Gyermekkorom kedvence: Az aranygaluska

Ó az a bizonyos lágy sodóval körülölelt pihe-puha aranygaluska, ami selymes könnyedseggel repít vissza gondtalan gyermekkorom kedves birodalmába!

Kicsiként sosem tudtam megjegyezni a nevét. Tudod, biztos Veled is van úgy, hogy vannak szavak, amik egyszerűen sosem jönnek a szádra, de tényleg sosem. Na, nekem ilyen volt az aranygaluska. Valahogy sehogyan sem akart a nyelvemre jönni, pedig hát.. igazán nem bonyolult. Pici Hanna ezért kreatívan elnevezte ‘pirosbucinak‘, mert anyukája mindig a piros tepsiben készítette és olyan bucisra dagadt. Eszméletlenül tudtam örülni annak, hogyha játszás közben kitámolyogtam a szobámból és megláttam a konyhában, hogy anya pirosbucit készít.

Lelkesedésem mára is változatlan, annyi különbséggel, hogy..
1. Jelen pillanatban vajmi kevés esélyét látom annak, hogy véletlenül mostanában a konyhámba tévedek és valaki éppen aranygaluslát készítsen. Hát sajnos, bár nincs ezzel baj, imádok sütni, szóval gond egy szál se.
2. A neve pedig már egész ügyesen megy, általában eszembe jut, de hogyha nem, akkor csak kapálózva tudoood tudoood melyikezek.

Aranygaluskánknál nem tudok jönni a szokásos szöveggel, hogy gyors édesség, mert nem az. Egyvérbeli, időigényes, konyhapult fölött görnyedős, pepecselős desszert/főétel, de valahogy mindig szívesen áldozom rá az időm! A reszelt citromhéj eszméletlen a felhő puha tésztában, hogyha pedig igazi vaníliás-tojásos-lisztes borsodóval kínáljuk, maga a mennyország.

Jelen sütésem margójára
Reggel fagyasztóvizitet tarva konstatáltam, hogy már morzsája sincs a két hete sütött kovászos túrós batyunak és a sárgabaraclekváros muffinnak sem. Helló sütős nap! Annyi volt a pikantériája mostani aranygaluskámnak, hogy nem egy darab tepsiben, hanem több kicsiben, plusz a végén már 4 db papír muffintasakban sütöttem meg. Egyébként ez a papír muffintasak eszméletlen király, nagyon mutatósan lehet tálalni, hogyha mondjuk vendégek jönnek. Tök klasszul le lehet róla szedni a papírt, olyan szépen megáll. Csodás!

Gyermekkorom kedvence: Az aranygaluska

Hozzávalók ~20×30 cm-es tepsihez

Tészta
260 ml langyos tej
1 kávéskanál porcukor
25 g friss élesztő
500 g BL55 búzafinomliszt
50 g 82%-os szobahőmérsékletű vaj
60 g porcukor
1 tojás
5 g só
1 citrom reszelt héja

Diós rész
190 g darált dió
100 g kristálycukor
100 g olvasztott vaj
50 g mazsola – elhagyható

SODÓVARIÁCIÓK

Igazi tojásos borsodó
2 egész tojás
kristálycukor ízlés szerint
1 csomag vaníliás cukor
40 g liszt (BL55 búzafinomliszt)
500 ml tej
100 ml fehérbor/rosé/pezsgő

Pudingos
500 + 200 ml tej
1 csomag vaníliás pudingpor
2 evőkanál vaj/margarin
cukor ízlés szerint

Reklámok

Kimérem a lisztet, hozzászitálom a porcukrot és a sót is elkeverem benne. A tejet meglangyosítom, belekeverek 1 kávéskanál porcukrot, belemorzsolom az élesztőt, szórok rá egy evőkanállal a kimért lisztből, ezt elkeverem, majd még egy evőkanállal rászórok. Letakarva felfuttatom. Amíg fut az élesztőnk, a liszthez reszelem a citrom héját és a szobahőmérsékletű vajat. Az élesztős tejet a liszt közepébe öntöm, beleütöm a tojást és dagasztani kezdem (kézzel vagy géppel). Dagasztom egy kicsit a tálban, majd amikor már kezd alakulni a felülete, kiborítom enyhén lisztezett pultra.

Útmutató a kézzel való dagasztáshoz
Jön a híres, téves mondat, hogy addig dagasztunk, amíg a kezünkről el nem válik. Tanárunk szerint ilyen nem lesz, csak akkor, ha a végefelé megmossuk a kezünket. Tehát miután kezet mostunk, vagyis hivatalosan is “elvált a tésztánk az edény falától”, jöhet a dagasztás. Pfú, ezt leírni. Fogjuk a tésztát és enyhén lisztezett felületen elkezdjük mondjuk először jobb tenyerünk közepétől indulva GÖRGETVE toljuk el magunktól baloldali irányba, némi erőkifejtés kíséretében, majd visszahúzzuk középre. Aztán bal kézzel görgetjük jobbra. Hogyha jól dolgozunk, a deszkán egy SZIVECSKE fog kirajzolódni a tészta által felvett liszt helyén, hát lehet ennél szebb valami?! Imádom! A dagasztást addig végezzük, amíg a tészta rugalmas, egynemű és sima nem lesz. Ez szám szerint, konkrétan 400 db ide-oda kézzel! Egyszer megszámoltam én elvetemült. A tésztát gömbölyítem, finom mozdulatokkal folyamatosan az oldaláról a közepébe hajtom a szélét, majd megfordítom, ekkor már csodálatosan sima a teteje, majd, mint a cipót kicsit szemből, alulról meghúzom magam felé úgy, hogy a deszkával érintkezik a tenyerem alja, így gömbölyítve tésztánkat. Letakarva duplájára kelesztem 30-40 perc alatt. Figyelem! Ez az időintervallum hozzávetőleges, figyeljük a tésztát, néha fotózom a kelesztés elején és közben is, hogy ugyan nagyjából mikor dupláz.

Közben kimérem a diót és összekeverem a kristálycukorral. A kelesztés vége felé megolvasztom a vajat. Ha megkelt a tésztánk, kinyújtom ujjnyi vastagra. Kis félköröket szaggatok belőle pogácsaszaggatóval. A kis tésztadarabokat az olvasztott vajba mártom, majd a tepsi aljára sorakoztatom őket, amolyan női tetris üzemmódban. Ha egy sor kész megszórom a diós-cukros keverékkel. Nekem 4 sor lett ebben a formában. Tészta, dió, tészta, dió… 170 fokon 35-40 perc alatt megsütöm.

Reklámok

Vaníliasodó

Igazi tojásos borsodó
Kimérem a tejet, egy kisebb tála teszek 2 ek. lisztet, és egy kis tejjel csomómentesre keverem, beleütöm a tojások sárgáját is. Közben egy nyeles lábasban felteszem a tűzre a tejet, cukrozom ízlés szerint (nem tudom pontosan, mert én édesítővel készítettem most) közben, amíg nem melegszik fel a tej, a fehérjét 40 g kristálycukorral nem túl kemény habbá verem. Majd visszaugrok a tejhez és habverővel folyamatosan kevergetem, közben beleöntöm a liszt-tojás-tej keveréket. Keverem-kavarom, amíg összesűrűsödik és megkóstolva már nincsen lisztes íze, tehát amíg ki nem főzzük belőle a keményítőt. Oké, ekkor leveszem a tűzről és hozzáhabverőzöm a tojásfehérjehabot, majd felöntöm annyi pezsgővel/fehérborral/roséval, amilyen állagú sodót szeretnék.

Időspórolós – bááár ez hülyeség, mert kb ugyanolyan gyorsan készen lettem a tojásos verzióval is – pudingos verzsön
A vaníliás pudingport elkészítem leírásnak megfelelően felöntöm még 2 dl tejjel és elkeverek benne a 2 evőkanál vajat.

Anya diós-baracklekváros sütije: Pávaszem

kelt tészta

Valami eszméletlen finom ez a süti. Anyától tanultam a receptet, ő nagyon sokszor szokta sütni. Egy rohanós hétköznap estébe is belefér a gyorsasága miatt. Kicsivel több, mint 1 óra alatt már készen is van sütéssel, mindennel együtt!

Reklámok

A tésztája friss élesztős, de a kelesztésre nem kell várni, rögtön nyújtható és tölthető. És ha ez nem lenne elég szinte szétolvad a szánkban, olyan puha lesz. A dícsérethullám után akkor nézzük a receptet. Hihhi, de ez van, tényleg zsenike!

Pávaszem

Hozzávalók 2 rúdhoz, bár egy családi ebédhez duplázzunk

Töltelék
150 g darált dió
2 tojásfehérje
150 g porcukor

Tészta
225 g búzaliszt
125 g vaj
50 ml tej
15 g friss élesztő + 1 kávéskanál porcukor
1 evőkanál porcukor
2 tojássárgája
kb fél üveg baracklekvár

Reklámok

A töltelékhez a tojásokat kettéválasztjuk, a sárgáját félretesszük. A tojásfehérjéket a porcukorral habbá verjük és elkeverjük benne a darált diót. A tésztához langyos tejben elkeverünk egy kávéskanál porcukrot, belemorzsoljuk a friss élesztőt. A lisztet a vajjal elmorzsoljuk. Elkeverjük benne a porcukrot. A 2 tojássárgáját és az élesztős keveréket hozzáöntjük a liszthez és gyorsan összeállítjuk a tésztát, amit két gombócra szedünk. Lisztezett munkanapom kinyújtjuk tepsi nagyságú téglalapra. A kinyújtott tészta egész felületét bőven megkenjük baracklekvárral. A két hosszabbik oldalát elkezdjük feltekerni addig, amíg kb 3-4 cm-es hely marad közepén. A középen lévő üregbe kanalazom a kikevert tölteléket (felét az egyik rúdra, felét a másikra). 200 fokon 20-25 perc alatt megsütöm.

Süssünk fánkot áprilisban is!

kelt tészta

Eddig valahogy úgy voltunk vele, hogy fánkot csak februárban sütünk, de nem értem miért, amikor mindenki imádja?! Plusz rájöttem, hogy alapjaiban tök gyors, ahhoz képest, hogy kelt tészta: nem kell arra várni, hogy megsüljön a sütőben, mert olajban hipp-hopp kisülnek. Oké, nem egy alakformáló fogás, de ha mértékkel fogyasztom, akkor szerintem néha belefér. Ezért szoktam kisebb adagokat készíteni, másrészt pedig a harmadnapos fánk már nem az igazi, szóval igyekszem mindig úgy sütni, hogy minimum másnapra maradéktalanul elfogyjon.

Szalagos fánk (20 db)

350 g BL55 búzafinomliszt
50 g porcukor
200 ml tej + 1 teáskanál porcukor
20 g friss élesztő
50 g vaj
2 tojássárgája
1 evőkanál rum
olaj a sütéshez (6-7 dl)

Langyos tejben elmorzsoljuk a friss élesztőt és letakarva 5-7 perc alatt felfuttatjuk. A lisztet a porcukorral és a csipet sóval elkeverjük. Megolvasztjuk a vajat. A liszt közepébe mélyedést készítünk, beleöntjük a felfutott élesztőt és a 2 tojássárgáját. Dagasztani kezdjük, majd hozzáadjuk a rumot és kis adagokban az olvasztott vajat. Addig gyúrjuk, amíg a tészta szép egynemű nem lesz. Konyharuhával letakarjuk és a duplájára kelesztjük 45 perc alatt. A kelesztett tésztát 2 cm vastagságúra nyújtjuk, pohárral köröket szaggatunk a tésztából, közepüket egy kis pogácsa szaggatóval kiszúrjuk, kellő távolságra tesszük egymástól, hogy ne keljenek össze és konyharuhával letakarva duplájára kelesztjük. Az olajat középmelegre melegítjük, nem szabad, hogy nagyon forró legyen. A fánkokat elkezdjük sütni, úgy hogy először a fánk deszkán fekvő oldala (az alja) kerül az olajban felülre és az első oldal sütésekor fedővel borítjuk a sütőedényt. Vaníliás porcukorral hintjük és még melegen, baracklekvárral esszük.

Pihe-puha lekváros bukta

húsvét, kelt tészta

Ismét egy örök klasszikust készítettem, kelt tésztát. Eszméletlen puha, és nagyon foszlós tészta, amit nagymamától tanultam. A múltkor lesütiztem a kelt tésztát, erre nagymama szinte meghökkent, hogy az nem süti, hanem kelt tészta, szóval ‘nemesebb’. Legalábbis én ezt vettem ki a szavaiból. Azóta nálam a kelt tészta nem tartozik a süti kategóriába, hanem valahol a főétel és a süti között helyezkedik el.

Sütési idő: ~ 2 óra 10 perc

Reklámok

Lekváros bukta

Hozzávalók 32 darabhoz

250 ml langyos tej + 1 kávéskanál porcukor
25-30 g friss élesztő
500 g BL55 búzafinomliszt
60 g porcukor
2 tojás + 1 tojás a kenéshez
90 g szobahőmérsékletű vaj
1 óriási csipet só
lekvár

Alapanyagok kimérése & élesztő felfuttatása
Langyos tejben elkeverek 1 kávéskanál porcukrot, majd belemorzsolom a friss élesztőt, letakarom és 5-8 perc alatt felfuttatom. Kimérem és átszitálom lisztet, a porcukrot és a csipet sót. A liszthez hozzáöntöm a felfutott élesztőt, rászeletelem a puha vajat, a tojásokat beleütöm és dagasztani kezdem.

Reklámok

Dagasztás
Fogjuk a tésztát és enyhén lisztezett felületen elkezdjük mondjuk először jobb tenyerünk közepétől indulva GÖRGETVE toljuk el magunktól baloldali irányba, némi erőkifejtés kíséretében, majd visszahúzzuk középre. Aztán bal kézzel görgetjük jobbra. Hogyha jól dolgozunk, a deszkán egy SZIVECSKE fog kirajzolódni a tészta által felvett liszt helyén, hát lehet ennél szebb valami?! Imádom! A dagasztást addig végezzük, amíg a tészta rugalmas, egynemű és sima nem lesz. Akkor jó, ha szálkásan elválik az edény falától. Még tökéletesebb, ha már hólyagokat is látok benne a dagasztás végén. Gömbölyítem, konyharuhával letakarva 30-40 perc alatt duplájára kelesztem.

Töltés
Ha a duplájára kelt, téglalap alakúra és 1 cm-es vastagságúra nyújtom és hivatalosan 12 x 8 cm-es téglalapokra (~30db) vágom pizzavágóval. A cukrászSuliban mondjuk mi felosztottuk az egész tésztát 60 grammos darabokra, jól átgyúrtuk, gömbölyítettük és további 15 percig letakarva pihentettük őket, majd egyenként nyújtottuk és töltöttük. Közepükbe kanalazok 1 teáskanál lekvárt, hivatalosan 25 grammot. Összetekerem, majd sütőpapírral bélelt vagy kivajazott, kilisztezett tepsibe szorosan egymás mellé pakolom őket úgy, hogy az oldalukat kis olajjal lekenem, hogy szétválaszthatók legyenek sütés után.

Sütés
Kicsit felvert egész tojással lekenem őket, konyharuhával letakarom és kb 30 percig pihentetem, hagyom kelni. 180 fokon (alsó-felső) 30-33 perc alatt megsütöm.

Pikáns debrecenis falatkák

húsvét, kelt tészta, pogácsák & sósságok

Múltkor párom hazajött egy kiló debreceni kolbásszal. Mondom oké, akkor ezzel kezdeni kell valamit. Legelőször 3 adagra bontottam és lefagyasztottam. Aztán az első adagból születtek ezek az isteni kis falatkák. A debreceni kicsit pikáns íze párosítva kis ketchuppal, mustárral, hát igazán betalált nálunk. Szerintem lepipálja a virslis variációt.

Reklámok

Pikáns debreceni falatkák

kb 24 db-hoz (Lettek benne egészen kicsik és közepes méretűek is.)

Sütési idő: 1 óra 48 perc

250 g liszt
150 ml langyos tej
1 kávéskanál porcukor
20 g friss élesztő
fél evőkanál só
1 evőkanál (kb 30 g) disznózsír/vagy vaj
kb 7 db debreceni kolbász
1 tojás kicsit felverve a kenéshez
ketchup
mustár

A langyos tejben elkeverem a porcukrot, majd belemorzsolom az élesztőt. Megvárom, amíg felfut (10 perc). Közben kimérem a lisztet, a sót. Felolvasztom a zsiradékot. Majd a felfuttatott élesztőt hozzáadom a liszthez, a zsiradékot is hozzáadom. Kézzel vagy géppel tésztává dagasztom. Konyharuhával letakarva meleg helyen duplájára kelesztem.

Ha megkelt kifordítom lisztezett deszkára, kettőt-hármat gyúrok rajta. Vékonyra (fél cm) kinyújtom. Pizzavágóval, vagy késsel elfelezem, majd negyedelem, majd nyolcadolom és így tovább, amíg kb 24 tésztacsíkot nem kapok.

Közben a debreceniket 3-ba vagy 4-be vágom, a tésztacsík hosszabbik végéhez mérem a nagyságát. Mindegyik tésztacsík végébe nyomok kis ketchupot, mustárt majd ráteszem a debrecenit. Feltekerem őket. A vékony vége kerül majd a tepsi aljára. Sütőpapírral bélelt tepsibe teszem, lekenem kicsit felvert egész tojással {+megszórhatjuk reszelt sajttal, ez nálam most kimaradt} majd 190 fokon 20-23 percig sütöm.