Szaftos, tunkolós székelykáposzta házi magvas császárzsemlével

Főételek

A pontosan délre kisült, recsegő-ropogó, magvas császárzsömivel ettük.

Hát most mit mondjak?! Ennél nem kell több, nem kell semmi más. Megkóstoltam és végem volt. Aztán mégjobban végem volt, amikor betalált a szaftba tunkolt telt gabonaízű, ropogós császárzsömle és pont összeért a magvak között megbújó köménymag a savanyúkáposzta ízével. Gyönyörű volt.

Székelykáposzta reloaded / újratöltve..
Van nekem egy ‘majd egy éves, szuper csirkemellből készült székelykáposzta receptem, viszont a mai akcióm alapjaiban rengeti meg az eddigieket. Valahol a kovászolással rámragadt egy vissza az alapokhoz szemléletmód, elhagytam a vegetát/ételízesítőt, helyette pedig változatosabbnál változatosabb fűszereket kezdtem használni. Mindez pedig úgy indult, hogy elolvastam, milyen fűszereket tartalmaz, tehát mivel tudnám kiváltani.

Lényegében megnyílt egy egészen új világ, mert amint elhagyjuk azt az íz-zsibbasztó valamit és kijövünk a ‘semmi ízeket nem érzünk’ detox időszakból, újra elkezdjük érezni a valódi fűszereket, azoknak minden aromájával és teljességével együtt.

Olyan ez, mint a ‘keresd meg a különbséget a képek között’  játék, visszatekintve, egy év alatt teljesen kiiktattuk az étkezésünkből a vegetát és a régi kép mellett ott kukucskáló, akkor még a pékboltunkból hazahozott, finomított pékárut. A fokhagymanyomómat szintén száműztem, elvileg a szeletelés jobban kiemeli a fokhagyma aromás ízét.

Hozzávalók kb 5-6 személyre
1000 g savanyú káposzta
2 nagyobb csirkemell (alakformáló verzsön)
1 fej vöröshagyma
1-2 evőkanál étolaj
2-3 gerezd fokhagyma
3 teáskanál pirospaprika
4 db babérlevél
150-170 g tejföl

bors
1 teáskanál köménymag

Ételízesítő helyett: 1-1 óriási csipet majoranna, oregánó, 1 kávéskanál lestyán, 1 teáskanál sűrített paradicsom, 1/2 tv paprika apróra szeletelve, leheletnyi kristálycukor, fagyasztóból elővett, télire eltett petrezselyem

A lestyán / orvosi lestyán (Levisticum officinale) dicsérete
Illata a zellerzöldre emlékeztet – zellerfélék családjába tartozik – intenzív íze pedig megbolondító mindent, amolyan ételízesítő jellegű, de komolyan. A só, a bors és a paprika mellett az egyik legfontosabb fűszer-felfedezésem mostanában. Olyan a világon nem lesz, hogy én ebből kifogyjak. Egyébiránt – megszólal a néprajzos –  érdemes lestyánt hordani magunkkal, mert elvileg akkor hamar férjhez megyünk!


Elkészítés

Felkockázom a csirkemelleket. Bár a mostanit már eleve felkockázott állapotban tettem le a fagyóba, így csak elő kellett vennem előző este.

Pörköltalapot készítek. Olajban megdínsztelem a felaprított vöröshagymát, amikor már üveges, lehúzom a tűzről, megszórom a pirospaprikával, elkeverem, öntök rá fél deci vizet, visszateszem a tűzre és kicsit lefőzöm róla a vizet.

Amikor már sűrűbb az alapunk, hozzáadom a húst, a felszeletelt fokhagymát és a fűszereket. Kicsit tovább, mint fehéredésig párolom (jó 10 percig), majd felöntöm annyi vízzel, hogy ellepje. Lefedve hagyom főni további 5-10 percig.

A savanyú káposztát átmosom kétszer, majd a húshoz keverem. Ismét felöntöm annyi vízzel, hogy ellepje.

Jó 30-40 percig fedő alatt főzöm alacsony hőfokon. Ha már a káposzta megpuhult, jöhet a tejfölös habarás. A tejfölhöz kis adagokban hozzákeverek a meleg káposzta levéből, azaz hőkiegyenlítem, majd hozzákeverem a tejfölt a káposztához. Összerottyantom, pár percig még hagyom főni és kész is!

Lecsózgatásokban: Tojásos lecsó foszlós brióssal

Főételek

Egy igazán nyugodt és tervekkel teli napra keltem.
– előző nap már előkészültem a kenyérsütéshez: 2x megetettem a kovászom, összekevertem a lisztet a vízzel (autolizálás)
Habcsók-projekt Nr. 2.
lecsózni végre egy jót, a nagymama kertjében termett, igazi, majd kidurranó, érett paradicsomokból
– és valamilyen almás süti, mert baromi sok az alma itthon
Aztán.

Az érzés, amikor meglátod a kovászos kenyértésztával teli kelesztőtálat a habcsókoknak előmelegített 90-100 fokos sütőben és megérzed a finoman pörkölődő műanyag szagát, hát hogy is mondjam. Felbecsülhetetlen. Aztán jött az egyperces, néma összeomlás, tenyerembe temetett arccal a konyha közepén. 

Néha (?!) esküszöm kabaré, amit leművelek a konyhában. A habcsók-projektem történetébe már bele se kezdek. Tudjátok, vannak azok az elképzelés vs. valóság fotók. Na!

De kanyarodjuk vissza a lecsóra, amire már tavasz óta várok és amit egyébként mindig is utáltam. Aztán egyszer sétáltunk párommal itt Mtapolcán és valahol egy szuper háziasszony lecsót készített. Azt a nyáresti, kézenfogvaandalgós sétát azóta is összekötöm az illattal és talán emiatt szerettem bele ennyira a lecsóba.

Kis lecsó képlet (súly) – elvileg
paradicsom = vöröshagyma
2,5 x paradicsom = paprika

Tojásos lecsó

Hozzávalók 2 személyre

1 evőkanál dizsnózsír
400 g paradicsom (3 nagy db)
400 g vöröshagyma (2db)
600-800 g tv paprika (5-6 db)
kolbász ízlés szerint
3 teáskanál fűszerpaprika, só, durvára tört bors
egy nagy csipet friss petrezselyem
tojás
BRIÓS – kenyér helyett, kötelező! Vele tökéletes!

A vöröshagymát félkarikára vágom, kis disznózsíron megdinsztelem, jól megpirítom, karamellizálom kicsit. A paradicsomokat nyolcadolom, majd mehet a hagymához. Összeforgatom, hagyom kicsit szétfőni. A paprikákat nagyobb darabokra (2×2, 2×3 cm-esre) vágom. Amikor már a pari omlós, beleteszem. Fűszerezem: pirospaprika, só, durvára tört bors. 

Szerintem akkor jó, ha a paprika még kicsit roppanós, de már kezd puhulni. Kb 10-15 perc az egész. A kis zománcos serpenyőben megpirítottam pár szelet kolbászt, átkanalaztam a lecsót és az egészet jól lepirítottam pár perc alatt. Majd visszatettem a teflonserpenyőbe azt a részét, amit nem fogunk most elfogyasztani, a többihez pedig ütöttem 2 tojást (fejenként 1-1).