Összeszedtem pár kalácsfonást, ami tényleg ilyen hipphopp majdnem fejből nyomós verzió. Mostanában csak ezekkel futok, nem bonyolítom túl az életem, hogy nehezebbet keressek. Remélem tudok adni pár tippet, ami megkönnyíti azt a néha fránya kalácsfonást Nektek is! Időközben tuti updatelni fogok, mert ez már kb egy éve folyamatban lévő bejegyzés, de nem várok tovább, majd bele-beleírom az újakat! :)
1 Kerek kalács fonása
Négy kalácsszálat fonunk. Az egyik kedvenc fonás variációm, amit szerintem sűrűbben kellene használnunk, mert amennyire mutatós, nem mellesleg.. annyira egyszerű. Ehhez nem kell megnyitnom a youtube-ot és sűrű pause-play gombok nyomogatása közepette fonogatni, mint például egy hatosnál. Ha 500 g lisztből készítünk kalácsot, én 12 darabra veszem, így 3 db kis 300 grammos kalácskám lesz.
2 Egyszerű négyes fonás két szálból, kicsit vastagabb kezdettel, elvékonyodó véggel.
Jobb másodikat bal fölülre, jobb elsőt középre, bal másodiknak. Bal másodikat jobb fölülre, bal elsőt középre, bal másodiknak. Ha 500 g lisztből készítek kalácsot, én 6 db-ra osztom, így d db közepes kb 300 grammos kalácsom lesz.
3 Briósfonás két szálból
Na, ez is pontosan az a jellegű akció, ami mindig kizárólag csak képről megy legelőször. A megkelt tésztát 60 grammos darabokra osztjuk és ezt a 60 grammot osztjuk ketté a briósokhoz, ahogy a cukrászsuliban tanultuk.
4 Egyszerű négyes “fonás”
…vagyis lényegében szövés, mert egy egyszerű jobbról indulsz mindig, vagy balról, lényegében teljesen mindegy és a soron következő szálakon fent, majd lent, majd megint fent vezeted át. Aztán megint megfogod ugyanazon oldal szélsőjét és átpakolgatod fent, lent, fent módszerrel a túloldalra. Ennyi.
5 Végül jöjjön a hatos, amiről szintén készítettem egy nagyon rövid kis videót, kizárólag a fonásra koncentrálva, hogy hipp-hopp megnézhető és lemásolható legyen! Nincs gyorsítva, mint a négyes, szóval tényleg tök klasszul lehet róla fonni szerintem. Az 500 g lisztből készített kalácstésztát 12 darabra osztjuk és így 2 db 6-os fonású, nagyjából 300-300 grammos kalácsot kapunk.
Ha tetszett a bejegyzés, nagyon szépen köszönöm, ha nyomsz rá egy kedvelés gombot! Szeretném megemlíteni PATREON oldalam, ami egyfajta borravalóként, lehetőséget nyújt, hogyha szereted, amit csinálok, akkor segítheted a munkám, hogy a jövőben is folytathassam!
Egészen véletlenül elképzelhető, hogy a kovász és kenyér mellett a kalács is bekerült a szívem csücskébe. Napok óta kalács témakörben forognak kezemben a könyvek, szakirodalmak, értelmező kéziszótárok, weboldalak és a családi beszélgetéseink szinte már zömében erről szólnak. Egyszóval minden. Jöjjön hát róla pár infó.
Hazai forrásokban a kalács legkorábbi említése a 14. századból való, ahol jobbágyszolgáltatásként említik. Egyébként maga a kalács szavunk szláv eredetű és ószláv fordításban „kerék alakú kerek tárgyat” jelöl. A magyar értelmezés idővel ehhez társította a „jobb minőségű sütemény” jelzőt. A Magyar Értelmező Kéziszótár így definiálja a kalácsot: „Finomlisztből tejjel (vajjal, tojással) készített, tepsiben sütött kelt tészta. Fonott kalács: Rúd alakban sült, ilyenféle ízesített v. töltött sütemény.”
A kalács, a kenyér különleges változata, már hat évszázada a magyar parasztkonyha legrangosabb, jellegzetes ünnepi tésztaétele. A mai tipikus fonott kalács egyáltalán nem gyakori forma még a századfordulón (1900-as évek) sem. Története változatos, konkrétan nem meghatározható.
Magyarország egyes tájegységein eltérő alapanyagokból készült, volt ahol csak formájában különbözött a kenyértől, máshol már egy gazdagabb tésztából (tejjel, vajjal) készítették és volt, ahol a cipó formájú kalácsokat ugyanúgy a kemence fenekén sütötték, mint a kenyeret. Az ipari, sajtolt élesztő megjelenésével (19. sz. vége) készítése jóval egyszerűbbé vált, ekkor születtek egyébként az apróbb töltelékes kelt tészták, a bélesek, bukták, mákos vagy diós rudak. A kalácsot kemencében sütötték és a századfordulóig tényleg csak a legnagyobb ünnepekre (karácsony, húsvét, lakodalom) készítették.
És most egy kis alapanyag-ismeret: A zsiradék. Egyrészt tartalmasabbá és ízesebbé teszi kis kalácsunkat, másrészt pedig segíti Őt abban, hogy napokig friss is maradjon. A kalácstészta korlátozott mennyiségű zsiradékot visel el (a liszt mennyiségének 30%-át), túladagolás esetén sajnos erősen gátolja az élesztő munkáját. Zsiradék tekintetében megkülönböztetünk állati és növényi eredetű zsiradékokat.
Tehát mérlegelve az eddigieket, zsiradék-szempontból legalább 4 út állhat előttünk: habtejszínnel, olajjal, vajjal, vagy ahogy dédszüleink/nagyszüleink készítették, zsírral is készülhet kalácsunk. Lentebb, mind a 4 variációra mutatok receptet. Általában én vajjal készítem, mert ritkán van otthon, elfekvőben habtejszín, az olajos kalácssütést pedig pont a héten tanultam el egri nagymamámtól. Sanszos, hogy a jövőben ez lesz a befutó, mert a vaj megolvasztásával sem kell bíbelődni, és szerintem a kalács állaga is egészen más. Érdemes kísérletezni, kipróbálni mind a négy variációt. A képen a vajas kalácsot örökítettem meg.
Fontos, hogy.. – szobahőmérsékletű hozzávalókkal dolgozzunk – a lisztet szitáljuk át, így levegősebb lesz a kalácsunk – a tej legyen langyos, de semmiképpen sem túl meleg, mert az elpusztítja az élesztőben lévő élesztőgombákat – a zsiradékot a dagasztás második részében adjuk a tésztához, mert különben az bevonja a lisztszemeket, ami gátolja az élesztő munkáját – tojással csak közvetlenül a sütőbe helyezés előtt kenjük le – nagymamám tanácsa
HOZZÁVALÓK 2 db KALÁCSRA (a kisült kalácsok kb. 350 g-osak lesznek)
VAJAS vagy ZSÍRRAL KÉSZÜLT KALÁCS 500 g liszt 70 g kristálycukor 2 nagy csipet só 250-260 ml tej 1 teáskanál kristálycukor 20-25 g friss élesztő 1 egész tojás + 1 tojás sárgája 50 g vaj/zsír 1 citrom kis reszelt héja 1 jókora marék mazsola 10-15 percre vízbe áztatva, majd jól kifacsarva + 1 tojás a lekenéshez
TEJSZÍNES KALÁCS 500 g liszt 70 g kristálycukor 2 nagy csipet só 100 ml 3,6%-os tej 200 ml tejszín 10%-os 1 teáskanál kristálycukor 20-25 g friss élesztő 1 egész tojás + 1 tojás sárgája 1 citrom kis reszelt héja 1 jókora marék mazsola 10-15 percre vízbe áztatva, majd jól kifacsarva + 1 tojás a lekenéshez
OLAJOS, tojásmentes* KALÁCS 500 g liszt 2 nagy csipet só 70 g kristálycukor 415 ml 3,6%-os tej 20-25 g friss élesztő 1 teáskanál kristálycukor 83 ml étolaj 1 citrom kis reszelt héja 1 jókora marék mazsola 10-15 percre vízbe áztatva, majd jól kifacsarva A lekenéshez: tejfölben elkevert kis olaj Tetejére: szeletelt mandula, mák, vagy jégcukor
*Itt a tojásmentes nem allergia miatti jelző, pusztán csak nagymama tojásmentes kelt tészta receptjére utal.
Langyos tejben elkeverjük a cukrot (1 tk), belemorzsoljuk a friss élesztőt és letakarva 5-7 perc alatt felfuttatjuk. A lisztet átszitáljuk és, elkeverjük a kristálycukorral és a sóval. A zsiradékot megolvasztjuk vagy az olajat kimérjük. Ha felfutott az élesztő, hozzáütünk 1 egész tojást és 1 sárgáját elkeverünk benne (kézi habverővel szoktam) majd a liszthez adjuk és dagasztani kezdjük. Ha már összeállt a tészta, kis adagokban hozzádolgozzuk a zsiradékot. Akkor jó, ha szépen elválik az edény falától, kb. 15 perc dagasztást igényel. Lágy tésztát kapunk. Konyharuhával letakarva duplájára kelesztjük 30-45 perc alatt. A tésztát lisztezett deszkára borítjuk és 12 db egyenlő részre osztjuk, gömbölyítjük és letakarva 10-15 percig kelesztjük.
ISZONYAT NAGY TRÜKK: A gömbölyített tésztadarabokat téglalap alakúra nyomkodjuk, a hosszabbik oldaluknál kezdve feltekerjük, úgy, hogy a közepükön kicsit vastagabb, a vége felé vékonyodó rudakat sodrunk belőlük. Így lesznek szép szálmentes hurkáink és formás kalácsunk. Sütőpapírt teszünk a konyhapultra és ezen fonjuk be 6-os fonással (lásd lent). Kelesztjük 30-40 percig. Lekenjük kicsit felvert egész tojással és megszórjuk szeletelt mandulával / mákkal vagy jégcukorral és 170 fokon 35-40 perc alatt megsütjük. Rácsra tesszük kihűlni.
Smuczer Hanna 