Jaaaj csoda egy szaftos-foszlós, krumplis, végtelenül puha-piheség, amit még a vasárnapi ebédről megmaradt, főtt krumpliból készítettem, kivételesen: totál fehérliszttel, ráadásul finom fehérliszttel. Semmi magas fehérjetartalom, semmi hókusz-pókusz, csak egy mezei BL55. A legkülönlegesebb kenyér-kalács (barhesz, ünnepi kenyér), amit életemben ettem.
Reklámok
Itt-ott még hó és tisztára hideg, de nekem be kellett mennem a belvárosba. 9-kor nyitott a célállomásom, előtte beültem egyet kávézni. Jajj ezeket az apró, lopott pillanatokat úgy szeretem, amikor tényleg van időnk. Lehet ez akár 5, vagy 15 perc, de ott van nekünk és arra használhatjuk fel, amire csak akarjuk! Szóval egy csupa tejhabos cappuccino után elintéztem dolgom és bevetettem magam az főutcai antikváriumba, hátha van valami igazán nekem való. Hátha.
Háát, persze kezdhettem volna azzal is, hogy – Jó napot kívánok, merre vannak a szakácskönyvek? – mert akkor megspóroltam volna egy minimum félórás nyaktekervényes szájtátva nézelődést, néha komolyan annyira béna vagyok – na de, aztán megtaláltam Őt: a dr. Zackel Erna, Süssünk otthon – Kenyér, péksütemény, lángos, pizza, kalács, kuglóf háziasan c. könyvet, majd hatszáz forinttal könnyebben és a lehetséges sütögetések végtelen variációjának boldogságától megrészegülve szaladtam ki vele – homlokig érő mosollyal persze.
Becses könyvszerzeményeimre mérhetetlenül vigyázok, hurcolászom magammal könyvkupacomat keresztül-kasul a házon, kanapéról a konyhába és fordítva. Olvasom, forgatom őket és várom az elhatározás szelét, ami jelen barheszünk esetében pontosan azon a napon született meg, amikor sütésmentes pihenőnapot tartottam volna. Volna…
Végtelenül puha-pihe krumplis barhesz
Hozzávalók a hatszázkilencvenkét grammos barheszhez
400 g BL55 búzafinomliszt 160 g főtt krumpli + a főzővíz 200 ml langyos víz vagy a krumpli főzővize!! 1,5 tk só 1 tk cukor 1 cs. szárított élesztő/ vagy 20 g friss élesztő / vagy 40% kovász 160 gramm Kenéshez: 1 db sárgája, egész mákszemek
Reklámok
Alapanyagok. Kimérem és átszitálom a lisztet, elkeverem benne a sót, a cukrot és a szárított élesztőt. Hogyha friss élesztővel készítem, kis langyos vízben felfuttatom a cukorral/ hogyha kovászt használok, a burgonya főzővizében, vagy a langyos vízben, csomómentesre keverem. A vizet/krumpli főzővizét hozzáöntöm, majd jöhet bele a kihűlt, áttört krumpli is.
Dagasztás. Az alapanyagokat először jó alaposan összegyúrom, majd szép, fényes felületű tésztát dagasztok belőle a cukisuliba tanult módszer szerint. Fogjuk a tésztát és enyhén lisztezett felületen elkezdjük mondjuk először jobb tenyerünk közepétől indulva GÖRGETVE toljuk el magunktól baloldali irányba, némi erőkifejtés kíséretében, majd visszahúzzuk középre. Aztán bal kézzel görgetjük jobbra. Hogyha jól dolgozunk, a deszkán egy szivecske fog kirajzolódni a tészta által felvett liszt helyén, hát lehet ennél szebb valami?! Imádom! A dagasztást addig végezzük, amíg a tészta rugalmas, egynemű és sima nem lesz.
Kelesztés. 2 órán keresztül, tállal leborítva a pulton kelesztem, majd 3 részre osztom. Ekkor ismét kel 30 percet, majd kicsivel nagyobb szálakká sodrom, mint a formakenyér-sütő hossza és hármas fonással összefonom. Finoman beillesztem a sütőpapírral bélelt formába, majd további 50 percet kelesztem.
Sütés. Közvetlenül sütés előtt lekentem egyszer 1 sárgájával és megszórom egész mákszemekkel. 230 fokra előmelegített sütőben sült 14 percig, majd lentebb vettem 190-re, ahol tovabbi 15 percig, ekkor borítottam rá alufóliát, majd 170 fokon sült. Összes sütés: 1 óra 15 p volt.
Hát hogy lehet valami ennyire puha, ennyire csillogó, ennyire gyönyörű!?
Micsoda egy fonott kalács! Öm, gondoltam félvállról, hogy kalácskáim tésztaszálaiba belevarázsolom a nagypapámék hétvégi gyémántlakodalmas tortájából maradt karamell öntetet. Sőt volt egy kis maradék kovászom kb 70-80 gramm, azt is elnyelte a lelkem. A lényeg, amit ezzel el szeretnék mondani, hogy bátran kísérletezzünk, mert ezekben a pillanatokban születnek a legragyogóbb ötletek!
Hogy is mondta Pelikán?! Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a mienk?! Szóval kicsit szétnyílt, kicsit túlcsordult, de a mi karamellás kalácskánk! Előre sejtem, hogy hatalmasat robban majd uzsonnánál a szánkban, jó forró kakaóval?!
Másnap gyors ebédem lett belőle – hátterében pont harang szólt – sonkával és tojással, pont mint húsvétkor. Harmadnap reggelén pedig vajjal kentük meg, összecsuktuk a szeleteket és délutánra csodálatosan összepuhult a vajjal, közte pedig a finom, vékony szálban húzódott az mennyei karamell. Kívánhatnék jobbat?!
Álom-karamellás fonott kalácsom
T é s z t a 300 g liszt 140 ml langyos tej 12 g friss élesztő 40 g porcukor 2 tojássárgája + 1 tojás a kenéshez 1 óriási csipet só 40 g vaj reszelt citromhéj 50 g mazsola – opcionális *volt egy kis maradék kovászom kb 70-80 gramm, azt is elnyelte a lelkem
K a r a m e l l 25 g kristálycukor 12,5 g teavaj 82%-os 30 ml forró tejszín (30%-os) pici csipet só
Karamell öntet. A kristálycukrot egy vastag aljú nyeles lábasba teszem és közepes, majd alacsony fokozaton karamellizálom (kevergetem fakanállal), amint elolvadt az összes cukorkristály és elérte azt az igazi karamell-színt, lehúzom a tűzről, hozzákeverem a vajat, majd jöhet bele a forró tejszín (na ettől teljesen behabosodik és össze-vissza bajlódik, nem bír magával), de jó lesz az: közben visszateszem és alacsony láng mellett, folyamatosan kevergetve pár perc múlva sima öntetet kapunk.
Élesztő felfuttatása & hozzávalók kimérése. Langyos tejben elkeverek 1 tk porcukrot, belemorzsolom a friss élesztőt, szórok rá 1 ek lisztet, letakarom, 10 percet állni hagyom,amíg felfut. Kimérem, átszitálom a lisztet, a porcukrot és a sót. Belevagdosom a vajat, belereszelem a citrom héját.
Tészta összeállítása. Ha felfutott az élesztő hozzáöntöm a liszhez, beleütöm a tojássárgáját, nyámicskázni kezdem, majd amikor már gombóccá összeállt, jöhet bele a mazsi, kiteszem a pultra és most pedig jön a híres, TÉVES mondat, hogy addig dagasztunk, amíg a kezünkről el nem válik. Cukitanárunk szerint ilyen nem lesz, csak akkor, ha a végefelé megmossuk a kezünket.
Dagasztás & kelesztés. Miután kezet mostunk, tehát hivatalosan is “elvált a tésztánk a képzeletbeli edény falától”, jöhet a dagasztás. Pfú, ezt leírni. Fogjuk a tésztát és enyhén lisztezett felületen elkezdjük mondjuk először jobb tenyerünk közepétől indulva GÖRGETVE toljuk el magunktól baloldali irányba, némi erőkifejtés kíséretében, majd visszahúzzuk középre. Aztán bal kézzel görgetjük jobbra. Hogyha jól dolgozunk, a deszkán egy SZIVECSKE fog kirajzolódni a tészta által felvett liszt helyén, hát lehet ennél szebb valami?! Imádom! A dagasztást addig végezzük, amíg a tészta rugalmas, egynemű és sima nem lesz. Ha szép fényes, homogén a felülete letakarom, duplájára kelesztem körülbelül 1,5 óra alatt. Magas zsiradéktartalma miatt tovább tart a kelesztése.
Darabolás & fonás. Ha megkelt, 6 egyenlő részre osztom. Egyenként gömbölyítem őket, letakarom, 30-40 percig kelesztem. A gömbölyített tésztadarabokat téglalap alakúra nyomkodom, a közepében vékony csíkban belekanalazok egy kis karamell öntetet, az elején óvatosan az adaggal, aztán majd látni fogjuk, hogy mennyit bír el, a feltekerésnél figyeljünk arra, hogy a széleket és a karamell esetleges útját, jól bezárjuk – nekem az első szétcsúszott és csupa megadott karamell lett a pult a söndörgetésnél -, majd a hosszabbik oldaluknál kezdve feltekerem, majd középen kicsit vastagabb, a vége felé vékonyodó rudakat sodrok belőlük. Sütőpapíron befonom. Ami engem illet, én mindig videó alapján -sűrű pause–play gombok nyomogatása közepette fonok, egyszerűen megjegyezhetetlen számomra.
Sütés. Papírral együtt már könnyen át tudom tenni a tepsire, lekenem kicsit felvert egész tojással, majd letakarva 1,5 órán keresztül hagyom kelni. Ekkor ismét lekenem, majd 170 fokon kb 35-40 perc alatt megsütöm.
“A képviselőfánk köszön, megemeli ferde kalapját.” – Mondta cukrászoktatónk.
Képviselőfánkot a fenti, szerintem varázslatos mondat szellemében készít az ember, ez a desszertkreáció megszólal az asztalon és életre kel önnön ünnepélyességével. A fánkocskákat – bár a kicsinyítő képző nem feltétlen helyénvaló jelen esetünkben – amolyan igazi, tojásos-lisztes sárgakrémmel töltöttem, leheletnyi vaníliás pudingporral bolondítottam és felvert tojásfehérjehabbal lazítottam. Istenem, eszméletlen finom. Olyan igazi, olyan hamisítatlanul ízes, teljesen békebeli darab, tényleg amolyan kalapemelően-felemelő.
Még többet szeretnél tudni az égetett tészták varázslatos világáról? Szívből ajánlom az 5 egymásra épülő anyagrészből (videók és e-könyvek) álló égetett tészta online kurzusom!
Ha pedig élőben szeretnéd elkészíteni, várlak szeretettel a képviselőfánk online workshopomon! A workshopra elő tudsz is tudsz jelentkezni, és így leghamarabb értesülsz az időpontról (hétvégi nap) és az early bird kedvezményekről is. ✨ Előjelentkezni itt tudsz!
A képviselőfánk alapanyagainak arányszáma mindig 1:1:1 tehát 1 rész liszthez, ugyanannyi zsiradékot és vizet adunk. A tészta ún. reszteléssel (pirítással, pörköléssel) készül, ehhez a vizet a zsiradékkal felforraljuk, majd elkeverjük benne a lisztet és addig reszteljül (pirítjuk, pörköljük), amíg el nem válik az edény falától. Egyenként hozzáadjuk a tojásokat, habzsákba töltjük. Sütésük gőzös sütőtérben, 2 ütemben történik, így alakul ki üreges, hólyagszerű, repedezett formája.
Békebeli cukrász képviselőfánk igazi főzött sárgakrémmel
Hozzávalók 20-21 darab fánkhoz
Égetett/forrázott tészta mindig 1:1:1 arányban dolgozunk tehát 120 ml víz 120 g liszt 120 g vaj/margarin (Ha a zsiradék olaj, az arány 70%-ra változik) 1 óriási csipet só 1 kávéskanál vaníliás cukor 4 egész tojás
Sárgakrém 1000 ml tej 100 g rétesliszt 50 g vaníliás pudingpor 120 g (8 db) tojássárgája 180 g (6 db) tojásfehérje 250 g kristálycukor 2 evőkanál vaníliás cukor vagy 2 csomag 1 kis kávéskanál só
Reklámok
Tejszínhabtető 300 ml HIDEG növényi*, cukrozott habtejszín 200 ml 33%-os HIDEG állati habtejszín 5 g zselatinpor
Karamellcsurgatásos mandula-tető szeletelt mandula 60 g kristálycukor
*Nem vagyok növényi hívő, de most a tutibiztosra szerettem volna menni, ne csússzon már szét a lelkem pont karácsonykor!
T I P P | A tésztát akár jóval hamarabb is elkészíthetjük, hideg helyen tartva tökéletesen eláll, megvár bennünket, amíg betöltésre nem kerülnek.
Resztelés. A tojásokat (4 db) előkészítem, felütöm egy kis edénybe. A vizet, a vajat, a sót és a vaníliás cukrot egy nyeles lábasban melegíteni kezdem, majd amikor már elolvadt benne a zsiradék, állandó, először habverős, majd fakanalas keverés mellett hozzáadom a lisztet. Fontos, hogy csomómentes és sima legyen. Közepes lángra kapcsolok, majd a tésztát folyamatos mozgásban tartva (itt már fakanállal) hevítem, azaz resztelem körülbelül 3-4 percen keresztül, amíg az aljára kicsit le nem tapad a massza, az edény falától pedig el nem válik, közben pedig amolyan sistergő, zizegő hangot hallunk.
Reklámok
Előmelegítem a sütőt 230 fokra. A tésztát egy nagyobb tálba borítom – ekkor kézi habverővel, vagy a robotgépem üstjébe teszem és krémkeverő karral keverni kezdem, majd egyenként hozzáadom az egész tojásokat, mindig megvárva, amíg a tészta az adott tojást fel nem veszi. A tészta állaga akkor jó, hogyha habzsákból kinyomhatónak tűnik, de amint a 4. tojást is felvette, rendben lesz. Csillagcsöves habzsákba töltöm a tésztát és sütőpapírral bélelt tepsire diónyi halmokat nyomok egymástól 6-7 cm távolságra, mert igencsak a duplájára fognak nőni.
Sütés. Az első minimum 15 percben ne nyitogassuk a sütő ajtaját. A fánkocskákra vizet spriccelek a kezemmel, vagy, én a mellettük lévő barázdákba virágspriccelőkékkel rendes várárkot alakítottam ki, így gőzösítve a sütőteret és biztosítva nekik a duplájára, hanem a triplájára növekvés vissza nem térő lehetőségét. 230 fokon 10 percig sültek, néha-néha rákapcsoltam a légkeverést, majd amikor már valószínű, hogy elérték a végleges formájukat, levettem a sütő hőfokát 160 fokra és további 15-20 percig sütöttem őket. A végefelé megforgítottam a tepsit és kapcsoltam rá egy kis légkeverést, hogy a másik oldaluk is megfelelően pirult legyen. Sütés után közvetlenül – ahogy azt a suliban az eklerekkel tettük – még melegen, vékonyan, megkenhetjük őket sárgabaracklekvárral.
Sárgakrém. Kimérem a tejet, amiből durván 850 ml-t nyeles lábasba teszek, sózom, majd belemérem a kristálycukrot. A tojásokat kettéválasztom a fehérje mellé előkészítem a kézi robotgépem indításra készen, konnektorba bedugva, a sárgáját egy nagyobb tálba választom szét és elkeverem a tej maradék (150 ml) részével. majd csomómentesre keverem a liszttel és a pudingporral. A tejet felforralom, majd amikor már forr, lehúzom a tűzről, hogy ki ne fusson és hőkiegyenlítéssel hozzákeverem a sárgájás keveréket: először merőkanállal átteszek a sárgájás pudingos keverékbe a forró tejből, kézi habverővel elkeverem, majd ismét merek bele 1-2 kanállal, elkeverem. Végül a tejhez öntöm, spatulával belekaparom maradékmentesen, majd visszahúzom a tűzre (közepes lángon főzöm tovább) és habverővel addig kavargatom, amíg sűrűre és csomómentesre össze nem fő. Közben a másik kezemmel nem túl kemény, lazább habbá verem a tojásfehérjét. A főzött krémet egy nagy tálba átkaparom, majd habverővel apránként beledolgozom a tojásfehérjehabot. Megjegyzés: Tankönyv szerint a tojásfehérjét a kristálycukorral verem fel.
Töltés. Csillagcsöves habzsákba töltöm (nekem eddig még csak egyetlen egy Sőregi 857 van) és a leskalpolt/kilyukasztott képviselőfánkok bendőjébe töltöm, majd először csak egy széles kört húzok rájuk, majd megvárom, amíg ez a réteg kicsit megköt, aztán még egy kör jöhet rá. Legalábbis ez az original változat 2 réteg sárgakrém, 2 réteg tejszínhab. Persze ezt megenni teljességgel lehetetlen, mondhatom gyakorlat után is igazán viccesen mutattunk az egri pláza parkolószintjén papírtálcával a kezünkben képviselőfánkképpel vigyorogva az előző perc gyönyöreitől.
Tejszínhab. Az előzetesen minimum 24 órán keresztül hűtött habtejszínt felverem. A zselatint kimérem, majd egy másik kis kávésbögrébe vizet forralok, majd kicsit várok, ne legyen tűzforró, majd ráöntöm a zselatinra és elkeverem. Szépen felolvasztom és amikor már csomómentes, veszek hozzá a felvert tejszínből (hőkiegyenlítés jelleggel) elkeverem, majd még egy nagy teáskanállal tettem át, végül a felvert tejszínhez kevertem, átkevertem még egyszer a mixerrel. Habzsákba töltöttem és először csak 1 réteget kaptak a fánkok, majd még egyszer átmentem rajtuk. Mivel elég magas lesz a TORNYUNK, egyrészt figyelni kell merre dől, és a krémrétegeket ehhez mérten alakítani, egyensúlyba hozni, másrészt a halmokat inkább terebélyesebben és laposabban próbáljuk meg rányomni.
Reklámok
Karamellcsurgatásos mandulatető. Vagyis nem is igazán karamell, mert igazán autentikus akarok lenni, Dobos cukrot kellene rá csurgatni – leheletnyivel a karamell előtti állapot. Az előzetesen levágott tetőket sütőpapírra teszem. A kristálycukrot egy vastag aljú nyeles lábasban felolvasztom, majd fakanállal kevergetve, szétütögetve a benne lévő kristálycukor darabokat karamellizálom, néha le is húzhatjuk a tűzről a vége felé, mert már elég forró lesz a cukrunk, hogy magától is működjön a folyamat. Amikor már elég sötét színű, lecsurgatom vele a kalapkákat, majd megszórom szeletelt mandulával. Miután rácsurgattam az összeset, az edénybe vizet engedek gyorsan és visszateszem egy kicsit a tűzre, mert így könnyebben el tudom majd mosni. A tetőket késsel körbevágom, majd miután a tejszínhabréteg is rákerült a fánkocskákra FERDÉN (hogy köszönjön) ráhelyezem őket óvatosan.
Minden cukrásziskolai gyakorlati napomhoz társítok bejegyzéseket, amiben az ott tanultakat és a recepteket összegzem, megtalálhatjátok őket a CUKRÁSZ-FEJEZETEK menüre kattintva. Ide jönnek majd szépen sorban.
Tegnap esti csendéletem Avagy amikor a betervezett kovászos, túrós pogácsa helyett életbe lép a “B-terv” mert a lelked erre a napra tartogatott túrója megadja magát, a reggel megetetett kovászod pedig még nem igazán aktív, viszont grammra pontosan (ha a héját kivonjuk!) annyi krumplid van itthon, hogy tökéletesen kivitelezhető belőle egy remélhetőleg pihepuha, már régóta áhított, burgonyás pogácsa.
Tegnap este bedagasztottam, hűtőben pihentettem egy éjszakát, most éppen akklimatizálódik, hozzászokik a szobahőhöz, aztán jönnek a hajtogatások, juj a kedvenc részem! Cukrász tankönyvünkben olvastam – jó mondjuk nem a pogácsával kapcsolatban, hanem a leveles vajastésztáknál – hogy két szimpla és két dupla hajtással 145 tésztaréteg képződik a tésztában! Hát nem csodálatos a hajtogatás eredménye!?
Reklámok
Pihe-puha burgonyás pogácsa
Hozzávalók 2 tepsihez
500g liszt (400g Bl55, 100g teljes kiőrlésű tönköly) 1 csomag szárított élesztő / vagy 20 g friss 1,5 evőkanál só pár tekerés (6db) frissen őrölt tarka bors 135 g zsiradék (nálam kb 20% vaj, 40% margarin, 40% disznózsír arányban) 260-300 g héjában főtt, még langyosan kislyukú reszelőn lereszelt, majd kihűtött krumpli 1 egész tojás + 1 a lekenéshez 1 evőkanál sütőrum 75ml tejföl 75ml natúr joghurt (vagy 150ml csak az egyikből)
Elkeverem a lisztet, a sót, a borsot és a szárított élesztőt (ha friss élesztővel dolgozok egy kis tejben kicsi cukorral felfuttatom előtte), elmorzsoltam benne a zsiradékot, majd kiöntöm a deszkára. Kezemmel kráter készítek a liszt közepébe, jöhet bele a tejföl, joghurt, tojás, rum – egyik kezemmel el elkezdtem “nyámicskázni” majd adagonként hozzádagasztom az áttört, hideg krumplit. Egyenletes felületű, fényes tésztát dagasztok: Fogom a tésztát és elkezdem először jobb tenyerem közepétől indulva GÖRGETVE eltolni magamtól baloldali irányba, némi erőkifejtés kíséretében, majd visszagörgetem középre. Aztán bal kézzel, erősen görgetem jobbra. Hogyha jól dolgozok, a deszkán egy SZIVECSKE fog kirajzolódni a tészta által felvett liszt helyén, hát van ennél szebb?!
Kelesztésre két opció is lehetséges: vagy 1 éjszakát pihentetem a hűtőben, vagy rögtön, aznap sütöm. Éjszakás: Frissentartó fóliába / vagy jól záródó dobozba teszem beteszem a hűtőbe 1 éjszakára, másnap kiveszem és a pulton hagyom legalább 1 órán keresztül pihenni. Aznap sütöm. Letakarom nejlonzacsival és konyharuhával, majd a duplájára kelesztem kb 40 perc alatt. Ha duplájára kelt meghajtogatom a képen látható módon.
Hajtogatás. Kinyújtom körülbelül 50×40 cm-esre, majd először balról behajtom a háromnegyedéig, majd a jobbszélét is középre ráhajtom. Ezután fentről középre, majd lentről középre behajtom, végül becsukom, mint egy könyvet. Ismét pihentetem 35-40 (én kicsit elfelejtettem, nálam 1,5-2 órákat pihent a pulton), majd megismételem a hajtogatást* és újra egy 15-20 perces pihentetést is beiktatok. Ezután kinyújtom jó ujjnyi vastagra, a tetejét késsel bevagdosom, lekenem egy kicsit felvert egész tojással, végül szaggatom. Cukrászon tanultuk, hogy a tésztát szaggatás előtt kenjük le tojással (csíkozzuk, lekenjük, szaggatjuk), mert ha szaggatás után kerül lekenésre, lefolyhat a kis pogik oldalán a tojás, ami visszatartja, lefogja a tészta emelkedését, növekedését – főleg a hajtogatott, leveles pogácsákra érvényes.
Sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatom, majd további 25-30 percet pihentetem. A pihenőidő felénél izzítom a sütőt 200 fokosra, majd 15-17 perc alatt megsütöm.
Apró teasüteményünket a cukrászat a gyúrt omlós tészták kategóriába sorolja, titkairól, praktikáiról a Gyúrt omlós tészták: fehér linzer bejegyzésemben írok bővebben.
Sós, köménymagos, morzsalékos tészta, ami csak úgy szétporlad a szánkban! Szóval nehéz, mert nem tartalmaz se kémiai (szódabikarbóna, sütőpor…) se biológiai (élesztő, kovász) lazítószert, ezért egy úgymond nehezebb, tömörebb tésztát kapunk, amolyan sós linzertésztát, amit pontosan a linzer elve szerint készítünk is el: a liszt + porcukor és a hideg zsiradék összemorzsolásával, hideg kézzel (vagy géppel), gyorsan.
Nehéz sós teasütemény
Hozzávalók 1 tepsihez (800 g sült termékhez)
500 g liszt (Nálam szokásomhoz híven: 400 g BL55 búzafinomliszt, 100 g teljes kiőrlésű búzaliszt) 270 g vaj/margarin (a margarintól hamarabb öregszik) 60 g 20%-os tejföl 50 ml 30%-os állati tejszín 3 tojássárgája 2 teáskanál só ~20 g
A tészta összeállítása kézzel & pihentetés. Kimérem és átszitálom a lisztet. Elkeverem benne a sót. A zsiradékot apró darabokban beleszeletelem, majd az egészet először összemorzsolom, majd hozzáadom a tojások sárgáját, a tejfölt, a tejszínt, végül gyorsan és intenzíven összegyúrom. A tészta minél kevesebbet érintkezzen a kezemmel, különben megég/leég (ha az ujjaim között elfolyik a zsiradék) és az olvadt zsiradék sütés közben kifolyik, a tésztánk összeugrik.
Ha géppel dolgozunk a lisztre mérek minden alapanyagot és a dagasztókarral alacsonyabb fokozaton megdolgoztatom, néha-néha lekapcsolom és (elég sokszor) átkeverem, hogy mindenhol megfelelően összemorzsolódjon, végül pedig szépen összedolgozza a tésztát.
Téglalap alakúra formázom, frissentartó fóliával letakarom és beteszem a hűtőbe, hogy visszadermedjen benne a zsiradék minimum 30 percre, de legjobb hogyha pihen 1 éjszakát. Nálam most pihent 1 éjszakát.
Nyújtás, kiszúrás. Pihentetés után kicsit átgyúrom a tésztát, hogy könnyebben formázható legyen, majd kinyújtom kb 1,5 cm vastagságúra, késsel becsíkozom csak egy irányba (vagy ahogy kedvünk tartja), lekenem a megmaradt tojásfehérjével (hogyha nem ettük volna meg reggelire rántottának) megszórom a magvakkal és visszateszem a hűtőbe dermedni. Minimum fél óra, maximum egy nap is lehet, kiveszem és felkockázom (1,5×1,5 cm-esre) és sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatom. Én még ekkor, a tepsivel együtt is visszatettem a hűtőbe. Majd, akár a vendégek, akár párunk esti hazaérkezésére időzítve kisütöm.
Sütés. 200 fokra előmelegített sütőben 20-22 perc, lopva néha egy kis légkeveréssel.
Minden cukrásziskolai gyakorlati napomhoz társítok bejegyzéseket, amiben az ott tanultakat és a recepteket összegzem, megtalálhatjátok őket a CUKRÁSZ-FEJEZETEK menürekattintva. Ide jönnek majd szépen sorban. A bejegyzések eddigi részei:
Ami engem illet, esetemben a régiúj kütyümütyümmel dolgoztam, a konyhai, talpon állóval, akivel hosszas száműzést követően, sűrű bocsánatkérések közepette ismét elkezdtünk együtt rezegni, miután a cukrászdás napok tükrében köddé vált naív elképzelésem, miszerint a beletett alapanyagokat magától elkészíti. Mert nem, nem készíti el, picike kis kacsóm is szükséges hozzá, mert bele-bele kell kavarni, alá kell nyúlni, át kell forgatni. Szóval, a már helyére került elvárásommal és megfelelő alkalmazással, csodás tésztát készített nekem.
