. Oké. Csak ez a belemagyarázkodás a halálom.
Viszont a tortára annál inkább odafigyeltem: nagyon szép éle lett. Kis tökéleteske. Osztályfőnök meg is jegyezte felvágásnál, hogy látszik, hogy a cukrászdába sok tortát töltöttem. Hááát az úgy konkrétan pontosan nem látszik. Jaj de röhögtem belül.
Sajnos nem.
A tortán csak az én szenvedélyem, tudni akarásom és itthoni gyakorlásom látszik. Ez a színtiszta igazság és ezért voltam rá ott, a vizsgáztató tanárok előtt állva: büszke. És most ezt olyan hülye leírni, mert tiszta negatívan hangzik, hogy büszke vagyok a munkámra, ami közvetve jelenti azt is, hogy magamra.
DE! miért is ne lehetnénk magunkra büszkék? Ki, ha nem mi magunk?! Igen is, ünnepeljük meg a sikereinket, éljük meg őket, legyünk büszkék arra, amit nap, mint nap elérünk, véghez viszünk, legyen az akár egy elolvasott könyv, kitakarított fürdőszoba, éves adóbevallás vagy egy rég tervezett és tologatott To do listán szereplő elem! Mert basszus, ebből áll az élet, így kapják a mindennapok a csoda jelzőt a szürke helyett! Hú, ezt nagyon Carrie Bradshawban nyomtam.
Ha kipróbáltátok a receptet, nagy örömmel veszem, ha megosztjátok velem Instagramon, a #smuczerhanna_recept keresőcímke és a @smuczer.hanna oldalam bejelölésével, így tuti nem vesztem szem elől őket!
Ha tetszett a bejegyzés, nagyon szépen köszönöm, ha nyomsz rá egy kedvelés gombot! PATREON oldalamon keresztül pedig támogatni tudsz, ha szereted, amit csinálok!
A vaníliás néró egy tipikus cukrászdás, abbahagyhatatlan (kevert omlós) aprósütemény. Főleg, ha otthon készül igazi, finom vajjal. Ezt a mai napot pedig nem, nem, nem, nem hiszem el. Elmesélem.
Tegnap este szóltak a Facebookon (!?!?!?!) hogy egy hét múlva cukrászvizsga és egyébként változtattak a tételeken is. Mondom oké, akkor mától gyakorlás-üzemmódba vágom magam és nyomok egy utolsó hajrát. Na de már, hogyha gyakorlok, akkor legyen “haszna” is, készüljön róla videó.
Korán keltünk, így már fél 9-re kész is voltam sütivel, felvételekkel együtt cakkompakk, bár közben betelt a kártyám tárhelye, amit már számolhatunk krach 1-nek a napban, mert kisebbfajta világvége volt, mire nagyjából mindent lementettem róla, hogy tudjam folytatni a felvételt. Közben elzárták a vizet mindenfajta előzetes bejelentés nélkül, úgyhogy tortillás kis full szószos arcunkat, a reggeli után maximum a vágott virág vizében tudtuk volna megmosni (krach 2). Ekkor már éreztem, hogy valami nem oké a napban.
Aztán jött a krach 3, amikor SD kártyám jelezte, hogy ő ugyan nem hajlandó segíteni tovább és nem tárja fel tartalmát többé. Hajaj, ez egy nehéz óra volt, mert feldolgozni azt, hogy a nyersanyagod, amin egész délelőtt dolgoztál megsemmisült, na az nagyon kellemetlen. Szomorú voltam, olyan tehetetlenül szomorú, ami nagyon rossz érzés. Nagyjából délután 3-ra sikerült rajta túljutnom, de ne szaladjunk ennyire előre. Azért zárójelben megjegyezném, hogy nagyon borzasztó a világ, hogy veszek egy 190 ezres fényképezőgépet, amihez egy megbízhatatlan SD kártyát adnak. Baromira bosszantó ez a folyamatos fogyasztásra sarkallás, mert tehetetlen vagyok a világ kapzsiságával szemben. Nonszensz. Egyébként tudtam, hogy nem a legokébb a kártyám, mert sokszor mutatott kérdőjeleket egy-egy kép helyett, de azt elfogadtam, ezzel még együtt tudtam élni, de azzal már tényleg nem, hogy egyik pillanatról a másikra úgy dönt, hogy őt csak formázással lehet meggyógyítani. Megharagudtam rá és vettünk egy megbízhatót.
Hazaérve végre vizünk is lett, a kártyával bíbelődtem, majd ismét kezdődött a sütés és a felvétel. Sikerült is, ráadásul még finomabb és precízebb is lett, mint az első! Leültem hát vágni, amiből 40 perc múlva lett a krach 4, amit egy halk sírás kísért: amikor jelezte a laptop, hogy merül, bedugtam, csak azt nem figyeltem, hogy az elosztó nincs bekapcsolva. Minden vágásom eltűnt, újra kellett kezdenem. Úgyhogy fogtam magam, összekapartam kedvetlenségem maradék kedv-morzsáit és harmadjára is nekiálltam, mert megcsinálom, mert meg akarom csinálni, ha a kutya kovászt eszik, akkor is.
Hidegfront kedd, nem szerettelek annyira, de legalább tudom, hogy a kitartásomban mindig bízhatok.
A videóban elég kis nyúlpucu adaggal dolgoztam, hogy ne halmozzam el magunkat a fagyasztó aranytartalékában lévő 4 rúd bejgli, a 4 fonott kalács és az utolós szelet Fekete-erdő torta mellett még egy csomó néróval is, szóval a lenti adagot már úgy számoltam, hogy egy vállalható körülbelül 600 grammnyi jön ki belőle. Nem garantálom, hogy elég lesz, de minden bizonnyal nagyjából 1 napig bírni fogja.
Vaníliás néró
Hozzávalók 38 darabhoz, nagyjából 600 grammhoz
170 g vaj 140 g porcukor 6 tojássárgája 2 csomag vaníliás cukor vagy 1 teáskanál vanília őrlemény 1 óriási csipet só 1 citrom reszelt héja 240 g liszt 160 g sárgabaracklekvár 100 g jó minőségű étcsokoládé
A puha vajat kihabosítjuk az átszitált porcukorral. Egyenként hozzákeverjük a tojások sárgáját, majd a vaníliával és a sóval habosra keverjük. Fakanállal belekeverjük a lisztet, simacsöves (A 806-os díszítőcsövemmel dolgoztam) habzsákba töltjük és sütőpapírral bélelt tepsire 40 db kis gömböcöt nyomunk, majd 200 fokra előmelegített sütőben körülbelül 8 perc alatt megsütjük. Akkor már jó, hogyha a széle barnulni kezd. Kihűtjük, majd felforralt sárgabaracklekvárral összetöltjük, végül egy teáskanál segítségével (mikróban alacsonyabb fokozaton, többször kivéve és átkavarva) olvasztott étcsokoládéval csurgatjuk.
Ha kipróbáltátok a receptet, nagy örömmel veszem, ha megosztjátok velem Instagramon, a #smuczerhanna_recept keresőcímke és a @smuczer.hanna oldalam bejelölésével, így tuti nem vesztem szem elől őket!
Ha tetszett a bejegyzés, nagyon szépen köszönöm, ha nyomsz rá egy kedvelés gombot! PATREON oldalam, ami egyfajta borravalóként, lehetőséget nyújt, hogyha szereted, amit csinálok, akkor segítheted a munkám, hogy a jövőben is folytathassam!
Annyira régóta terveztem megsütni, hogy el sem hiszitek. Jóó a suliban csináltunk, de hát azokból a hozzávalókból élvezhetetlen volt az élménye íze!?
Szeretnél magabiztosan tortát készíteni?
A Tortakurzusban lépésről lépésre mutatom meg, hogyan készíthetsz gyönyörű és hibátlanul finom tortákat otthon, a cukrászdákban használt módszerekkel. Nem kell hosszú tanfolyamokra járnod, elég a saját konyhád és a lelkesedésed.
A kurzus videós leckékből és egy 80+ oldalas e-könyvből áll, így bármikor visszanézheted és újraalkothatod a recepteket.
A sütésnél, csakúgy, mint a főzésnél, azt az elvet vallom, hogy addig nem tudok igazán sütni, vagy addig nem leszek igazi háziasszony, amíg az original, tradicionális, legalapvetőbb süteményeket/ételeket nem készítem el és ebbe a töltött káposzta is (ami még mindig nagyon a listán van, pedig karácsonykor egy hajszálon múlt, hogy ne fogjunk hozzá..) ugyanúgy szerepel, mint ez a bizonyos Fekete-erdő.
Elkészítését nem vittem túlzásba, szóval nem övezte túl nagy előkészület, egy szombati nap jól alvós éjszakája váltotta ki a végső elhatározást, hogy MA lesz az a nap, amikor Hanna Fekete-erdőt süt. Elővettem Cukrászismeretek 1. és 2. könyvem, vagyis megnyitottam az ipaden a pdf-em, majd kikerestem a receptet, ezekben a legnagyobb antilogika szerint összeállított könyvekben, ami körülbelül 20 perces egyik pdf-ről átszökkenek a másikra keresgéléssel egybekötött hangos bosszankodással volt egyenlő, mert tortánk bizony – hááát ki gondolná?! – nem a TORTA fejezet tartalmát gazdagította, hanem a TEJSZÍNES SÜTEMÉNYEK halmazát. Tök logikus. Szerintem nagyon nem kell körülírnom azt a csíkszemű Hanna arcszerkezetet, amikor ott megtaláltam őt, a tejszínes süteményeknél..
Annyit változtattam, hogy nem 16 szeletesre (24 cm) készítettem el, A CUKRÁSZSULIS PISKÓTA ALAPRECEPTSZERINT, amihez egyébként 7 tojás kellene, hanem lecsökkentettem az adagot 8 szeletesre (17 cm), amihez 3 tojás elég volt. Persze volt itthon több is, nem azért, csak nem akarunk több hónapon keresztül Fekete-erdőn élni. Hajj mert van még elég “meg kell sütni” süti a nagyjából egy hónap múlva esedékes vizsga előtt, de nem is stresszelem magam jelenleg ezzel, mert nagyjából arról sincs fogalmam, hogy mit kellene tanulni és ez eléggé frusztrál, de összekapom magam hamarosan, érzem magamban a jedi erőt. :D Jaj csak ne úgy legyen, mint az egyetemen, hogy ráér az a vizsga előtti éjszaka is! Neeem, viccelek, nem úgy lesz. Most nem. Komolyan!
További cukrászsulis recepteket ide kattinva találtok! :)
Fekete-erdő torta // Schwarzwälder Kirschtorte
Hozzávalók 17 cm-es tortaformához / 8 szelethez
Kakaós piskóta 3 tojás 70 g kristálycukor 50 g liszt 15 g étkezési keményítő vagy ennek hiányában vaníliás pudingpor 1 óriási csipet só 2 evőkanál víz 1 kávéskanál sütőpor 15 g cukrozatlan kakaópor
Meggyes krém 150 g (nálam fagyasztott volt, de ) meggy 20-25 g kristálycukor 1 óriási csipet só 10 g vaníliás pudingpor 1/2 citrom leve
Vaníliás és kakaós krém 300 g habtejszín 90 g porcukor 1 óriási csipet só 2 teáskanál (6g) zselatinpor kicsi vízben feloldva + 15 g kakaópor kis tejjel a kakaós részhez
Díszítéshez körülbelül 200 ml tejszín, 60 g porcukor, 1 tk zselatinnal csokoládéforgács
Kakaós piskóta: A lisztet, a kakaóport, a keményítőt, a sütőport és a sót elkeverjük. Sütőpapírral kibéleljük a tortaformát, vagy papírozott tepsire tesszük a méretre beállított karikát. A tojásokat kettéválasztjuk. Először a sárgáját verjük habosra a kristálycukor harmadával, majd elmossuk a karokat és a fehérjét is habbá verjük, a maradék kristálycukorral, de ne legyen túl kemény, csak éppenhogy szép fényes és álljon meg a tálban. A sárgájához kb. 3 adagban hozzáadjuk a fehérjehabot, először még lehet durván keverni, majd egyre óvatosabban, végül több részletben szitáljuk hozzá a száraz hozzávalókat, amit óvatosan fakanállal keverjünk el. A masszát kaparjuk át a tortaformába és süssük 170 fokon 45-50 percig.
Csokiforgács: mikróban megolvasztjuk a csokoládét, sokszor megállítva, sűrűn átkavarva, nehogy megégessük, aztán egy átmosott tepsi hátuljára vékonyan kikenjük. Hagyjuk megdermedni, majd egy fém tésztakaparóval, vagy bármilyen spaklival forgácsolni kezdjük, lényegében apránként felkapargatjuk. Hűtőben tartva tök jól megmarad, megtartja formáját.
Meggykrém: a meggyszemeket négybe vágjuk, feltesszük a tűzre, sózzuk, cukrozzuk, belecsavarjuk a citrom levét és a kiengedett levében elkevert pudingporral besűrítjük. Kikenjük egy tányérba, hogy gyorsabban hűljön. Ezek után lesz egy kis pihi, mert meg kell várni, mire kihűlnek a lapok és fel tudjuk őket szeletelni. Amint kihűltek, leskalpoljuk a tetejét, hogyha nem lenne egyenletes, márpedig tuti nem lesz, mert olyan torta nincs, ami egyenes tetejűre sül, szóval fogjuk és miután skalpoltuk, 3 darab, szemre nagyjából egyenlő részre vágjuk.
Krémek / habtejszín készítése Hannáéknál, felszerelésünk: – 15 perce a fagyasztóban hűsölő Biotech magas falú fehérje shaker és habverő karok – 15 perce a fagyasztóban hűsölő habtejszín Szerintem egyszerűbb úgy, hogyha az összes tejszínt egyszerre felverjük, majd kettévesszük és az egyik részét beledolgozzuk egy kis tejjel elkevert kakaóporba. A magas falú edény aljára szitáljuk a porcukrot, ráöntjük a 300 ml hideg tejszínt. Először alacsony fokozaton verni kezdjük. Amikor már majdnem a duplája, fogjuk a zselatint és kis vízben elkeverjük, majd kis mikró, hogy langyos legyen (kb 5 másodperc) majd a tejszínből teszünk hozzá és ezt a felhígított cuccot habverés közben hozzáöntjük a tejszínhez, amit szuperül meg fog fogni. A kakaópor minimális tejben elkeverjük, majd elkezdjük lazítani a tejszínhabbal, először csak keveset teszünk hozzá és így haladunk, mígnem a fele kakaós tejszínhabbá válik.
Betöltjük a tortát: Minden egyes lapra normál esetben kis cseresznyepálinkát csurgatunk (nálunk ez sztornó, de mondom, normális esetben így járunk el, ha original, teljesen precízen eredeti tortát szeretnénk készíteni). A töltéshez 2 habzsákra lesz szükségünk, vagy legalábbis két zacsira, aminek a csücskeit kivágjuk és így képesek leszünk vele betölteni a tortát. A fekete-erdő torta töltésénél az a lényeg, hogy szeletelésnél egymás fölött ne legyen ugyanaz a krém és minden tortalap 4 csík töltést, krémet kap. Kívülről kezdve mondok egy lehetséges sorrendet. Első lapra: (cseresznye pálinka), vaníliás krém, meggykrém, kakaós krém, vaníliás krém Második lap: (cseresznye pálinka) Kakaós krém, vaníliás krém, meggykrém, kakaós krém Végül egy lappal zárom, nálam pont ez volt a talpa, amit fejjel lefelé tettem rá, de ez részletkérdés, mindegy hogy jön ki a lépés, csak így könnyebb egyenesre kenni.
A tortát felvert tejszínhabbal díszítjük, kedvenc szavam jön, figyelem… habrózsákat nyomunk a tetejére, igazi csodálatos, original cukrászrózsákat, pontosan olyanokat, mint annak idején az ezerhétszázasévekben, jó nem trollkodok, ez a torta tényleg így szép. Nem is akartam nagyon hozzányúlni. Így original, így mutatós igazán kis eredeti valójában. Végül 8 db jól lecsepegtetett meggyel koronázzuk, de szigorúan csak felvágás előtt közvetlenül, mert szétfolyik hamar a leve (bár az enyém fagyasztott volt, lehet itt a “gond”, mert mondjuk ha befőtt lett volna, azt le lehetett volna normálisan csepegtetni és törölgetni szinte szárazra).
Ha kipróbáltátok a receptet, nagy örömmel veszem, ha megosztjátok velem Instagramon, a #smuczerhanna_recept keresőcímke és a @smuczer.hanna oldalam bejelölésével, így tuti nem vesztem szem elől őket!
Ha tetszett a bejegyzés, nagyon szépen köszönöm, ha nyomsz rá egy kedvelés gombot! Szeretném megemlíteni PATREON oldalam, ami egyfajta borravalóként, lehetőséget nyújt, hogyha szereted, amit csinálok, akkor segítheted a munkám, hogy a jövőben is folytathassam!
Pénteken sikerült elmismásolnom a cukrászsulis gyakorlatot, ahol a következő sütemények kerültek elkészítésre: – 500 g macskanyelv – 12 db tejszínes képviselőfánk – 20 db étcsokoládés trüffelgolyó – 500 g kis ischler teasütemény – 12 db echler fánk – 6 db gyümölcs-vanília ízesítésű pohárkrém.
Izgalmas-izgalmas. Szóval úgy döntöttem, maréknyi bűntudatom enyhítésére, a bonyolultabbakat elkészítem itthon a hétvégén, így estem neki szombat reggel a macskanyelvnek.
Pénteken már bevásároltam mindent, a képviselőkhöz is rendesen hoztam habtejszínből 4x200ml-t, szóval alapanyagaim voltak. Továbbá péntek este átbogarásztam a cukrász tankönyvünket és kiírogattam kis füzetembe az összes receptet, arányaiban a mi fogyasztási igényeinkre szabva, hogy ne csináljak egy hordányi süteményt, amit majd a következő hónapban is alig fogunk tudni elpusztítani. Hát eljött a reggel és én hatalmas lelkesedéssel ugrottam neki a macskanyelvnek, szóval hajrá. Egyébként nem igazán vagyok otthon ezekben a zsákból kinyomható süteményekben, sokkal inkább kelt tészta és kenyér vonalon mozgolódok, gondoltam is, hogy tuti beüt a krach, mint ahogy általában lenni szokott nálam, hogyha valamit legelőször készítek.
Közhiedelemmel (vagyis az én legelső elképzelésemmel) ellentétben a macskanyelv, nem egy cicás papírdobozban lévő, vékony babapiskóta formájú, kifejezetten ízletes tejcsokoládé, amit gyerekkoromban leginkább nagymamaáéknál ettem, hanem egy tejszínnel és felvert tojásfehérjehabbal kikevert, végtelenül folyékony állagú masszából készült piskóta, amit sima csöves habzsákból nyomunk ki zsírozott, lisztezett sütőlemezre, párizsikrémmel töltünk és felét, csinosan csokoládéba mártjuk.
Jogos, tényleg kimaradt a mosogatás, dehát akkora kálváriát lejártam szerencsétlen macskanyelvvel, hogy nem csoda, hogy dél körül már menekültem a konyhából:
– Az első bekevert adagot boldogan nyomtam telibe egy teljes sütőtepsin és sütöttem ki. Őőőő.. hát nem hiába írja ugye a tankönyv a “Készítsünk próbasütést!” felszólítást, amit simán figyelmen kívül hagytam, vakon bízva a tankönyv anyaghányadában. Eredmény: összefolyt az egész és teljesen amorf, lapos kis piskótacafataim lettek, amit betölteni nem lehetett, de magában kifejezetten finom volt mondjuk, de akár pohárkrémbe is tökély lenne! – Szerencsére maradt az első adag kikevert masszából, úgyhogy gyorsan kevertem hozzá 1-2 evőkanál lisztet és az így már jobban alakult, de elégedett nem voltam és egyébként sem mértem mennyi lisztet tettem bele, szóval így..
– Ugrottam neki kikeverni a második adagot, ahol a tojásfehérjém nem verődött fel rendesen, jó, ezt elengedtem és attól függetlenül beletettem. Itt már kevesebb tejszínnel, több liszttel dolgoztam és csináltam próbasütést is, de a nem tökéletesen felvert fehérjehab miatt ugyanolyan folyékony lett, mint a legelső adag. :D Na, mondom hurrá. Szóval még több lisztet pakoltam hozzá és így lett nagyjából OKÉ. – A legutolsó tepsit pedig úgy elfelejtettem, ahogy volt és persze sikerült is annak rendje és módjas szerint, szuper kis gázsütőmben megégetni.
Szóval tudok hozzá receptet írni, csak a liszt súlya egy nagyobb tartományban mozog. Figyeljünk rá oda. Leginkább azért osztom meg, hogy egy hónap múlva, vizsga előtt emlékezzek rá, hogy s mint kellene készíteni, vagy hogy milyen hibákat NE ejtsek majd akkor! Egyébként a belefektetett munka / íz arány, hát röviden: nem éri meg. Szerintünk nagyon tömör ez a párizsikrém tölti, esetleg lekvárral finom lehet, de így nagyon tömör. A tésztája meglepően új íz, nem igazán ettem még ilyet, az viszont tényleg fincsi, nagyon! Bár mára már a fele sincs meg,
Macskanyelv
Tészta 140 – 180 g liszt (120 tankönyvben írt helyett) 53 g porcukor 160 ml tejszín 1 tojásfehérje (cukikonyvben 53 grammot írt, de az szerintem sok) 48 g kristálycukor 1 csomag vaníliás cukor 1 óriási csipet só liszt + olaj a tepsi lekenéséhez
Töltelék / Párizsikrém 80 g étcsokoládé 80 g habtejszín
A töltelékhez a tejszínt mikróban felforrósítjuk és csomómentesre keverjük benne az étcsokoládét, majd hűlni hagyjuk.
Előmelegítjük a sütőt 170 fokra. Kiolajozunk, kilisztezünk egy sütőlemezt és előkészítünk egy sima csöves zsákot. A lisztet, a porcukorral, a sóval és a tejszínnel csomómentesre keverjük. A tojásfehétjét a kristálycukorral habbá verjük, majd spatulával a tejszínes masszához forgatjuk. Nyomózsákba töltjük és 6 piskótaformát nyomunk a tepsire. Betesszük próbasütésre. Hogyha jónak ítéljük, mehet a menet, süthetjük a többit is, ha nem, akkor kis lisztet adjunk még hozzá. 160-170 fokon nagyjából 10 perc alatt sülnek, akkor jó, ha a széle kicsit már karamellszínű.
Naponta szuper receptek várnak az Instagram és Facebook oldalamon! Hírlevelemre feliratkozva pedig rögtön értesülsz a legújabb tartalmakról!
