Hetek óta kívántam. Annyira vágytam már valami könnyűre és frissítőre, ami feltölti az összes sejtem és csak úgy kicsattanok, virulok és mosolygok össze-vissza, ha megkóstolom. Na, sikerült! ❤️
Múlt héten bevásároltam rá és ma, végre összeszedtem minden erőmet és bátorságomat ehhez az óriási projekthez. Pontosan fél órával a reggeli kávé után és valamikor a zeller juice közben (ajánlom Anthony William Csodatévő zeller c. könyvét), kiszedtem a zöldségeket a hűtőből, megmostam, szépen felszeleteltem őket és összepakoltam a rég vágyott íz élményt. Fóliával letakartam és beköltöztettem a hűtőbe, hogy mire hazaérünk jóóóól összeérjen. Elmentünk futni, hazajöttünk, hajat mostam, beállítottam egy 30 perces visszaszámlálást, hogy rendet pakoljak itthon (hihetetlen ennyi idő mire elég, hipp és hopp rend lesz) majd, amikor letelt és végeztem, örömmel szaladtam a hűtőhöz, hogy szedjek. Annyira hiányzott! Sosem készítettem itthon igazi görög salit, mármint olívaolajjal és hát nálam almaecet volt csak itthon, úgyhogy azzal és oregánóval.
Feta helyett az Aldiban szoktunk Danischer Weichkase -t venni. Szerintem nagyon hasonlít a fetához, annyi különbséggel, hogy nem juh vagy kecsketejből készül és jóval olcsóbb 350 körül lehet 200 g-ot kapni.
3 közepes paradicsom 1 kígyóuborka 60 g olívabogyó 1 közepes fej lilahagyma 1 + 2 evőkanál almaecet 4 evőkanál olívaolaj só frissen őrölt bors 1 teáskanál oregánó 200 g feta / dán sajt
A lilahagymát felezzük és vékonyan felszeleteljük, majd víz és egy evőkanál almaecettel elkevert kis tálba tesszük 10 percre. A paradicsomot és a kígyóuborkát ugyanolyan nagyságú darabokra szeleteljük, tálba tesszük. Jöhet rá az olívabogyó. A hagymát leszűrjük és hozzátesszük. Az olívaolajban elkeverjük az almaecetet, oregánót, sót, frissen őrölt borsot és a salátára csurgatjuk. Végül rákockázzuk a fetát.
Elkészítetted a receptet? Örülök, ha megírod kommentben, hogy ízlett! Fényképét szeretettel várom az instán @smuczer.hanna oldalam megjelölésével és #smuczerhanna_recept hashtaggel. Insta-sztorikhoz szuper sütős GIF-eket találsz “smuczerhanna” keresőcímkével.
Isteni finom, pár perces és ráadásul egy eszméletlen egészséges teljes értékű reggelit készíthetünk belőle. Akár találós kérdés is lehetne. Szóval igen, ez az avokádó. Egy szelet sok magvas, kovászos, teljes kiőrlésű kenyérrel és sok-sok zöldséggel testünknek maga a perfekt táplálék. Makróit tekintve 100 grammjában 14,7 g zsír, 2 g fehérje, 1,8 g szénhidrát rejtőzik és 160 kalória, de rosttartalma magas 6,7 g, ami szabályozza a vércukorszintet. Gazdag egyszeresen telítetlen zsírokban, ami pedig a szívünknek kedvez!
Reklámok
Igazi szuperélelmiszer, tehát nagy mennyiségben tartalmaz egészségvédő tápanyagokat és csak elhanyagolható hátrányokkal bír. Különösen gazdag vitaminokban, ásványi anyagokban és nyomelemekben: B-, C-, E-, A vitamint, káliumot, foszfort, vasat, magnéziumot, nátriumot és kalciumot tartalmaz. Kiváló antioxidáns. Érdemes beépíteni az étkezésünkbe, annak ellenére, hogy a zsír-, és kalóriatartalma magas (ez lenne szerintem az elhanyagolható hátránya).
Kapcsolatunk az avokadóval nem volt zökkenőmentes, szerintem úgy lehetek valahogy vele is, mint a spenóttal és a céklával. Egyszer csak úgy keltem, hogy már szeretem.
Reklámok
Sokáig csak szemezgettem vele, pár évvel ezelőtt ruháztam be először egyre. Megvártam, amíg rendesen megérett, avokadókrémet készítettem belőle, magjába fogpiszkálót szúrtam és annak rendje és módja szerint vízbe tettem csíráztatásra. Magja megint pálcikázva, épp csíráztatás alatt a vízben áll, annyi különbséggel, hogy most lesz türelmem kivárni, amíg élni kezd a lelkem!
Az avokadót finoman szétvágjuk, magját kivesszük, gyümölcshúsát kikaparjuk, villával összetörjük. Sózzuk, borsozzuk és citromlével ízesítjük. Végül a kés fokával összetörjük a fokhagymát, apróra szeleteljük és belekeverjük. Pirított kenyérrel maga a csoda!
Avokádómag csíráztatása
Az avokádómagot megmostam és beleszúrtam 3 fogpiszkálót úgy, hogy a csúcsos vége felfelé álljon és egy kis pohárba tettem.A fokpiszkálók tartják meg a pohárban a magot. Vizet öntöttem rá, úgy hogy durván félig ellepje a magot és most (hónapokon keresztül) várom a csodát.
Reklámok
Itt lesz majd az update helye: – 2020.07.28-án tettem vízbe, hát komolyan én vagyok a legkíváncsibb és a legizgatottabb a történet folytatása miatt! Mint, amikor kovászt neveltem annak idején! Baromi izgalmas! – 2020.08.19-én még semmi jele a fejleménynek, de már 5 db magom “csírázik” az ablakunkban. :D – 2020.08.28-án kezd a legelső kis Avo megnyílni! Azta, pont egy hónapja áll vízben, nagyon pontos a lelkem. Jó, csak az egyik mocorog, a másik még várat magára. Sok YouTube videóban láttam, hogy leszedik a külső barna héj részt és úgy teszik vízbe, ezt közben én is megcsináltam:
2020. augusztus 28.
Lent, a középső kép 2020. november 7-én készült, tehát durván 3,5 hónapra rá, hogy vízbe tettem a lelkem. Mondjuk a jobb képen a leghosszabbat (Aladárt) és a másik szélsőt egyszerre tettem vízbe, a középső később került csíráztatás folyamata alá. A jobb kép pár napra rá készült, itt Aladár, az avokádó már elültetve mosolyog, arra figyeljek – írtátok instán, amiért ezermillió köszönöm, hogy a mag fele lógjon ki a földből és öntözzük sűrűn.
Reklámok
Nektek már bújt ki kis hajtás? Próbáltatok már avokadót nevelni szobanövénynek? Minden tippet, trükköt, észrevételt szívesen fogadok a komment szekcióban!😊
Ez az a kijelentés, amit kicsi Hanna sose mondott volna annak idején és sosem gondolt volna, hogy mondani fog valaha is. Bár nekem a menzával nem volt bajom, mindent megettem, egyrészt mert ki volt fizetve basszus, másrészt mert enni mindig is szerettem és nem is volt nálunk a suliban annyira szörnyű! Sőt, most, hogy már nagyok vagyunk és saját háztartást vezetünk, hiányoznak a klasszikusok. Muszáj vagyok beépíteni a mindennapi étkezéseinkbe, mert belekívánkozik. Kívánom. És nem, nincsen a háttérben semmilyen megváltozott hormonmunka, egyszerűen csak változunk.
Reklámok
Elméletileg az embernek 7 évente változik az ízlése, egyszer csak arra kel, hogy már megeszi azt, amit tegnap még nem. :D Nyilván nem ilyen hipp-hopp, de nálam is vannak ilyen kaják, amikre régen rá sem tudtam volna nézni, mostanában meg veszek meg érte, ilyen például a tökfőzelék is, na de sok a duma.
Cukkinifasírtunkra visszakanyarodva: tökfőzelékhez készítettem, hogy ne mindig csak hús legyen opció feltétnek, hát mennyei lett! Komolyan! Belül szaftos és ha elvágod a késsel nyúlik benne a sajt! Gyá!
Szóval hajrá, együnk sok zöldséget és helyettesítsük a darált husis fasírtot, a sült virslit, vagy sült kolbászt (most ezeket körülbelül úgy írom, mintha mindennap sült kolbászt ennék, pedig évente egyszer van csak ilyen :D), szóval a husis feltéteket egy kis zöldségfasírttal. Simán megéri!
Reklámok
Zabpehelyliszt
Az idei (2020) június-júliusi odafigyelősebb időszakunkban került bele a repertoárunkba a tápiókagyöngy és a sörélesztőpehely mellett, de róluk majd később esik szó. Numbava (Gazdag Tündi) zabpehelylisztes gofri videója után kezdtem el alkalmazni és hú, azóta vele sűrítettem a tökfőzeléket, a padlizsán curryt, helyettesítettem 1/4-ed arányban a búzalisztet a palacsintában, és így került a cukkinifasírtba is. Nagyon-nagyon fincsi! Kávédarálón szoktam ledarálni az egész vagy tört (mindegy) zabpelyhet és tádám! Élettani szempontból a GI (glikémiás index) értéke alacsonyabb, így kevésbé emeli meg a vércukorszintet étkezés után, mintha az búzafinomliszttel készült volna.
Odafigyelősebb időszak
Nálunk minden évben van ilyen, aminek nem volt tudatos az éves ismétlődése eddig, mert ez konkrétan idén esett le, hogy basszus tavaly is pont ilyenkor jelentek meg a blogon kicsit egészségesebb receptek. Ilyenkor fokozottan figyelek a finomított kristálycukor bevitelem csökkentésére, és nem sütök BL55 búzafinomliszttel sem. Helyette teljes kiőrlésű lisztekkel, zabpehellyel, idéntől zabpehelyliszttel dolgozok és magvas rozskenyeret sütök.
Mert kicsit elcsúsztunk a karantén alatt. Nálam ez +0,5 kg formájában mutatkozott, ami abszolút nem gáz, (bár ehhez is elvileg 3500 kalóriát kell megspórolni, hogy visszatornázzam és azért valljuk be, izomként szebben mutatna :D) inkább a tudatom nem bírta már, hogy minden ebéd után kívánom az édességet. Ez nem normális.
Májusban már éreztem, hogy ez nem ok, valamit kezdeni kell vele. Kezdtem is, kétnaponta megengedtem magamnak az édeset, na igen, ebből az lett, hogy visszaettem azt, amit előző nap kihagytam. :D Mondjuk ennyire vicces nem volt, paprikapiros mérgesen, duzzogva ültem az ebédek után a kanapén és sírni tudtam volna, mennyire barom vagyok. :D Aztán összeszedtem magam, az akaraterőm visszakapartam annak megfelelő helyére és heti 5 nap édesség-absztinenciával elindítottam a komoly 2020-as év visszabillenős, odafigyelős-programját, ami ekkor már olyan jól sikerült, hogy lett belőle 2 hét édesség nélkül. Tiszta büszke voltam magamra.
Reklámok
Közben komolyan kezembe vettem az ügyet, újraszámoltam, hogy hány kalóriára van szüksége a szervezetünknek és ez hogyan is fest makratápanyagokra lebontva (tehát hány gramm szénhidrátot, zsírt, fehérjét és rostot) kell fogyasztanunk. Bonyolultan és időigényesen hangzik és az első nap valóban az, mert tényleg mindent írni és számolni kell grammra pontosan, de nekem mindenképpen megérte rászánni időt és energiát, mert így visszaállítottam az étkezésünket annak egészséges medrébe (amit legutóbb 2018-ban állítottam be). Minden étkezésnél előkerül a kis konyhai mérleg, a mennyiségeket pedig grammra pontosan kimérjük. Így tértünk vissza a saját, normális kerékvágásunkba.
A hónap nasija a banános-zabpehelylisztes palacsinta (1 banán, 1 tojás, 30 g zabpehelyliszt, késhegynyi sütőpor, csipet só, összeturmixoltam és amerikai palacsintaként kisütöttem, kb 6 kis darab lett belőle) mellett a kakaós zabkeksz volt, aminek kicsit állítottam a makróin egy adag fehérjeporral, hogy ne legyen annyira szénhidráthangsúlyos.
Brutális egyébként az emberi szervezet, cukor-függővé tudja magát hajszolni, viszont ha elhagyod, pár nap erős gyötrő kívánás után, egyszerűen nem kívánod már. Leszoktál. Persze ehhez az kell, hogy minden alapvető tápanyag (víz, szénhidrát, fehérje, zsír, vitaminok és ásványi anyagok) megfelelő arányban biztosítva legyenek szervezetünk számára, amiből ő szépen elő tudja állítani a számunkra szükséges energiát.
1 közepes vöröshagyma 1 kisebb cukkini lereszelve (25 cm-es) 1 egész tojás 2 ek zabpehelyliszt 2 ek apró szemű zabpehely só bors 1/2 tk fűszerpaprika 3 gerezd fokhagyma 10-20 g reszelt sajt + kenyérmorzsa, olaj a sütéshez
Reklámok
Az apróra vágott vöröshagymát kis zsiradékon megpirítom, kicsit hűtöm. A cukkinit lereszelem, sózom, pihentetem, majd jól kinyomkodom. Beleütöm a tojást, fűszerezem (bors, fűszerpaprika), jöhet bele az apróra vágott fokhagyma, a nagylyukú reszelővel reszelt sajt, a zabpehely és a zabpehelyliszt, majd a pirított vöröshagyma. Lapos kis fasírtokat formázok a lágy masszából, ha nagyon lágy lenne, zabpehelylisztet adhatunk még hozzá. Kovászos kenyérmorzsába forgatom. Kókuszolajon sütöm.
Mindennapi kihívásom jelenleg egyensúlyban tartani az életem egyes részeit, mert nagyon is fontos, hogy meglegyen a balance. Aztán beszélek a júniusi szigorított, cukormentesebb étkezésemről, amit minden évben egyszer elkövetek, hogy formában tartsam magam és persze lesz recept is, egy nagyon fincsi teljes kiőrlésű rozsliszttel készített egészséges, lassan felszívódó ch-s ropogtatnivaló.
Reklámok
Egyensúlyban
Szerintem az tök rendben van, hogy vannak az életemben olyan időszakok, amikor jobban összpontosítok annak egy adott részletére és ekképp kicsit elhanyagolódik egy másik szegmens. Felismertem, elfogadom. Legalábbis kezdem elfogadni, mert ez a következő állomás a felismerés után. Vagyis persze, harcolhatnék vele, meg harcolok is, de ennyi óra aztán végképp nincs a napban, ami elég lenne, hogy én az életemről való elképzeléseimet, a magammal és környezetemmel szemben felállított elvárásomat kiszolgálni tudjam. Jó, mit cifrázom: nem csilloghat minden nap a csap és nem tudok minden nap 60 hosszt úszni, mindemellett nem lehet pöpec a blog, az insta, nem olvashatok el minden héten egy új könyvet és nem írhatom minden nap az enyémet. Energiám általában van bőven, ezzel nincs baj és amire az adott hullámban fókuszálok, az mindig 100% csak a többi olyankor 70%. Ez aggaszt kicsit. Most ezt tényleg csak elfogadni lehet? Ezen tűnődöm és próbálom a határokat feszegetni hónapok óta, hogy közeledjen minden a százhoz.
Éppen a takarítás-, és az egészséges életmód nagy hullámában vagyok. Jelenleg kineveztem magam saját otthonunk házvezetőnőjévé, így könnyebben is esik nekiállni, hogy hivatásszerűen tekintek az aznapi porszira, felmosásra, mosásra, satöbbire. Szóval mostanában tényleg minden nap csillog a csap, viszont nem sportolunk egyáltalán. Naponta alig megyek 1 kilómétert, szörnyen bosszant. 1,5 hónapja viszont pont fordítva volt, porcicák khm pororoszlánok fetrengtek az ajtók mögött, de heti 12 kilómétereket futottunk. Visszaolvasva a képlet igen egyszerű lenne, kevesebb sport, mondjuk heti egy, meg egy nap, amikor végigtakarítok mindent. Csak hát, ha az egyéb must have elfoglaltságok és a kedvfaktor bekerül a képletembe, úgy lényegesen megváltozik az egyébként észszerű egyenlet.
Hm, épp felálltam 2 percre betenni a sütőbe a következő kéthétre szánt kovászos kenyerünket, amikor kikristályosodott a gondolat: csak meg kell találnom a jó terület-párosításokat és voalá’ kész is az elképzelt “tökéletességem”. Mármint nem a saját magam tökéletessége, mert olyan senkinél sincs, sose lesz és ez így tökéletes (:D) csak a harmónia-egyensúly álom-életemé. Valahol olvastam, hogy a bakok nagyon törekednek az egyensúlyra. Hát ez valóban igaz, mert ha az nálam borul, egyik pillanatról a másikra képes kicsúszni alólam a mindenség.
Hopp és a slowlivingről még nem is beszéltem, amit szeretek beleszőni a mindennapokba. Valamikor jobban megy, néha kevésbé, de ilyenkor már felismerem jómagam hektikus kapkodását, megállok és felteszem magamnak a kérdést: “Hanna, hova sietsz?” Mindannyian szeretnénk nyomot hagyni a világban, ez frusztrál?! Ezért szeretnék mindent minél hamarabb?! Franc tudja. Ám, ha így is van, melyik a fontosabb, a nyom vagy az, hogy az eke, amivel a nyomot húzzuk boldogan mosolyog-e?!
Életmódunk
Mostanában ezek mennek meg a bárányfelhők. Téma lezárva, majd alakul, rajta vagyok. Mindenesetre június elseje óta cukormentes hétköznapokat (semmi sütike, semmi finomított cukor) iktattam be, kompenzálva, hogy egy kicsit kiugrott a sport és a cukrászvizsgára tanulós hét alatt becsúszott egy pár mandula mag, most így van meg a balance. Újraolvastam Mireille Guiliano A francia nők nem híznak– A boldog táplálkozás titkai c. imádott könyvem és újra végigbogarásztam Gazdag Tündi (Numbava) instagram oldalát. Mindketten az egyensúlyi étkezés hívei és ezt én is vallom. Tündit és a könyvet mondjuk össze se lehet hasonlítani, Tündi vérprofi, örök hálával tartozom neki, hogy az éteren keresztül az írásaival megtanított táplálkozni és megismerni a testem jelzéseit, igényeit, működését!
Mert mindent lehet, csak ésszel és mértékkel, mert hogyha ismerjük az ételek makrotápanyag tartalmát, testünk igényeit, jelzéseit, mindezt aztán összhangba hozzuk a napi aktivitásunkkal, na szerintem ekkor sok gond nem lehet. Mindinkább életmód ez, mint diéta, vagy fogyókúra, amit ha kiejtünk, már 5 kilóval gyarapodunk. Plusz tesszük ezt eléggé hedonista módon, mert például egy 4 tojásból készített reggeli spenótos-fokhagymás-parmazános omlettje pfűűha, felér egy ötcsillagos malmöi szálloda reggelijével, csak a nap folyamán már figyelni kell a zsírbevitelemre.
Szóval, jön a rozsropi recept, ami naaagyon fincsi lett, hasonló, mint a Dán KNÆKBRØD, csak nem marad oly ropogó, azért az csak egy levelesre hajazó tészta, épp ezt majszolom.
Amúgyilag rozsropink egy végtelenül bonyolult folyamat: pislogsz kettőt és hipp-hopp előtted van. Legalábbis lényegesen hamarabb, mintha leszaladnék a sarki boltba valamilyen szr adalékanyagokkal teletömött, zacskós nasiért, ami ugye egyébként is kizárt. Körülbelül liszt kimérésétől kedve 15 perc múlva már a tepsire pakolgattam a ropikat!
Rozsropi
Hozzávalók 400 grammnyi rozsropihoz
200 g teljes kiőrlésű rozsliszt 100 g BL55 búzafinomliszt 1 teáskanál só 1 teáskanál sütőpor 30 g puha vaj 170 ml víz + 1 tojás a kenéshez Tetejére: lenmag, szezámmag (vagy amilyet csak szeretnénk), pici só, frissen őrölt bors
A liszteket összekeverjük a sóval és a sütőporral. Belemérjük a vajat (én a hűtőből vettem elő, így mikróban kicsit megpuhítottam, bár már olvasztásba hajlott) és a vizet. Összegyúrjuk, enyhén lisztezett deszkán 0,5 centi vastagra nyújtjuk. Megkenjük egy egész, villával kicsit felvert tojással és megszórjuk a magokkal. Sóval hintjük, borsot tekerünk rá és 220 fokra előmelegített sütőben (alsó-felső) 12-16 perc alatt megsütjük.
A recept a Dm Bio receptkönyvéből származik, ami a 33 egészséges és gyors recept címre hallgat. Talán valami pontgyűjtés keretében lehetett beszerezni annak idején, már nem emlékszem, csak arra, hogy nagyon rá voltam kattanva miatta a PONTOKRA! Mondjuk megérte a kattanás, szuper ötletek vannak benne.
Ha kipróbáltátok a receptet, nagy örömmel veszem, ha megosztjátok velem Instagramon, a #smuczerhanna_recept keresőcímke és a @smuczer.hanna oldalam bejelölésével, így tuti nem vesztem szem elől őket! Ha tetszett a bejegyzés és szereted a munkám, PATREON oldalamon keresztül támogatni tudsz.
Legyen egy kicsit mesélős ez a magvas bagel recept. Jöjjön egy-két szösszenet a mindennapi motivációmról és arról, a legtöbbször feltett kérdésről, hogy miért vagyok ilyen vékony annak ellenére, hogy ilyen finomságokat készítek.
Idén ismét elkezdtünk úszni járni: 5-kor kelni, 6-ra odaérni, 7-ig úszni, 8-ig szaunázni. Lassan, de biztosan kialakult az úszni járás fogalma nálunk. Január közepén kezdtük, pontosan feljegyeztem kis naptáramba, amibe mindent szoktam. Jaj csak ne hagyjam el soha, mert nyomatékosan lassan újra kiejtem: mindent feljegyzek benne. A múltkor például sikerült kicsapnom a nagybetűs PETEÉRÉSNÉL egy meetingen, de ebbe a hülyeségembe ne menjünk bele, lényeg, hogy sose szabad elhagynom! 10 úszás alkalmat tűztem ki magam elé, ami pont akkor jár le, amikor már jó idő lesz és lehet menni kintre futni!
Reklámok
Szóval az úszás, a hetedik alkalomra vált szokássá.
Emlékszem, ez múlt héten volt, úsztam és átpörgettem magamban, hogy ez a reggel már teljesen automatikusan ment. Az első két alkalommal még az újdonság izgalma mozgatott, örömmel keltem az ébresztőre, aztán a harmadik, negyedik, ötödik valahogy nehezebben ment, de csináltuk, tisztességesen. Alkalmanként 60 hossz 1 óra alatt. Aztán a hatodik már szokássá vált. Nehéz volt? Kicsit, de annyira nem, mint amennyire tartottam tőle. Legalábbis én egy olyan ember vagyok, hogyha valamit a fejembe veszek, akkor ha a kutya ‘stilszerűen’ kovászt eszik, azt végig kell csinálni. Ilyen vagyok sporttal, bloggal, munkával, élettel és itt a kulcsszó az akarat! Pusztán ennyi. Egy kis reggeli fenéken rúgás magamtól magamnak, hogy csináld, mert most csak az ITT ÉS MOST VAN, és MOST tudsz tenni a céljaidért, egészségedért, álmaidárt… ebben a megadott pillanatban, ha csak kicsit, de akkor is!
Mert mondhattam volna a harmadik kedden, hogy ne keljünk, mert hideg a víz – komolyan jéghideg: 26 fokos versenyuszoda, ahol 10 hossz kell, hogy bemelegedj és a negyvenedik hossznál megint elkezdesz fázni, szóval kellenek néha nagy pulzusemelő hosszok – szóval hogyha így nézünk az egész úszásra, nehéz volt, mert nem mindig keltem kicsattanó lelkesedéssel. De! Csak egyetlen pillanat a nehéz, az ugrás. Aztán beindulsz, érzed a karod, hogy húzza a vizet, érzed a lábad, hogy rúg és érzed a bőröd, ahogy a vízzel érintkezik és csak az a pillanat van. Elindulnak veled együtt a gondolatok, a tervek, a célok, sütsz és bejegyzéseket írsz, szóval mire leúszom, már kész vagyok fejben az egész héttel. Hihetetlen mentális és testi erőt nyerek egy-egy ilyen alkalommal. Fontos a mozgás!
Sokan kérdezitek, hogy vagyok ilyen vékony ennyi finomság ellenére?! Mondjuk bármily hihetetlen, miután kisültek, nem állok neki felcummantani az egész tepsit. Sokszor meg se kóstolom rögtön, csak ha kihűlt, de még az is lehet, hogy csak másnap eszünk belőle – higyjétek el, hozzá lehet szokni, mint ahogy éhesen a képszerkesztéshez.
Fontos kiemelni, hogy nem vagyok táplálkozási szakértő, szóval az alábbiakat úgy olvassátok. – IF-ezünk (intermittent fasting). Bár azt csak pár napja olvastam, hogy van neve a gyereknek, mi már jó pár éve így eszünk és nekünk tökre bevált. Röviden annyi, hogy a napot két részre osztjuk eszünk és nem eszünk részre, 6/18-es felosztásban. Tehát a nap folyamán bevitt táplálékot 6 órán keresztül fogyasztjuk, utána egy böjti időszak következik, ami 18 órás. – Plusz én nagyon hiú vagyok a testemre, odafigyelek miből mennyit és mikor eszem. Tudom, hogy az adott napon milyen tápanyagigénye lesz testemnek és úgy próbálom összerakni a makróim fejben. Volt idő amikor írtam, így most már ránézésre nagyjából minden megy, hogy a tányéromon milyenek a rost-szénhidrát-zsír-fehérje arányok. Kalóriával nem nagyon foglalkozom, persze tudom, hogy minek kb. mennyi a kcal tartalma, de nem számolgatom. – Mindenhez friss salátát eszünk, még a sárgaborsó-főzelékhez is és tényleg mindent az alapoktól mi magunk készítünk (száraztészta, babapiskóta, müzli) és igyekszünk a legkevesebb műkaját megenni. Mondjuk szeretjük a mekit, hát ez van, egy original sajtburgernél néha nincs jobb és héba-hóba bele is fér.
Reklámok
– Nem szeretem a görcsös nemeket, nálunk nincs olyan, hogy ezt, vagy azt, nem szabad enni: mindent lehet, csak mértékkel! – Aztán vannak elhízás elleni óvintézkedésim, amit lehet kicsit túlzásba viszek, mert a mérlegcsekk például reggel-este megy és persze az egyik kulcs: a sport, meg egy részről tuti genetika is van a dologban, de voltam már pl. 59 kg a középsuli alatt, a sok nokedli-pörkölt miatt, amit iszonyatosan utáltam és soha, de soha nem szeretnék (pusztán önmagam) annyi lenni. + Nagyon-nagyon régóta követem Gazdag Tündi Numbava csatornáját a Youtube-on, imádom, amit csinál, engem ő indított el a tudatos táplálkozás útján, ami tényleg annyit jelent, hogy egyszer megértettem a testem, a rendszerem és fenn tudok tartani egy minden szempontból kedvező táplálkozási formát, értem ez alatt, hogy brutál jókat és finomakat eszem egészséges köntösben, top alakkal.
Bagelünk pedig egy pihe-puha álom
Tulajdonképpen nem is igazán original bagel, mert nincs forrásban lévő juharszirupos/mézes/cukros vízben sütés előtt kifőzve, meg nem is az a full sűrű vajas tészta, hanem inkább egy finomabb, foszlósabb, darab, amolyan ál-bagel, aminek bizony története van. Tavaly nyáron, 2019-ben Balatonfüreden jártunk és ellátogattunk a Péklány Kézműves Pékségbe, ahol én töltött bagelt, a többiek meg csupa inzulinbombát reggeliztek. Fülig ért a szám, amikor beleharapva nem egy tömör tésztát éreztem, hanem egy pihe-puha vajas kifli jellegű történetet és ez nekünk annyira bejött, hogy elhatároztam, megcsinálom itthon. Alig kellett rá sokat várni, 2020. márciusára megvalósult a projekt, ahol ötvöztem a békebeli vajas kifli receptet a magvas bagellel. Mutatok lent pár képet a füredi reggelinkről, szívből ajánlom a pékséget, hogyha arra jártok! Szuper kovászos kenyereik, péksütijeik és bagettjeik is vannak!
Reklámok
Egyébként van 2 original-szerű bagel recept a blogon: – az egyik egy magvas-teljes kiőrlésű verzió, – a másik pedig a New York Style Bagel elnevezlsre hallgat, Ő egy sima, nem szeretem az igazi szót, de eredetihez tényleg hasonló typ.
Egyszerű bagel recept
Hozzávalók 10 db 70-80 grammos bagelhez – a képeken szereplőt csak 9 db-ra osztottam, de az túlságosan óriásinak bizonyult, szóval inkább osszuk 10-re!
500 g liszt BL80 búzakenyérliszt 25 g friss élesztő 350 ml tej 30 g szobahőmérsékletű vaj 25 g kristálycukor 10 g só pirított magkeverék: lenmag, tökmag, szezámmag, napraforgómag, mák, köménymag
Reklámok
Langyos tejben elkeverjük a kristálycukrot, elmorzsoljuk benne az élesztőt és letakarva hagyjuk felfurni 5-7 perc alatt. A lisztet átszitáljuk, hozzákeverjük a sót. A vajat a liszt közepébe mérjük, majd ha felfutott az élesztő, azt is hozzáöntjük és fényes felületű tésztává dagasztjuk. Én géppel szoktam összeállítani, majd átgyúrom kézzel és gömbölyítem. Letakarjuk és a duplájára kelesztjük 45-50 perc alatt. Ha megkelt 10 darab, nagyjából 90 grammos darabokra tépkedjük, jól átgyúrjuk, majd egyenletes gombócokká gömbölyítjük és letakarva 15 percig pihentetjük.
A gömbölyű kis darabokat ovális alakúra és tenyérnyi nagyságúra kilapogatjuk, majd bejglihez hasonlóan, a hosszabbik oldalánál kezdve feltekerjük őket úgy, hogy közben minden tekerésnél lenyomogatjuk az illeszkedést. A kis hurkát nagyjából 30 cm-essé sodorjuk és a két végét összeillesztjük egy erősebb csípéssel. Szilikonos sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk őket, felületüket bőven bespricceljük vízzel, majd a magkeverékbe fordítjuk a tetejüket, visszatesszük a sütőpapírra és további 15-20 percet pihentetjük.
Előmelegítjük a sütőt (alsó-felső) 230 fokra. A megkelt bageleket ismét jó bőven bespricceljük virágspriccelőkéből vízzel és 230 fokra előmelegített sütőben 14-17 perc alatt ropogósra sütjük. Amint kivesszük a sütőből, egyszer mindet újra átspricceljük. Rácson hagyjuk kihűlni – Imádni fogjátok az illatát!
Reklámok
A mieink, amint kihűltek, költöztek is le a rögtön a fagyasztóba (PÉKSÜTEMÉNYEK FAGYASZTÁSA), csak kettő maradt fent a hétre! :)
Naponta szuper receptek várnak az Instagram és Facebook oldalamon! Hírlevelemre feliratkozva pedig rögtön értesülsz a legújabb tartalmakról!
