Habkönnyű túrógombóc barnított vajban párolt vörösboros-fűszeres szilvaraguval

Főételek, gasztrofilm & könyvajánló

Karácsony előtti utolsó, nyugodt, belassult vasárnap reggel.
December tizenhatodika. 
Habos, forró kávé Mireille Guiliano: A francia nők nem híznak könyvével, aztán tízóra felé megtalált Éhség. A könyv tényleg szemléletmód-alakító, ahogy Viki, a Sütiző blog szerzője írta. Ha nem olvastam volna,  valószínűleg ismét a ‘saláta-spenótos omlett egy szelet mákos-mazsolás kovászos kenyér’ kombóhoz nyúlok. Elővettem hát a másnapos, habkönnyű túrógombócot – gondolván – egészségesnek egészséges, tele fehérjével, okéé plusz leheletnyi cukorral, de éppen csak annyival, amennyi kell a lelkünknek. Úgy, mint egy szép tálalás.

Kitálalom és lefotózom- gondoltam – aztán lassan, nyugodtan leülünk és megesszük. Aztán pedig arra gondoltam, hogy milyen jól illene hozzá egy szilvaragu, valami olyasmi, mint a bécsi Demelben, a leheletkönnyű, finoman citromos, mazsolás álom, a Kaiserschmarrn (császármorzsa) mellé kínáltak.

Végül pedig, gombóchedonista-ízországbanelveszős reggelink után Brillat-Savarinra gondoltam, felcsaptam A KÖNYVET – Egy ínyenc elmélkedései Az ízlés fiziológiája – és ismét elolvastam a becetlizett, egyik legkedvencebb részem szeretett könyvemből.

“Mindamellett, jól megfontolva a dolgot, arra a következtetésre jutunk, hogy az összes érzékeink közül az ízlésnek köszönhetjük a legtöbb élvezetünket:
1. Mert az evés élvezete az egyetlen, amelyet nem követ fáradtság, föltéve, hogy mérsékletesen élünk vele.
2. Mert minden időszakban, mindegyik életkorban, minden életföltétel közepett részünk van benne.
3. Mert szükségképpen mindennapos élvezet, s huszonnégy óra alatt, egészségünknek minden kára nélkül megismételhető kétszer, háromszor is.
4. Mert együtt járhat más élvezeteinkkel, másfelől vigasztalásunkra van, ha más örömünk nincsen.
5. Mert benyomásai elég tartósak s meglehetős részben akaratunktól függenek.
6. Végre, mert evés közben valami különös, meghatározhatatlan jólétet érzünk, ami bizonyára annak ösztönszerű érzéséből ered, hogy ekképpen helyrehozzuk az életfolyamat okozta veszteséget s meghosszabbítjuk létünket.”

Gondoltam leírom ezt a reggelt.
Gondoltam.

Habkönnyű túrógombóc barnított vajban párolt vörösboros-fűszeres szilvaraguval

Hozzávalók 12 darabhoz

Gombóc
250g túró
1/2-1 evőkanál búzadara
1 tojás kettéválasztva
20 g kristálycukor
1 óriási csipet só
kis liszt a hempergetéshez
kalács / zsemlemorzsa
10 g vaj

Szilgaragu*
300 g szilva
10 g vaj
2 nagy csipet só
30 ml száraz vörösbor
1 rúd fahéj
1 csillagánizs
kicsiny reszelt szerecsendió
1 kk karácsonyi/mézes fűszerkeverék
20 g kristálycukor
1/2 citrom leve

*A ragut már csak a fele gombócokhoz készítettem, lehet érdemes duplázni, hogyha mind a 12 gombóchoz szeretnénk elég íz-élményt.

A túrógombóckák előkészítése – előző nap este. A túrót elkeverem a búzadarával, a sóval, a sárgájával, a fehérjét habbá verem a cukorral, majd a túróhoz keverem. Hűtőbe teszem éjszakára, másnapra ez a csöppnyi adag búzadara gyönyörűen megszívja magát a túró levével, így lesznek nekünk felhő puha gombóckáink. Nem lesznek túl édesek a gombik, szólval aki édesebben szereti, lehet kell még hozzá a cukor.

Főzés – másnap. Vizet forralok, de csak éppenhogy, majd kis sót + cukrot teszek bele, majd a megformázott, lisztben hempergetett gombóckákat is beleteszem. Takarékon főzöm, amíg föl nem jönnek, ekkor lehúzom a tűzről, lefedem és 15-20 percig hagyom.

Morzsa. Közben a vajat serpenyőben habosítom & barnítom, jöhet a morzsa, amit jól lepirítok. Végül megforgatom benne a gombóckáimat.

Szilvaragu. A vajat serpenyőben barnára pirítom, beleteszem a szilvát, fűszerezem (fahéj, fűszerkeverék, csillagánizs, csipet só, szerecsendiót reszelek rá). Ráöntöm a vörösbort, amit jó nyálkásra lepirítok, nem piszkáltam, csak hagytam, nekem kicsit oda is kapta, de nem baj! Az a jó, had karamellizálódjon a szilva természetes cukortartalma. Szóval kapja csak oda finoman. Végül megszórom kristálycukorral, átkeverem és nem piszkálva adok neki még egy karamell-löketet. Elkeverem benne a fél citrom levét.

A túrógombik receptje Széll Tamás érdeme, a Lidl konyha Hazai Ízutazás c. könyvből.

Mákos, teljes kiőrlésű gofri fehérborban párolt fűszeres-szedres körteraguval

desszert, gyors kevert sütemények

Gofrizgatásokban..
Mostanában eléggé ráfüggtünk a gofrikra.

Próbáltuk asütőporos verziót – ezen belül olajos és vajas kivitelezésében is feszegettük ízlelőbimbóink határtalan lelkesedését, majd készítettünk (a sütőporos verzió elve mentén) 1-2 órás érési idővel kovászos, kevert tésztásat és persze elmeroggyant kísérletezős kedvünk addig nem nyugodott, amíg a 24-30 óráig fermentált, igazi, kelt tésztás belga Liege gofrit ne zsupiszkoltuk volna bele, a már egyébként is tág szortimentünkbe.

Végül arra jutottunk, hogy lehetetlen sorbaállítani őket, mert imádnivalók minden variációban. Szóval amikor már úgy gondoltam, hogy akkor lassan körbejártuk a témát minden oldalról, egy fáradt és – egészen este 7 óráig gofrimentes – éjszakán történt valami: megszületett a mákos gofri.

Eszméletlen finom, karakteres, páratlan. Azóta sztárként tündököl a gofrikirályság élén. Talán úgy a legjobb, hogyha idézem az aznap esti Facebook posztomat a mákos gofri születésének körülményeiről:

“Családom édeset kívánt, de most képtelen voltam bármit is bekeverni. Mondtam nekik, hogy itt a recept, kimegyek veletek a konyhába, keverjétek be! Később a hatodikos tesómhoz, a közgazdász páromhoz egy gépészmérnök apuka is csatlakozott.  Háát.. ennél szórakoztatóbb programot ki se találhattunk volna estére! Hogy fogalmazzak, az első pillanattól kezdve röhögök. Mint amikor józanul buliban vagy!

“Akkor most dupla adagot készítsünk!?”
“Tettetek bele elég sütőport??”
“Hát csak egy csomagot. Sütőport nem lehet a nulláról csinálni?”
“Tegyünk bele szódabikarbónát!”
“Hát ez most elég híg lett.”

Mindezek ellenére, csodamód egy eszméletlen finom gofri lett: feltalálták a mákos gofrit!!! Brutál jó! Nagyon büszke vagyok rájuk!”


H o z z á v a l ó k  5 – 6  d a r a b h o z

A  T É S Z T A

200 g liszt*
50-55 g darált mák
1 nagy csipet só
1/2 csomag sütőpor
70 g kristálycukor
1 cs vaníliás cukor
55 g vaj
1 egész tojás – fehérje habbá verve
260-280 ml tej

A  R A G U

1 db körte
pár szem szeder
1-2 teáskanál kristálycukor
fél diónyi vaj
2-3 evőkanál fehérbor
1-2 evőkanál citromlé
pici fahéj

A T E T E J É R E

pár szem goji bogyó
1/2 kávéskanál lenmag
1-1 paradió és pekándió


*Nálam most a 200g úgy állt össze, hogy 66g BL55, 66g teljes kiőrlésű rozsliszt, 66g aprított zabpehely – késes aprítóval liszté őrölve. 

1. A tészta összeállítása. A tojásfehérjét habbá verem. A lisztet átszitálom, elkeverem a sóval, a darált mákkal és a sütőporral. A vajat megolvasztom. A sárgáját elkeverem a tejben, jöhet bele a cukor is, a lisztes keverékhez öntöm, csomómentesre keverem, végül finoman hozzákeverem a vajat és beleforgatom a fehérjehabot. A gofrikat egyesével kisütöm – mi jó sokáig szoktuk sütni, majd rácsra tesszük kihűlni.

2. A körteragu. Kicsumázom a körtéket, 8-ba vágom, szeletelem. Kis lábasba teszem őket, megszórom a kristálycukorral, sóval, fahéjjal, belereszelek egy kis citromhéjat, felöntöm a fehérborral és ráfacsarom a citrom levét. A tetejére teszem a csöppnyi vajat és összefőzöm kb 10 perc alatt. Közben beleteszek pár szem szedret.

3. Tálalás. Szerencsére a gofri mindamellett, hogy végtelenül egyszerű és gyors, eszméletlen mutatósan tálalható, ami  szerintem nagyon nem mellékes szempont, mert az ízekhez, a zamatokhoz ugyanúgy hozzátartozik az esztétika, mint ahogy az illatok érzékelése. Az élmény így lesz kerek egész. Egyszóval tökéletes. A gofrikra kiskanállal ráhelyeztem a ragut, tettem a nagy körtedarabokból és a szederből is mellé, a tetejére pedig szórtam goji bogyót és lenmagot, végül 1-1 darab tört pekán-, és paradióval koronáztam az élményt.